A piramis építésénél van még egy alapvető dolog, amit mindenki kihagy a számításból.
Igen, 150 méter magas. De hány kőtömböt is kellett 150 méter magasra felvinni? A lusta vagyok számolgatni, de szerintem a kövek közel felének elhelyezéséhez szinte nem is kellett rámpa! A legtöbb kő ugyanis a piramis alsó részében van. az alsóbb részeken pedig meglehetősen egyszerű volt a kialakuló vízszintes kő felületeken mozgatni az újabb tömböket.
Ahogyan nőtt a magasság, úgy kellett drasztikusan kevesebb követ felvonszolni a rámpákon.
Ráadásul, ha emlékeim nem csalnak, a piramis közel egyharmad magasságában van egy terem, ahová szép, kőbe faragott, lejtős folyosó vezet. Kell ennél egyenesebb és stabilabb rámpa?

Ez persze csak az én ötletem-feltételezésem! Nem olvastam sehol és nem is hivatkozok vele senkire.
Csak az emberi találékonyságra.

A vízszintessel negyvenöt fokot bezáró lejtőn már a homok sem omlik le.
Földből, főleg ha kővel "merevítik" sokkal meredekebb falakat lehet építeni.
A Chocho által belinkelt cikk képén a nagy piramis oldalán (szerintem) minden további nélkül ki lehetett alakítani egy ideiglenes, körbefutó rámpát.
Ennek a rámpának ugyanis nem kellett a végtelenségig ott állnia. Csak az építkezés idejére, pontosabban addig, amíg felvitték rajta a legfelső burkoló köveket, mert onnantól kezdve már folyamatosan bonthatták, elhordhatták.
Hogy mennyit bír a föld-fal? A régi magyar parasztházak egy része bizony döngölt földből készült. Ezt nevezték vert falnak. És ha karbantartották a benne lakók, meglepően sokáig egyben maradt.
Saját tapasztalatom, hogy amikor építkeztünk, egyszerűen kiástunk egy csaknem függőleges falú meszesgödröt. Anyagokat hordtunk el mellette, meszet oltottunk bele és ki is mertük belőle az oltott meszet. Végül négy-öt év után abban alakítottuk ki az akkor előírt derítőt és temettük be.
Egyszer sem omlott be!

A kőbánya kérdése nagyon egyszerű. Lényegében azon áll rajta a piramis. Mindenki keres valahol egy nagy hegyet, aminek az egyik fele hiányzik. Pedig valójában ott helyben bányászták kis a követ. Majdnem a piramisok "alól".

De arra érdekes módon mégsem mondja senki, hogy csakis ufonauták építhették!
Pedig néhol olyan terepen halad, hogy igazi csoda, hogyan vitték oda az anyagokat és hogyan építették egybe!

Sokkal tovább is tartott.

Napi kettő kőtömb "brigádokként", sok ember csak korlátozza egymást, valami felosztásnak kellett lenni, ami nem elképzelhetetlen ennél a népnél sem.
Ami a hajókat illeti, vontathatták is a tömböket, nem? De ha nagyon elvontan gondolkozunk, akkor maguk készít(h)ették valami eljárással, homok az volt bőven. Bár ez már hülyeség.

Én csak Dantes korábbi becslését vittem tovább.
De figyelembe véve, hogy a dokfilm szerint akkora települése volt az építőknek, hogy külön pékségeik, kovács és egyéb műhelyeik voltak, meg saját temetőjük, én eleve kevésnek tartottam a napi két kőtömböt.
Szerintem nagyüzemi módon készültek a kövek és szállították őket a helyükre. Hogy naponta hányat, azt inkább nem saccolnám meg.

Bár a cikk szerint a 2,3 milliónak csak nagyjából a fele lehet a piramisban, még az is irdatlan nagy szám, és rengeteg kő. Kibányászni, kifaragni és a megfelelő helyre vinni, ott beilleszteni.
De ugye mindenki ismeri a Kínai Nagy Falat! Az sem volt kisebb munka, ráadásul sokkal nagyobb területen kellett megszervezni az építést és a munkások ellátását.

