Ez csak a jelenlegi fizikai tudásunk alapján kiszámolt, vélt lehetőség.
Valójában ezt senki sem igazolta kísérletileg. Szerintem nem is fogja.
De előfordulhat, hogy egészen más dolog történik, például, ahogyan az előbb írtam, a magába roskadó csillag anyaga egy másik, számunkra nem is észlelhető univerzummá robbanhat szét. Ha úgy tetszik, egy másik dimenzióban.

Mint mondtam, nem vagyok sem fizikus, sem csillagász. De ez egy lehetőség lenne arra, hogy az ősrobbanás előtt is volt egy másik univerzum, és mégsem áll le az univerzumunk folyamatos tágulása.

Pont erről van szó. Összeroskadunk egy energiagombóccá, ami ismét szétrobban. A körforgás örökké is tarthat, noha tuti, hogy mindig veszít az erejéből...

Ja és de, tudjuk mi van a fekete lyukakban. Olyan sűrű tömeg, ami alatt a tér görbülete eléri a 100%-ot, így ott áll az idő. Azon a ponton fagyott meg, amikor a csillag fekete lyukká lett.

Nem vagyok sem csillagász, sem fizikus, de nekem van egy ostoba kis "elméletem".
Ha egy nagy tömegű csillag fekete lyukká roskad össze, annak csak a gravitációs hatását észleljük.
Mi van akkor, ha ez a folyamat a mi univerzumunkban egy összeroskadás, de közben egy másik univerzum ősrobbanása? Hiszen nem tudhatjuk, hogy valójában mi történik egy fekete lyuk belsejében.

Akárhogy is, most ez az uralkodó elmélet, mert nemrégiben fedezték fel, hogy az ősrobbanás előtt is volt egy univerzum. Na már most az is összeroppant, szóval nagy valószínűséggel ez is össze fog, talán a sötét anyag növekedő tömege miatt.

Most olvastam, hogy egy kiszivárogtatott hírben az USA hírszerző ügynökségei végre elismerték, hogy elfogott ufonautákkal intenzív DNS-kísérleteket folytatnak!
Nem az idegenek, hanem az emberek próbálják létrehozni az ember-szürke hibrideket!
A hírt egy fényképpel is alátámasztották!

A gravitációt még jelenleg sem tudják pontosan megmagyarázni.
Newton, és Einstein is más-más elméletet állított fel erről. Azt hiszem, Newton mondta, hogy a tömeg tartja össze a bolygókat. Vagyis minél nagyobb tömegű a test, annál jobban vonzza a körülötte elhelyezkedő testeket.
Einstein viszont a gumilepedő modellt találta ki. Igaz, nem egy korban éltek, Newton csaknem kétszáz évvel korábban, így az ő korában még nem volt olyan fejlett a technológia, mint Einstein idejében.
A gumilepedő modell valahogy úgy néz ki, mintha egy kifeszített lepedőre (ez a téridő) ráhelyeznének egy bowling-golyót (ez lenne a Nap).
A golyó súlya alatt a lepedő benyomódna, és keletkezne egy horpadás, egy árok. A golyó az árok aljában ülne.
Ezután fognának egy golflabdát (ez lenne a Föld) ami elkezdene körbe-körbe gurulni a lepedőn, az árok peremén. És ezt a labdát a centrifugális-erő tartaná meg a gödör szélén, azért nem esne rá a másik golyóra.
Einstein elmélete szerint ez a centrifugális-erő tartja a bolygókat a pályán.

Fridi műsorában szokott lenni egy fizikus bácsi,aki egész jól szokta magyarázni az ilyen témákat.

Sokak számára (köztük nekem is) természetes, hogy több ősrobbanás volt és több, esetenként egymásba táguló univerzum van.

Néhány éve még két elmélet "harcolt" ebben a témakörben, Valentino11.
Az egyik a végtelenül táguló és kihűlő univerzum.
A másik a periodikusan táguló, majd összehúzódó univerzum, az egymás után ismétlődő ősrobbanásokkal és egy pontba tömörülésekkel.
Én a magam részéről az elsőt tartom elfogadhatóbbnak. Túl hosszú ideje és túlságosan messze eltávolodtak egymástól az univerzumunk galaxisai. Miért kellene visszafordulniuk és elveszíteniük a sebességüket, ha a legnagyobb sűrűség időszakában is volt elegendő sebességük elszakadni a kezdeti ponttól?
Persze nem vagyok fizikus, az én elképzelésem és kérdéseim nem mérvadóak.

Az viszont biztos Zapo, hogy számunkra egyelőre a mi univerzumunkat létrehozó ősrobbanás az egyetlen, amit felderíthetünk.
Az összeroskadás közben az anyag teljesen megváltozik, a számunkra észlelhető dolgok csak a legutóbbi (vagy csak egyetlen?) ősrobbanás után kezdődtek és jóval az esetleges összeroskadás előtt megszűnnek.

Egy bizonyos idő után nem fognak távolabbi objektumokat felfedezni, Zapo!
A fénysebesség véges. Vagyis a mi mai teleszkópjaink egyfajta "múltba néző szerkezetek". Ez más szóval azt jelenti, hogy ha valóban volt ősrobbanás, akkor minél távolabbi csillagokat és egyéb objektumokat fedezünk fel, azok egyúttal mindig régebbiek is.

