Marka: Szombaton az M1 adta is. Nagyon jó film, Kienu egyik legjobbja...bár miket beszélek, neki csak legjobbjai vannak!
Ha már itt tartunk, tegnap láttam a Kísérletet a Tv2-n. Hát... Nem volt semmi film. Annak tudatában pedig pláne, hogy volt valóságalapja a dolognak, igaz, ott időben leállították a dolgot.
Az örödög ügyvédje... Keanu Reaves, Al Pachino ... egyszerűen fantasztikus. Nehéz szavakba önteni a látottakat. Bár a démonok ábrázata elég csúfondáros lett, de a kihalt Manhattani sugárút pl elképesztően félelmetes ugyanakkor nagyon hangulatos volt.
Hát mivel nagyon szeretem Martin Scorsese-t ,így ahogy tudtam meg néztem.Na hát Martin bácsi még mindig kiváló!A film nagyon turva volt (Mint Martin bácsi minden film-je) mert a szereplők hullotak mint a legyek és ráadásul mindet fejbe löték.De többet nem is mondok!
A haverok unszoltak, hogy menjünk moziba, és választék híján erre böktek rá elsőnek. Igazából csak a mozi feeling miatt mentem el, de egész jól sült el a dolog. A film meglepően jó, nagyon vicces és még látványos is, bár ezt csak a technológiai oldalra értem. Mindenki tegyen vele egy próbát, baráttal-barátnővel, vagy akár a szülőkkel és kistestvérrel.
Na most értem haza a moziból. Megnéztem a "Szabadság Szerelem"-t - nem egyedül -.
Véleményem: szerintem jó film, ahhoz képest hogy magyar. A spéci effektek még mindig nem a legjobbak, de már jobb így is. Különben halálra röhögtük magunkat, mert bedobtam néhány viccet osztálytársamnak
Akárhol olvasok, szélsőséges infókat látok. Vagy marhára tetszik valakinek a Borat, vagy hányingere van tőle.
Aszongyák, hogy meglehetősen elborult agy kell hozzá, hogy tetsszen. Meglehet, hogy visszautasítom a jövő heti mozi-invitációt...
Előteszt: Ali G Indahouse. Ugyanaz az elmebeteg, Sacha Baron Cohen a főszereplő és egyben a társ-forgatókönyvíró. Vagy bejön valakinek, vagy nem, köztes állapot nincs. A nevezett filmről egyébként még a régi Gurus korszakomban (2002 decembere - 2003 januárja között) írtam filmkritikát. Nekem nem tetszett... Idézet abból a filmből, Ali G mondja az angol királynőnek: "Helló, kislány. Sokkal szebb, mint az aprópénzeken. Legközelebb berakok egy 50 centest a zsebembe - érezze magát megtisztelve, hogy olyan közel lehet a feje a farkamhoz." Meg ilyenek. Alit orális szexben részesíti 2Pac nevű kutyája, a film végén meg volt politikai ellenlábasa pippant le egy lovat. Hát...
Volt egyébként a Dave Letterman showban "Borat", talán fent van youtube-on, elég érdekes volt. Valami ilyen: "Amikor a feleségem vettem, még szép volt és jól főzött, aztán három év múlva, 15 évesen már elmélyült a hangja és sok szőr nőtt a mellén...".
Sascha "Barom" Cohen erős toleranciamérő, olyan Tom Green magasságában, bár annak Eszement Freddy filmjét (Freddy Got Fingered) nehéz überelni (vagy inkább "unterelni" )...
Nem tűrök meg más zsarnokot, csak azt a kis hangot a lelkemben. (Mahátma Gandhi)
Akárhol olvasok, szélsőséges infókat látok. Vagy marhára tetszik valakinek a Borat, vagy hányingere van tőle.
Aszongyák, hogy meglehetősen elborult agy kell hozzá, hogy tetsszen. Meglehet, hogy visszautasítom a jövő heti mozi-invitációt...
Idézek.
