Ezek közül a Fiat-3000-es tűnik a legpofásabbnak... kár, hogy a Második Világháborúban is kábé ennyit tudtak najó, ez csak vicc volt

A harckocsik története

Olasz, amerikai és orosz kezdetek

Az olasz Luigi Caselli már 1915-ben foglalkozott egy nehéz harckocsi megalkotásának tervével. Munkáának Olaszország hadbalépése adott komoly lendületet, amikor is a franciák átadták néhány saját harckocsijukat tanulmányozásra. Ezek kipróbálása és a tapasztalatszerzés után 1916. októberének végén megkezdték a Fiat-2000 (egyes források szerint Fiat T-2000) nehéz harckocsi gyártását. Az első próbákat 1917. júniusában végezték velük. A Fiat-2000 alakja, súlya és mozgékonysága a német A7V-hez volt hasonlatos. A tank tetején levő félgömb alakú tornyot a kezelő a 65 mm-es lövegnek dőlve tudta elforgatni. A Piave-Isonzó arcvonal nehéz terepén a olasz harckocsik sikeres bevetésére nem volt lehetőség. A fegyverszünetig mindössze két példány készült el, az egyik Rómában került kipróbálásra, a másik Tripolisban.
Az 1920-as években további 5 -10 db Fiat-2000 épült, majd a gyártását beszüntették.
A Fiat-2000 főbb adatai:
Harci súlya: 40,0 tonna
Kezelők: 10 fő
Teljes hosszuság: 7,4 m
Teljes szélesség: 3,1 m
Magasság: 3,8 m
Motor: 240 LE-ős, 6 hengeres Fiat motor
Sebesség: 7,5 km/h
Hatótávolság: 75 km
Páncélzat: 15 - 20 mm
Fegyverzet: 1 db 65 mm-es löveg és 6 db 6,5 mm-es Fiat géppuska
Egy Fiat-2000-es harckocsi
Fiat-2000 rajza
Fiat-2000 metszete a személyzet elhelyezkedésével

Az I.VH. végére az olasz mérnökök lemásolták a francia Renault harckocsit Fiat-3000 néven. Az olasz tank méretei ugyan némileg kisebbek lettek, de minden másban kisértetisen hasolitottak az eredetire. Az igazi eltérés a motorjuk erejében volt. Míg a franciák csak 40 LE-ős motort épitettek a tankjukba, az olaszok 55 LE-őset.
1919. áprilisára 100 db. Fiat-3000-es készült el, a háború kimenetelére semminemű hatásuk sem volt.
Az első Fiat-3000-esekbe csak egy géppuska volt beépithető. Később, az 1920-as években kifejlesztett ’B’ változatot már az olaszok is felszerelték a francia példa nyomán egy 37 mm-es ágyúval.
A tipus érdekesége, hogy az 1930-as évek elején a Magyar Honvédség öt db. ágyús Fiat-3000-est vásárolt, fegyverzet nélkül. Néhány évig kiképzési feladatokra használták őket.
A Fiat-3000 főbb adatai:
Harci súlya: 5,6 tonna
Kezelők: 2 fő
Teljes hosszuság: 4,29 m
Teljes szélesség: 1,67 m
Magasság: 2,20 m
Motor: 55 LE
Sebesség: úton 22 km/h, terepen 16 km/h
Hatótávolság: 100 km
Páncélzat: 6 - 12 mm
Fegyverzet: 1 db 6,5 mm-es géppuska; ’B’ változatnál 1 db 37 mm-es ágyú
Fiat-3000-es tankok
Fiat-3000 rrajza
Fiat-3000 metszete

