Hát az tényleg elég későn jelent meg, de attól még brit volt és tank (ráadásul második világháborús)

Szerintem a Comet volt a legjobb brit tank a II. véhában...

Úgy értitek melyik volt a legjobb brit tank a MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN?

Igazad van! A legjobb angol tank, made in USA. Kiváló gyártási darabszám, eltekintve a vékony páncélzatától, elégtelen tüzerejétől és baromira gyúlékony BENZINES motorjától. Szerinted miért hivták a németek "tommy-sütő"-nek?

A legjobb angol tank egyértelműen a Sherman!

Egy másik topicon arról vitáztak, hogy melyik volt a legjobb angol tank. Bocsika, megtévedtem, mikor ott tettem megjegyzést egy tervezett magyar tankról. Most megpróbálom ugyanezt a megfelelő helyen tenni:
M44 TAS nehéz harckocsi és rohamlöveg (sajnos, csak tervezet)
tank rohamlöveg
Harci tömeg: 38 t 36 t
Személzet: 5 fő 4-5 fő
Teljes hossz: 9,2 m 9,5 m
(a lövegcső hegyétől a jármű faráig)
Teljes szélesség: 3,5 m 3,8 m
Magasság: 3,0 m 2,3 m
Hasmagasság: 0,5 m 0,5 m
Lánctalp szélesség: 0,6 m 0,6 m
Teljesitmény: 2x260 LE 2x260 LE
Lejtőmászó képesség: 35 fok 35 fok
Sebesség úton: 45 km/h 45 km/h
Hatótávolság: 200 km 220 km
Páncélzat: 20-120 mm 20-120 mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm ágyú 1 db 88 mm ágyú
2 db 8 mm gpu.
1943 tavasszán született meg a határozat a korábbi Turán harckocsikat leváltó tipus készitésére. A tervezési munkákat 1943 nyarán kezdték A Weiss Manfréd gyárban. A döntött páncéllemezekből, hegesztéssel készitendő törzs 40 fokban döntött homlokpán-célja 120 mm-es, a kevésbé veszélyeztetett helyeken 20-50 mm páncéllemezből készült, ami kiemelkedően jó védelmet biztositott volna a személyzetnek.
Mivel erősebb motor épitésére nem volt elegendő idő, 2 db 260 lóerős motort épitettek be. Ezeket Együttesen és külön-külön is lehetett üzemeltetni. A meghajtást 2x4 fokozatú, terhelés alatt is kapcsolható bolygóműves sebességváltóval oldották meg.
a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével a futómüvet a korábban alkalmazott kis kerekes megoldás helyett oldalankén három pár közepes méretü futógörgőt alkalmaztak. A jobb terepjáró képesség érdekében a futógörgőket páronként laprugóra támaszkodó felfüggesztéssel készitették.
A fegyverzetről, mely a harckocsi esetében a Panther 75 mm-es hosszú csövű lövege, a rohamlövegnél pedig a Tigris B (Királytigris) 88 mm ágyúja let volna, előrehaladott tárgyalásokat folytattak a németekkel.
A prototipus külön készitett törzse és hegesztett tornya 1944 tavaszára készült el a csepeli gyárban. Ugyanott elkészitették a második prototipus, valamint a rohamlöveg azonos futómüvét és a harckocsival azonos alkatrészeit is.
A 44M TAS sorsát az 1944. július 27-én bekövetkező bombatámadás pecsételte meg. A szerelőcsarnok ráomlott a félkész prototipusokra és azokkal együtt kiégett

Jah, elvetemültek vagyunk egy páran

NEm baj az, a lényeg, hogy jó legyen Egész jókat szoktál írni Azt hittem eleinte, hogy csak én fogok írni ebbe a topicba De látom vannak itt olyanok, akiknek hasonló a gondolkodásuk

Hát meglehet, hogy egy kicsit túl hosszúra sikeredett

Ez aztán tartalamas hsz volt Ma én is írok valamiről majd olyan 3 óra felé Így tovább Sonka*(meg vermes és mindenki).