"Cohen Borat, az egyszerű, ártatlan és életvidám kazah fickó szerepében sorra veszi az amerikai kultúra társadalmi formáit, trendjeit és rendre kifacsarja őket, hogy a néző meglássa, valójában mennyire tökéletlenek és primitívek is. Sznobok, nacionalisták, militaristák, rasszisták, sovoniszták, feministák, homofóbok, rohanás, feszélyezettség, humortalanság, közöny... Egyszerűen zseniális."
Engem is érdekel, de majd egy kicsit később nézem majd meg.
Viszont a Clerks 2 jön Magyarországra jövő héten! Az kötelező film!
Valaki már látta a Borat filmet? Mert érdekelne, hogy milyen
Idézek.
"Cohen Borat, az egyszerű, ártatlan és életvidám kazah fickó szerepében sorra veszi az amerikai kultúra társadalmi formáit, trendjeit és rendre kifacsarja őket, hogy a néző meglássa, valójában mennyire tökéletlenek és primitívek is. Sznobok, nacionalisták, militaristák, rasszisták, sovoniszták, feministák, homofóbok, rohanás, feszélyezettség, humortalanság, közöny... Egyszerűen zseniális."
Engem is érdekel, de majd egy kicsit később nézem majd meg.
Viszont a Clerks 2 jön Magyarországra jövő héten! Az kötelező film!
Emberek nem rég néztem meg a Túl a sövényen című (hát azt nem tom menyire mozi film) de nagy állatság !!! mindenkinek ajánlom aki szereti az ilyen vicces akármiket !
Szerintem egy olyan filmmel kapcsolatban, amit Andy Vajna producerállt, és a magyar történelem egyik legszívbemarkolóbb fejezetét dolgozza fel, mindenki szkeptikus volt. Az első hírek alapján én magam két kézzel temettem az alkotást, mondván, hülyeség itthon ilyen filmet csinálni, hiszen volt már nekünk honfoglalásunk is - többek között - aztán sírtunk is miatta, hogy hová süllyedt ez az ipar. Már előre leszögezem, minden negatív előjel ellenére Godi Kriszta filmje nem csak magyar mércével jó, talán a Kontroll esetében éreztem utoljára azt: ezt a mozit bárhol felvállalhatjuk.
Az időpont 1956. A vízilabda válogatottunk az olimpiára készül, revansot szeretne venni a Szovjet válogatott csalással szerzett győzelméért, a nép pedig, látva a Lengyelek bátorságát, szintén visszavágáson gondolkodik: csak éppenséggel a szabadságát szeretné visszakapni. Ebben a zavaros időszakban találkozik Karcsi, a vízipóló válogatott ünnepelt sztárja, és Viki, a szüleit az állam elnyomása miatt elveszített egyetemista lány. Kettejük kialakuló szerelme közben Pesten dübörög a történelem vihara, Nagy Imre elmondja beszédét a parlament előtt, a magyar rádió ostroma közben eldörrennek a fegyverek, és kibontakozik országunk legdrámaibb harca az elnyomással szemben. Ha megkérdezitek, milyen kategóriába, stílusba lehetne besorolni a Szabadság, Szerelem címet viselő alkotást, az első, amit mondanék, az az, hogy kalandfilm. Persze, ez így ebben a formában sértő a témára nézve, és a készítőkre nézve is, de számomra pont ez adta a varázsát: remekül teremt összhangot a szereplők kálváriája, és a történelem eseményei között, nem érezzük se egyiket, se másikat túlsúlyosnak. Nagyszerű érzés, hogy zseniális magyar színészeket láthatunk remek formában - ez alól talán a világ magyar cicababája, Dobó Kata, és világsztárunk, Fenyő Iván a kivételek - a karaktereikkel annyira gond nem lenne, de lényegében szólva végig erőtlenül, két ballábasan masíroznak a szerepben, de ellensúlyozásukra remek, honi sztárok kerültek a pakliba: elég csak Gesztesi Károlyt, és Haumann Pétert kiemelni, ők ketten, a pár perces szerepeikkel elfeledtetik velünk a többieket, Csányi Sándor immáron sokadik eltérő típusú karakterét alakítja, tökéletesen hitelesen, egyszóval a rosszakat elnyomják a jók, ezt pedig egy olyan ország filmművészetében, ahol az örökké egy arcú Koltai Róbert lenyűgözőnek számít, nagyon nagy szó. Motivációk szempontjából sem érzek nagy hibát, leszámítva talán azt, hogy minden egyes szereplő a szánkba rágja, mit miért csinál, semmit nem hagynak a képzeletre: Vikit megerőszakolta az ÁVÓ egyik embere, utána kinyírta a családját; Károly nagyon szereti Vikit, ezért, mint azt elmondja, meg is ér neki holmi forradalmat; barátja pedig köp a karhatalomnak, hiszen ő csak egy lakatos fia, semmi lehetősége nincs. Egyszóval mindenkiről tudjuk, miért cselekszik, ráadásul úgy, hogy dialógusok formájában, summázva el is mondják. Ez természetesen csak nemzeti szinten gáz, az itthoni filmek papírmasé karakterei után valósággal élvezet, hogy ismerjük, ki, miért, mikor, és minek, csak jó volna, ha ez menet közben derülne ki, nem egyetlen egy, kamerával is alaposan megnyomott tudd, hogy ez fontos kaliberű - párbeszéd során.
