Mondjuk van egy-egy jobb, a legördögibb tengerek és legnagyobb ufo-rejtélyek pl. elég hitelesek (utánajártam).



Van ennél egy sokkal érdekesebb kutatás is, nevezetesen a legkisebb élőlények után. Egyes kutatók ugyanis állítják, hogy már a molekuláris szinteken is élhetnek különös mikrobák, melyeket mi nem tekintünk élőnek, pedig elvileg azok. Most így több részletet nem tudok mondani, majd utánajárok.



Így van! Kezemből vetted ki a betűt! XD

Ezért mondtam le én is a Világ legnagyobb..... sorozat beszerzéséről, mikor belolvastam a boltban egy-két kötetbe.

VQ4!
Efféle "idő előtti" leletekről énis olvastam már. Ami számomra kicsit aláássa az egész hitelességét, az az apróság, hogy említés történik róluk, de sehol egy tényleges, komoly, megalapozott publikáció. Aki ilyen leletre bukkan, ha biztos az eredetiségében, egy Nobel-díj reményében bízvást kockáztatna és publikálná a felfedezését.
Miért csak olyan mellékesen, "eltitkoltan" esik szó az efféle rejtélyekről? És ha már eltitkolják őket, akkor egyáltalán hogyan eshet róluk szó?

Egy kis érdekesség.

A jelenlegi tudásunk szerint a féreglyukak űrutazásra való felhasználása még nagyon távoli, lévén még a létezésüket sem bizonyították be 100%-ig. Íme némi okulás arról, hogy hol tart most a féreglyukkutatás Az első cikk itt, a folytatása pedig itt. Tessék elolvasni és okulni.

Hogy a negyedik (vagy akárhányadik) dimenzióból lehet-e látni a mi terünket, azt nem tudom.
De eddig ez a selyemkendős hasonlat volt a legjobb, amit a térugrásra-térgörbítésre olvastam.
Ha valaki jobban meg akarja ismerni a fénysebesség alatti űrhajózás érdekességeit, annak merem ajánlani a nagy írók ötvenes-hatvanas években készült könyveit. Abban az időben még sokan igyekeztek fizikailag "pontosan" leírni az akkori tudásnak megfelelően az űrutazást. Azokban a könyvekben azután szépen sorra felvonultak az időrövidülés, ami az űrhajó fedélzetén fellép a fénysebesség közelében, és az összes többi probléma, ami megnehezíthette volna az űrhajósok dolgát út közben és visszatéréskor.

A kettő nem uyan az vdavid. A 4. dimenzió az idő ami megadja a testek mozgását, stb. Most itt a dimenziót egy másik világegyetemként van értve. Vagy most én mondtam marhaságot?

Ja, értem. Tehát ez a selyemkendős elmélet olyan, hogy egy másik térben lehetne a két pont közötti távolságot letudni.
Igen, mert mi a 3. dimenzióban élünk. ha egy papírlapon kijelölök 2 pontot, az 2 dimenzió, mert nincs tér.
Viszont ha hajtogatom, akkor már 3 dimenziós.
Tehát ezek szerint van 4. dimenzió is, csak mi még nem ismerjük.
Lehet, hogy az idegenek is ezt használják, hogy például eljussanak hozzánk. Mert gyakran itt serénykednek a Föld körül, általában úgy, hogy mi ne vegyük észre őket.
Például én arra gondolok, hogy a kísértetek is egy másik térben élnek.
Ők látnak minket, de mi nem őket. Ez lehet a rejtőzködésük oka.

Ez sem új "találmány",Dantes!
Frederik Pohl Az Átjáró és a Túl a kék eseményhorizonton című könyvében találnak egy aszteroidát, tele a hícsínek nevevezett idegenel űrhajóival. Kísérleteznek az űrhajókkal, mert be tudják őket indítani, csak azt nem tudják, hová repülnek.
És végül rájönnek, hogy gyorsulás közben megszünik a hícsí űrhajók tömege.

