Fantasztikus. Nem tudom mi lesz itt 10 év múlva de ahogy most tudják már az akció/látványt kreálni azz valami iszonyú. A szinészek remekek benne, a robotok méginkább. A sztoria pont elég ahjoz hogy szabadon élvezhesd a látványt.
9/10
Harry Potter 5
Hát sokkal jobb lett mint az előző kettő, de a rendező helyében én más jeleneteket hagytam vlna ki, és másokat tettem volna be. Pl: a végén mikor Voldemort megjelenik aaz a könyvben teljesen máshogy van én meg már elképzeltem lelki szemeim előtt, hogy előszőr csak a Black csaj szövegét haljuk, aztán meghalljuk Voldemort hangját majd meg is jelenikk. Ehyelyett csak úgy beszált és kész. De a harc Albussal jó lett sőt úgy összevetve ebben a filmben már jó effektek voltak a varázslatok.
Bár a film előtt szerencsém volt a trailer-hez, valójában nem igazán tudtam, mit is várjak Rodriguez friss agymenésétől... A válszra a Terrorbolygó ( ) előtt eltöltött 3 perc után nem volt nehéz rájönni (hacsak a röhögés nincs káros hatással az agyműködésre).
A Planet Terror lényegében egy monumentális trashfilm, amibe a rendező gyakorlatilag az összes létező "B" kategóriás filmklisét képes volt betömöríteni - a klasszikusoktól egészen neapjaink "trendjeiig". Lesz itt szó zombikról, biológiai fegyverről, iraki háborúról, és megjelenik rengeteg - már legalább ezerszer látott - klasszikus filmes motívum. Rodriguez alkotása ezek alapján valószínűleg az év rossz vicce is lehetne, ám valami mégis az év jó viccévé teszi. A film alatt a néző ugyanis az első pillanattól érzi, hogy a Planet Terror-t nem kell komolyan venni. Nem a sztori, nem az akció (amiből van bőven), mégcsak nem is a dialógusok viszik el a hátukon a filmet, legalábbis nem a szokásos értelemben, hanem az a bravúr, amivel Rodriguez egyszerre idézi meg és parodizálja a "Grindhouse"-filmek hangulatát, sőt minden elemét. Mindehhez hozzájárul az egyedi látványvilág, az elnagyolt effektek (robbanások, vér) és - ha mindez még nem lenne elég a boldogsághoz - a filmet keretbe fogó "mozielőzetesek" vagy helyesebben azok hihetetlenül idióta kifigurázásai.
A Planet Terror-on tehát egyrészt rengeteget nevet a gyanútlan néző, másrészt - ha jobban belegondol, mit is látott valójában - rácsodálkozik, hogyan volt képes a rendező ilyen töménységű "szemetet" alkotni, és hogyan tud mindezzel 90 percen át remek szórakozást nyújtani.
Én nemrég láttam az ALI-G indahause-t marha jó film végigröhögtük magunkat közben ajánlom mindenkinek
New York bandái - Gangs of New York
Tegnap előtt láttam, nagyon jó volt, Martin Scorsese mindig levesz a lábanról!!! A története nem eget rengető (a kölök látja, ahogy megölik az apját, árvaházba kerül, bosszút esköszik, majd bosszút is áll), de azok a kis dolgok, amivel teletömik sokat dob rajta. A story kicsit bővebben ennyi:
Martin Scorsese New York bandái című filmje az 1860-as években, Manhattan déli részén játszódik a forrongások idején. A történet szereplőinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívtak háborút az utcák feletti hatalomért. A legkülönbözőbb illegális tevékenységekhez ideális terep volt a New York-i kikötő és a virágzó Wall Street üzleti negyede (itt volt Barnum híres amerikai múzeuma is) közé eső terület. Ekkor játszódik Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai története. Tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon a Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.
A színészek is igazán jól játszanak, és van köztük néhány nagy név is:
Leonardo DiCaprio (Amsterdam Vallon)
Daniel Day-Lewis (Hentes Bill)
Cameron Diaz (Jenny Everdeane)
Jim Broadbent (William 'Boss' Tweed)
John C. Reilly (Happy Jack)
Henry Thomas (Johnny Sirocco)
Liam Neeson (Vallon)
Brendan Gleeson (Walter 'Monk' McGinn)
Gary Lewis (McGloin)
A filmet mint mondtam Martin Scorsese rendezésében élvezhetjük, és nekem nagyon tetszett, ajánlom mindenkinek.
Most láttam a Kék lagúna és a Visszatérés a Kék lagúnába című filmet. Mind a kettő tetszett, a Kék lagúna volt az első jelentősebb szerepe Brook Shields-nek, aki akkor 15 éves volt. Romantikus szerelmes filmként egyszer megnézhető, a története a legegyszerűbb: két kisgyerek, + egy iszákos felnőtt egy lakatlan szigetre kerül, a felnőtt meghal, a gyerekek magukra maradnak, és felnőnek... majd elkerülnek a szigetről... A visszatérés a kék lagúnáról azt gondolhatnánk, hogy az első folytatása, de nem. A két film között egy nagy logikai bakugrás okozza ezt. Az első film végén a csónakból kimentik a hajótörött párt (Brook Shields-et, és Christopher Atkins-t + a gyereküket), de a második film elején szintén egy csónakban találnak egy halott párt és a gyereküket. Amikor ismét a szigetre kerülnek (két kisgyerek + egy felnőtt), a kisfiú anyját keresi a szigeten lévő nádházban... A két film felépítése pontosan ugyanaz, és ugyanazokat a dramaturgiai elemeket sütik el bennük, a végét kivéve. Ajánlom mind a kettőt egyszeri megnézésre, de DVD-n megvásárolni nem éri meg.
Nos Chris Rock alakításával egy gond volt. A humoros jelenetekbe nem nagyon élte bele magát. Ha már a humornál tartunk egy vígjátékba én ennél is több humort tettem volna. A romantika jó volt, bár kicsit lényegtelennek éreztem. Ahogy azt a főszálnál is éreztem, valahogy gyenge volt az egész. Nem éreztem a film megfogó magával ragadó érzését, ebből a dologból sokkal de sokkal többet lehetett volna kihozni, még a sziporkázó humor mellett is. Ami ugyanúgy elmaradt. Jó kis film volt, egyszeri megnézésre.
Tegnap néztem a Street Fightert az RTL-en.Hát még egy ilyen jólesően gagyi filmet még szószerint nem láttam.GAGYI,csupa nagybetűvel.Legjobban Van Damme drámai(nak szánt) szövegein röhögtem.Szegény pocsék színész,de erre még rá is tett egy lapáttal az idióta szemöldökhúzogatásaival:"-Ha nem segítünk itt emberek halnak meg!"-ez aztán a kreatív szöveg.A katonák meg bőszen bólogattak rá.Kyle Minogue karatézás közben pedig felejthetetlen,olyan erőtlenül rúgott,hogy attól még egy lepke se döglött volna meg.....Ja és a legnagyobb Van Damme behúz Raul Julianak(R.I.P.),megveszíti az izmat így mutatják vgy fél percig utána a kamera ráközelit a bicepszére,ahol egy nagyon gagyi amerikai lobogó virít...
