Ráadásul a nyelvújítás korában nem ezt a fajta "lábtyűt", hanem az akkor harisnyának, ma zokninak nevezett, ujjatlan valamit akarták lábtyűnek hívni.
Hogy a ma lábtyűnek nevezett ujjas akármiket ki és mikor találta ki, illetve nevezte el, azt nem tudom.
blarskerin írta: Nekem a nyelvújítás korából az is nagyon tetszett, hogy a kesztyű mintájára lábtyű-t akartak hordatni velünk, zokni helyett.
Ha jól tudom a lábtyű szó ma is létezik, az ötujjas zoknit hívják így. Habár élőben még ötujjas lábtyűt nem láttam, de állítólag létezik.
Gpety írta:
blarskerin írta: Nekem a nyelvújítás korából az is nagyon tetszett, hogy a kesztyű mintájára lábtyű-t akartak hordatni velünk, zokni helyett.
Ha jól tudom a lábtyű szó ma is létezik, az ötujjas zoknit hívják így. Habár élőben még ötujjas lábtyűt nem láttam, de állítólag létezik.
Igen, van ilyen, egyszer kaptam ajándékba poénból. Viselése szerintem nagyon kényelmetlen a lábujjaknak. Úgyhogy csak 5 percet volt rajtam.
Boldog születésnapot nkA!
Smoke elég szép listát bemásolt a Wikipédián talált Anonymusokból, de magyar csak egy van köztük.
Ha te ismersz többet is, akkor légyszíves durrogás helyett a pontos hivatkozással együtt belinkelni!
D4rkAv3ng3r írta: D4rkAv3ng3r írta:- 3 nem a személyes névmásnál: er/sie/es angol: he/she,/it
nálunk nincs
- több fajta igeidő, ez sincs nálunk (pl. Present perfect)
- a toldalékolás helyett előljárószavak, nálunk a szó végéhez kapcsolódnak.
Ebben benne van a német és angol nyelv közös jellemzője közül 3. Hasonlítanak a német és angol szavak? Qrvára nem mégis a nyelvtan nagyon is. Nyelvrokonok? Igen, mindkettő inoeurópai nyelv. Valaki próbálja cáfolni? Nem. Akkor nem tudom miért nehéz felfogni, hogy a mi és a finnek nyelvtana közös??
Te hülye vagy! Kit érdekel, hogy hun vagy miylen nép az ősünk??! Nem a múlt fontos hanem az, hogy hová tart a magyar nép, és nem jó felé.
Magyarban is be akarták vezetni a nemek szerinti személyes névmásokat a nyelvújítás idején. férfi lett volna az ő, nő lett volna az őné. a semlegest nem tudom.
Angol és a német szavak között van hasonlóság, igaz a kiejtés és a hangsúlyozás más, de nagyon sok szót hasonló tőből képeznek. Nyelvtan meg sokban hasonlít, de van bőven eltérés.
Amúgy nevetséges, de a régi nyelvtankönyvemben az volt, hogy a német nyelv szláv nyelvcsaládba tartozik.
szerk.: az is problémás, hogy Anonymus valamelyik Béla király jegyzője volt (nincs biztos bizonyíték melyiké), szóval István királyhoz nem sok köze van.
A nyelvújítás korszakából nekem leginkább az orthológusok gúnyos visszavágásai tetszettek. Ilyen volt pl. a nyaktekerészeti mellfekvenc (nyakkendő) és a gőzpöfögészeti tova-löködönc (gőzmozdony). Ez mutatja, hogy akkor is volt humor, csak egy kicsit másmilyen mint most.
Magyarban is be akarták vezetni a nemek szerinti személyes névmásokat a nyelvújítás idején. férfi lett volna az ő, nő lett volna az őné. a semlegest nem tudom.
Egyrészt nem vezették be, másrészt a nyelvújítás az mesterséges, nem természetes módon való nyelvalakulás vagy hogy írjam.
Anonymus-ból egy volt, jó lenne ha nem csak a nyelvtan hanem a törénelem és irodalom könyvet is elővennéd!
A mondáknak, legendáknak meg fele sem igaz, olyan, mint egy mese.
D4rkAv3ng3r írta: - 3 nem a személyes névmásnál: er/sie/es angol: he/she,/it
nálunk nincs
- több fajta igeidő, ez sincs nálunk (pl. Present perfect)
- a toldalékolás helyett előljárószavak, nálunk a szó végéhez kapcsolódnak.
