A II. VH-s magyar haditechnika igazából egy cseppet sem volt elmaradott, csak kevéssé ismerjük. Nálunk is kisérleteztek radarral, gázturbinával is.
Lejjebb van egy X/V kisérleti vadászról, meg egy korát megelőző magyar nehéz tankról is pár sorom és rajzok-képek. Sajnos a repülő is, a tank is odaveszett az amerikai bombázások során még a tényleges elkészülte előtt.

V-1 (Fieseler Fi 103, FZG 76) szárnyas bomba
a kép

motor: 1 db Argus As 014 pulzáló rakétahajtómű ; max. tolóerő 335 kp
robbanótöltet: 848 kg
sebesség: 576 km/h (760 m-en)
súly: 2160 kg (harckészen)
utazómagasság: 914 m
hatótávolság: max. 322 km
fesztávolság: 5,71 m
hossz: 7,74 m

A Vergeltungswaffe 1 (1. megtorlófegyver, V-1) kifejlesztésének kulcsa a megfelelő hajtómű megtalálásában rejlett. Ennek munkálatai a huszas évek végére nyúltak vissza, lehetséges hadi alkalmazásaát 1938-tól kezdték vizsgálni. Magának a "szárnyas bombának" a munkálatai 1942 nyarán kezdődtek. Ekkoriban Flakzielgerät 76-nak (FZG 76) nevezték a berendezést. Ehhez a sárkány a Fieseler gyár adta, a fegyver az általuk adott Fi 103-as néven is ismert. Az első sikeres kísérletre 1942 végén került sor, ám gyártási nehézségek is adódtak, és a jól tájékozott brit hírszerzés és felderítés is sok adatot szolgáltatott a titkos munkáról. Ennek következtében több súlyos légitámadás is érte a fő kísérleti telepet, Peenemündét. Harci alkalmazását többször elhalasztották, de a normandiai partraszállás után már nem várhattak a németek a "csodafegyver" bevetésével. A britek többféle ellenszert is alkalmaztak a főleg London ellen irányuló támadásokkal szemben. A léggömbzárak, a partközelbe telepített légvédelem és az annak háta mögött tevékenykedő vadászok is sok V-1-est semmisítettek meg. Több támadás érte a rögzített kilövőállásokat is. A németek próbálkoztak a Heinkel-111-es repülőgépekről való indítással is, de ez sokat rontott az amúgysem jó találati pontosságon. A fegyvernek inkább lélektani hatása volt, a kiszámíthatatlan becsapódások több emeberéletet követeltek. A háború későbbi szakaszában Antwerpen és Liege ellen vetettek be V-1-eseket, ezek zömét viszont a légvédelem megsemmisítette.

Szép volt, Spike
Pár oldallal visszább, a nevem alatt megtalálhatod a Héja és a WM-23 Ezüstnyíl háromnézeti rajzát, ha érdekel.
A Reggiane 2000 kisérteties hasonlósága a P-35 Seversky-hez nem a véletlen játéka. Az olaszok megszerezték az amerikai vadászgép terveit és annak alapján épitették meg saját gépüket.

Nem volt harcjármű, de része volt az amerikai flottának. Méghozzá nagyon meghatározó része.
Gondolj bele, tudnánk-e egyáltalán, hogy a Royal Navy-nek az 1800-as évek elején volt egy Victory nevű vitorlás csatahajója, ha Horatio Nelson admirális nem választja zászlóshajójánaka trafalgari csata előtt. Összeforrott a történelemben Nelson és a Victory, pedig a csata idején a három ütegsoros hajó már nem volt fiatal jármű.

Kössz Végülis egy kicsit off mert Nimitz admirális nem harcjármű volt

Nagyon szép volt, Jedimaster Sztem nem volt off! A hajó az csak fém és fa a legénysége nélkül. Attól lesz igazi, halálos fegyverrendszer, ha jó legénységet tesznek rá és jó prancsnok irányitja.