Természetesen az USA katonai vezetői is felismerték az harci eszköz jelentőségét. Első tankjaik azonban csak az angol Mark V és Mark VIII másolatai voltak. Az első amerikai tervezésű harckocsik csak 1918-ban hagyták el a szerelőcsarnokot, a harcokban már nem vehettek részt. A Ford 1918M tipusú harckocsi, J. Walter Christie egyik első munkája, különleges formájával és szokatlan megoldásaival tűnt ki kortársai közül. A tank fegyverzetét alkotó 57 mm-es ágyút, vagy 7,62 mm-es géppuskát a mellső páncélzatba mereven, a későbbi rohamlövegekéhez hasonlóan épitették be.
A Ford 1918M főbb adatai:
Harci súlya: 3,04 tonna
Kezelők: 2 fő
Teljes hosszuság: 4,4 m
Teljes szélesség: 1,85 m
Magasság: 1,9 m
Motor: 2db 45 LE-ős, 4 hengeres motor
Sebesség: 12,5 km/h
Hatótávolság: 60 -70 km
Páncélzat: 6,3 – 12,7 mm
Fegyverzet: 1 db 57 mm-es löveg vagy 1 db 7,62 mm-es géppuska
Ford 1918M harckocsi
Ford 1918M rajza

A cári Oroszországban nem épült harckocsi, csak géppuskás páncélautókat készitettek és használtak. Az első orosz gyártású tankot a Szovjetúnióban készitették. 1919. végén a Szormovo gyárban elkészült tervrajzok alapján 1920. augusztus 31-én gördült ki a gyárból a hangzatos „Lenin, a szabadság harcosa”, vagyis egyszerűen Lenin harckocsi első példánya.
E lényegében nem volt más, mint a Renault harckocsi orosz másolata. A gyártáshoz még a Renault által szállitott részegységeket használták.
A Lenin harckocsi főbb méretei:
Harci súlya: 7,0 tonna
Kezelők: 2 fő
Teljes hosszuság: 5,0 m
Teljes szélesség: 1,75 m
Magasság: 2,25 m
Motor: 1 db 45 LE-ős, 4 hengeres Fiat motor
Sebesség: 8,5 km/h
Hatótávolság: 60 km
Páncélzat: 8 - 16 mm
Fegyverzet: 1 db 37 mm-es löveg és 1 db 7,62 mm-es géppuska
'Lenin' harckocsi
'Lenin' harckocsi rajza

Oké, akkor majd kitárgyaljuk, ha odaértünk

Az I. VH-ban csak páncélautókig, meg vontatókig jutott a KUK hadsereg. De a két világháború között (később tárgyalva) elég szép tank és páncélautó gyártás folyt nálunk is. Még úszóharckocsit is szerkesztettek a mérnökeink, két nagy csónaktesttel az oldalán.

Olvasom, hogy az LK-II-eseket kiképzőtanknak használták Magyarországon. Ezek szerint voltak más típusú tankjaink is? Vagy erről egy külön részben írsz/írtál volna?

Nem egyben érkeztek az LK-II-esek,hanem darabokban. Az akkori bizottság tagjai pedig azért ismerték a traktorok és a korabeli tankok közti különbséget.
Amikor a szészszedett tankok megérkeztek,jülönbözó helyeken rejtegették őket. Az utolsó elrejtett LK-II-est az 1930--as évek végén, Örkénytáborban találták meg egy fészerben. Addigra a többit már kivonták rendszerből!
Mivel ez az utolsó darab sehol sem volt nyilvántartva, szétszedett állapotban eladták ócskavasnak.

Hát azokat az LK-II-eseket nem lehetett nehéz traktornak "álcázni", eléggé hasonlítanak rájuk
Azért megnyugodtam, úgy látszik a németek már akkor is a "legnagyobb-legnehezebb" szellemében éltek (értem ezalatt a K Wagen-t)