Amerikai vadászrepülők, 6. rész:

Boeing P-12





A Boeing P-12 / F4B a Légierő (P-12) és a Haditengerészet (F4B) számára készült vadászrepülőgép volt. A Boeing cég "magánakciója" során született gép a Haditengerészetnél szolgáló F2B-k, illetve F3B-k leváltására lett szánva (róluk ennek a sorozatnak a berkein belül nem lesz szó). Az új gép kisebb, könnyebb és fürgébb volt, mint az F3B, és mivel ugyanazzal a Wasp hajtóművel rendekezett mindkét típus, ezért gyorsabb is. A remek teljesítményét látva a Haditengerészet kezdetnek azonnal rendelt belőle 27 darabot F4B-1 jelzéssel, majd a Légierő is rendelt belőle, ezeket P-12 jelzéssel látták el. 1929 és 1932 között a Boeing 366 P-12-est gyártott a Légierő számára, az összes változatot nézve pedig 586 gép készült.

P-12-esek repültek a 17. vadászrepülő-csoportban (34. 73. és 95. vadászrepülő-századok) a March Field támaszponton, Kaliforniában, valamint a 20. vadászrepülő-csoportban (55. 77. és 79. vadászrepülő-századok) Barksdale Field-en, Louisiana-ban.
Régebbi P-12-esek szolgáltak a Csendes-óceáni térségben: a 4. vegyes repülőgép-csoportban (3. vadászrepülő-század) a Fülöp-szigeteken, a 16. vadászrepülő-csoportban (24. 29. 74. és 78. vadászrepülő-századok) a Panama-csatorna Zónában, valamint a 18 vadászrepülő-csoportban (6. és 19. vadászrepülő-századok) Hawaii-n.

Változatok:

Model 83: egy prototípus távtartós futóművel, 425 lóerős Pratt & Whittney R-1340-8 hajtóművel, később az XF4B-1 jelölést kapta, mikor a Haditengerészet tesztelte
Model 89: egy prototípus független felfüggesztéssel, valamint egy 500 fontos bomba befogadására képes bombatartó rekesszel a gép hasán, később ugyancsak az XF4B-1 jelölést kapta
P-12: Model 102, az F4B-1 Légierőnek szánt változata, 450 lóerős R-1340-7 hajtóművel, 9 darab készült belőle
XP-12A: a 10. P-12-es, NACA motorburkolattal, 525 lóerős R-1340-9 hajtóművel, rövidebb futóművel, egy darab készült belőle
P-12B: Model 102B, P-12-es nagyobb kerekekkel, egyéb fejlesztésekkel, melyeket az XP-12A-n teszteltek, 90 darab készült belőle
P-12C: Model 222, P-12B távtartós futóművel, 96 darab készült belőle
P-12D: Model 234, P-12C 525 lóerős R-1340-17 hajtóművel, 35 darabot gyártottak belőle
P-12E: Model 234, P-12D félig héjszerkezetű fém géptörzzsel, újratervezett függőleges vezérsíkka, néhányat később farokkerékkel látták el csúszótalpak helyett, 110 darab készült belőle
P-12F: Model 251, P-12E-k 600 lóerős R-1340-19 hajtóművel, 25 darabot gyártottak belőle
XP-12G: egy darab módosított P-12B R-1340-15 hajtóművel, oldalsó turbófeltöltőkkel
XP-12H: egy darab módosított P-12D kísérleti GISR-1340E hajtóművel
P-12J: egy darab módosított P-12E 575 lóerős R-1340-23 hajtóművel, speciális célzókészülékkel
YP-12K: hét darab átmenetileg átalakított P-12E és P-12J, üzemanyag-befecskendezős SR-1340E hajtóművel
XP-12L: 1 darab átmenetileg átalakított YP-12K, F-2-es turbófeltöltővel
XF4B-1: a Haditengerészet számára készült két prototípus jelzése, a volt Model 83 és Model 89
F4B-1: Model 99 a Haditengerészet számára, független felfüggesztéssel, a gép hasán található bombatartó rekesszel, 27 darab épült meg belőle
F4B-1A: egy átalakított F4B-1-es, fegyvertelen verzió, a Haditengerészet helyettes főtitkárát szállították vele, az üzemanyagtartály a géptörzs tetejére, a két felső szárny közé került
F4B-2: Model 223, távtartós futómű, Frise-csűrő, farokkerékkel a csúszótalpak helyett, 46 darab készült belőle
F4B-3: Model 235, F4B-2-es félig héjszerkezetű fém géptörzzsel, felszerelésbeli változtatásokkal, 21 darabot gyártottak belőle
F4B-4: Model 235, F4B-3 átalakított függőleges vezérsíkkal, 550 lóerős R-1340-16 hajtóművel, két 116 fontos bombát befogadni képes szárny alatti bombarekeszekkel, az utolsó 45 gép esetében megnagyobbított fejtámlával, melybe egy mentőtutajt rejtettek, 92 darabot gyártottak belőle, egyet pedig pótalkatrészekből építettek meg
F4B-4A: 23 P-12-es, melyet a Légierő használt rádióirányítású célpontrepülőként
Model 100: az F4B-1 polgári repülőgép-változata, 4 darab készült belőle
Model 100A: kétüléses polgári repülőgép-változat Howard Hughes számára, később átalakították együlésessé, egy darab épült belőle
Model 100D: az egyik Model 100-as, ideiglenesen P-12-es bemutatására használták
Model 100E: a P-12E exportváltozata a Sziámi Légierő számára, két darabot gyártottak belőle, az egyiket később a Japán Haditengerészet kapta meg
Model 100F: a P-12F polgári repülőgép-változata, a Pratt & Whittney-nek adták el hajtóműtesztelésre
Model 218: az F-12E/F4B-3-as prototípusa, a kipróbálás után eladták a Kínai Légierőnek
Model 256: a Brazil Haditengerészet számára készült exportváltozata az F4B-4-nek, 14 darabot készítettek belőle
Model 257: export változat Brazília számára, az F4B-3-as géptörzse a P-12E szárnyaival, 9 darabot gyártottak belőle