Ha már Nimitz, akkor most egy kicsit offolnék

Chester William Nimitz (1885-1966)

Amerikai tengernagy. Az első világháborúban a tengeralattjárós fegyvernem vezérkari főnöke volt. A Pearl Harbor elleni támadás után 1941-45 között a csendes-óceáni amerikai flotta főparancsnoka. Első feladata a romokban heverő bázis védelmének megerősítése és a szárazfölddel való kommunikáció helyreállítása volt. Később döntő szerepet játszott az amerikai tengerészet moráljának helyreállításában. Kiváló stratégaként és tehetséges vezetőként ő koordinálta az amerikai flotta tevékenységét a Midway-szigeteknél aratott győzelem során, ahol 5 perc alatt fordult a helyzet a Csendes-Óceáni hadszíntérren ezzel forduló pontot jelenetett a Japán elleni háborúban. Miközben a japánok azon igyekeztek, hogy felszereljék repülőiket szárazföldi célpontok elleni fegyverekkel az amerikai zuhanó bombázók felszálltak az anyahajókról és szét zúzták a japánok anyahajóit. Ezt követően a híres "békaugrás"-hadviselést folytatta, melynek során mielőtt megtámadta volna a fontos ellenséges bázisokat, előbb elvágta azokat az utánpótlástól. MacArthur tábornokkal ellentétben úgy vélte, hogy a csendes-óceáni hadszíntéren a haditengerészetnek nagyobb szerepet kell kapnia, mint a szárazföldi haderőnek. A harcok utolsó fázisában a két ellentétes érvet hangoztató startéga együttműködve harcolt, és tervezte a Japán elleni inváziót. 1945. szeptember 2-án amerikai részről mindketten aláírói voltak a japán kapitulációs okmánynak.






vízrebocsátás: 1936
vízkiszorítás: 20.218 t (üresen); 25.892 t (harckészen)
sebesség: 34 csomó
hossz: 246,9 m
szélesség: 33 m
személyzet: 2200 fő
fegyverzet: 90-100 db repülőgép; 8 db 12,7 cm-es ágyú; 16 db 28 mm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 12,7 mm-es légvédelmi gépágyú

A második világháború egyik leghíresebb hadihajójának építését 1934-ben kezdték el, két év múlva bocsátották vízre, s 1938 májusában állították hadrendbe. A Pearl Harbor elleni támadás idején éppen repülőgépeket szállított egy másik támaszpontra, saját gépei a két japán támadóhullám között érkeztek meg Hawaii-ra, hogy segítséget nyújtsanak a védőknek. Elkísérte testvérhajóját, a Hornet-et a híres Tokió elleni támadás során. Leghíresebb "szereplésére" a midwayi ütközetben került sor, ahol torpedóvetői súlyos veszteségeket szenvedtek, de zuhanóbombázói négy japán anyahajón és egy cirkálón is végzetes találatokat értek el. Ezt követően a csendes-óceáni hadszíntér minden jelentősebb ütközetében részt vett. 1942 augusztusában és októberében bombatalálatokat kapott, 1945 tavaszán Okinawa mellett pedig két kamikaze is rázuhant. Kijavításra visszatért az Egyesült Államokba, s ezt követően már nem vett részt harcokban. 1950-től tartalékállományba került. Bár sokan szerették volna háborús emlékként megőrízni, 1958-ban lebontották. Testvérhajói: Yorktown, Hornet

Tud valaki képet, elrendezési rajzot feltenni a Nimitz osztályról?
Én ismerem, csak nem tudom, h ogy nektek van-e képetek róla.

Nagyon szivesen. Remélem nem sértettelek meg ezzel a hosszúra sikerült hozzászólással. Sokáig én sem értettem, miért készültek olyan elvont tankok is a II. VH. elején. Aztán olvastam ezt a besorolást és kezdtem megérteni.
Az angolok például pár évvel a háború előtt eleve tagadták a gyalogság létjogosultságát. A gyarmatokon elég volt bevetniük a repülőiket. Komolyabb háborúban pedig úgy gondolták, hogy tankokkal és repülőkkel meg lehet oldani mindent. Aztán gyorsan rájöttek, hogy nem eszik olyan forrón a kását.

