Elnézést a duplázásért, de a szkennelés után már nem tudtam szerkeszteni!
Itt egy kép a Brendan-expedíciót megörökítő könyv címlapján a bőr-hajóról.
Ez pedig a Brendan vázát mutatja, építés közben. Ilyen egymáshoz kötözött, rugalmas lécekre feszítették a marhabőr borítást.

A vikingek nyitott, lényegében nagyra nőtt csónaknak nevezhető, 12-25 m hosszú hajói sem a nyílt óceánon keltek át.
Valójában ők is azt az útvonalat használták, amin Tim Severin és csapata átkelt. Ha előveszel egy térképet erről a területről, akkor megláthatod, hogy viszonylag közel egymáshoz, egy íven kisebb szigetek sorakoznak, amit köves gázlónak is szoktak nevezni. Ezen az útvonalon viszonylag könnyű átkelni Amerikába.

És a primitív hajóval kapcsolatban ne felejtsd el, hogy Tim Severin és csapata is megtette, ugyanolyan vitorlással, amilyen Szent Brendan krónikájában szerepel.
Persze az ilyen bőr-hajókon nem 20-30 ember utazott, hanem jóval kevesebb. Tim Severinék például négyen voltak.
Egyébként ehhez hasonló felépítésű, csak ma már marhabőr helyett ponyvával borított curragh nevű csónakokat a mai napig használnak Írországban.

Ki kell ábrándítsalak, Adam0205!
Vélhetően a vikingek előt is jártak már Amerikában. Egy Szent Brendan nevű ír szerzetes leírt egy furcsa utazást, melyet léc vázra feszített marhabőr hajóval tettek meg. Az utazás során említett "csodákat" sorra be lehetett azonosítani. Például a jégkásás tenger ő úgy írta le, hogy "ezüst háló volt a vízen".
Már csak az a kérdés maradt, hogy egy ilyen csónakkal valóban el lehet-e érni az új világ partjait az északi jeges vizeken. Aztán Tim Severin és kis csapata az eredeti leírások szerint megépítette a maga bőr-hajóját és 1976-77-ben átkeltek Írországból, a Faeroer-szigetek, Izland és Grönland érintésével Új-Fundlandra. A nyarat Izlandon töltötték.
Ezzel az expedícióval bebizonyították, hogy Szent Brendan valóban megtehette a krónikájában leírt utazást már a vikingek előtt.

A vikingeknek volt egy folyami kereskedelmi útvonaluk Bizánc felé. A folyók menti városokat elég hamar az uralmuk alá vonták a harcias vikingek. A városok "idegen" urait a korabeli krónikák ruszoknak, vagy roszoknak nevezték. Lényegében róluk kapta a nevét az egész nép.

Hogy Boszniában valójában mi van a hegyben, azt nem tudom.
De a Discoveryn bemutattak egy olyan hajdani császári sírhelyet, ami ma csak egy füves domb.
Elkészült az épület, majd a parasztoknak megparancsolták, hogy hordjanak rá földet.
Ehhez persze egy komoly birodalom munkaszervezése és hatalmas munkás-tömege kellett.

Erről bebizonyították, hogy rossz, mert abszolút tükörképe a csillagoknak, azaz torz. Az egyiptomiak ilyen hibát nem vétettek volna.



Az mindegy, hogy szerinted hihető-e, ha egyszer tény, hogy van.

Egyiptomban tudtommal (bár lehet, hogy tévedek) egy lépcsős piramis van. De az is teljesen más konstrukció, mint az inka-azték lépcsős piramisok.
A dél-amerikai piramisokhoz leginkább a mezopotámiai lépcsős piramisok hasonlíthatóak. Ugyanis azoknál, akárcsak dél-amerikában egy szentély volt a lépcsős piramis tetején. Míg Egyiptomban ez sehol sem volt.

Hogy miért piramis forma?
Ebben semmi misztikus nincsen! A legstabilabb forma a három, vagy négy oldalú piramis.
Egy függőleges falból kidőlhetnek a kövek, azt sokkal nehezebb stabilizálni. De egy piramisban a saját súlyuk a helyükön tartja a köveket, mert max befelé eshetnének ki.
És egy hatalmas lejtőn akármekkora követ fel lehet vonszolni, ha van elegendő munkás hozzá.

Chocho!
A filmben azt fejtegették, hogy valójában nem tudjuk sem azt, hogy milyen színű volt a dinok bőre, sem azt, hogy pikkelyek borították, szőrös-tollas volt, vagy teljesen sima.
És azt igyekeztek elpöntyögni, hogy a dinok egy része túl nagy tömegű volt, hogy ténylegesen hüllő legyen. Vagyis belső hőtermelés nélkül túl sokáig tartott volna felmelegedniük.
Mert ugye minél nagyobb egy állat tömege és mérete, annál kisebb a testének felülete a tömegéhez képest.
Egy T-rexnek sokkal kisebb a testfelülete, amin át reggel felmelegedhet, mint egy békának, vagy egy krokodilnak.
Ráadásul találtak olyan területeken is leleteket, melyek a dinok korában túl hidegek lettek volna a hüllőknek.
De én nem vagyok őslénytan kutató, csak elismétlem, amit a filmben mondtak.

találd]{i!
Az archeopteryx nagyon kicsi ahhoz a monstrumhoz képest, amit a filmben mutattak. A rekonstrukció szerint egy több tonnás állatka volt. És nem igazi tollak látszottak a kövületen. Csak vékony szálak, amik nagyításban a páfrány leveléhez hasonlítottak.