Miután a háttérben zajlik a forradalom, nem lehet elmenni a tény mellett, hogy az alkotásban ezt is meg kellett mutatni, sikerült is, ráadásul a kissé suta szerelmi szál ellenére átélhető karakterekkel, ezáltal értékelhető formában. A CGI munkát végző stúdió nagyon igényesen bár kissé minimalista szinten kezelte a felvázolt szituációkat, a többezres tömeg a parlament előtt, a város 50 évvel ezelőtti képe, mind és mind lenyűgözően jól festenek. Tény, hogy az alkotásban elfért volna jóval több jelenet, azonban ez alaposan megdobta volna a költségvetést, és az Eddy Murphy főszereplésével készült Én a kém minden bizonnyal több pénzt érdemelt, mint kicsiny nemzetünk holmi forradalma.... mindegy, nem akarok én hőbörögni, ez is bőven hozta a szintet, csak nyöszörgök, hogy lehetett volna ennél jóval látványosabban megoldani nem mintha a film nem lenne a mostani állapotában is nagyon átütő. Megdöbbentően jól kezelték a kamerát bizonyos szituációkban, és amikor a CGI helyét átvesztik a valóságos elemek igazi tankok, pirotechnikával létrehozott robbanások... - ott aztán maximálisan lehet kalapot emelni, hiba nincs az alkotásban. Az első harckocsi dübörgését szinte a gyomrunkban érezzük, a lövések és a sikoltások is velőtrázóak egyszóval a hangok is nagyon a helyükön vannak.
Amit feltétlenül fontos még megemlíteni, az az, hogy a kissé fárasztó főhős és főhősnő párbeszédétől függetlenül a film szinte minden jelenete nagyon jól meg van komponálva. A rádió ostrománál kezdődik a sokkolás utána pedig beindul a valódi, ha lehet így fogalmazni, pozitív értelemben vett tunkolás: vérző, csonkolt szereplők, síró anyák, halott gyermekek: minden van, ami egy ilyen stílusú filmbe kell, és amit a magyar alkotók idáig direkt kihagytak a műveikből. Itt nincs rózsaszín köd, csak a forradalom kemény, kiábrándító valósága. Az egészet megfejeli a megdöbbentően profi zene... egy szó mint száz, ezt érdemes megnézni. Van némi Hollywood-i máz de talán ez teszi, hogy az elmúlt pár év(tized? Század? Ezred?) legizgalmasabb magyar történelmi alkotása lett a Szabadság, szerelem.
Elnézést az esetleges fogalmazási hibákért, nem volt sok időm a röffenetre.