Nagyon szép volt, Jedimaster!
Csak annyit fűznék hozzá, hogy a németek franciaországi győzelme előtt négy tipusba sorolták a tankokat világszerte.
1. Könnyű harckocsi - felderitésre tervezték bevetni őket, sok esetben csak géppuskájuk volt és úszóképesre tervezték őket.
2. Közepes harckocsi - könnyű löveggel ellátott, mozgékony gépek, egyik legsikeresebb példányuk a T-34, amit a lövege miatt sokan nehéz páncélosnak akartak besorolni.
3. Nehéz tankok - vastag páncél, nehéz löveg, korlátozott mozgékonyság. Érdekes,hogy habár ennek a német Tigris lehetne az iskolapéldája, a háború elején azonban rövid csövű, un. harckocsi lövegeket használtak.
4. Gyalogsági Közvetlen Támogató tank - a Churchill enne lehetne egyik jó példája. Vastag páncélzat, univerzális löveg és géppuskák, lassú mozgás, hogy a gyalogosok lépést tarthassanak vele. Ennek a tipusnak egyik változata lehetne a későbbi rohamlövegek "családja" is, de közben rájöttek, hogy a GyKT a háború elejére elavult, csak célpontnak jó.
Bocs a kieg-ért. Sok ismertetésből kihagyják ezeket a korabeli osztályokat, pedig sok tank felépitését, tulajdonságait csak igy lehet megérteni.

Jaja XD Az teteszett A Churchill-hez volt szerencsém már a Codename: Panzers Phase Two-ban Mellesleg ha valakinek megvan nyomhatnánk egyszer coop módban

ezenkívül ha jól tudom a dízelmotor akkor is tovább jár, ha esetleg víz kerül a motortérbe, szemben a benzinüzemű motorokkal.

Szánom-bánom, de már egy jó ideje nem folytattam az Amerikai vadászrepülőgépek sorozatot. Node ami késik nem múlik, hamarosan erre is sor kerül.

Churchill nehéz harckocsi

a kép

hosszúság: 7,45 m
szélesség: 3,95 m
magasság: 2,70 m
súly: 39 t
legénység: 5 fő
fegyverzet: 1 db 57 mm-es harckocsiágyú, 2 db 7,92 mm-es Besa géppuska
motor: Bedford twin-six; 350 LE
sebesség: 28 km/h (úton)
hatótávolság: 145 km
páncélzat: 19-101 mm

A háború kitörése után az angol hadvezetés számára nyilvánvalóvá vált, hogy újabb típusú harckocsikra van szükség. Ennek következtében kezdték meg 1940-ben a Churchill nehézharckocsik kifejlesztését, de nem vették kellően figyelembe a harctéri tapasztalatokat és figyelmen kívül hagyták a technikai fejlődésben rejlő lehetőségeket is. Így az elkészült tanksorozat az első világháború brit harckocsiépítésének továbbfejlesztéseként jött létre. Erős páncélzat, az újabb változatoknál egyre növekvő tűzerő, de nagy súly és kis mozgékonyság jellemezte a típust. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy különböző speciális változatait (pl. hídvető, vontató, aknamentesítő ) sikerrel használták a britek. Első bevetésére Dieppe-nél került sor, ezután főként Afrikában és Dél-Európában alkalmazták. Főként a Panzer III-as és IV-es tankok vagy a régebbi változatok ellen volt eredményes. Legtöbbször gyalogsági támogatóként alakalmazták. Segítsége jól is jött a géppuska fészek és épületek elpusztításához és a gyalogság távoltartásához.

Hogy rdió nem volt mindegyikben, az bármilyen hihetetlen, de a II. VH. elején mondhatni megszokott dolog volt. Általában csak a rajparancsnoki kocsikban volt, vagyis minden harmadikban.
De nem csak a tankoknál volt igy. A magyar légierő vadászrepülői is hasonlóan voltak ellátva rádióval, mikor beléptünk a háborúba.
Viszont az orosz tankoknak volt egy nagy előnyük a legtöbb ország páncélosaival szemben. Diesel motort használtak, ami igénytelenebb volt, kevesebbet fogyasztott és nem utolsó sorban kevésbé volt tűzveszélyes találatok esetén.
Nem véletlen, hogy a Shermanokat a németek tommysütőnek gúnyolták, gyúlékony benzines motorjuk miatt.