Röviden, mert már elemezték előttem: Annak ellenére, hogy a titokra a film felénél rájöttem végig izgalomban tartott. A helyszínért nem vagyok oda, de itt egész megkedveltem a korral együtt. Sok poén tettek bele, amik nekem nagyon bejöttek.
Tegnap néztem meg DVD-n a DOA: Dead or Alive (élve vagy halva) című filmet
Mindíg érdekes, ha egy játékból készült filmet néz meg az ember. Mit kéne mutatnia a filmnek? Hogyan legyen sikeres? Talán csak a játék hangulatát kéne visszaadnia? Ki-ki döntse el maga. A tény, hogy manapság egyre több játékot visznek filmvászonra, de legtöbbször csúnyán megbukik a film. A legtöbbször az a probléma, hogy hiába van meg egy remek történet esetleg hangulat a filmesek megpróbálják egy kicsit megváltoztatni a koncepciót és kész a baj. Most nem említeném meg a híres rendezőt, aki élen jár ebben a műfajban. Tehát a film a népszerű verekedős játékot veszi alapul. Jó bunyók, nők és egy kis strand röplabda, de erről késóbb. A rendező Corey Yuen, aknek nem ismerős a neve, akkor elmondom, hogy ő rendezte a Szállító című filmet és látva az ottani akciót és verekedős részeket, abból kiindulva a rendezővel nem lesz probléma. A rendező megvan most lássuk a színészeket, vagyis a színésznőket, mert a játékot ismerve a főszerepekre csakis nőket lehetett betenni. Ez nem hátrány, sőt még inkább közelebb kerül a játékhoz. Elsőnek Holly Valance, ő Christie-t játsza a filmben, aki egy mester tolvaj. Ha más filmben nem is, a Szökésben láthattátok őt. A következő Devon Aoki, ő Kasumit alakítja, aki hercegnő lesz. Elég sok ismert filmben szerepelt többek között a Halálosabb iramban és a Sin City-ben. Végül Jaime Pressly, ő Tina-t alakítja, aki egy vérbeli pankrátor. Sok filmben játszott, többek között a gyenge Infernó-ban, de inkább sorozatokban láthatjátok pl. Mortal Kombat, vagy a My name is Earl. Látszik, hogy a színésznőkre sem lehet panasz. Adott tehát egy rendező, aki rendezett már akciófilmet és csinos színésznők, akik beleillenek a játék által megteremtett világba. Röviden annyit mondanék a történetről, hogy a központban egy meghívásos harcművészeti toran van, de később kiderül, hogy össze kell fogni a lányoknak, ha túl akarják élni a harcot. Nem egy David Lynch szintű történet, de a játék nem is kíván többet és értelemtlen lett volna teletömni ostoba szerelmi szállal és gyenge világ megmentő hülyeséggel. A lényeg a bunyón van, mint a játékban és ezt, ha nem is tökéletesen, de hozza a film. Hülyeség szerintem azért lefikázni a filmet, mert előre ismerni a bunyók kimenetelét, mivel a jó győz és a gonosz veszít, mint bármelyik verekedős filmben. Sokszor mutogatják a csajok formás idomait is a filmben, ez itt nem hátrány, lévén kapcsolódik a DOA világhoz. Egyetlen jelenet van, ami a számomra nem volt megfelelően megcsinálva az a röplabda meccs. Itt tényleg csak arra mentek, hogy a négy legjobb csajt megmutogassák, de igazából jobban is meg lehetett volna csinálni, ha már beletették. Viszont, ami nagyon tetszett az egy harc volt méghozzá Christie és Helena között. Belassítva, vizes bikiniben és a kamera mindíg a lényeget mutatta, csak az a kár, hogy rövid volt. Ugyanolyan rövid, mint maga a film, mert egyszer csak azon kapja magát az ember, hogy vége van. Itt jegyezném meg, hogy 80 perc az egész, de inkább 70, mert az elején sok a logó és ez is beleszámít a játékidőbe. De különösebb baj nincs vele, mert arra az 1 óra 10 percre remek kikapcsolódást nyújt. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, de csak akkor, ha ismerjük a fent említett játékot, mert csak akkor leszünk képbe, hogy miért kell sokszor mutogatni a csajokat, akik egyébként nem néznek ki rosszul, pláne bikiniben nem. Nézhető alkotás, ami megéri azt az egy órát, hogy megnézzük.
Index:
03/05
Igazából 4-et akartam adni, mert tényleg jók a csajok, de ez tényleg csak az én nő imádatom miatt lenne és inkább megmaradok a közepesnél, de ennél nem rosszabb. Összességében egy jó játék jó filmes megvalósítása. Ami nem akar többnek látszani, mint ami a játék és nem akar többet mutatni.
Tegnap este a Film múzeumon néztem meg a
Nap Széna Erotika című filmet.
Nagyon meleg van, de megpróbálok figyelni. Nos aki nem tudná ez a film egy cseh remek 3.része. Nap Széna Eper és Nap Széna Pár pofon után.
Adva van egy kis dél-csehországi falucska. Van itt minden, ami szem és szájnak ingere. Aki még soha sem látott vagy hallott az öregektől, hogy milyen volt régen az tuti, hogy idegenkedni fog tőle. Adott tehát a falu benne öregek, akik mást se csinálnak, mint pletykálnak, van TSZ , kocsma, templom, temető és tehenek, amik kiemelték ez a kis falucskát a többi közül. Miért is? Mert itt alaklmazták először a Planitska módszert. A lényeg, hogy a teheknek a fejés közben zenét nyomatnak, aminek köszönhetően a tejhozam az egekbe szökik. A siker nem maradhat el és az egész világon híre megy a dolognak. Közben a faluban a jóképű mindenes fiúért verseng a falu két bombázója, de ez a versengés már a legelső rész óta jelen van mondhatni rá épít a film. Lesznek is bonyodalmak bőven. Közben az egyik dilis TSZ-es az autó suliban összejön egy bombázóval, de a csajnak van annyi esze, hogy előbb hozzámegy egy pénzes prágai öregemberhez, aki hírtelen feldobja a talpát így kénytelen az ölébe hullott vagyonnal mégis visszamenni a dilishez, mert besikerült egy gyerek is. De ennek a dilisnek már van egy helyi kiszemeltje. Újabb bonyodalom, de legyen elég annyi, hogy mindenkinek van elszámolni valója a másikkal. Ekkor jön a harmadik rész. Itt a derék falu legkiválóbbjai meghívást kapnak Olaszországba, ahol megnézhetik, hogy hogy fejlesztették tovább az ő találmányukat. Szóval nincs más hárta, mint nekivágni és tovább öregbíteni az ország hírnevét. Bonyodalmak tömkelege ismét, mivel a kicsit fentebb említett harc az úriemberekért tovább folyik. Holott már mind a kettő nős, tehát úgy néz ki, hogy a csajok harca eldőlt, vagy mégse. No de ennyi elég, mert a java hátra van. Ja és mielőtt valalki azt mondaná, hogy spoilerezni kellett volna, akkor azt tudom mondani, hogy ez kb. a film 1% csak a könnyebb megértést szolgálja.