Ez roppant érdekes lehetőség.
De én úgy hallottam, hogy részecske gyorsítókban igazolták a relativitás elmélet egyes tételeit.
Márpedig Einstein elmélete szerint semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél.
Részben azért, mert ha egy űrhajót elkezdünk gyorsítani, akkor ahogyan közeledig a sebessége a fénysebességhez, úgy növekszik a tömege, egyre nagyobb erő kell a további gyorsításhoz. Gyakorlatilag az útja egyik felét gyorsítással, a másik felét fékezéssel kellene töltenie, mégsem érhetné el a fénysebességet.

szerk: Dantes hasonlatát kiegészíteném egy másikkal.
Képzelj el egy selyem kendőt! Ez a mi univerzumunk. Jelölj ki rajta két pontot és mérd meg köztük a távolságot. Ez a két "csillag" közti távolság. Azután hajts össze úgy a selyem kendőt, hogy a két pont egymáshoz érjen. Ebben az esetben hajtottál végre egy "térugrást", hiszen gyakorlatilag nulla lett a két pont közötti távolság.

Ez a térugrás olyan, mint a teleportálás?
Állítólag egyszer kísérleteket folytattak ezzel a fénysebességgel kapcsolatban, ahol azt mondták, hogyha egy tárgyat sikerül fénysebességnél gyorsabb sebességre gyorsítani, akkor hamarabb érkezik meg, mint ahogy elküldik.
Arról lenne szó, hogy olyan, mint Mézga Gézáék esetében, akik tartják a kapcsolatot a jövőben élő rokonukkal, Öcsivel.
És ez az öcsi mindig valami új készüléket szokott nekik küldeni fénypostán.
Nos, ezt állítólag a jövőben elő lehetne idézni -a tudósok szerint.

Tehát ennek a fénysebességnek az lenne a veszélye, hogyha pl.: 2030-ban útnak indítanának egy űrhajót egy távoli csillagra, lehet, hogy hamarabb érkezne meg, mint ahogy elindulna.
Például 2003-ban megérkezne.
Mert tudósok szerint a fénysebességgel utazók egy bizonyos idővisszapörgést tapasztalnának.
Mai szemmel nézve ez szinte lehetetlen, hogy valaki vagy valami visszamenjen az időben, de a kutatók szerint ez nem lehetetlen.

A fénysebességgel való utazásnak nem csak fizikai és tudományos korlátai vannak.
A legközelebbi csillag 4,3 fényévnyire van. Vagyis még fénysebességgel repülve is négy és fél évet kellene egy szűk, bezárt űrhajóban tölteni, amíg odaérünk.
Az csak hab a tortán, hogy kettős csillagról van szó. A kettős csillagok bolygóinak nem stabil a pályájuk, vagyis a tudomány jelenlegi állása szeritn nem nagyon alakulhat ki rajtuk értelmes élet.
A legközelebbi alkalmasnak mondható csillag a tau ceti, az viszont már 11,4 fényévre van.
Én a magam részéről nemnagyon tartom elképzelhetőnek, hogy az űrhajósok ennyi időt ép ésszel túléljenek, bezávra egy űrhajóba, tökéletesen magukra hagyatva.
Akkor már valószínűbb, hogy féreglyukak, vagy saját hajtóművük által generált térugrás révén közlekedjenek a csillagok között. Ahhoz viszont nem kell fénysebesség.

Más faj már elhéretett arra a szintre hogy megtudja valósítani.

Bizonyos körülmények között minden anyag atomjai hasadhatnak, vagy beindulhat a fűziójuk.
De arra még mindig nem adott senki választ, hogy ez miért csak a Tunguz-meteor anyagával történt meg?
A fénísebességet elérni jelenlegi tudásunk szerint igen sok időbe telne egy járműnek. A relativitás-elélet szerint ugyanis ahogyan nő a jármű sebessége, úgy nő a tömege is, vagyis egyre nagyobb erőre van szükség a további gyorsításához.
Mindezt a légkörben elérni, nem nagyon hiszem, hogy lehetne.