A harckocsik története

Német tankok az I. VH-ban

A német hadvezetést 1916-ban meglepte a brit és francia harckocsik megjelenése és harci sikereik. De a szövetségesek hadvezetősége nem okult az első veszteségekből és tankjaikat továbbra is kis csoportokban, a gyalogság közvetlen támogatására vetették be. Ennek következtében a németek egyre több eredményt értek el. A német gyalogságot acélmagvas lövedékekkel látták el, amivel átlőhették a vékonyabb páncélt. Rendsezresitették a 13 mm űrméretű tankelháritó puskát. A tüzérséget kiképezték a harckocsikra való közvetlen tüzelésre, amit a tankok kis sebessége is megkönnyitett. Harckocsicsapdákat, árkokat, aknamezőket hoztak létre.
Sikereikből viszont azt a téves következtetést vonták le, hogy a harckocsik alkalmazása csak helyi sikerekkel járhat. Ennek ellenére hozzáfogtak saját harckocsijuk megtervezéséhez. A munkálatokat, főleg a gyártást nagyban késleltette, hogy a német ipart teljesen lekötötte a repülőgépek és tengeralattjárók tömeges gyártásának programja. Végül az A7V jelzésű harckocsi 1917. májusában mutatkozott be a német vezetés előtt a mainzi főhadiszálláson. Az első harckocsikat csak 1918. februárjában kapták meg a német csapatok. A lassú, vontatott gyártásnak köszönhetően az A7V-kből 1918. szeptember 12-ig csak 20 db. készült el. Ebből származhatott a tipus érdekessége, hogy minden tanknak a hajókhoz hasonlóan saját neve volt. (Pl. Fritz, Elfride, Wotan, Hagen, Schnuck)
1918. március 21-én 4 db A7V részt vett a St.Quentintől délre inditott támadásban, jelentősen hozzájárulva a harcokban elért győzelmekhez.
1918. április 24-én 13 db A7V részvételével lezajlott a történelem első páncéloscsatája. A nehézkesen mozgó, nagy felületű német tankok technikailag az angol harckocsik alatt maradtak.
Az 1918-ban fellépő szakmunkás és acélhiány a további gyártást megakadályozta.
Érdekesség, hogy 5 db A7V a Pilsudski-hadsereg páncélos ezredében részt vett az 1919/20. évi lengyel-orosz hadműveletekben.
Az A7V főbb adatai:
Harci súlya: 29, 9 tonna
Kezelők: 9 fő
Teljes hossz: 7,34 m
Teljes szélesség: 3,05 m
Magasság: 3,30 m
Motor: 2 db 100 LE-ős, négyhengeres Daimler motor
Sebesség úton: 8-10 km/h
Hatótáv: 40 km
Páncélzat: 15 - 30 mm
Fegyverzet: 1 db 57 mm-es löveg és 6 db. Maxim géppuska
A7V tank
A7V 'Hagen'
A7V motor és meghajtási rendszere
Személyzet elhelyezkedése az A7V-ben
Német Mark IV

Bármilyen lassan haladt is a német tank-gyártás, az A7V-t továbbfejlesztették. Az A7VU külsőleg az angol Mark I-re hasonlitott, de megtartotta az A7V-nél alkalmazott rugós hordzsámolyt. A fejlesztés során a pácélzat vastagságát min. 20 mm-re növelték, ezáltal a harckocsi tömege elérte a 40 tonnát. Hosszúsága 8,38 m-re, szélessége a páncélerkélyek révén 4,55 m-re növekedett, de alacsonyabb lett elődjénél, magassága csak 3,04 m. Két db. 100 LE-ős motorja külön-külön hajtotta meg a lánctalpakat. Irányváltó segitségével akár helybenis meg tudott fordulni, ilyenkor ugyanis az egyik lánctalpat előre, a másikat hátra mozgatták. Fegyverzetét 2 db 57 mm-es Sokol tipusú ágyú és 4 db. Maxim géppuska alkotta.
A7VU tank képe
A7VU metszete