Hmm, én a múlt héten megnézhettem volna premier előtt ingyen, a MOM parkban, de nem mentem el, mert tanulnom kellett (perszer aztán nem nagyon tanultam...) Már bánom
Szerintem egy olyan filmmel kapcsolatban, amit Andy Vajna producerállt, és a magyar történelem egyik legszívbemarkolóbb fejezetét dolgozza fel, mindenki szkeptikus volt. Az első hírek alapján én magam két kézzel temettem az alkotást, mondván, hülyeség itthon ilyen filmet csinálni, hiszen volt már nekünk honfoglalásunk is - többek között - aztán sírtunk is miatta, hogy hová süllyedt ez az ipar. Már előre leszögezem, minden negatív előjel ellenére Godi Kriszta filmje nem csak magyar mércével jó, talán a Kontroll esetében éreztem utoljára azt: ezt a mozit bárhol felvállalhatjuk.
Az időpont 1956. A vízilabda válogatottunk az olimpiára készül, revansot szeretne venni a Szovjet válogatott csalással szerzett győzelméért, a nép pedig, látva a Lengyelek bátorságát, szintén visszavágáson gondolkodik: csak éppenséggel a szabadságát szeretné visszakapni. Ebben a zavaros időszakban találkozik Karcsi, a vízipóló válogatott ünnepelt sztárja, és Viki, a szüleit az állam elnyomása miatt elveszített egyetemista lány. Kettejük kialakuló szerelme közben Pesten dübörög a történelem vihara, Nagy Imre elmondja beszédét a parlament előtt, a magyar rádió ostroma közben eldörrennek a fegyverek, és kibontakozik országunk legdrámaibb harca az elnyomással szemben.
Ha megkérdezitek, milyen kategóriába, stílusba lehetne besorolni a Szabadság, Szerelem címet viselő alkotást, az első, amit mondanék, az az, hogy kalandfilm. Persze, ez így ebben a formában sértő a témára nézve, és a készítőkre nézve is, de számomra pont ez adta a varázsát: remekül teremt összhangot a szereplők kálváriája, és a történelem eseményei között, nem érezzük se egyiket, se másikat túlsúlyosnak. Nagyszerű érzés, hogy zseniális magyar színészeket láthatunk remek formában - ez alól talán a világ magyar cicababája, Dobó Kata, és világsztárunk, Fenyő Iván a kivételek - a karaktereikkel annyira gond nem lenne, de lényegében szólva végig erőtlenül, két ballábasan masíroznak a szerepben, de ellensúlyozásukra remek, honi sztárok kerültek a pakliba: elég csak Gesztesi Károlyt, és Haumann Pétert kiemelni, ők ketten, a pár perces szerepeikkel elfeledtetik velünk a többieket, Csányi Sándor immáron sokadik eltérő típusú karakterét alakítja, tökéletesen hitelesen, egyszóval a rosszakat elnyomják a jók, ezt pedig egy olyan ország filmművészetében, ahol az örökké egy arcú Koltai Róbert lenyűgözőnek számít, nagyon nagy szó. Motivációk szempontjából sem érzek nagy hibát, leszámítva talán azt, hogy minden egyes szereplő a szánkba rágja, mit miért csinál, semmit nem hagynak a képzeletre: Vikit megerőszakolta az ÁVÓ egyik embere, utána kinyírta a családját; Károly nagyon szereti Vikit, ezért, mint azt elmondja, meg is ér neki holmi forradalmat; barátja pedig köp a karhatalomnak, hiszen ő csak egy lakatos fia, semmi lehetősége nincs. Egyszóval mindenkiről tudjuk, miért cselekszik, ráadásul úgy, hogy dialógusok formájában, summázva el is mondják. Ez természetesen csak nemzeti szinten gáz, az itthoni filmek papírmasé karakterei után valósággal élvezet, hogy ismerjük, ki, miért, mikor, és minek, csak jó volna, ha ez menet közben derülne ki, nem egyetlen egy, kamerával is alaposan megnyomott tudd, hogy ez fontos kaliberű - párbeszéd során.