Szóval miért is világra szóló ez a film? Csak azért , mert nem mutat nekünk szuperhősöket és vad már-már irreális akciót, csak magát az életet. És miért lehet oly emberközeli? Mert ez falusi élet. Való világ, ha úgy jobban tetszik. Nincsenek szilikozozott mellű nők és tökéletes pasik. Pizza hát van és sör has. Tessék szét nézni jobban kérem. Semmi irreálsi ostobaság, csak a puszta igazság, amin nevetünk, mert tényleg nevetséges. Csak az tud valamit is a filmről, aki már látta az összes részt. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mert sokkal jobban fog szórakozni, mint bármelyik vígjátékon, ami valaha is készült.
Fontos dolog a végére. Ugye a címben benne van az erotika szó. Tessék komolyan venni, bár csak 16-os besorolást kapott. Ugyanis a filmben (természetesen ez is a falusiak ötlete volt) elég sok a meztelen igazság, szó szerint. Semmi olyanra nem kell gondolni, ez nem felnőtt lepedőakrobatika film. Ilyeneket amúgy se írnék le. Aki látta az tudja miről beszélek. Érdemes egy kicsit felnőni a filmhez úgy fejben.
szerk. Az értékelés lemaradt.
Inkább az összevonnám a három részt és úgy mondanám, hogy
05/05
A filmek külön is megállják a helyüket, de a remek történet miatt, amit az élet írt egymás után kell megnézni.
A minden6ó - Bruce Almighty
Kedden néztem meg az unokanővéremmel ( bár már régebben is láttam) és megmondom őszintén: NAGYON JÓ. Kezdjük a sztorival (ami önmagában is magával ragadó és ötletes), ami röviden ennyi:
Bruce Nolan (Jim Carrey) népszerű tévébemondó a Channel 7 esti híradójában. Barátnője, Grace (Jennifer Aniston) rajong érte. Mindezek ellenére a férfi örökké elégedetlenkedik sorsával.
Egy új műsorhoz keresnek vezetőt, de végül is nem őt választják. Elszabadul a pokol: kirúgatja magát, verekedik és egy nap alatt tönkremegy magánélete is. Istent kezdi el hibáztatni mindezért. Az Úr (Morgan Freeman) megjelenik előtte egy érdekes ember képében és okulásul átadja minden hatalmát a káromló tévésnek. Bruce-nak tetszik a korlátlan hatalom lehetősége és elfogadja az ajánlatot. A városban mindenki hozzá imádkozik és neki mondja el lelke legsötétebb titkait! Bruce megpróbál minden igényt kielégíteni, de hamar rájön, hogy Isten feladata nem is olyan könnyű! Grace elköltözik tőle és Bruce megtapasztalja, hogy sok mindent megváltoztathat, de a szabad akarat ellen nem tehet semmit. Azaz csak őszinte emberként, kemény munkával hódíthatja vissza szerelmét...
Láthattátok, hogy igazán nagy nevek vannak a filmben, de Jim Carrey-n, Jennifer Aniston -on és Morgan Freeman-en kívül még megfordul benne Mark Adair-Rios, Steve Carell, Lisa Ann Walter, Catherine Bell és Philip Baker Hall. A filmet nem más, mint Tom Shadyac rendezte 2003-ban. Persze a love-story itt sem maradhat el, és ezért kicsit sablonos-amerikai a film, de ez egyáltalán nem rontja le. Nagyon jó film, ajánlom mindenkinek. 08/10
Tegnap este a Film múzeumon néztem meg a Nap Széna Erotika című filmet.
Nagyon meleg van, de megpróbálok figyelni. Nos aki nem tudná ez a film egy cseh remek 3.része. Nap Széna Eper és Nap Széna Pár pofon után.
Adva van egy kis dél-csehországi falucska. Van itt minden, ami szem és szájnak ingere. Aki még soha sem látott vagy hallott az öregektől, hogy milyen volt régen az tuti, hogy idegenkedni fog tőle. Adott tehát a falu benne öregek, akik mást se csinálnak, mint pletykálnak, van TSZ , kocsma, templom, temető és tehenek, amik kiemelték ez a kis falucskát a többi közül. Miért is? Mert itt alaklmazták először a Planitska módszert. A lényeg, hogy a teheknek a fejés közben zenét nyomatnak, aminek köszönhetően a tejhozam az egekbe szökik. A siker nem maradhat el és az egész világon híre megy a dolognak. Közben a faluban a jóképű mindenes fiúért verseng a falu két bombázója, de ez a versengés már a legelső rész óta jelen van mondhatni rá épít a film. Lesznek is bonyodalmak bőven. Közben az egyik dilis TSZ-es az autó suliban összejön egy bombázóval, de a csajnak van annyi esze, hogy előbb hozzámegy egy pénzes prágai öregemberhez, aki hírtelen feldobja a talpát így kénytelen az ölébe hullott vagyonnal mégis visszamenni a dilishez, mert besikerült egy gyerek is. De ennek a dilisnek már van egy helyi kiszemeltje. Újabb bonyodalom, de legyen elég annyi, hogy mindenkinek van elszámolni valója a másikkal. Ekkor jön a harmadik rész. Itt a derék falu legkiválóbbjai meghívást kapnak Olaszországba, ahol megnézhetik, hogy hogy fejlesztették tovább az ő találmányukat. Szóval nincs más hárta, mint nekivágni és tovább öregbíteni az ország hírnevét. Bonyodalmak tömkelege ismét, mivel a kicsit fentebb említett harc az úriemberekért tovább folyik. Holott már mind a kettő nős, tehát úgy néz ki, hogy a csajok harca eldőlt, vagy mégse. No de ennyi elég, mert a java hátra van. Ja és mielőtt valalki azt mondaná, hogy spoilerezni kellett volna, akkor azt tudom mondani, hogy ez kb. a film 1% csak a könnyebb megértést szolgálja.
Szóval miért is világra szóló ez a film? Csak azért , mert nem mutat nekünk szuperhősöket és vad már-már irreális akciót, csak magát az életet. És miért lehet oly emberközeli? Mert ez falusi élet. Való világ, ha úgy jobban tetszik. Nincsenek szilikozozott mellű nők és tökéletes pasik. Pizza hát van és sör has. Tessék szét nézni jobban kérem. Semmi irreálsi ostobaság, csak a puszta igazság, amin nevetünk, mert tényleg nevetséges. Csak az tud valamit is a filmről, aki már látta az összes részt. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mert sokkal jobban fog szórakozni, mint bármelyik vígjátékon, ami valaha is készült.
Fontos dolog a végére. Ugye a címben benne van az erotika szó. Tessék komolyan venni, bár csak 16-os besorolást kapott. Ugyanis a filmben (természetesen ez is a falusiak ötlete volt) elég sok a meztelen igazság, szó szerint. Semmi olyanra nem kell gondolni, ez nem felnőtt lepedőakrobatika film. Ilyeneket amúgy se írnék le. Aki látta az tudja miről beszélek. Érdemes egy kicsit felnőni a filmhez úgy fejben.
szerk. Az értékelés lemaradt.