1917. szeptemberében terjesztette be Josef Volmer a hadügyminisztériumhoz az angol Whippet mintájára készitett LK-I-es könnyű harckocsi terveit. A szükségesnek tartott módositások után LK-II néven gyártásba vett harckocsi 1918. júniusában mutatkozott be. A német hadvezetés 580 db-ot rendelt belőle, de az összeomlásig csak néhány tucat készült el teljesen.
Az LK-II terveit és több példányát 1919-20-ban Svédországnak adták el, ahol Stridsvagn m/21 jelzéssel gyártották.
Az LK-II-nek furcsa módon magyar vonatkozása is van. 1922. után 14 db-ot vásároltak a Magyar Honvédség számára. Az antant ellenőrző bizottsága elől különböző mezőgazdasági gépekként rejtegették őket. A bizottság távozása után 1926-27-ben 7 db-ot szolgálatba is állitottak. 1 db. 8 mm-es Swarzlose gépppuskával kiképző harckocsinak használták őket. Majd az 1930-as években valamennyit kivonták a hadrendből.
Az LK-II főbb adatai:
Harci súlya: 8,5 tonna
Kezelők: 3 fő
Teljes hossz: 5,06 m
Teljes szélesség: 1,95 m
Magasság: 2,50 m
Motor: 1 db 55 LE-ős, négyhengeres Daimler motor
Sebesség úton: 16 km/h
Hatótáv: 65 km
Páncélzat: 8 - 14 mm
Fegyverzet: 1 db 57 mm-es löveg vagy 2 db. Maxim géppuska
LK-I képe
LK-I metszeteLK-I meghajtási rendszere
LK-II képe
LK-II a Magyar Honvédségben
Magyar LK-II háromnézeti rajza

Az I. VH-s német harckocsi tervezők azonban mertek nagyot is álmodni. Megterveztek és épiteni is kezdtek egy 148 tonna tömegű óriást is K Wagen néven. Gyártási nehézségeik miatt a monumentális járműből csak 2 db készült el a fegyverszünet megkötéséig. Az igazán nehéz harckocsi páncélzatát elől és felül 20 mm-esre, oldalt 30 mm-esre készitették. Meghajtásáról 2 db 650 LE-ős daimler motor gondoskodott, 7,5 km/h-ás sebességel. A 12,8 m hosszú jármú a kategóriájában szokatlanul alacsonyra, 2,73 m-esre készült. Ezt úgy érték el, hogy torony helyett csak a parancsnoknak épitettek egy körkilátásos figyelő tornyocskát a tetejére.
A K Wagen fegyverzete 4 db 77 mm-es ágyúból és 2 db géppuskából állt, személyzete 22 fős volt.
Egy K WAgen modelljének fényképe

Túl sokat olvasod az adatokat elnagyoltan közlő népszerű ismeretterjesztő műveket.
Az előbb irtam éppen, hogy az angolok annyira nem oszlatták fel a tank-alakulataikat, hogy kimondottan gépesitett (harckocsizó) hivatásos hadsereget tartottak célszerűnek a két világháború között.
A francia tankokra is csak az volt jellemző, hogy az I. VH. hagyományait követve nagy méretű, sok géppuskával és kisebb lövegekkel felszerelt, viszonylag vékony páncélzatú monstrumok voltak.
De ha valaki ért egy kicsit a II. VH-s tankokhoz, az elszörnyed a németek két első sorozatú "tankján" is. Elképesztően vékony páncél (I. VH-s vastagságú) és gyenge fegyverzet (7,92 mm-es gépuskák és 20 mm-es ágyú)
Próbálj meg könyvtárban utánaolvasni komolyabban a témának. 1980-ban megjelent egy elég jó leirásokat tartalmazó tipuskönyv.

Igen. Az angolok is az I. vh után feloszlatták a tankalakulatokat és a gyalogság védelmére osztották be őket. Azután a blitzkrieg sikerei láttán követték a német taktikát, és újra tankhadosztályokat hoztak létre.