2,3 millió tömb, itt a cikk is.

A sumér téglákkal vigyázz, Dantes!
Tudomásom szerint azok valójában csak napon szárított agyagtéglák, jószerint vályog, nem a mai értelemben vett égetett téglák.
Éppen ezért a zikkuratokat folyton javítgatni kellet, mert a szárított vályog messze nem olyan időt álló, mint a kő.

Persze elképzelhető, hogy bizonyos mennyiségben egyfajta betont is használtak az egyiptomi piramisépítők. De azért éppen elég valódi kő is van a piramisokban.
És az időt se felejtsük ki a számításból. Valahol lejjebb azt mondtad, hogy napi két kőtömb. Fogalmam sincsen, hány kőtömb van a nagy piramisban, de napi kettővel számolva harminc éven át, az bizony 21'900 tömb a te feltételezésed szerint is!

Minden kérdésünkre biztosan nem fogjuk megkapni a választ.

Hogy hol van Kheopsz? Erről szerintem az ókortól működő sírrablókat kellene megkérdezni.
Hogy nincs róla írás? Elég sok fejedelmet temettek el "titokban" és titkos helyre.

Amint lentebb írtam, megtalálták annak a város méretű telepnek a maradványait, ahol a piramist építő munkások laktak. És megtalálták a temetőjüket, ahol a munkavezetők meglepően díszes sírokat kaptak.

Az iszapban nem lehet elsüllyedni, mert nem az egész út áll iszapból, hanem az építést megörökítő rajzok szerint a szánon álló ember egy bőrtömlőből öntött egy kevés síkosító iszapot a szán talpai alá. És amikor kipróbálták, kiderült hogy a várakozásokhoz képest sokkal kisebb erővel lehetett mozgatni a megterhelt szánt. (saját tapasztalatom gyerekkorból, hogy a finom tiszai iszapon is nagyon jól el lehetett csúszni és hasra esni!)

A rámpa lehetett egyetlen hosszú és mindig megemelt (újabb rétegekkel magasított) is, de lehetett a közkeletű rajzokon ábrázolt módon a piramist körbefogó "szerpentin" is. Valószínűleg ezt sem fogjuk soha teljes bizonyossággal megtudni. Mert ma már senki sem fog felépíteni egy piramist, az időben pedig egyhamar nem utazhatunk vissza megnézni az eredeti munkálatokat.

De az emberi természet mindig találékony volt. Két ember nem nagyon kap a vállára és szalad egy betongerendával. Mi az apámmal mégis ketten vittük fel a házunk betongerendáit a fal tetejére. Két fa gerenda középen, a harmadikon én araszoltam felfelé, a negyediken az apám. És szépen, billegtetve-lépegetve feltuszkoltuk a betongerendákat a helyükre.
Szóval nem féltem én az egyiptomiakat sem.

Mellébeszélés.



Nem rossz, de megnézetném egy fizikussal is.



Vagy el van rejtve valahol benne (ez az egyik teória a "szellőzővel" kapcsolatban), vagy már kirabolták. Sajnos az utóbbi erősen valószínű.



Ezek nagy részét már régen felfedezték, csak szerintem nem hallottál róluk. Ez itt a gond. Sokan írunk ide nagy okosságokat, de igazából egyikünk sincs teljesen tisztában a friss felfedezésekkel. (Én próbálkozom, csak nincs pénzem előfizetni a NG magazinra. )

Csak pusztán földből nem is lehet akkora rámpát építeni. Ahhoz a rámpát magát is kövekkel, kőtörmelékkel kell megerősíteni. Ami elég könnyen mehetett, mert ugye a piramisok köveit gyakorlatilag a helyszínen bányászták ki.
Ha jól tudom, csak a piramis külső burkolatához való köveket kellett messzebbről odaszállítani.
Megtalálták az építőmunkások szállásainak maradványait, jegyzéket találtak a munkások ellátásáról és még a temetőjüket is megtalálták.
A kövek durva formálása akár egy másik kővel való ütéssel is történhetett.