Inkább az összevonnám a három részt és úgy mondanám, hogy
05/05
A filmek külön is megállják a helyüket, de a remek történet miatt, amit az élet írt egymás után kell megnézni.
Ki nevel a végén? - Anger Management
Most láttam a haveromnál (ő ajánlotta...jól tette ), és megmondom őszintén, kellemesen csalódtam.
Gondolom elsőre mindenki azt hiszi/hitte, hogy egy gyereknevelgetős 12 egy tucat filmről van szó, nos egyáltalán nem. Kezdjük ott, hogy gyerekneveléshez az égvilágon semmi köze, és nem is egy 1001-szer látott amerikai sablonos vígjáték. Persze vígjáték, de tele van egyedi, ötketes poénokkal. A tartalma röviden ennyi:
Miután a szerény és tartózkodó Dave Buznik (Adam Sandler) szándékán kívül rendre törvénybe ütköző kalamajkákat okoz maga körül, Daniels bíró (Lynne Thigpen) a börtönbüntetés kiváltásaképp kéthetes düh-terápiára kötelezi. A csoportos kezelés vezetője, dr. Buddy Rydell pszichiáter (Jack Nicholson) keze alatt csupa hóbortos és bizarr figura várakozik az indulatosságból való kijózanodásra.
Dave felgyógyulás helyett kiborul Buddy liberális szellemben fogant gyógymódjaitól, melyek célja, hogy a halk szavú, bátortalan férfi szembenézzen önnön démonaival. A terápia ugyanis kissé kellemetlen mellékhatásokkal jár. Hogy csak egyet említsünk ezek közül: Dave-nek el kell szenvednie, hogy a doktor elcsábítja barátnőjét, Lindát (Marisa Tomei) - természetesen terápiás céllal.
Buddy mind messzebb megy elképesztő tesztjeivel és abszurd ötleteivel, mígnem Dave-ben felmerül a kérdés: valóban végre kell-e hajtania mindazt, amit az orvos rendel? Orvos-e egyáltalán, aki ilyeneket kieszel, vagy inkább maga Buddy szorulna kezelésre? Nem volna-e ideje a hóhér akasztásának? Dave döntésre kényszerül: vagy visszahúzódik csigaházába, vagy kiáll önmagáért...
Persze a végén ismét minden jóra fordul, de a fő poént nem lövöm le, a többit se, csak egyet, amikor a terápiavezető lefekvéskor egy óriásit f*ngik, azt elkezdi: "Huh, te is hallod a békákat?"
Nos, egyelőre ennyit, bár van benne néhány sokszor látott poén, és a vége is elég... sokszor látott ( ), de ez egyáltalán nem rontja le, nagyon is jó film, vétek lenne kihagyni.
09/10
Oldboy
Tudom, valószínűleg nem sokan hallottatok erről a filmről, de én pár hete néztem meg, és NAAAGYON tetszett. A tartalma röviden ennyi:
A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.
A vége végülis ismét Happy End, de kicsit szomorkás is. Benne van az 1001 filmben, amit látnotok kell, mielőtt meghaltok. Chan-wook Park rendezte a filmet, és a szereplők nem túl híresek, merthogy mind koreai. Párat felsorolok: Min-sik Choi, Ji-tae Yu,
Hye-jeong Kang stb. Nekem bejött!
Én is láttam a Gyorsabb a halálnál c. filmet, ha már itt ketten írtak róla, én is megteszem .
Én sem vetem meg a western-t, sőt, régebben elég sok ilyet megnéztem, legtöbbjük spagettiwestern volt, ugye, hasonló sztorival, hasonló szereplőkkel . Persze vannak eltérő alkotások, amelyek vagy bődületes nagy baromságukkal (pl.: a Will Smith-féle), vagy más perspektívával emelkednek ki a sokaságból.
Eme filmre én kicsit rossz szemmel néztem, s meg is volt az okom rá: Leonardo Di Caprio . Valahogy irritál engem ez a nyálas képű színész, filmejit szívesen, de fenntartásokkal nézem (ahogy napjainkban Orlando Bloom filmjeit is ). Jó színész, én azt mondom, tehát tényleg nem csak "pofára" megy nála a dolog, de valahogy irritál a jelenléte . Ezért is örültem, hogy eme filmben nem ő volt a főszereplő.
A sztori ugye nem egy nagy was ist das, nem éppen Oscar-gyanús: egy pisztolypárbaj-rendezvényre "igyekszünk", követve Sharon Stone-t, a tulajdonképpeni főszereplőt, s majd itt fognak lebonyolódni az események, egészen a "főgonosz", Gene Hackman párbajáig. Igaz, nem sok filmben látunk hasonló "rendezvényt", ami kicsit szürrállissá is teszi az egészet. De ha látott az ember már 1-2 verekedős filmet, az nagyjából ki tudja következtetni, kik halnak meg majd, kik maradnak életben stb.
Viszont a köztes akciók, beszélgetések adják a film igazi izgalmát, s persze a látványos, feszült párbajok, melyek már a Volt egyszer egy vadnyugat óta ismertek az emberek számára (hogy az Egy maréknyi dollárért c. filmet ne is említsem). Ezek jól megrendezettek, igaz, sok klisével, de mindenképp jó tálalással, és heves indulatokkal itt-ott.
A karakterek is eléggé ismertek már: Gene Hackman, a főgonosz, Sharon Stone, a szerencsétlen lány, akinek lemászárolta egy rejtélyes gazfickó a családját (illetve felakasztotta az apját), egy mucho hős (Russel Crowe), aki keveset beszél, de sokat lő, s egy lepcsesszájú, igazi szószátyár és hősködő (Leonardo Di Caprio). De ezek jól alakítják szerepüket, kihoznak belőle mindent, amit lehet. Igaz, az már eléggé kérdéses, hogy egy nő a Vadnyugaton lehetett-e ilyen pozícióban, illetve egyáltalán életben maradt volna-e, ha egy ilyen gúnyában feltűnik. De kétségtelen, hogy Sharon Stone-nak rohadt jól állt a cowboy-felszerelés . Az már más kérdés, hogy nagyon LOL volt...
A filmes eszközökkel egészen meglepően jól operálnak. Pl.: az a jelenetsor, mikor kicsit "szűkítették" a párbajozók listáját, s párhuzamos vágásokkal, átfedő vágásokkal mutatták be a pisztolypárbajokat, illetve a "sorsok" alakulását egészen tetszett (bár Orson Welles: Aranypolgár óta ez sem újdonság). Illetve az is nagyon megnyert, és szép volt, mikor a két párbajozó és a kamera helyezete folyamatosan változott, közben vágások, s egyres szűkült a nézet, növelve ezzel a feszültséget.
Összességében egy jó kis film, péntek estére beillett . Megváltást nem szabad tőle várni, itt-ott nagyon ellaposodik a sztori, ami kicsit gyengébb, de ettől függetlenül jó szórakozás lehet.
7/10
Ki nevel a végén? - Anger Management
Most láttam a haveromnál (ő ajánlotta...jól tette ), és megmondom őszintén, kellemesen csalódtam.