A II.VH. kezdetén (mint lejjebb irtam) a franciáknak még 7 zászlóaljra veló Renault tankjuk volt tartalékban. Háborúba nem vetették őket.
Minden állam fejlesztette a tankjait a két világháború között, de mindenki más és más követelmények alapján. Erről is fogok majd irni, ha odaérek az időben.
Itt csak annyit, hogy a háború elején alkalmazott könnyű tankok lényegében géppuskával felszerelt lánctalpas autók voltak. A közepes tankok sem feleltek meg egyetlen mai elképzelésnek sem. A lövegük rövid csövű volt és 40-50 mm-es. Az első T-34-es a maga 76,2 mm-es hosszú csövű lövegével gyakorlatilag olyan hatású volt,mint később a Tigris. Csak mozgékonyabb volt annál. Sajnos nem volt olyan stratéga, aki megfelelően vetette volna harcba az elkészült T-34-eseket. összevonás és koncentrált támadás helyett szészórták őket az alakulatok között, igy nem tudták kihasználni a képességeiket.

A tankos mltadból ez a nagy érdeklődés? Egyébként én is értek a tankokhoz, de 15 évesen nehezen van tankos múltam. Csak úgy hobbi. De a tankokon belül is inkább a II. vh-s tankokhoz értak leginkább.

Mielőtt leirsz valamit, NDK-turmixgép, tájékozódni kéne!
Az angolok annyira nem számitottak a tankokujabb bevetésére, hogy hivatalos elméletük szerint egy repülőgépekre és gyors mozgású, páncélozott járművekkel felszerelt kis létszámú hivatásos hadsereggel lehet megnyerni a háborút. Még azt is kidolgozták, hogy a tankok mely tipusaira milyen feladatok várnának a háborúban.
A franciák sem akartak bevetni tankokat, csak hobbiból fejlesztették a közepes tankjaikat, meg a nehéz, "csata" harckocsikat.
Pont úgy beletrafáltál, mint tegnap, hogy az angolok adták át a franciáknak a tankokat. Ha megnézed a képeket, máris láthatod, hogy az angol Mark harckocsik tanknak készültek. A francia tankokat viszont traktor alvázra és futóműre épitették. Teljesen más a felépitésük. Éppen azért irom a sorozatot, hogy akit érdekel, az megismerhesse a tankok történetét.
Ha még nem olvastad volna, én magam is tankos voltam valaha.

Az első vh-s francia tankokat még a II. vh-ban is használták. Azért megvan az ész. Eredetileg úgy gondolták a szövetségesek (a szovjetek nem), hogy ha esetleg lenne egy második vilálgégés, ott már nem harcolnának tankok. Hát ez nem jött be....

Lejjebb a francia és az angol tankokról.
Az A7V-ről nem te beszéltél, én mondom,hogy az volt az első bevetett tankjuk a németeknek. Az LK-II jóval könnyebb volt és sikeresebbnek is lehetett volna. Ezért is vásárolták meg a svédek.

Én nem mondtam hogy az első "tankuk" az A7V volt. Én ilyet nem állítottam. Én csak a két meg nem valósult projectet írtam le.
OFF: Bocs, de milyen irományodat??

Nem igaz. A németek első tankját A7V-nek hivták. Ezzel párhuzamosan fejlesztették az általad emlitett LK-II-est, ami nagyon hasonlitott az angol Whippetre. De az A7V-nek volt továbbfejlesztése is.
Viszont ezekről majd legközeleb irok. A következő hsz-em ugyanis éppen a német tankokról fog szólni.
Köszi, hogy olvasod az irományaimat, NDK-turmixgép!

És a németek. Az igaz hogy volt nekik 3 db "tankjuk", de ebből csak egy jutott a frontra, a másik kettő minörökké prototípus maradt (bár az igaz hogy az LK I és II típusokat a norvégek megvették a németektől).

