Hogy lehet, hogy volt tankszolgálatos létedre inkább a hajókat szereted? vagy az már régebbi szerelem?

Azt hiszem, tankoltam már eleget. Inkább visszatérnék a számomra kedvesebb hajókhoz. Tudja-e valaki, mi az a monitor? Na nem az a monitor, amit naphosszat nézegettek, hanem a haditengerészeti. Kis merülésú, alacsony épitésú, szinte felépitmény nélküli hajó, forgó lövegtoronnyal. Az elsőt 1862. február 25-én bocsátották vizre az Amerikai Polgárháború északi államaiban. John Erickson svéd mérnök tevezte és vezette az épitést. Ez az első Monitor (még nagy betűvel, mert az volt a neve) vivta az első páncélos hajók közti tengeri csatát a Konföderáció rögtönzött páncélosával, a Virginia-val (eredetileg Merrimack). De most nem akarok ilyen messzire menni. Maradnék Mo-n és a Dunán. 1868 júniusában a magyar kormány a Pest-Fiumei HAjógyárnál megrendelt két folyami monitort, a későbbi Duna Flottilla első egységeit. A hajókat Josef von Romako császári és királyi hajóépitő inspektor tervezte. Az első, a MAROS-t 1871. április 20-án, testvérhajóját, a LEITHA-t május 17-én bocsátották vizre. A haditengerészet ún. Budapesti Különitménye 1872.nyarán vette át és állitotta szolgálatba a két hadihajót. A monitorok főbb adatai: Hosszúságuk 49.98 m, szélesség 8,13 m, merülés 1,065 m. Vizkiszoritásuk 315 tonna. Hatótáv 600 tmf, sebesség 8,3 csomó (15,3 km/h). Fegyverzet: 2 db 15 cm-es, hátultöltő, vontcsövű löveg. Személyzet 40 fő. Páncélzat: a vizvonalon 44 mm, A Leitha fedézete 16 mm, a Marosé 19 mm páncélboritást kapott. A kövegtornyaik 20 cm-es teak fából készóltek, 44 mm-es páncélboritással és 24,4 m-es páncél tetővel. A tornyok forgatását a tetejükön elhelyezett védett állásból, kormánykerék-rendszerü szerkezettel, kézi erővel oldották meg. A két monitor első harci bevetésére 1878-ban került sor, amikor a Száván hajózva lőték Szabácstól Svilajig az ellenség hadifontosságú létesitményeit, elősegitették a 13. hadtest négy hadosztályának átkelését a folyón. A két monitort előbb 1887-ben, majd 1894-ben korszerűsitették és részben átépitették. 1894-ben vastagabb övpáncélt, 50 mm-est kaptak, új, Skoda lövegtornyot (63,5 mm páncélból) és abba egy-egy 120 mm-es Krupp gyorstüzelő ágyút kaptak. A két igen csak megöregedett monitor végigharcolta az egész I. VH-út. 1919-ben a Leitha-t LAJTA-ra keresztelték. A békeszerződés a Leitha monitort azzal a feltétellel hagyta Mo-on, hogy leszerelve, pogári hajóként alkalmazható. Nevét előbb JÓZSEF LAJOS-ra, majd FK-201-re változtatták. A hajdani hajóépitők tudását dicséri, hogy a hajó teste még több, mint száz évvel a vizrebocsátása után, az 1990-es években is úszott a Dunán.

Ezt sajnálattal hallom. Nem baj, jövőre bepótolhatod Remélem azért mást is érdekelni fog

A tankok tényleg megtörték a németek harci szellemét. Ezért ijedtükben 1818. május 27-én 14 német hadosztály áttörte a francia védelmet és egyetlen nap alatt 16 km-t haladt előre. A francia haderőknek június 3-ára sikerült egy "zsák"-ot kialakitva megállitani ezt az előretörést, mely ismét Párizst fenyegette. 1818. július 15-én ötvenkét német hadosztály lendült támadásba, de a franciák lépcsőzetes védelmén és géppuskafészkein elvérzett az offenziva. Július 16-án a francia erők tömeges harckocsi-támadást inditottak a németek ellen, de a gyalogság csak 6(!) km-t tudott előrenyomulni. A német vonal sértetlen maradt a háború végéig. Augusztus 8-án az angolok támadtak, ezúttal 456 harckocsival. Az eredmény 10 (!) km-nyi előrenyomulás. A sorozatos támadások arra kényszeritették a németeket, hogy erősebb védelmi állásokat vegyenek fel. A háború kegyetlen törvénye szerint a támadó antant erők nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint ellenfeleik. Az is a háború kegyetlenségéhez tartozik, hogy eddigre a tengerentúli kereskedelmétől megfosztott Németországban krónikus nyersanyaghiány lépett fel. A hátországban csak jegyre lehetett élelmiszert kapni. A fronton szolgáló katonák a háborús évek alatt elfáradtak. Elveszett a kezdeti lelkesedés.