A köveket szállító szán mozgatásához (ezt is egy dokfilmben hallottam) egyszerű nílusi iszapot használtak az út síkosítására. Ez így nagy ostobaságnak hangzik, de amikor kipróbálták, meglepően hatékonynak bizonyult.

A piramis megdőlése az alapok hiányát jelzi. Amivel Egyiptomban nem lehetett baj, hiszen ha a helyszínen bányászták a követ, akkor egy igen jó, kő fennsík állt rendelkezésükre alapnak.
Na meg a rendelkezésükre állt több generációnyi tapasztalat.

Egy "mai" példa a japán kísérlethez. Szegedre valaha azt mondták, hogy hét emeletesnél magasabb házat nem lehet építeni, mert a talaj nem fogja megtartani.
A jelenlegi legmagasabb ház 17 emeletes és a Tisza hajdani árterületén áll.
Megfelelő mérnöki leleménnyel azt is lehetett stabilizálni.

Nem tudom, ugyanarról a filmről beszélünk-e, de egy dokfilmben azt is elmondták, hogy az egyiptomiak által használt bronzban (nem szándékosan belekeverve) volt egy olyan adalékanyag, amitől bizonyos szempontból keményebb és ellenállóbb lett az acélnál.
Bocs, de az adalékanyag nevét nem tudom!
A kiásott szerszámok anyagát elemezték, és abból állapították meg.

A piramisépítés manapság nem fog egykönnyen összejönni senkinek sem, mert mindenki sietni akar. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek gyorsak és hatékonyak. És ilyenkor szokott jönni a megállapítás, hogy "még a mai technikánkkal sem tudnánk megvalósítani".

szerk.: a kő csiszolásának legegyszerűbb módjához még bronz sem kell. Csak homok és egy másik kődarab.
A kövek kitermeléséhez pedig a repedések kihasználása, fa ékek és víz. A víztől megdagadó fa egy idő után lehasítja a követ. És attól tartok, sok mai mérnök együtt sem tud annyit a kövek megmunkálásáról, mint az egyiptomi kőfejtők, akiknek azzal telt az egész életük.
Elmagyarázni valószínűleg nem tudták volna, de "érezték" a munkájukat.

Én attól tartok, hogy inkább nem meri bevallani, hogy blöffölt.
Mert ezt a kísérletet néhány éve már számítógépen is el lehetne végezni. Csak pár megfelelő vastagságú palánkot kellene egymáshoz rögzíteni a ma is ismert csapolási módszerekkel, megmérni a fa és a kötések szilárdságát.
Egy megfelelő papír modellel meg lehetne állapítani, hogy mekkora feszültségek ébrednek a hajótest terhelésekor és egy program máris tudná szimulálni az emlőnek használt hajót.

Jó példa erre, hogy Heyerdahlnak mindenki azt mondta, két hét alatt az utolsó szál papírusz is kirohad a talpuk alól. Mégis nekivágott az óceánnak.

Ez engem is elgondolkodtatott. Végül is elképzelhető, mert ha már az elemet feltalálták, és csináltak villanykörtét is (jó-jó, kezdetleges volt és nem is villany, de akkor is ), úgy nem lehetetlen a beton (vagy inkább bitumen) kezdetleges felhasználása sem. Sőt, utóbbit 4000 éve ismerjük, és ha jól emlékszem, talán a sumérok használták is utakhoz - de nem merek megesküdni rá, hogy pont ők voltak.



Vagy a pénz miatt (Egyiptom csóró), vagy csupán személyes meggyőződésből. Nála sosem lehet tudni.