Gondolom elsőre mindenki azt hiszi/hitte, hogy egy gyereknevelgetős 12 egy tucat filmről van szó, nos egyáltalán nem. Kezdjük ott, hogy gyerekneveléshez az égvilágon semmi köze, és nem is egy 1001-szer látott amerikai sablonos vígjáték. Persze vígjáték, de tele van egyedi, ötketes poénokkal. A tartalma röviden ennyi:
Miután a szerény és tartózkodó Dave Buznik (Adam Sandler) szándékán kívül rendre törvénybe ütköző kalamajkákat okoz maga körül, Daniels bíró (Lynne Thigpen) a börtönbüntetés kiváltásaképp kéthetes düh-terápiára kötelezi. A csoportos kezelés vezetője, dr. Buddy Rydell pszichiáter (Jack Nicholson) keze alatt csupa hóbortos és bizarr figura várakozik az indulatosságból való kijózanodásra.
Dave felgyógyulás helyett kiborul Buddy liberális szellemben fogant gyógymódjaitól, melyek célja, hogy a halk szavú, bátortalan férfi szembenézzen önnön démonaival. A terápia ugyanis kissé kellemetlen mellékhatásokkal jár. Hogy csak egyet említsünk ezek közül: Dave-nek el kell szenvednie, hogy a doktor elcsábítja barátnőjét, Lindát (Marisa Tomei) - természetesen terápiás céllal.
Buddy mind messzebb megy elképesztő tesztjeivel és abszurd ötleteivel, mígnem Dave-ben felmerül a kérdés: valóban végre kell-e hajtania mindazt, amit az orvos rendel? Orvos-e egyáltalán, aki ilyeneket kieszel, vagy inkább maga Buddy szorulna kezelésre? Nem volna-e ideje a hóhér akasztásának? Dave döntésre kényszerül: vagy visszahúzódik csigaházába, vagy kiáll önmagáért...
Persze a végén ismét minden jóra fordul, de a fő poént nem lövöm le, a többit se, csak egyet, amikor a terápiavezető lefekvéskor egy óriásit f*ngik, azt elkezdi: "Huh, te is hallod a békákat?"
Nos, egyelőre ennyit, bár van benne néhány sokszor látott poén, és a vége is elég... sokszor látott ( ), de ez egyáltalán nem rontja le, nagyon is jó film, vétek lenne kihagyni.
Én is láttam a Gyorsabb a halálnál c. filmet, ha már itt ketten írtak róla, én is megteszem .
Én sem vetem meg a western-t, sőt, régebben elég sok ilyet megnéztem, legtöbbjük spagettiwestern volt, ugye, hasonló sztorival, hasonló szereplőkkel . Persze vannak eltérő alkotások, amelyek vagy bődületes nagy baromságukkal (pl.: a Will Smith-féle), vagy más perspektívával emelkednek ki a sokaságból.
Eme filmre én kicsit rossz szemmel néztem, s meg is volt az okom rá: Leonardo Di Caprio . Valahogy irritál engem ez a nyálas képű színész, filmejit szívesen, de fenntartásokkal nézem (ahogy napjainkban Orlando Bloom filmjeit is ). Jó színész, én azt mondom, tehát tényleg nem csak "pofára" megy nála a dolog, de valahogy irritál a jelenléte . Ezért is örültem, hogy eme filmben nem ő volt a főszereplő.
A sztori ugye nem egy nagy was ist das, nem éppen Oscar-gyanús: egy pisztolypárbaj-rendezvényre "igyekszünk", követve Sharon Stone-t, a tulajdonképpeni főszereplőt, s majd itt fognak lebonyolódni az események, egészen a "főgonosz", Gene Hackman párbajáig. Igaz, nem sok filmben látunk hasonló "rendezvényt", ami kicsit szürrállissá is teszi az egészet. De ha látott az ember már 1-2 verekedős filmet, az nagyjából ki tudja következtetni, kik halnak meg majd, kik maradnak életben stb.
Viszont a köztes akciók, beszélgetések adják a film igazi izgalmát, s persze a látványos, feszült párbajok, melyek már a Volt egyszer egy vadnyugat óta ismertek az emberek számára (hogy az Egy maréknyi dollárért c. filmet ne is említsem). Ezek jól megrendezettek, igaz, sok klisével, de mindenképp jó tálalással, és heves indulatokkal itt-ott.
A karakterek is eléggé ismertek már: Gene Hackman, a főgonosz, Sharon Stone, a szerencsétlen lány, akinek lemászárolta egy rejtélyes gazfickó a családját (illetve felakasztotta az apját), egy mucho hős (Russel Crowe), aki keveset beszél, de sokat lő, s egy lepcsesszájú, igazi szószátyár és hősködő (Leonardo Di Caprio). De ezek jól alakítják szerepüket, kihoznak belőle mindent, amit lehet. Igaz, az már eléggé kérdéses, hogy egy nő a Vadnyugaton lehetett-e ilyen pozícióban, illetve egyáltalán életben maradt volna-e, ha egy ilyen gúnyában feltűnik. De kétségtelen, hogy Sharon Stone-nak rohadt jól állt a cowboy-felszerelés . Az már más kérdés, hogy nagyon LOL volt...
A filmes eszközökkel egészen meglepően jól operálnak. Pl.: az a jelenetsor, mikor kicsit "szűkítették" a párbajozók listáját, s párhuzamos vágásokkal, átfedő vágásokkal mutatták be a pisztolypárbajokat, illetve a "sorsok" alakulását egészen tetszett (bár Orson Welles: Aranypolgár óta ez sem újdonság). Illetve az is nagyon megnyert, és szép volt, mikor a két párbajozó és a kamera helyezete folyamatosan változott, közben vágások, s egyres szűkült a nézet, növelve ezzel a feszültséget.
Összességében egy jó kis film, péntek estére beillett . Megváltást nem szabad tőle várni, itt-ott nagyon ellaposodik a sztori, ami kicsit gyengébb, de ettől függetlenül jó szórakozás lehet.