Ebben benne van a német és angol nyelv közös jellemzője közül 3. Hasonlítanak a német és angol szavak? Qrvára nem mégis a nyelvtan nagyon is. Nyelvrokonok? Igen, mindkettő inoeurópai nyelv. Valaki próbálja cáfolni? Nem. Akkor nem tudom miért nehéz felfogni, hogy a mi és a finnek nyelvtana közös??
Te hülye vagy! Kit érdekel, hogy hun vagy miylen nép az ősünk??! Nem a múlt fontos hanem az, hogy hová tart a magyar nép, és nem jó felé.
D4rkAv3ng3r írta:
D4rkAv3ng3r írta: - 3 nem a személyes névmásnál: er/sie/es angol: he/she,/it
nálunk nincs
- több fajta igeidő, ez sincs nálunk (pl. Present perfect)
- a toldalékolás helyett előljárószavak, nálunk a szó végéhez kapcsolódnak.
Ebben benne van a német és angol nyelv közös jellemzője közül 3. Hasonlítanak a német és angol szavak? Qrvára nem mégis a nyelvtan nagyon is. Nyelvrokonok? Igen, mindkettő inoeurópai nyelv. Valaki próbálja cáfolni? Nem. Akkor nem tudom miért nehéz felfogni, hogy a mi és a finnek nyelvtana közös??
Te hülye vagy! Kit érdekel, hogy hun vagy miylen nép az ősünk??! Nem a múlt fontos hanem az, hogy hová tart a magyar nép, és nem jó felé.
Magyarban is be akarták vezetni a nemek szerinti személyes névmásokat a nyelvújítás idején. férfi lett volna az ő, nő lett volna az őné. a semlegest nem tudom.
Angol és a német szavak között van hasonlóság, igaz a kiejtés és a hangsúlyozás más, de nagyon sok szót hasonló tőből képeznek. Nyelvtan meg sokban hasonlít, de van bőven eltérés.
Amúgy nevetséges, de a régi nyelvtankönyvemben az volt, hogy a német nyelv szláv nyelvcsaládba tartozik.
szerk.: az is problémás, hogy Anonymus valamelyik Béla király jegyzője volt (nincs biztos bizonyíték melyiké), szóval István királyhoz nem sok köze van.
Szerintem hagyjuk a témát mert egyre nagyobb marhaság jön itt össze. Még pár hsz és japán eredetűek vagyunk vagy mongol, de a szkíta is előkerül még a végén ...
- 3 nem a személyes névmásnál: er/sie/es angol: he/she,/it
nálunk nincs
- több fajta igeidő, ez sincs nálunk (pl. Present perfect)
- a toldalékolás helyett előljárószavak, nálunk a szó végéhez kapcsolódnak.
Ebben benne van a német és angol nyelv közös jellemzője közül 3. Hasonlítanak a német és angol szavak? Qrvára nem mégis a nyelvtan nagyon is. Nyelvrokonok? Igen, mindkettő inoeurópai nyelv. Valaki próbálja cáfolni? Nem. Akkor nem tudom miért nehéz felfogni, hogy a mi és a finnek nyelvtana közös??
Te hülye vagy! Kit érdekel, hogy hun vagy miylen nép az ősünk??! Nem a múlt fontos hanem az, hogy hová tart a magyar nép, és nem jó felé.
A boszniai piramis építésének idején (ha tényleg létezik!) a mi őseink még valahol a kazárokon túl nomadizáltak.
Nekem egészen más kérdésem van ezzel az egésszel kapcsolatban.
Ha egy nép felépít egy piramist, akkor annak a népnek a megélhetésen túl rendelkeznie kell egy igen jelentős munkaerő tartalékkal. Ezen felül kellenek a szerszámok készítéséhez a műhelyek, az élelmiszer, a kövek és minden más szállításához az utak.
Ezek hol vannak?
Egyiptomban mindezt megtalálták, feltárták.
Az meg, hogy a magyarok építették és az építőket Géza és István tüntette el, akkora ostobaság, amit te sem tudsz megmagyarázni.
Vagy szerinted őseink kőből faragták a nomád életmódhoz szükséges jurtjaikat? Netán a lovaikat?
Nomád nép nem farag kőszobrokat, nem épít piramisokat, várakat és városokat kőből!