Ebben igazad van, Hawass néha messzire megy. De ennek ellenére is nagy tudású ember, és ha ő nem lenne, még most is büntetlenül rabolhatnák ki az értékes lelőhelyeket. Ugyanakkor én némi hagyományőrzést is észreveszek az e fajta viselkedés mögött. Talán úgy érzi, jobb, ha nem bántjuk a régi nagyon emlékét, mert bizonyára okkal dugták el a titkaikat. Hogy ez jó-e vagy sem, inkább morális, mintsem tudományos kérdés, de mivel Hawass vallásos ember, talán úgy gondolja, hogy van, amihez nem kell tudomány.

Ennek ellenére én sem értek egyet vele, pláne Nofertiti visszafalazása miatt nem. Ha már annyi fáraót kiállítunk, őt is ki lehetne, vagy legalábbis komolyabban meg kéne vizsgálni.



Na igen, ez már csúnya, el is felejtettem ezt az esetet. Hiába no, a hatalom az hatalom, még az okosok kezében is.

Félreértés ne essék, én nem a ufonautákat akarom a piramisok építéséhez kötni!
Szerintem azok emberkéz alkotásai. Túl sok helyen és túl sok piramis van világszerte, semhogy mindet ufonautákhoz lehetne kötni. És bár a piramisokról mindenkinek a kő ugrik be, mint építészeti anyag, meglehetősen sok vályog-piramis is található.
A betonról egy UFO-s könyvben olvastam először. Kicsit furcsa volt, mert ott azt állította a szerző, hogy emberi szőrzetet találtak a beton egyik törésénél, ezzel bizonyította, hogy az egyiptomiak a helyszínen öntötték formába a betontömböt.
Nem tudom, lehetséges-e.

Amiért számomra Hawass elmélete a hajókkal sántítani kezdett, hogy ilyen egyiptomi hajót ástak ki az egyik piramis mellett, az eltemetett fáraó halotti kincseinek sorában. Tehát nem egy újkeletű felfedezés, hogyan készültek az egyiptomi hajók.
Én éppen azért becsülöm Heyerdahlt és Tim Severint is, hogy az életüket tették fel az elméletük bizonyítására. Ma már biztosra mondhatjuk, hogy papírusznád hajóval át lehetett jutni Amerikába. Vissza már elég nehéz lett volna, mert odafelé az áramlat is segít, visszafelé pedig nem bírja a papírusz.
Ugyanez áll a Brendan-expedícióra is, ki kell mondanunk, hogy lehetséges volt Szent Brendan utazása, hiszen Tim Severin és társai is megtették az utat.
Igen sokan próbáltak már különböző technikákkal a helyükre emelni kőtömböket. Hawass miért nem tesz kísérletet az elmélete igazolására?

Hát nem tudom, ehhez sajnos nem értek. Lehet, hogy igazad van, de akkor sem hiszem, hogy Hawas hülye lenne, azt pedig, hogy az ufóknak vagy a paranormális jelenségeknek közük lenne a piramisokhoz, végképp kizártnak tartom.

Viszont itt van egy-két érdekes cikk:

Első

Második

Viszonylag frissek.

Igazad van Chocho, nem vagyok egyiptológus.
Viszont én szeretem a hajókat.
Ez itt egy i.e. 1400-as évekbeli egyiptomi hajó képe.
A képen látható a hajó magasra emelkedő eleje és tatja, valamint a hajósok között egy vastag kötél.
Egyiptomban nem nőtt hajóépítésre alkalmas szálfa. Ezért különleges módszerrel a kisebb "deszkákat" csapolták egymáshoz, ebből alakítva ki a hajó burkolatát.
Keresztirányban a fedélzetet tartó gerendák merevítették ezt a bordák és gerinc nélküli fa héjazatot.
A hosszanti merevítést egy kötélpászmával oldották meg, mely a hajó orrától a tatjáig húzódott, a fedélzet felett "Y' alakú tartókon végigvezetve. Ennek a magyarul alattságnak a megfeszítését ez a kinagyított részlet mutatja. Valahogy úgy történt, mint a keretes asztalosfűrész zsinórjánál.