Még a Potter láz előtt elmondom a véleményemet a Gyorsabb a halálnál-ról. Gyorsabb a halálnál
Rólam tudni kell, hogy nagy western rajongó vagyok és mostanában már nem is készítenek olyan minőségű filmeket, mint régen á la Clint Eastwood idejében, vagy John Wayne, hogy még régebbre menjek vissza. Tehát mindíg felüdülés számomra, hogyha egy szívemnek kedves műfajt próbálnak meg megfilmesíteni és itt érkezünk el a cikkben tárgyalt filmhez. Nos a rendező gondolom látva a régi nagy elődöket először is vett pár igen neves és befutott színészt és egy egészen furcsa bosszús történetet. Színészekkel nem volt baj, mert a rendező igényesen válogatta meg még a legutolsó epizódszereplőt is. Mindenki igyekezett hozzátenni a filmhez legalább annyit, amennyit a szerepe engedett neki. Sharon Stone nekem tetszett, de nem ez volt a legjobb alakítása és a napszemüveg nem tetszett. Mindenesetre a rendezőtől merész húzás volt, hogy szinte egy női főszereplőre hegyezte ki a filmet, mert ez egyáltalán nem megszokott dolog. Ugye a western filmekben mindíg is a férfiak voltak előtérben meg lehet nézni a régi filmeket és a nők inkább csak a bordélyokban jeleskedtek. Azt kell mondanom, hogy picit szakított a hagyományokkal és bejött neki, de mankónak ott volt Russel Crowe, hogy mégis legyen benne egy férfi karakter is, akit ugyan nem a bosszúvágy hajtott, csak szerette volna megúszni a dolgokat. Még szólni kell a gonosz Gene Hackman-ről, aki szerintem a legjobb volt, de ő már játszott egy oscar díjas western filmben (Nincs bocsánat) és valamennyit konyított már az ilyen fajta szerephez. A nincs bocsánatban kisértetiesen hasonló volt a karaktere. És itt van Leonardo Di Caprio, aki az ifjú és heves kölyköt játszotta, de elég erőltetett volt, itt úgy éreztem, hogy csak azért is betették, hogy ilyen is legyen. Őszintén szólva nekem azért tetszett, mert ez nem az a tipikus magányos hősős film volt, amit már régről megszokhattunk, hanem egy két főhősös pici szerelmi! szálas szösszenet. Voltak már sokkal jobb fwestern filmek,d e még milyenek, de sokkal rosszabbak is. Összességében egy jól megrendezett film, ami elsősorban a western filmek kihalásával keltett űrt próbálja meg betölteni elég sikeresen. Mindíg kellemes ilyen próbálkozásokat megnézni.
Na csak ennyi jutott eszembe így hírtelen.
Na, had válaszoljak az "ellenkritikára" .
Rodriguez-től van mit bepótolnom (most hirtelen csak a Sin City-t tudnám mondani, ami tetszett tőle), az biztos. Ezzel a filmmel nem is az volt a bajom, hogy trash horror... Dehogy. Bár az ilyen zombihentelés nekem sosem tetszett, mert, ami a film második feléből is lejött, ezek nekem unalmas, monoton filmek. Meg a zombis témát ebben a formában nem szeretem, egyszerűen nincs benne semmi félelmetes, sem brutális igazán. De ez szubjektív tényleg. Ha az egész film így kezdődik, és ezt fenn is tartja, akkor minden rendben (szvsz: meg se nézem, kikapcsolom az első fél óra után ).
Viszont azt hatalmas "szemétségnek" tartottam, hogy Rodriguez csinált egy kiváló "első felét", a maga tökös stílusában, fekete humorral, utána pedig a film második fele átment egy trash-be.
Értem én, hogy "ki akarta figurázni" ezt a műfajt, s az egészről süt, hogy ezt nem gondolhatta teljesen komolyan. De szerintem nem a modern film időszakát éljük, mikor meg lehet ejteni egy ilyen durva "váltást". Szerintem Godard: Week End című filmje sokaknak nem mond itt semmit, de leginkább ahhoz hasonlítanám . Röviden a filmről: egy teljesen átlagos hétvégi forgalmat mutat be, de fölösleges brutalitással, vérengzéssel, agresszióval, a film realitásába tökéletesen nem illő jelenetekkel. De ez akkoriban hatalmas "művészet" volt, mert a nézőt vonta kérdőre, hogy "ha már beültél rá, miért vagy felháborodva?". Végülis itt is lehetne kérdezni: "mit pattogok, ha egyszer megvettem, és beraktam a DVD lejátszómba?". De valahogy nekem ez nem volt olyan "vicces". Illetve röhögtem 1 órán keresztül, de közben hevesen kérdezgettem: "mi a f*sz ez???" .
Ha azt nézzük, hogy mennyire volt képes meglepni, akkor mindenképp mesteri alkotás, de én szerettem volna, ha "normálisan" van befejezve, kikerekítve a pap és a család történetét, lezárva valmi normális poénnal... Erre kaptam az arcomba egy vámpírhentelést, a pap is, Tarantino, a psychopata is meghalt, anélkül, hogy a "sztorija" le lett volna zárva. Ez fáj, most is, s ezért 5/10 nálam . Meg fogom nézni, nem azt mondom, még egyszer, még sokszor, mert az eleje tetszik, nagyon. De tuti, hogy a sztriptíztánc után a STOP gombra tapad az ujjam .
Az Alíz Csodaországban egyik kedvenc Disney filmem volt. Pont emiatt a beteges stílus miatt, már akkoriban is (nehéz gyerekkorom volt, na ). Valahogy kiemelekedik, a szerintem kicsit nyálas, Disney-filmek közül az egész. Kár, hogy már sehol nem találom a játékot, én is végigtolnám, mert anno kimaradt...
Tegnap néztem meg DVD-n a Négyszáz csapás című filmet, Francois Truffaut rendezésében. Nagyon szép film volt, ajánlom mindenkinek.
Na, had válaszoljak az "ellenkritikára" .
Rodriguez-től van mit bepótolnom (most hirtelen csak a Sin City-t tudnám mondani, ami tetszett tőle), az biztos. Ezzel a filmmel nem is az volt a bajom, hogy trash horror... Dehogy. Bár az ilyen zombihentelés nekem sosem tetszett, mert, ami a film második feléből is lejött, ezek nekem unalmas, monoton filmek. Meg a zombis témát ebben a formában nem szeretem, egyszerűen nincs benne semmi félelmetes, sem brutális igazán. De ez szubjektív tényleg. Ha az egész film így kezdődik, és ezt fenn is tartja, akkor minden rendben (szvsz: meg se nézem, kikapcsolom az első fél óra után ).
Viszont azt hatalmas "szemétségnek" tartottam, hogy Rodriguez csinált egy kiváló "első felét", a maga tökös stílusában, fekete humorral, utána pedig a film második fele átment egy trash-be.
Értem én, hogy "ki akarta figurázni" ezt a műfajt, s az egészről süt, hogy ezt nem gondolhatta teljesen komolyan. De szerintem nem a modern film időszakát éljük, mikor meg lehet ejteni egy ilyen durva "váltást". Szerintem Godard: Week End című filmje sokaknak nem mond itt semmit, de leginkább ahhoz hasonlítanám . Röviden a filmről: egy teljesen átlagos hétvégi forgalmat mutat be, de fölösleges brutalitással, vérengzéssel, agresszióval, a film realitásába tökéletesen nem illő jelenetekkel. De ez akkoriban hatalmas "művészet" volt, mert a nézőt vonta kérdőre, hogy "ha már beültél rá, miért vagy felháborodva?". Végülis itt is lehetne kérdezni: "mit pattogok, ha egyszer megvettem, és beraktam a DVD lejátszómba?". De valahogy nekem ez nem volt olyan "vicces". Illetve röhögtem 1 órán keresztül, de közben hevesen kérdezgettem: "mi a f*sz ez???" .
