Figyelem! Spoileres ismertető következik!
Ma egy kevésbé ismert, de annál hatásosabb found-footage horrort hoztam. A Lake Mungo egy 2008-as ausztrál áldokumentumfilm-horror, amely egy család tragédiáját és az azt követő rejtélyes eseményeket dolgozza fel. A történet a Palmer-család köré épül, akiknek 16 éves lánya, Alice, egy nyári napon vízbe fullad. A haláleset után a családtagok egyre nyugtalanítóbb jelenségeket tapasztalnak: árnyékokat, rejtélyes hangokat és furcsa alakokat a fényképeken és videófelvételeken. A Palmer-család paranormális nyomozásba kezd, és lassan feltárul előttük Alice titokzatos és zaklatott múltja. Kiderül, hogy a lány életében sötét titkokat őrzött, köztük egy rejtélyes utazást a Mungo-tó nevű helyre, ahol valami megmagyarázhatatlan dolog történt vele.
(A kép forrása: ScreenRant)
A dokumentarista stílusban készült film interjúkon, otthoni felvételeken és nyomozati anyagokon (köztük borzalmas boncolási képeken) keresztül építi fel a feszültséget, miközben egyre mélyebbre ás Alice életének és halálának titkaiban. A Lake Mungo egy lassan kibontakozó, atmoszférikus horror, amely az emberi gyászra, az emlékek természetére és a túlvilág lehetőségére reflektál. Bár nem a tipikus – és elhasznált – jumpscare-ekre épít, a film nyomasztó, kísérteties hangulata és a fokozatosan kibontakozó rejtély miatt a pszichológiai horror egyik kiemelkedő példája lett az elmúlt években. A rendezője, Joel Anderson több évre el is tűnt a nyilvánosság elől a premiert követően. Alig lehetett találkozni bárhol a nevével, majd 2021-ben a Clickbait sorozattal tért vissza, amiben íróként működött közre. Azóta a Late Night with the Devil-be szintén bedolgozott íróként.
(A kép forrása: Collider)
Meg merem kockáztatni, hogy a Lake Mungo minden idők egyik legjobb áldokumentum-horrorja. És ne az "ide-oda rángatom a kamerát" found-footage –félékre tessék gondolni, hiszen itt interjúkat és archív felvételeket láthatunk bevágva, ami inkább kelti egy TV-műsor hangulatát. Bár az állítólagos szellemfelvételekről kiderül, hogy nagyrészük kamu, később előkerül néhány éjszakai felvétel is Alice-ról, méghozzá a Mungo-tó környékéről. Mikor a szülei felfedezik, hogy mi van a valamiért egy fa alá eltemetett mobiltelefonon, az minden idők egyik leghatásosabb jumpscare-jelenete. A Lake Mungo nem egy könnyű film. Már az első 10 percben tisztában vagyunk a tragédiával, és azzal, hogy Alice halott (fogalmam sincs, mikor tudom kitörölni az emlékezetemből AZT a bizonyos fotót róla), ugyanakkor a Palmer-család nem adja fel a reményt, hogy lányuk lelke talán valamiképp mégis velük maradt még. Ezért a Lake Mungo egyszerre családi dráma és paranormális horror egyben, hátborzongató atmoszférával és egy igen elgondolkodtató, hidegrázós lezárással. Kevés hasonló horror készül manapság, de ez nem meglepő.
Borítókép forrása: ScreenRant