Dantes!
Daniken sok esetben egyszerűen átlépi azt a tényt, hogy az őseinknek irdatlanul sok idejük volt az építkezésekhez. És csak egyetlen dolgot vizsgál: lehet-e valamit ufonauták művének nyilvánítani. Ha igen, más megoldás már nem is érdekli.
Elgondolkodtató, hogy angliában egy egyetemista csoport segítségével kipróbálták, hogy lehetséges-e hatalmas kőtömböket mozgatni. És arra jutottak, hogy két szálfát lefektetve "útnak", folyamatosan előrehordott görgők segítségével meglepően könnyen mozgathatóak.

A jobb fegyverek készítéséhez fejlettebb technológia szükséges, tehát valahol mégis belejátszik a fejlettség a spanyolok győzelmébe.
Persze belejátszik az elszántságuk is, ami vélhetően nagyobb volt az indiánokénál.

Choch : Én nem vagyok lusta Tessék, itt egy átmenet, az Archeoteryx

Mondtam én, hogy madarak voltak? Nem. Arról beszéltem, hogy átmenetet képezhettek a madarak és a dinoszauruszok között. Nagyon sok ilyen faj volt és linkelnék is tucatnyit, ha nem lennék lusta.

Ebben csak az a baj, hogy azok a dinok, amiknek a kövületein bemutatták a tollpihéket, egyáltalán nem madarak voltak. Hanem több méteres nagy monstrumok. A kövületben látszott a bőr vonala és mellette a tollak vékony szálai.
Ha a kínaiak hamisították a kövületeket, akkor én csak továbbadom a hazugságaikat.
Valahol Mongólia felé, a sivatag környékén ásták ki a leleteket és egy amerikai fazon magyarázta, hogy mit találtak a kínai kollégák.

Ez már nagyon régi dolog, blars. A hüllőkből lettek a madarak, s ezek a leletek az evolúció egyes "pillanatképei". Mellesleg a dinoszauruszok 100%, hogy hüllők voltak. Ezt nagyon kár kétségbe vonni, kb. olyan, mint a szkeptikus filozófia.

Abban igazad van Dantes, hogy a fejlettséget sok szempont alapján lehet mérni.
De a leginkább mérvadó a túlélési képesség és a technológia szintje. Hiába volt sokkal fejlettebb tudománya az ókori Alexandiának, a Nagykönyvtár mégis áldozatul esett a könyvtár tekercseit író tudósokhoz képes műveletlen népek támadásának. Akkor ki volt a fejlettebb?

Vagy nézzük a dél-amerikai indiánokat! Több mint ezerszeres túlerőben voltak a konkvisztádorokkal szemben. Mégis legyőzték, rabszolgasorba taszították, kiirtották őket a spanyolok. Megint csak kik voltak a fejlettebbek? A kő és bronz eszközöket használó indiánok, vagy az acél fegyverekkel, ágyúkkal felszerelt spanyolok?

Egyes Discovery dokfilmek szerint nem biztos, hogy a dinok tényleg hüllők voltak, Chocho! Állítólag Kínában találtak egy halom tollpihével fedett jószágot, melyek vélhetően melegvérűek voltak.
Én azt mondom, hogy még ha lenne is lehetőségünk, nem lenne célszerű kevergetni a különböző korok élővilágát.
Mi a biztosíték, hogy minden úgy alakulna, ahogyan azt mi tervezzük?

Nem élnének sokáig, mert sem a páratartalom, sem a hőmérséklet nem elég ma már egy ilyen méretű hüllőnek. S hogy még tovább menjek, ehhez nem kellene időutazás, mindössze egy jó adag hibátlan DNS.



De igen, olyan egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a technológiáról volt szó.

Ez igaz, az ember ezt többször be is bizonyította.
Példa erre, amikor a spanyol konkvisztádorok Amerikába mentek. Először csak kereskedtek a fejletlenebb őslakossággal, majd szépen lassan kizsákmányolták őket, vezetőiket fogságba ejtették, majd lemészárolták azokat.
Az ember ugyanígy a természet rendjébe is szeret beavatkozni (egyes fajok kipusztítása, mások behordása, stb.).
Például amikor valamelyik csatornán (azt hiszem Animal Planet's) ment egy dinoszauruszokkal foglalkozó sorozat, miszerint milyen jó lenne visszamenni 67 millió évvel ezelőttre, és az ott élő fajokat "megmenteni", és elhozni a 21. századba.
Például a T-rexeket. Na, még csak akkor borulna meg igazán a természet rendje!

Az egyszerű emberek számára sok-sok dolog varázslatnak hatott.
Elég belegondolni, hogy Heron "automata ajtója" milyen hatást gyakorolhatott a hívőkre.
Odavitték az áldozatot, azt az adott istenség papjai a meggyújtott áldozati tűzön elégették. És ha az istenség elégedett volt az ajándékkal, akkor egyszercsak feltárult templom ajtaja, melyhez pedig senki sem nyúlt hozzá! A hívő meg lehetett győződve, hogy maga az istenség adta jelét, hogy a legbelső szentélybe léphet imádkozni.

De korábban már leírtam azt is, hogy igen is lehetett valóságos alapja a vadállattá változó varázslónak is!
Ma is vannak különleges hipnotikus képességekkel megáldott emberek. Gondoljatok bele, hogy ha egy ilyen embert megtámadtak a rablók, ő pedig azt sugallta nekik, hogy egy medvét látnak az ő helyén, akkor a szerencsétlen, babonás rablók valóban egy medvét láttak! És meg is esküdtek rá, hogy látták a varázslót átváltozni medvévé!