Magfúzióhoz bármilyen anyag jó, napban azért van hidrogén mivel az a legegyszerűbb anyag és abból van a legtöbb a világegyetemben. H2O-ban is van hidrogén ami akár az O is egyesühet csak akkor fluórt kapunk végeredményül. Ha idegen jármű akkor akár felgyorsulhatott fénysebességre hogy elmenjen, és olyan sebességnél ha nagy a jármű hirtelen nagyon erős vákum alakulhatott ki, és itt van a nyomás különbség.

De még mindig fennáll a felvetésemmásodik fele.
Ha a meteorok ilyen eyszerűen nukleáris robbanást produkálnak, akkor az az évenként több ezer kisebb-nagyobb test, amely becsapódik a Föld légkörébe, miért nem teszi ezt?
Ha aTunguz meteor sokkal nagyobb volt is az átlagonsál, azért hatezer éve alatt kellett volna több hasonló esetnek is előfrodulnia. Ha mégsem ismerünk másik esetet, akkor ennek az egynek valamiért mégis csak különlegesnek kellett lennie.
Engem ez zavar, de nagyon. Ha közönséges, egyszerű eset, akkor mitől egyedi mégis?

JohnRambo!
Sokszor elmondod, hogy hagyjuk az idegen űrhajót. Én nem is lovagolok sem az űrhajó, sem a manőver tényén. Egyszerűen csak azt a tényt mondom el, hogy egyedi módon egy olyan esemény történt 1908-ban a Köves-Tunguszka fölött, ami sem előtte, sem azóta nem esett meg a történelmünk során!
Bármilyen magyarázatot el tudnák fogadni, de annak valahogyan tartalmaznia kell 30'000'000 tonna TNT robbanóerejét!
Egy érdekesség, hogy mire gondolok a történelemmel: ismerjük a Krakatau vulkán felrobbanását, melynek szökőár-hulláma többször megkerülte a Földet. És ismerjük ókori megfelelőjét is, a Földközi tengerben felrobbant Szantorin szigeti vulkánt is, mely elpusztította a krétai civilizációt.

Lopika1!
A Nap fúziós folyamatai szerintem elégé közismertek. De van valami, amit nehéz produkálni. A Nap tömege az egész naprendszer össztömegének nagyjából 90%-a! Ennek a tömegnek a gravitációs nyomása azért egy kicsit más, mint egy a földi légkörbe becsapódó meteor összenyomódása.
És amint írtam, a legtöbb meteor jégbő, illetve kőzetből áll. A légkörbe érkezve mindegyik súrlődik, felhevül és a légellenállástól össze is nyomódik. Miért nem robban mindegyik?

Nyomás fokozódáskor ahogy te mnodtad, nem más mint magfúzió történik. Ez történik egyfolytában a Napban, innen van az energiája. A magfúziónál két higrogén atom eggyesül oly módon hogy az atom magba belemegy a két hidrogén mind2 protonja, neutronja, ami hatalmas energia felszabadulással jár. Itt a földön is kísérleteznek vele ami megoldaná az egész föld energia ellátásat szennyezés nélkul, mert ha két hidrogén eggyesül akkor hélium keletkezik ami nem szennyezi a környezetet.

Ezt a meteor robbanást lehet ragozni még egy darabig, de azt azért tudomásul kellene venni, hogy a robbanás erejét 10-30 megatonnásra becsülik. Egyes becslések 40 megatonnás erőről bezsélnek. E7 annyit jelent, mintha azon a ponton 30'000'000 tonna (hamrinc millió tonna!) TNT robbant volna fel!
Csak egy kis segítség: Ez annyit tesz, mintha nagyjűbál 500-1000 tengeri hajót megraknánk TNT-vel és odaszállítanánk az egészet a Köves-Tunguszka fölé néhány ezer métere magassságba!
Nem vagyok fizikus, de véleményem szerint ezt csak valamilyen nukleáris folyamat produkálhatta olyan kis területre koncentrálva.
Mivel a legtöbb meteor kőből és jégből áll, ezért efféle robbanást már kellett volna másutt is feljegyezni az elmúlt hatezer évben, nem csak azt az egyet!
De nagyon szívesen venném, ha valaki, fizikai végzettséggel elmagyarázná, hogy "egyszerű" nyomás fokozódás és hőhatás alapján a vízjégben beindulhat-e a láncreakció!