Egyébként majd kaptok képeket erről a bizonyos felvonulásról Azért egy Tigris tank előben sztem nem semmi De lesz ott még elég csoda

Akkor bocs (a forrásaim nevében is!). Az emlitett berlini hadmüvelet egyébként nem egy igazi hadászati csapást takar. Egyszerüen csak a város elfoglalását jelöli, az utcai harcokat, amelyeket Sztálin presztizs-okokból akart. Mindenáron el akarta foglalni a német fővárost. Ha bevetették a JSz-3-ast, azt az utcai harcok veszteségei indokolhatták. Még a mai tankok sem felelnek meg utcai harcra, ahol alulról-felülről támadhatják őket, ráadásul közvetlen közelből. (Pár éve csecsenföldön vivtak efféle háborút az orosz tankok. Elsőre fel kellett adniuk, csak második nekifutásra sikerül elfoglalni a csecsen fővárost. A sok szövegelés közben elfelejtettem gratulálni Sonkának a repülő ismertetéséhez! Szép volt!

Talán azért nem,mert az I. VH-ban alig voltak nagy csapatmozgások, amiket játék-szinten lehetne értékelni. A nyugati front néhány hónap után megmerevedett és gyalogsági árkokból inditott tömegrohamok jellemezték az ellenséges géppuskafészkek ellen, borzalmas veszteségekkel. Ez a merev, a korábbi módszerekkel áttörhetetlen védelmi rendszer vezetett a tankok megalkotásához és bevetéséhez. A tankok azonban nem is bizonyultak annyira csoda-fegyvernek, mint azt sokan hinni szeretnék. A korszak elképesztően gyenge motorjaival felszerelt mosrumok lassúak voltak, terepjáró képességük is sok kivánnivalót hagyott maga után és a Mark tankokban alkalmazott gépész minden igyekezete ellenére sokszor meghibásodtak. Jellemző, hogy 1916. szeptember 15-én a tankok első bevetéséhez 59 harckocsi sorakozott fel, de a támadás kiindulási pontját már csak 35 érte el, a németek első vonaláig pedig már csak 31 jutott el. A nagy támadás nyeresége 3 (!) km-es előretörés lett.

Ha valaki tud egy kicsit angolul és érdeklik a legelső tankok akkor itt egy link a témáról. Szerintem az I. világháborús tankok kész csodák voltak, az akkori technikával ilyen gépeket elég nehéz lehetett készíteni. Egyébként máig nem értem, hogy a MOH, a COD, vagy egyéb háborús FPS-ek miért nem dolgozták még fel az I. WW-t, hisz a II. WW eléggé lerágott csont, az újkori harc amivel a COD 4 is próbálkozik majd engem nem nagyon fogott meg, szerintem hiányzik az az igazi retro feeling.

Végre valahol nekem is örülnek! Eddig mindenhol azt mondták, sokat járatom a szám, mig valaki be nem fogja. Én úgy tudom, hogy a nagy Generalisszimusz nem ment el Berlinbe biztonsági okokból. Készült viszont egy orosz film, amelyben ábrázolták a felvonuláson. A cimét sajnos elfelejetettem. Nem dokumentum, hanem játékfilm. A fegyver-parádé persze nagyon érdekel, csak egy családi ok miatt nem tudok elmenni. Pedig szivesen megsimogatnék egy-két régi vasat!

Nos a JS-3-as(vagy IS-3-as) gyártása csak a háború után kezdődött, harcban, de még hadműveletben sem vett részt(legalábbis én így tudom). A háború után főleg Kína vásárolt belölük sokat, de a Szovjet Hadsereg is rendszeresítette.