Ha azt nézzük, hogy mennyire volt képes meglepni, akkor mindenképp mesteri alkotás, de én szerettem volna, ha "normálisan" van befejezve, kikerekítve a pap és a család történetét, lezárva valmi normális poénnal... Erre kaptam az arcomba egy vámpírhentelést, a pap is, Tarantino, a psychopata is meghalt, anélkül, hogy a "sztorija" le lett volna zárva. Ez fáj, most is, s ezért 5/10 nálam . Meg fogom nézni, nem azt mondom, még egyszer, még sokszor, mert az eleje tetszik, nagyon. De tuti, hogy a sztriptíztánc után a STOP gombra tapad az ujjam .
Az Alíz Csodaországban egyik kedvenc Disney filmem volt. Pont emiatt a beteges stílus miatt, már akkoriban is (nehéz gyerekkorom volt, na ). Valahogy kiemelekedik, a szerintem kicsit nyálas, Disney-filmek közül az egész. Kár, hogy már sehol nem találom a játékot, én is végigtolnám, mert anno kimaradt...
Hát... Floodolni fogok, de mivel nem írt senki, én meg mostanában rengeteg filmet nézek, így kénytelen vagyok .
Reservoir Dogs
(Kutyaszorítóban)
A tegnap leírt csalódás film után (ami csak félig Tarantino, ugye), ismét megnéztem egy, bevallom most az elején, isteni alkotást! A Kutyaszorítóban ugyebár Tarantino első filmje, amit sikeresnek tartunk (ugye legelső rendezése a My Best Friend's Birthday - felejthető alkotás), ám 1991-1992-ben, mikor elkészült, maga Tarantino eleinte el akarta tüntetni a Föld színéről is. Szerencsére nem történhetett meg.
Az alapszituáció rémesen egyszerű: egy profi rabló profi gyémántrablásra készül, s ehhez szintén profikat gyűjt össze. Mindent pontosan kitervelnek, s a le nem bukás érdekében egyszerűen színekről nevezi el a tagokat. Eddig semmi extra. Azonban az egész film varázsát, s Quentin Tarantino mesterségét már itt, ebben a filmben láthatjuk. A non-lináris, témavariációs történetvezetés lesz az, ami a képernyő elé szegez, s rabul ejt. Első film, de már szinte kiforrott stílussal. Egy B-kategóriás, műfaji filmben mit látnánk? Egy rablást, majd az üldözést, végül a rejtekhelyre menekülést. Itt viszont kezdjük a közepével, mikor már egy összeállt csapatot látunk, majd rögtön a végső helyszínre ugrik a kamera, utána pedig ezek váltakoznak, közbeékelve a fontosabb karakterek "történetével" (Mr. White, Mr. Orange, Mr. Blonde pl. ). A konkrét eseményről, ami elindította a bonyodalmat, semmit sem tudunk. Tehát nem az a lényeg, hogy mi történt, hanem az, hogy mi a következménye, mit gondolnak a történtekről a karakterek. S ebben rejlik a film mesteri kidolgozása, s előremutató mivolta.
Michael Madsen Mr. Blonde szerepében már itt is hozza a kegyetlen, brutális, de higgadt pszichopatát, amit későbbi szerepeiben is. De Harvey Kietel, vagy Steve Buscemi alakítása is lehengerlő, és fantasztikus. A Mr. Orange-t játszónál lógott ki kicsit a lóláb, de mivel magyar szinkronnal néztem, gondolom az is lehetett a baj, hogy valahogy sikerült a legpocsékabb szinkronhangot kiválasztani neki...
Pedig, ha nagyon akarunk főszereplőt keresni, akkor ő az, hiszen ő a tégla.
Tarantino másik jellegzetessége ugye az önreflexió, vagyis az, hogy megmutatja, hogy ez az ő filmje. Ezt legtöbbször úgy adja tudtunkra, hogy feltűnik maga is szereplőként... Persze gyorsan el is patkol általában, de pont ez benne a poén. Mr. Brown-ként nem sok mondata van, de ez érthető is: egy rendező az rendező, nem színész.
Az egész megfelelően fordulatos, izgalmas volt, idegfeszítő, és imitt-amott az ember elmosolyodott az abszurd felállásokon, a már-már szürrealista módon fekete humoron (például mikor Mr. Blonde levágja a rendőr fülét, s az egész színjáték, amit a kínzása kapcsán csinál - más filmben lehet, hogy elszörnyed az ember, de itt szerintem nincs az a fapofa, aki megállja röhögés nélkül ).
Tehát nagyon tetszett a Reservoir Dogs, nagyon örülök neki, hogy Tarantino végül nem dobta kukába. Kár lett volna érte...
Ha hibát kellene megemlíteni, az a néhol túl sok beszéd (bár ez Tarantino filmjeire jellemző - de itt még kicsit elő-elő jönnek az unlamasabb dialógusok), illetve az, hogy túl rövid lett, az ember szívesen elfogadott volna még 1 órát belőle, az biztos.
Minthogy a Ponyvaregény extra kiadását vettem meg nem rég, így értlemszerűen benne volt Robert Rodriguez - Quentin Tarantino (igaz, ő csak szerepelt benne, és a forgatókönyvet írta) filmje, az Alkonyattól pirkadatig. Mivel emellé a gyöngyszem mellé rakták, gondoltam, valami hasonló stílust várhatunk, persze Robert Rodriguez szerzőiségével. Félig (s ez itt a lényeg!) ez majdnem stimmelt is. Ritka eset, sőt, talán nincs is olyan, hogy egy filmet az ember két részre bont: az első felére, és a második felére. Én viszont ezt teszem, s szerintem helyt is áll . Inkább így értékelem, minthogy adjak rá összesen egy 1/10-et .
1. rész:
Robert Rodriguez-től megszokott akció. Az expozíció kiváló, hűen tükrözi a rendező stílusát, nem látjuk a főszereplőket, ők csak amolyan "mellékesként" tűnnek majd fel. Ahogy a sablonfilmekben szokás: egy rendőr, egy bolti eladó, és két "bandita". Azt gondolnánk, hogy majd ők lesznek a rosszak, pedig nem, ők itt a főszereplők. Hihetetlen agresszivitás és igazi, belevaló lövöldözés . Itt azt mondtam: imádom ezt a filmet! Majd jön a főcím, jó kis rock zene, s a texasi tájban, totálban - szekondban váltogatva látjuk ismét a két bűnözőt. Mesteri, laza, igazi Rodriguez - Tarantino páros. George Cloony és Tarantino párosa, a forrófejű, de megfontolt és a visszafogott, de pszichopata igazi "Kane & Lynch" duót alkottak. Majd látjuk a családot, akik a túszaik lesznek. Megtöltve tartalommal, bár kicsit klisé felé hajlik a szituáció (hitehagyott pap), de összességében nagy mélységet, hátteret adott nekik a rendező. Igaz, a felállás kicsit fura volt: fehér apa, fehér csaj (aki természtesen istenien néz ki ), és egy kínai fiú . De itt az ember még nem gyanakszik. Sőt, a fekete humor előjön szinte minden jelenetben, s az ember még akkor sem állja meg a röhögést, mikor Tarantino szerepében eléggé pszichopata gyilkosságot követ el - amiért csak egy megdorgálást kap. Sokat röhögtem a film első felén. A részt ugyebár Titty Twist (vagy mi volt a neve) k*rvatanya zárja, ahol már ugye a bandita-túsz kapcsolat fejlődés eredményeit látjuk, az összetartozás kényszerét és az empátiát. A bárba való belépés is igazi Rodriguez-hősökhöz méltó, tökös beköszönés. A lebújban is mind-mind színes egyéniségek vannak, vicces karakterek (pl.: Sex Machine, akinek nemesebbik szerve fölött egy Colt található ). S a részt a tökéletes, lehengerlő strip tease tánc zárja.
