Akárhol olvasok, szélsőséges infókat látok. Vagy marhára tetszik valakinek a Borat, vagy hányingere van tőle. Aszongyák, hogy meglehetősen elborult agy kell hozzá, hogy tetsszen. Meglehet, hogy visszautasítom a jövő heti mozi-invitációt...

Idézek. "Cohen Borat, az egyszerű, ártatlan és életvidám kazah fickó szerepében sorra veszi az amerikai kultúra társadalmi formáit, trendjeit és rendre kifacsarja őket, hogy a néző meglássa, valójában mennyire tökéletlenek és primitívek is. Sznobok, nacionalisták, militaristák, rasszisták, sovoniszták, feministák, homofóbok, rohanás, feszélyezettség, humortalanság, közöny... Egyszerűen zseniális." Engem is érdekel, de majd egy kicsit később nézem majd meg. Viszont a Clerks 2 jön Magyarországra jövő héten! Az kötelező film!

Valaki már látta a Borat filmet? Mert érdekelne, hogy milyen

1956 Andy Vajna módra:Szerintem egy olyan filmmel kapcsolatban, amit Andy Vajna producerállt, és a magyar történelem egyik legszívbemarkolóbb fejezetét dolgozza fel, mindenki szkeptikus volt. Az első hírek alapján én magam két kézzel temettem az alkotást, mondván, hülyeség itthon ilyen filmet csinálni, hiszen volt már nekünk honfoglalásunk is - többek között - aztán sírtunk is miatta, hogy hová süllyedt ez az ipar. Már előre leszögezem, minden negatív előjel ellenére Godi Kriszta filmje nem csak magyar mércével jó, talán a Kontroll esetében éreztem utoljára azt: ezt a mozit bárhol felvállalhatjuk. Az időpont 1956. A vízilabda válogatottunk az olimpiára készül, revansot szeretne venni a Szovjet válogatott csalással szerzett győzelméért, a nép pedig, látva a Lengyelek bátorságát, szintén visszavágáson gondolkodik: csak éppenséggel a szabadságát szeretné visszakapni. Ebben a zavaros időszakban találkozik Karcsi, a vízipóló válogatott ünnepelt sztárja, és Viki, a szüleit az állam elnyomása miatt elveszített egyetemista lány. Kettejük kialakuló szerelme közben Pesten dübörög a történelem vihara, Nagy Imre elmondja beszédét a parlament előtt, a magyar rádió ostroma közben eldörrennek a fegyverek, és kibontakozik országunk legdrámaibb harca az elnyomással szemben.     Ha megkérdezitek, milyen kategóriába, stílusba lehetne besorolni a Szabadság, Szerelem címet viselő alkotást, az első, amit mondanék, az az, hogy kalandfilm. Persze, ez így ebben a formában sértő a témára nézve, és a készítőkre nézve is, de számomra pont ez adta a varázsát: remekül teremt összhangot a szereplők kálváriája, és a történelem eseményei között, nem érezzük se egyiket, se másikat túlsúlyosnak. Nagyszerű érzés, hogy zseniális magyar színészeket láthatunk remek formában - ez alól talán a világ magyar cicababája, Dobó Kata, és  világsztárunk, Fenyő Iván a kivételek - a karaktereikkel annyira gond nem lenne, de lényegében szólva végig erőtlenül, két ballábasan masíroznak a szerepben, de ellensúlyozásukra remek, honi sztárok kerültek a pakliba: elég csak Gesztesi Károlyt, és Haumann Pétert kiemelni, ők ketten, a pár perces szerepeikkel elfeledtetik velünk a többieket, Csányi Sándor immáron sokadik eltérő típusú karakterét alakítja, tökéletesen hitelesen, egyszóval a rosszakat elnyomják a jók, ezt pedig egy olyan ország filmművészetében, ahol az örökké egy arcú Koltai Róbert lenyűgözőnek számít, nagyon nagy szó. Motivációk szempontjából sem érzek nagy hibát, leszámítva talán azt, hogy minden egyes szereplő a szánkba rágja, mit miért csinál, semmit nem hagynak a képzeletre: Vikit megerőszakolta az ÁVÓ egyik embere, utána kinyírta a családját; Károly nagyon szereti Vikit, ezért, mint azt elmondja, meg is ér neki holmi forradalmat; barátja pedig köp a karhatalomnak, hiszen ő csak egy lakatos fia, semmi lehetősége nincs. Egyszóval mindenkiről tudjuk, miért cselekszik, ráadásul úgy, hogy dialógusok formájában, summázva el is mondják. Ez természetesen csak nemzeti szinten gáz, az itthoni filmek papírmasé karakterei után valósággal élvezet, hogy ismerjük, ki, miért, mikor, és minek, csak jó volna, ha ez menet közben derülne ki, nem egyetlen egy, kamerával is alaposan megnyomott tudd, hogy ez fontos kaliberű - párbeszéd során. Miután a háttérben zajlik a forradalom, nem lehet elmenni a tény mellett, hogy az alkotásban ezt is meg kellett mutatni, sikerült is, ráadásul  a kissé suta szerelmi szál ellenére  átélhető karakterekkel, ezáltal értékelhető formában. A CGI munkát végző stúdió nagyon igényesen  bár kissé minimalista szinten  kezelte a felvázolt szituációkat, a többezres tömeg a parlament előtt, a város 50 évvel ezelőtti képe, mind és mind lenyűgözően jól festenek. Tény, hogy az alkotásban elfért volna jóval több jelenet, azonban ez alaposan megdobta volna a költségvetést, és az Eddy Murphy főszereplésével készült Én a kém minden bizonnyal több pénzt érdemelt, mint kicsiny nemzetünk holmi forradalma.... mindegy, nem akarok én hőbörögni, ez is bőven hozta a szintet, csak nyöszörgök, hogy lehetett volna ennél jóval látványosabban megoldani  nem mintha a film nem lenne a mostani állapotában is nagyon átütő. Megdöbbentően jól kezelték a kamerát bizonyos szituációkban, és amikor a CGI helyét átvesztik a valóságos elemek  igazi tankok, pirotechnikával létrehozott robbanások... - ott aztán maximálisan lehet kalapot emelni, hiba nincs az alkotásban. Az első harckocsi dübörgését szinte a gyomrunkban érezzük, a lövések és a sikoltások is velőtrázóak  egyszóval a hangok is nagyon a helyükön vannak. Amit feltétlenül fontos még megemlíteni, az az, hogy a kissé fárasztó főhős és főhősnő párbeszédétől függetlenül a film szinte minden jelenete nagyon jól meg van komponálva. A rádió ostrománál kezdődik a sokkolás  utána pedig beindul a valódi, ha lehet így fogalmazni, pozitív értelemben vett tunkolás: vérző, csonkolt szereplők, síró anyák, halott gyermekek: minden van, ami egy ilyen stílusú filmbe kell, és amit a magyar alkotók idáig direkt kihagytak a műveikből. Itt nincs rózsaszín köd, csak a forradalom kemény, kiábrándító valósága. Az egészet megfejeli a megdöbbentően profi zene... egy szó mint száz, ezt érdemes megnézni. Van némi Hollywood-i máz  de talán ez teszi, hogy az elmúlt pár év(tized? Század? Ezred?) legizgalmasabb magyar történelmi alkotása lett a Szabadság, szerelem. Elnézést az esetleges fogalmazási hibákért, nem volt sok időm a röffenetre.

Asszem vannak olyan filmek, amiknek semmi közük az azonos címűhöz, pl. asszem van 8 mm 2. Időközben megtaláltam a leírást, íme: Forrás