Adatok (P-12E):

Hossz: 20 láb 4 hüvelyk (6.19 méter)
Szárnyfesztáv: 30 láb (9.14 méter)
Magasság: 9 láb (2.74 méter)
Maximális sebesség: 189 mph (304 km/h)
Hatótávolság: 570 mérföld (917 km)
Maximális repülési magasság: 26300 láb (8016 méter)
Fegyverzet: két darab .30 kaliberes (7.62 mm-es), vagy egy .30 kaliberes és egy .50 kaliberes (12.7 mm-es) gépfegyver, valamint 244 fontnyi (111 kg-nyi) bomba külső bombarekeszekben

Persze, hogy kíváncsiak vagyunk, ebben a topicban bármelyik háború harcjárműveiről beszélhetünk legyen az az I. a II. vagy a közel múlt háborúi.

Csak a második világháborús gépek érdekelnek mindenkit, vagy kicsit régebbiekre is kiváncsiak vagytok? Ha megengeditek, felidézném történelmünk egyik tragikusan hősies eseményét, mely még 1914. augusztus 16-án történ és méltatlanul merül feledésbe. Volt a KuK (Császári és Királyi) haditengerészetnek egy Zenta nevű kiscirkálója.
Hosszúság: 98,8 m
Szélesség: 11,7 m
Merülés: 4,4 m
Páncélzat: 50 mm
Fő fegyverzet: 8 db 120 mm löveg
Ez a kis hajó őrjáratozás közben Montenegro közelében szembe találkozott a Francia Flotta 17 nagy hajójával. A Francia hajók 305 mm-es ágyúkkal felszerelt csatahajók és 190 mm-es lövegeket hordó páncélos cirkálók voltak. Amikor a modernebb és gyosabb ellenséges hajók elvágták a Zenta hazafelé vezető útját, a kiscirkáló legénysége felvette a harcot a túlerővel. Fél órás küzdelem után a Zenta elmerült az ellenséges ágyútűzben. Utolsó lövéseiket a süllyedő hajó tüzérei a tatfedélzeten páncélpajzs mögött álló löveggel adták le, már vizben állva!
A franciákat felbőszitette a kiscirkáló ellenállása és a Condorcet csatahajón elért találata. Amikor a Zenta hadilobogójával az árbocán elsüllyedt, tovább lőtték a vizben úszó sebesülteket, majd a genfi egyezményeket megsértve magukra hagyták a hajótörötteket. A Zenta 312 fős személyzetéből 139 élték túl a csatát. Amikor a hajótöröttek úszva elérték a partot, a montenegrói katonák órákig nem engedték ki őket a partra. A túlélők csak a háború után szabadultak ki a hadifogságból.
Hogy miért olyan érdekes ez a történet? Mert ez a csata volt az Első Világháború első tengeri csatája! Sajnálatos, hogy ma már csak a szakemberek és a hozzám hasonló rajongók ismerik a Zenta nevét és történetét.