Egy ilyen hajó hosszanti hajlító terhelése nem igazán elegendő ahhoz, hogy több tonnás kőtömböket emelgessenek velük.

Bocsi!
A gerincre épített egyiptomi hajók csak az i.e. 1200-as években jelentek meg, főniciai mintára. Ezeknek már döfőkosuk volt, ami a gerinc meghosszabbítását jelenti. A hatékonysága ezeknél a hajóknál is kérdéses, mert egyrészt elég kevés evezőssel mozgatták őket, ráadásul a döfőkosuk inkább volt díszes, mint hatékony romboló eszköz.
És ha valaki egyiptológusként egy ilyen elmélettel áll elő, annak illene ismernie azt a hajót, amelyre a feltevését alapozza.

Az első két kép egy vicc, nem bizonyíték. A videó meg németül van, így nem értek belőle semmi, plusz simán lehet fake is. Rendes, valódi, elismert tudósok által végrehajtott kísérleteket mutassatok! Mert egy így nem több egy ilyennél...



Ha létezik a bosnyák piramis, nagyon valószínű, hogy egy kezdetleges kőhalmaz, s mint ilyen, fel lehetett rakni komolyabb tudomány nélkül is. De ha mégsem így van, akkor különösen nagy eredmény, mert az általad felvetett kérdéseket nem válaszolhatjuk meg. HA igazi, persze. De valami van ott, az fix.

Ami Hawast illeti, én sem szeretem annyira, de azért amit mondasz, kicsit erős. Nem jó ajánlólevél? Ne haragudj blars, de mióta vagy egyiptológus? Mert amióta ezt a topicot nézem, elég sokat tévedtél, és ezt nem bántásból mondom, csupán tényként közlöm. Hawas is tévedett már, de negyed ennyiszer sem. Mellesleg mikori ismeret az, hogy a hajóknak nem volt gerincük? Én nem értek a hajózáshoz, de ha Hawas hazudna, hidd el, hogy kitalálhatna jobbat is, mert van esze, nem is kevés.

Ja és még egy apróság: erre a teóriára van bizonyíték. Egy piramisban találtak egy hajót, s a fal tele volt rajzokkal a hajó piramis építésekor történt használatáról.

Nekem őszintén megmondom, kezdettől vannak problémáim ezzel a piramissal kapcsolatban.
Rendben van, legyen ott a piramis. De hol van annak civilizációnak a többi nyoma, amely egy ekkora munkát el tudott végezni? Hol vannak a városaik, az útjaik, a levéltáraik maradványai?
Ahogyan az egyiptomi piramisok körül ott van maga Egyiptom, mely eltartotta a munkát végző tömeget.
Vagy Mezopotámiában ott vannak a városok, melyek zikkuratokat, lépcsős piramisokat emeltek.
Dél-Amerikában és Kínában is ott van a megfelelő civilizáció.

Tehát nekem ne a piramist mutogassa a felfedező nagy büszkén, hanem mutassa meg azoknak a nyomait, a kőbányákat, az ércbányákat, a városokat, az utakat, amik megmaradtak egy egész civilizációból!
És számomra Zahi Hawass neve sem valami jó ajánló levél. Ha jól emlékszem, ő alkotta meg azt a zseniális elméletet, hogy az egyiptomi piramisokat feltöltötték vízzel és az ott úszó hajókat emelőként használva vonszolták fel a kőtömböket. Ebben csak a kisebbik baj, hogy a piramisok korának egyiptomi hajói gerinc nélkül épültek és nem bírtak volna el ekkora hajlító terhelést.

A piramis energiájáról nem hallottál még?
Pedig igaz, amit Adam0205 mond. Egy piramis vázában még élelmiszert is tárolhatunk.
Kép1
Kép2
Video