És az ősrobbanásnál régebbi objektumokat nem láthatunk, mert akkor azok még nem is léteztek.
Ez egyben azt is jelenti, hogy annyi fényévre láthatunk legmesszebbre, ahány éve az ősrobbanás történt.

Hogy mi ebben az egészben a paranormális?

Ki tudja megmondani, hogy ha egy 60 km/h sebességű autóból előrefelé kidob valaki 40 km/h sebességgel egy acélgolyót, akkor a dobás pillanatában mennyi lesz a sebessége? Ugye a két sebesség összeadódik, vagyis a golóbis 100 km/h sebességgel indul.
Ha ugyanezt a dobást hátrafelé végezzük el, akkor a 40 km/h sebességgel eldobott golyó 20 km/h sebességgel még "utánunk is jön"!

De mi a helyzet, ha egy a fény 0,9-szeresével haladó űrhajóból kisugároznak előre felé egy fénysebességgel haladó rádió üzenetet?
Akkor az űrhajósok számára ez az üzenet valóban fénysebességű lesz, de a külső szemlélő azt fogja tapasztalni, hogy a rádió hullámok alig akarják elhagyni az űrhajót, mert a rádió hullámok sebessége nem fogja meghaladni a fényét! Vagyis a külső szemlélő azt látja, hogy az űrhajó és a rádióhullámok sebessége nem adódik össze! A hullámok hozzá képest fénysebességgel fognak mozogni, de az űrhajóhoz képest csak 0,1 fénysebességgel.

És ugyanez a helyzet hátrafelé leadott üzenet esetében is. A rádióhullámok arra is fénysebességgel fognak mozogni, vagyis nem lassulnak le annyival, amennyit "elvesz" a sebességükből az úrhajó sebessége.

Ez a paranormális, ami látszólag ellentmond a megszokott logikánknak.

Kösz, ebben nem voltam biztos. Bár azért volt ismerős a foton photon

Az én fizikai tudásom nem valami magas szintű, de tudomásom szerint a foton ugyanúgy kettős természetű, mint a fény és rádióhullámok is.
A foton egy felől tömeg nélküli "sugárzás", de másik felől mégis van tömege, hiszen az "álom-űrhajókat" is fotonokkal tervezték meghajtani.

De, így van.
Anno egészen benne voltam a témában, de már elfelejtettem, hogy egy-egy kvark miből is áll pontosan.

Ez mondjuk már régen megdőlt, azóta sikerült "őket" is szétbontani.

atom jelentése: oszthatatlan
Az atomok a legkisebb osztható részecskék. Protonokra, neutronokra, és elektronokra lehet bontani őket.
Atomok alkotják a tárgyakat, anyagokat, és az élőlényeket is: például te is atomokból épülsz fel.
Önmagában viszont nem élőlény.

Úgy valahogy gondoltam, mint a gomba, nem maga az élőlény, hanem sok-sok kisebb élőlények alkotják, mint például atomok, mert mindenféle abból épül fel, de nem ugyanolyanok.
Lehet, hogy zavaros, amire gondolok, de nem tudom jobban elmagyarázni.

Az élet azért egy egészen kicsit bonyolultabb annál, amit leírtál, Zapo.
A te leírásod szerint minden bolygó és csillag egy önálló élőlény kellene legyen, mert a gravitáció összetartja őket a tömegük révén.

A paranormálist éppen az különbözteti meg a babonáktól, hogy vizsgálható és a tudomány fejlődésével valószínűleg megmagyarázható dologgá is válhat.
Szerintem ezen az alapon egyáltalán nem baj, ha azon is törjük a fejünket (a magunk többé-kevésbé laikus módján), hogy valamely feltételezésnek mennyi lehet a valós alapja.
Nekem éppen az ilyen irányú vizsgálódásaik miatt tetszenek a Mítoszvadászok a Discoveryn.

Miért lenne baromság
Talán nem arra gondolsz, amire én.
A fizikáról mintha hallottam volna. viszont ez paranormális topik...tehát nem kell mindjárt fizikával, meg kémiával, biológiával, egyebekkel bizonyítgatni, hiszen sok olyan dolog van még, ami még nem került be ezekbe a tudományágakba, vagy tévesen határozták meg.

Arra merészeltem gondolni a múltkor, hogy ahol anyag van, ott "élet" is kell, hogy legyen, nem véletlen van idézőjelben: például a szilárd anyagok ugye felépülnek valamikből az azt összetartó erő, vagy bármi "élet"-re utal, mert miért nem hullik szét csakúgy apró részekre, atomokra, fotonokra a homokkő, szikla, a bolygók, csillagok stb.
Nem emberi, állati, növényi életre gondolok itt, hanem a mindent összetartó erőre, mert ami élettelen, az nem tart össze semmit, nem tevékenykedik.

Ostoba emberek mindig voltak és lesznek is.

Én viszont korábban már leírtam egy feltételezésemet a középkori, vagy még korábbi varázslókról.
Elég belegondolni, hogy a babonás középkori emberek mit gondolhattak, ha valaki azt hipnotizálta nekik, hogy ő valójában egy medve! A "közönsége" megesküdött volna rá, hogy valóban átváltozott medvévé!