A Panzer III-as nagyon jó kis tank volt, ez már jól is teljesített, főleg az 50 mm-es ágyúval, amit később a Panzer IV-esek rövid csövű, 75 mm-es ágyúját kapta meg. A kuszki csatában a Panzer III-asok védték a Tigriseket(vagyis eggyütt haladtak). Franciaorszában nagyon jól teljesített a Char B és egyéb tankok ellen.

Most megfogtad a legkedvesebb témámat, jedimaster! Kedvenceim a hajók, a középkori vitorlásoktól a páncélosokig.
A Tirpitz sokáig a Kaafjordban bujkált, több angol bombatámadás átvészelve. Végül a "Nyakigláb" nevű angol bombáknak köszönhetően Tromsö elött felborult és gerincével felfelé elsüllyedt. A háború után egy norvég társaság 100 000 nkoronáért megvette a roncsot és nagy részét lebontotta.
Igazából a nagy csatahajók ideje a Bismack épitésének idejére lejárt. Habár sok szakértő véleménye szerint a Bismarck a csatahajó épités csucsteljesitménye, a repülőgéphordozók sokkal nagyobb erőt képviseltek. A jóval nagyobb Yamato és Musashi elsüllyesztése is javarész repülőgépekkel történt, csak a végjátékba segitettek be a lokátor-vezérlésű lövegek.

Mondom, sztem a Tirpizt volt, de még ma utánanézek Egyébként azt se hiszem, hogy Catalina riasztotta volna őket, 1941-ben nem volt még a briteknek(egyébként amerikai). Meg lehet, hogy tévedek, de ez már mellékes, amit tudni kell leírtam Tehát 1-2 órán belül jön a titokzatos hajó

OFF: megtisztelnél ha elolvasnád
ON: összekevered, aszem a Tirpitz-et lőtték ki egy olasz kikötőben.

Akkor most következzen egy újdonság ebben a topicban
Bismarck
vízrebocsátás: 1939
vízkiszorítás: 41.700 tonna (üresen), 50.900 tonna (harckészen)
sebesség: 29 csomó
hossz: 248,0 m
szélesség: 36,0 m
személyzet: 2092 fő
fegyverzet: 8 db 38 cm-es nehézágyú(ilyen ágyúja volt a Rohamtigrisnek!), 12 db 15 cm-es ágyú, 16 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú, 16 db 3,7 cm-es légvédelmi ágyú, 12 db 2 cm-es lévédelmi gépágyú, 2db Arado Ar-196-os hidroplán