Miért ne lehetne? Gondolj a Concorde-ra és a hozzá külsőleg elképesztően hasonló Tu-144-esre! A franciák maguk jelentették ki, hogy az orosz gép az övéktől független, attól sok megoldásában eltérő.
De mondhatok biológiai hasonlatot is. Valaha régen a lovak és az orrszarvúak ősei ugyanolyan életformát követtek és igen hasonlóan néztek ki. Aztán az egyikből gyors mozgású ló lett, a másikból meg egy ormótlan behemót.
Amikor szükség van egy új eszközre, többen is kitalálhatják egymásól függetlenül ugyanazt, hiszen a kiindulás technikai alapja és a követelmények azonosak.

Nem. Alapvetően a tank angol "találmány", csak ezt átnyújtották a szövetségeseiknek, és ezzel élt is Franciaország, amikor megteremtették saját mozgó dobozaikat. Az viszont érdekes, hogy az amerikaiak nem gyártottak tankokat, csak a Mark VIII.-as volt egy jenki-tommy közös projekt, de abból csak pár darab készült.

Ez a Schneider tank úgy néz ki, mint egy APC a St. Chammond meg mint egy Második Világháborús tankvadász a Reanult-nak viszont már egész "tankformája" van... azt viszont eléggé furcsállom, hogy az angolok, meg a franciák egymástól függetlenül "találták ki" a tankot... lehetséges lenne ez?

A harckocsik története

Francia tankok az I. VH-ban

Az angol tankok után következzenek a franciák! A francia mérnökök és katonák az angoloktól függetlenül, az ő kisérleteikről mit sem tudva fejlesztették ki a saját harckocsijaikat. Estienne tüzérezredes 1915-ben azt a javaslatot tette, hogy a német állások áttörésére használják fel az angolok által lövegvontatásra használt Holt típusú lánctalpas vontatókat. Ötletének többszöri fejlesztése után Estienne-nek sikerült meggyőznie a főparancsnokságot egy lánctalpas harcjármű szükségességéről. 1916. február végén a Schneider gyár (németes neve ellenére is francia) 400 db harckocsi épitésére kapott megbizást. Ugyanakkor a fegyverzeti minisztérium részéről Romailho ezredes irányitásával a St. Chammond gyárnál is rendeltek harckocsikat. A külön folytatott tervezésnek köszönhetően egyik jármű sem felelt meg a követelményeknek.
A Char d’Assault Schneider M16CA tipusú harckocsik első sorozata 1916. végén hagyta el a gyárat. Az 1917. április 16-án meginditott offenzivában harcba is vetették őket. De bemutatkozásuk teljes kudarccal végződött. A bevetett 132 Schneider harckocsiból rövid idő alatt 57 db. a szeméyzetével együtt odaveszett.
A Schneider M16CA tipus főbb adatai:
Harci súly: 14,6 tonna
Kezelők: 6 fő
Teljes hosszúság: 6,32 m
Teljes szélesség: 2,05 m
Magasság: 2,3 m
Hajtómű: 1 db 55 LE-ős, 4 hengeres motor
Sebesség: 7,5 km/h
Hatótávolság: 48 km
Páncélzat: 11,5 mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm-es ágyú és 2 db Hotchkiss géppuska
A kudarc után módositották a tankot és Schenider M16CA1 néven gyártották tovább. Tömegét sikerült 13,5 tonnára csökkenteni, motorját viszont erősebbre cserélték. Az új, 60 LE-ős motor 10 km/h-ás sebességet és 105 km-es hatótávolságot tett lehetővé. A későbiekben a német páncélelháritás fejlődése miatt egy újabb, 5,5 mm-es páncéllal erősitették meg a védelmét. Az új páncélt belülről, az eredetitől kb 4 cm-es távolságban rögzitettek.
A következő változat a krónikkel páncélzattal készült Schenider M16CA2 lett. Ebbe a világon először szikratáviró (rádiókészüléket) is szereltek.
Schneider harckocsi
Schneider tank oldalnézete