Ha csak idáig tartott volna a film: 10/10 .
DEEE!!!!
2. rész:
Ekkor még nem gyanakszik az ember. Megáll mindenki a kocsmában, a táncosnő Tarantino előtt, majd belép pár keményfiú, azzal, akit Cloony a bejáratnál lezúzott . Ez várható is volt, nehogy már kihagyjanak egy kocsmaverekedést...
Igen ám, de hirtelen átváltozik a nő vámpírrá, vagy mi a sz*rrá, megharapja Tarantino-t, az meghal. Az egész bár megbolondul, vámpír lesz szinte mindenkiből, s egy igencsak primitív, látványtalan, agyatlan, barom hentelés kezdődik... Ekkor még gondolkodtam sokáig, hogy ez egy álom? Vagy csak sok volt a tequila??? Irtó dühös lettem, az biztos... De mikor vagy 1 órán keresztül ezen szenvedtek, s a vége főcímig sem voltak hajlandók "felébredni", akkor leírtam magamban a filmet.
Nem akarom lelőni a "poént" (már, ha lehet annak nevezni ezt az arcátlanságot, ami a film második felétől kezdődik el ). A karakterek ellaposodnak, a motivációk megszűnnek, teljesen idétlenül eltolódnak a szerepek, hirtelen, és béna, sablonos karakterekbe fordulnak át az addig zseniálisan megkonstruált figurák. Szégyen és gyalázat... Ez nem jó kifejezés arra, amit e film miatt érezzenek az alkotók . Végülis kell ilyen is rendezőktől, de szerintem 1996-ra (ekkori a film) már rég lecsengett a film dekonstrukciója, a modern film antifilmesítése... Hogy a szürrealizmusról ne is beszéljünk, aminek fénykora a filmben a '20-'30-as évekre tehető. Felháborító szerintem, hogy mennyire elrontotta ez a fordulat az Alkonyattól pirkadatigot... .
A végén látjuk, hogy a bár egy hatalmas azték piramison van... Erre csak annyit tudtam mondani: "jaj, de vicces...". A borzasztó az, hogy e filmből több rész is készült. Nem láttam még őket, de az első rész abszolút el is vette a kedvem tőle. Érthető, hogy miért rakták a Ponyvaregény mellé... Legalább fogy valamennyire a film.
Arról ne is beszéljünk, hogy abszolút primitív volt az egész, látványban is. Semmi épkézláb kameramozgás, semmi trükk, gyenge effektek, s abszolút nevetséges "ábrázolások".
Nem tudom, ki, hogy fogja fel ezt a "fércmunkát", nem tudom, hogy profi kritikusok, filmértők hogy vélekednek erről, de én, egy éves filmes tanulmányok után azt mondom: ez a film rossz.
0/10
Összértékelés: Mivel a film első része kiváló volt, ezért talán azt érdemes megnézni többször is. Így kapjon egy 5/10-et.
Jó volt! Először féltem kicsit a kritikák miatt, sőt, igaz, ami igaz picit nehezen indult be a cselekmény, de végülis igazán jó lett, a poénok többnyire ültek, úgyhogy nekem tetszett .
8/10.
Die Hard 4
Na ez viszont fenomenális volt . John McLane, a kemény rendőr visszatért a filmvászonra . Tényleg végig akció és pörgés, de ez nem vált kárára, sőt, McLane dumája közben pedig király, sőt még az ügyeletes "segítség" is igen jól muzsikált . A főgonoszt is jól megcsinálták, bár a 3. rész Simon-ját nem múlja felül (Jeremy Irons RULZZ ).
Nekem 9/10, a 3. részt nem éri el, ami viszont 10/10
Én tegnap a Fűrész első részét néztem meg.Sztem ez az első rész még nem is volt annyira durva,mint elvileg a többi.De a végén ledöbbentem.
A Téglát ma szeretném megnézni.
Nem lehet semmi rosszat hozzáfüzni!Majdhogynem tökélj!A történett is a helyén van csak azt nem értem
hogy Megatron honnan tudja hol a kocka mikor a bölygóraérkezéskor hiba történik az északi vagy a déli sarkra zuhan és nem tudott csinálni semmit.
.Tudjátok miben rejlik igazán a vonzereje vagy másképp fogalmazva az ami miatt úgy érezzük ,hogy jó?Itt sem az a lényeg ami látszik!Egy célért küzdöttek a filmben és az üzenet ami benne van az az igazán fontos.Ez a film megmutatja nem az számít milyennek tünsz hanem mit teszel igazából.
Idézet: "Nem az számít mi van kivül ,hanem ami belül van."
Ez az összetartésról szól és tükrözi az emberek hatalmi vágyát.Ha kezedben a hatalom miért tennél jót másoknak ,miért adnál nekik belőle.Kapzsik vagyunk ,de néhány ember megérti nem az számít mit tehetnél hanem amit teszel.Ha te vagy a legjobb/legerősebb lenézed a többit ,mert még közelsem olyan mint te.
Idézet: "Fúj menny inen!"-Megatron mondja és elpöccint egy nálánál sokkal kisebb és gyengébb embert.
A hatalomvágy mely felülmulja a bizalmat és minden más köteléket embertársainkkkal az a legpusztítóbb.
A Transfomerek is a világegyetem legfejletteb lényei és mégis háború dulta szét őket.Ennek oka a mindenhol jelenlévő hatalomvágy volt.Például Megatron nem szerette azokat akik gyenkék voltak ,de azokat mégkevésbé akik erősek voltak viszont ellenefordúltak.Optimus volt az aki szimbolizálta a megmaradt jót az emberekben és küzdött azért ,hogy ne legyen több hatalomvágy ne legyen több békénél.
Következtetésem az egész film üzenetével kapcsolatbaneg kell becsülnünk azt amink van és nem azon kell gondolkodni hogyan lehetne több hanem hogy másoknak is legyen.
Ha engem kérdeztek szerintem nagyon jó film és csont nélkül 10 pontot érdemel!Én azt mondom ha valaki megérti ezt a filmet mindent jobban meg tud majd érteni utána is.
Mindenki nézze meg ,mert vagy megérted és egyszerüen alig tudsz szóhozjutni vagy csak simán tetszeni fog és elfeleted.
Bárki mondaná ,hogy miért nem szinkronizált egy ilyen film meg milyen rossz így sajnos ellent kell mondanom.A legnagyobb érzéssel csak azok a szinészek tudják beleélni magukat ,akik ott voltak a film minden szösszeneténél és értik mi miért van.
Mindenkinek aki ezzen a filmen dolgozott csak dicsérni tudom a munkáját ,mert ilyen nincs minden nap.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.