Amúgy ThunderPhoenix-nek van igaza. Azzal, hogy a meteorban jég volt, és ahogy beért felforrósodott, és tegyük fel belűl volt 200 C, míg kívűl 2000. Túl gyorsan forrósodott fel, magyarul azért keletkezett a robbanás. És a manővert hagyjuk már, az hülyeség szerintem. Nem érdemes az ilyeneket elhinni mindig. Persze nem állíthatom, hogy nem igaz, de akkor is teljesen egyértelmű lenne, hogy egy meteorit hatolt be, ami ugye jég volt, és a forróság hatására még a becsapódás előtt felrobbant.
VDavid: most iszonyatos nagy hülyeséget írtál. Már bocs.

OFF!
Már meg ne haragudj, VDavid, de ezt hívják kórós előítéletnek.
Mielőtt valakiről kifejted a lesujtó véleményed, nem árt tájékozódni, hogy miről is van éppen szó.
1908-ban még azt sem tudta senki, hogy egyszer majd létezni fog nukeláris fegyver.
1908-ban az a Szovjet rendszer, amit te kritizáltál, még nem is létezett. Még hat év volt az I. világháború kitöréséig. Az autók és a repülőgépek még ritkaságnak számítottak.
Nem akarok sértő lenni, de hozzászólás előtt azért illene visszaolvasni, hogy miről folyik a társalgás.

ON!

Mivelhogy pont oroszország felett történt ez a robbanás, én leginkább egy szovjet titkos atomfegyverre gondolok, amit kipróbáltak a lakatlan szibéria fölött.
Tudni illik, a ruszkiknak rengeteg eltitkolt katonai fegyvereik, kísérleteik vannak, amit még saját lakosságukkal sem tudatnak.
Ilyen például a Kurszk tengeralattjáró esete, ahol egy atomfegyvert akartak kipróbálni a Barrents-tengeren.
A kísérlet kudarcba fulladt, a jármű pedig ellsüllyedt, a legénység tagjai mind meghaltak, pedig ha elfogadják a nemzetközi segítséget, akkor megmenekülhettek volna.
Dehát az oroszok márcsak ilyenek, szeretnek mindent titokban tartani, mint kisgyerek a csínytevéseit.
Addig pedig nem fogjuk megtudni, mi az igazság.

Hát azért nem különbözik a felső légrétegeinke a viszonyai a mienktől. A fizika a normál univerzumba mindenütt egyforma, ergo azért anyira nem rosz öszehasonlítási alap.... Ami ott megtörténhet ,megtörténhet it is , bizonyos apró különbségeket leszámítva.
szerk: meghatározó különségek: légkörvastagság, gravitáció, és a mélyebb rétegek tulajdonságai, de oda ugyse jut le semmi max egy kisebb lökéshullám

Ey üstökös képes ilyen méretű robanást produkálni. Egys öregebb csóvár már nem húzó üstökös felső felsziní rétege már viszonylag elég sziklás. Ez megvédi a belső még megmaradt jégréteget egy darabig a surlódás okozata mechanikai hőtől. Amikor a meleg bejut a jeges részekbe az egész egy két tized másodperc alatt átmelegszik és ez beindítja a robbanási leakciót. valami ilyesmi volt a 90-es évek közepén csak akkor a jupiterbe csapodott egy üstökös. A becsapódás elött tizen egynéhány darabra esett szép. A darabok többsége akkora detonációt okozott a légkörébe lépve, hogy földnyi méretekben dobta ki a gázt a bolygóról.
Szerk: kicsit hülyén magyarázom, de valószinüleg valami ilyesmi volt