Miért van az, hogy a "nagyok voltunk őseinkben" elmélet hívei mindig elfelejtik, hogy lovas nomád népként, lovas nomád kultúrával érkeztünk ide a Kárpát-medencébe?
Miért van az, hogy minden ilyen elmélet hívei azt képzelik, hogy volt egy Magyarország, ami az őseinkkel együtt szépen csúszott nyugat felé, amíg el nem érte Istentől elrendelt mai helyét? Miből gondolja bárki, hogy a mi őseink nem követték a megszokott lovas nomád életformát, annak minden erőszakos, "gonosz" vonásával együtt? mitől lett volna a magyarság birka szelídségű nép, aki csak egy új hazára vágyott?
Vagy bárki is azt képzeli, hogy az új hazában valaki a homlokára csapott: "B.asszus! Eddig nem is kalandoztunk! Irány az Atlanti-óceán!"
XXPetiXX: Előző hozzászólásod is hülyeség 4-5ezer éve a fene tudja mi volt, főleg, hogy az időszámítás előtt van jóval ahonnanírásos emlék az őseinktől nincs.
Te most szórakozol velünk?
Senkinek halvány fogalma sincsen, hogy merre jártak az őseink,. ha egyáltalán léteztek, és önálló népet alkottak 4-5000 éve!
De nyugodtan visszafordíthatom neked a kérdést, hogy mennyi idő alatt változik meg egy nyelv nyelvtana, szerkezete?
Mert a finnugor rokon-nyelvektől több mint ezer éve váltunk el, mégis maradtunk az idegen nyelvek között a magunkénál.
Sem a köröttünk élő török nyelvek, sem az új hazánkat körülvevő szláv nyelvek, de még a hivatalosnak ránk kényszerített német nyelv sem tudott felszínes nyelvtani hatást sem okozni.
Szóval keress valami jobb érvet a finnugor rokonság ellen! Mondjuk olyat, hogy a nyelvtanunk mégis inkább török! Vagy netán szláv!
Nem tudom mit nem lehet felfogni. Volt egy közös ősi finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelv pár száz szókinccsel. Vándorlás során külön váltunk a most finnek nevezett népcsoporttól. A nyelvtani alapok közösek és a nyelvtani szabályok, később az új szavakkal eltérő nyelvek fejlődtek ki. Nincs ráhatás. Akkor a mi nyelvünkre is kellett volna hatni a török, tatár nyelvnek és nem történt meg, de a német sem lett hatással ránk pedig volt monarchia stb.
Ez nagyon jó érv volt!
Egy állattenyésztő nép átveszi egy jobbára földműveléssel foglalkozó, lenézett nép nyelvtanát.
Ugyanis az állattenyésztéssel kapcsolatos szavaink török eredetűek!
A nyelvészek szerint a finnekével rokon szavaink jobbára a földműveléssel kapcsolatosak.
És azt mivel magyarázod meg, hogy előttünk török nyelvű népek jöttek a népvándorlás során, utánunk is török nyelvű népek jöttek. Csak mi lógunk ki a sorból, pedig ugye nagyon akartunk hasonlítani (az előkelőink neveiben is!) a török népekhez.
És még egy kérdés: Ha átvettük a finnugor nyelvtant, akkor miért nem vettük át a németet? A szlávot? Miért nem alakult ki sohasem nálunk a három nem a nyelvtanban, holott a környező szláv nyelvekben meg van, a németben is meg van, csak nálunk nincs!
Neked az általános iskola kimaradt? Már ott tanítják, hogy miért és mik az összefüggések a magyar és a finn (vagy akár észt) nyelv között. Úgy néz ki nem sikerült elsajátítani a nyelvtant.
XXXPetiXXX: Ha hülye vagy a témához akkor legalább hallgatnál. Van az a mondás: "Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna."
A német szavakat, a betelepített sváboknak és a világháború alatt itt lévő németeknek köszönhetjük. Attól még nem vagyunk nyelvrokonok ez baromság! Német nyelv nyelvrokona pl. az angol.
Számos eltérés van:
- 3 nem a személyes névmásnál: er/sie/es angol: he/she,/it
nálunk nincs
- több fajta igeidő, ez sincs nálunk (pl. Present perfect)
- a toldalékolás helyett előljárószavak, nálunk a szó végéhez kapcsolódnak.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.