Miután a háttérben zajlik a forradalom, nem lehet elmenni a tény mellett, hogy az alkotásban ezt is meg kellett mutatni, sikerült is, ráadásul a kissé suta szerelmi szál ellenére átélhető karakterekkel, ezáltal értékelhető formában. A CGI munkát végző stúdió nagyon igényesen bár kissé minimalista szinten kezelte a felvázolt szituációkat, a többezres tömeg a parlament előtt, a város 50 évvel ezelőtti képe, mind és mind lenyűgözően jól festenek. Tény, hogy az alkotásban elfért volna jóval több jelenet, azonban ez alaposan megdobta volna a költségvetést, és az Eddy Murphy főszereplésével készült Én a kém minden bizonnyal több pénzt érdemelt, mint kicsiny nemzetünk holmi forradalma.... mindegy, nem akarok én hőbörögni, ez is bőven hozta a szintet, csak nyöszörgök, hogy lehetett volna ennél jóval látványosabban megoldani nem mintha a film nem lenne a mostani állapotában is nagyon átütő. Megdöbbentően jól kezelték a kamerát bizonyos szituációkban, és amikor a CGI helyét átvesztik a valóságos elemek igazi tankok, pirotechnikával létrehozott robbanások... - ott aztán maximálisan lehet kalapot emelni, hiba nincs az alkotásban. Az első harckocsi dübörgését szinte a gyomrunkban érezzük, a lövések és a sikoltások is velőtrázóak egyszóval a hangok is nagyon a helyükön vannak.
Amit feltétlenül fontos még megemlíteni, az az, hogy a kissé fárasztó főhős és főhősnő párbeszédétől függetlenül a film szinte minden jelenete nagyon jól meg van komponálva. A rádió ostrománál kezdődik a sokkolás utána pedig beindul a valódi, ha lehet így fogalmazni, pozitív értelemben vett tunkolás: vérző, csonkolt szereplők, síró anyák, halott gyermekek: minden van, ami egy ilyen stílusú filmbe kell, és amit a magyar alkotók idáig direkt kihagytak a műveikből. Itt nincs rózsaszín köd, csak a forradalom kemény, kiábrándító valósága. Az egészet megfejeli a megdöbbentően profi zene... egy szó mint száz, ezt érdemes megnézni. Van némi Hollywood-i máz de talán ez teszi, hogy az elmúlt pár év(tized? Század? Ezred?) legizgalmasabb magyar történelmi alkotása lett a Szabadság, szerelem.
Elnézést az esetleges fogalmazási hibákért, nem volt sok időm a röffenetre.
Asszem vannak olyan filmek, amiknek semmi közük az azonos címűhöz, pl. asszem van 8 mm 2.
Időközben megtaláltam a leírást, íme:
Origo írta:A felületes szemlélő számára is egyértelmű a tény: ezen a télen dömping van Görög Zita filmjeiből.
A 8 mm 2-nek a címe ellenére nem sok köze van az 1999-es Nicolas Cage és Joaquin Phoenix nevével fémjelzett - egyébként botrányosan rossz - krimihez. Az utóbbi években a stúdióknak szokásukká vált, hogy ismeretlen színészeket felvonultató, csak videón és DVD-n megjelenő tucatfilmjeiket úgy próbálják vonzóbbá tenni a közönség számára, hogy úgy tesznek, mintha azok egy korábbi, ismert sikerfilm folytatásai lennének. Így futhat bele a gyanútlan tékalátogató például az Amerikai pszichó, az Árnyék nélkül vagy a Vad vágyak állítólagos második vagy harmadik részébe. Ezek a pszeudo-folytatások vagy szolgamód remake-elik a híres elődöt, vagy csak minimális utalást tesznek az eredeti cselekményére. Az utóbbi kategóriába tartozik a Sony Pictures teljes egészében budapesti helyszíneken forgatott 8 mm 2 című filmje is.
Origo írta: A felületes szemlélõ számára is egyértelmû a tény: ezen a télen dömping van Görög Zita filmjeibõl.
A fenti mondat után kihagyás van, raktam is három pontot szögletes zárójelbe, de úgy tűnik kihagyta, szóval ott megvágtam a cikket. A forrás ott van, szóval el lehet olvasni. Gondolom nem reklám, mert a Guru is Origos volt, most mondjuk nem tudom, hogy az-e.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.