A Bismarckot még a tengerészeti legendárium meglehetősen gazdag gyűteményében is előkelő hely illeti meg. Testvérhajója, a valamivel nagyon Tirpitz-cel eggyütt a Harmadik Birodalom tengeri hatalmának kiteljesítésére születtek, aztán "csatahajó léptékben" igen rövid és tragikus pályfutásuk volt. A Bismarck feladata az lett volna, hogy kísérő hajójával a Prinz Eugen-nel kiszökve az Atlanti-óceánra a szorongatott Eggyesült Királyság tengeri utánpotlási vonalait vágja el, az amerikai konvojokat süllyessze el. 1941. május 18-án a két hajó elindult, de felfedezik őket, nyomukba ered jószerivel a fél brit flotta...és elindul a hadtörténet legnagyobb szabású hajóvadászata. Hat nappal később a Bismarck szembekerül a Royal Navy(királyi haditengerészet) híres zászlóshajójával, a Hood-dal. A világ megdöbbenésére kb. 18-20 km-es távolságról a harmadik sortűzével telibe találja a Hood lőszerkamjárát és Őfelsége büszkesége 2 perc aladtt elsüllyed(3 túlélő a 2600-ból). Rövid szökés után a "szinte" véletlen torpedó-találattól nehezen irányítható Bismarck utoléri(mostmár szinte tényleg az egész brit flotta) és heves harcban elsüllyesztik, fedélzetén Lindemann kapitánnyal és Lüjtens tengernagyyal, franciaországi támaszpontja előtt mindössze 400 km-re...

1989-ben a Titanicot is felkutató Ballard kb. 4300 m mélyen az óceánban megtalálta a Bismarckot és brit szakmai közvéleményben éles vitát kavarva megszellőzteti azt a feltételezést, miszerint a Bismarck-kal nem ágyúzás végzett, hanem saját legénysége süllyesztette el. Mindenesetre a helyszín haditengerészeti temetőnek nyílvánitják...

Szvsz a Bismarck egy hatalmas fegyver lehetett volna, ha nem süllyesztik el(ha valóban a britek süllyesztették el). Bár azt is hozzá kell tennem, hogy nem 1-2 hajó rontott rá, ha így lett volna, valószínűleg a Bismarck került volna ki győztesként. Hatalmas károkat tett volna az amerikai konvojokban és brit csatahajókban ha túléli az esetet. De nem így történt...
Vélemények a Bismarck-ról?

OFF! A tankok szép állatok, de csak messziröl és rövid ideig. Mióta volt szerencsém egy évet egy randa T-55-ben szolgálni, nem igazán szeretem öket. Szükek, kényelmetlenek, télen hidegek, nyáron melegek.

Mint korábban is mondtam, a P II-es valamivel jobb volt, mint elődje(már csak fegyverzet szempontjából is). Ám néha még a Lengyelországi hadjáratban is alul maradt Nála is jobb volt a Csehszlovák gyárakból zsákmányolt Pazer 38(t) (ezt a Skoda gyártotta).
OFF: hallottátok, hogy amerikában leszállt az autópályára egy SBD 2-es II.vh-s zuhanóbombázó? (a Battlefield 1942-ben találkozhattatok ilyennel).

ezt úgy értettem, hogy az egész szöveget leírom egy Word-dokumentumba is, mivel van nekem egy jó kis könyvem katonai repülőkről meg helikopterekről, mindenféle ország típusai benne vannak, de csak kábé az ötvenes évektől kezdve, így aztán ezt kiegészítendő a sorozat a könyvből kimaradt típusait leírom egy Word-dokumentumba, oszt majd kinyomtatom

Most viccelsz? Legalább bővül a topik "törzsíróinak" a köre

Lehet, hogy megint halasztok egy napot a sorozattal picit megkavarodtam ezekkel a kihagyott modellekkel, és mivel a sorozattal párhuzamosan egy Word-dokumentumba is leírom amit írok (na ezt most jól megaszondtam ), ezért most kisebbfajta káosz van

A Breda Ba-65 igen érdekes tipus, de a korszakban nem egyedülálló konstrukció. 1940-ben egy hasonló felépitésű vadászrepülő állt szolgálatba Angliában és egy könnyűbombázó a szovjetunióban. A Boulton Paul "Defiant" 1937-ben repült először, külön érdekessége, hogy előre tüzelő fegyverzet nélkül, csak a toronyba épitett négy 7,62-es géppuskával készült. Kb. ezer darabot épitettek belőlük és 1942-ig kerültek harci bevetésre, mérsékelt sikerrel.
Az orosz gépet a Szuhoj készitette, BB-1, később Szu-2 néven. Ezt páncélozták is, öt-hat géppuskával szerelték fel, de nem volt elég gyors, a német vadászgépek utólérték őket.
Bocsi, hogy újonc létemre ilyen sokat dumálok!