Erre tanú vagyok énmagam is. Az első munkahelyemen még elég sok Gaz-69-es közepes teherautót használtak. Egy alkalommal a javitás után tévedésból valaki gázolajat töltött bele. Durrogott, meg füstölt, mintha kigyulladt volna, de elindult.
Másik eset: velem történ néhány éve, hogy az előző Ladámba tévedésből gázolajat tankoltam. Szegény füstölt és végül leállt. Kiemeltük a tankját, lecsapoltuk a gázolajat, feltöltöttük benzinnel. Kettőt-hármat durrant, pár perci randa fekete füstöt eregetett, aztán tovább ment, mintha emmi sem történt volna.

Azért azok sem voltak olyan halálosan pontos fegyverek. A Midway-i catában harminc amerikai zuhanóbombázó támadta a japán repülőgép hordozókat, és kb minden negyedik bombájuk találta el pár száz méter magasból azokat a nagy hajókat.
És azok a bombák sem voltak sokkal nagyobbak egy csatahajó gránátjánál.
A repülőgépek nagy előnye inkább abban volt, hogy sokkal gyorsabbak voltak a hajóknál és könnyebben be tudták cserkészni "lőtávra" az ellenséget.

Szép a leirás is, meg jó a felvetés is, Dantes. Sokan elfelejtették már, hogy a háború nem csak a harcoló katonákon és fegyvereken múlik. Asimov óta nekem magától értetődő, hogy kell egy társadalmi-gazdasági háttér és persze kell egy szállitó hálózat. Ez ugye út és jármű együttesen.
Nem akarok visszakeresni, hogy ezen a topicon, vagy a második világháborúson volt egy kis vita ebben a témában pár hete Lamaurral.

Nagyon jó táblázat! Én a HArckocsik és páncélozott szállitójáművek c. köncsvból szedem az adataimat.
Csak egy kérdés! A német adatokhoz miért mellékeltek orosz tankistákat? Nekemis ilyen fejvédőm volt

Pontosan a T-34 hoszúcsövű lövegének mintájára épitették be e hosszabb, pontosabb és nagyobb átütő erővel rendelkező löveget a magyarok által PáncélIV-nek nevezett tankba. A T-34 76,2 mm L/77-es löveggel rendelkezett.
A Tigirsnek meg 88mm L/71-es ágyúja volt.

szerk: jól gondolog, Dantes. A tank teljes hossza az előre forditott lövegcső elejétől a tank faráig mér távolság.
Nagyon lényeges adat a terepjáró képesség szempontjából a lánctalp szélesség és a felfekvési hossz, ami ugye a talajnyomást adja. Valamint a hasmagasság, ami a tank alja és a talaj közti távolság.

Ugyanolyan tipusú lőszerrel igen. De általában is azért szokták jelezni a csőhosszt, mert a hosszab ágyűcső jobb találati pontosságot és nagyobb erőt jelent.
Sokáig én sem tudtam, hogy ez a képlet mit is jelent, aztán az egyik hadihajós könyvemben leirták végre.

Nem. Éppen ezért kérdeztem,hogy szivesen elmondom, mi is ez a fránya képlet.
Van a lövegcső ürmérete, ami 75 mm.
A lövegcső hátulsó végébe töltik be a töltényt, ezért ezt töltényűrnek hivják. A töltényűr előtti lövegcső hosszúságát jelzi a szám. 75 mm L/70 azt jelenti, hogy a lövegcső hossza 70-szer 75 mm, vagyis 5250 mm, azaz 5,25 m.
Nem kioktatásnak szántam, csak a tipus leirásoknál bőszen odabiggyesztik ezt az űrméretben kifejezett csőhosszt, de senki sem magyarázza el, hogy mit is jelent.

szerk: elfelejtettem odairni, hogy minél hosszabb egy ágyú csöve, annál pontosabban lehet vele lőni, és annál nagyobb torkolati sebesség, ezáltal átütő erő érhető el vele.

Szép volt, Vermes!
Én nem szoktam kiirni a lövegeknél az ürméret utáni számot, ezért kérdezem, hogy tudjátok-e, mit jelent pl. a 75mm-es L/70-es elzés?

OFF: valóban jó játék, a II. részében még egy coop mód is van csak éppen nincs kivel játszanom Csak amiről én beszélek az nem RTS és szerintem megér egy próbát