A másik francia tankból, a St. Chammond -ból 1917. végéig 400 db-ot készitettek. A 26 tonnás tank orra messze előrenyúl, itt kapott helyet a küzdőtér. A harckocsi különlegessége a meghajtása volt. Benzinmotoros áramfejlesztője a közvetelenül a keréktengelyekre szerelt elektromos motorokat hajtotta meg.
A franciák előszeretettel alkalmazták a St Chammondot kisérő lövegnek, de kicsiny mozgékonysága miatt a német tüzérség céltáblája lett. Terepjáró képessége az alacsonyan levő, messze előrenyúló orr miatt igen rossz volt.
A St. Chammond harckocsi főbb adatai:
Harci súly: 26,0 tonna
Kezelők: 8 fő
Teljes hosszúság: 8,69 m
Teljes szélesség: 2,67 m
Magasság: 2,36 m
Hajtómű: 1 db 90 LE-ős benzines motor
Sebesség: 8,0 km/h
Hatótávolság: 60 km
Páncélzat: 5 - 17 mm
Fegyverzet: 1 db 75 mm-es ágyú és 4 db Hotchkiss géppuska
Saint Chammond harckocsi oldalnézete
St. Chammond tank
St. Chammond tank a terepen

A nehéz harckocsik veszteségei arról győzték meg Estienne tábornokot, hogy szükség van egy gyors, mozgékony, könnyű harckocsira. A harci tapasztalatokat és az új igényeket figyelembe véve készült el a 6,5 tonnás Renault harckocsi, mely az I. Vh. legsikerültebb tankja lett.
Két változatban gyártották, a Char Mitrailler egy géppuskával, a Renault FT-17 egy 37 mm-es ágyúval volt felszerelve. Fegyverzetét forgó toronyban helyezték el, ezzel ez a tank lett a világ első forgó lövegtornyos harckocsija.
Sorozatgyártását 1917. áprilisában kezdték meg. A fegyverszünet megkötéséig 3177 db. Épült meg. Sikerésre jellemző, hogy licencben gyártották az USA-ban, Olaszországban (Fiat-3000 néven) és a Szovjetúnióban is („Lenin” néven). 1940-ben a francia hadseregben még 7 tartalékban lévő zászlóalj volt felszerelve ezzel a tipussal, de harcba már nem vetették őket.
A Renault M17 Char Légere harckocsi főbb adatai:
Harci súly: 6,5 tonna
Kezelők: 2 fő
Teljes hosszúság: 4,94 m
Teljes szélesség: 1,74 m
Magasság: 2,14 m
Hajtómű: 1 db 40 LE-ős, 4 hengeres Renault motor
Sebesség: 7,8 km/h
Hatótávolság: 45 -60 km
Páncélzat: 6,5 -16 mm
Fegyverzet: 1 db 37 mm-es ágyú, vagy 1 db Hotchkiss géppuska
Renault FT-17
Renault tank a terepen
Renault FT-17 rajza
Char Mitrailler belső elrendezése

Hát igen, ha az "Apache"-ra azt írtam, hogy halálosztó, akkor ez igaz a "Hind"-ra is bár azért Afganisztánban hullottak rendesen... köszönhetően az amcsi Stinger hőkövető rakétáknak, amikkel tömték az afgánokat.

Mondjuk az se piskóta! A Top Gunban volt cikk az afganisztáni bevetéseikről. Az afgánok "Ördöghintó"-nak nevezték. A 12,7 m-es géppuskájával egy buszt kettőbe tud vágni a kis aranyos.
És pont Afganisztánban jöttek rá az oroszok, hogyan lehet megnövelni a helikopterek felszállósúlyát. Mivel a túlterhelt gép nem tud rendesen felszállni, az orrfutójára "támasztják" és nekifutnak vele, mint egy repülőgéppel, amig a szárnycsonkokon nem keletkezik elég felhajtóerő.