Csak a tér tágul, de az univerzum mozdulatlan. Egy táguló térben két pont nem mozdul, csak a tér lesz nagyobb körülöttük. A mozgás itt csak illúzió, mert minden mindentől távolodik, a lufin a pontok is megőrzik eredeti pozíciójukat, csak ugye a tér változik. Ezt a térhajlítást használja ki elméletben a térhajtómű is, ami "mozdulatlan", csak a tér változik körülötte, na de ez már messze visz. :D Nyilván ezt a gravitáció lokálisan felül tudja írni, akkor nagyon is mozoghat valami, ahogy mozognak is szerencsére. A megfigyeléseink is erre utalnak, mivel a mozgás eltéréseket eredményezne a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, a Plack műhold felvétele meg beszédes, minden irányban egyenletes. Ez forgó mozgást végző univerzummal nem magyarázható.

Dilatáció, és inerchia hmm nem is rossz téma. De vissza a nyeregbe. Az univerzum egyáltalán NEM lehet mozdulatlan, hiszen már tudjuk a tágulási sebességét is, ez mérhető, és kiszámítható dolog. Valami olyasmit láss magad előtt mondjuk mint egy lufi amit éppen felfújnak. Példaként bevillant most egy fellőtt tüzijáték rakéta és ahogyan a fényes részecskék egy pontból indulva rendezetlenül mozognak. A "mi" univerzumunk tágulásának tény, hogy valahol vége lesz egyszer, egyes elméletek szerint majd magába zuhan (depressziós lesz ), egy kimondhatatlan méretű hipermasszív pontba (ismeretlen anyag?) és lesz belőle valami,ami valami oknál fogva majd újra szétdurran, és újra tágulni fog. És ezt tekinthetjük máris körforgásnak. Albert bácsi is jól megmondta, hogy az anyag olyan huncút egy fránya dolog ami nem vész el csak úgy, hanem szépen átalakul. - Hogy mivé azt már az utókorra bízta. Univerzum tágulás: Az, hogy ez a folyamat, egy adott térben történik, ez megállja a helyét, a tér viszont szintén csak ahhoz mérve állandó ahonnan nézed, ebben egyetértünk. Ha multiverzális-univerzum elméletben gondolkodunk, (hű még leírni is de jó) akkor szerintem simán lehetséges az, hogy ezek az univerzumok is a körforgás elvét követik. Az anyagmegmaradástól eltekintve a ciklikusság mint rotációs állandó működhet. Sőt. Az egyes elvetemült fizikusok és csillagászok szerint még az is lehetséges, hogy az univerzumot alkotó "héj" összeolvad egy másikkal, mint mondjuk két szappanbuborék a kádban, és "eldöntik" egymás között, mely fizikai tulajdonságokkal osztoznak, melyekben nem. Minden esetre, mint írtam univerzum szinten az anyag is körforgásban van, míg a körülöttük lévő síkok egyaránt. Az is lehet, hogy az univerzumunk egy golyó ami szintén forog egy központi hely körül. - Na de jó most. Kis Qvantum mechanika és húrelmélet hétfőn nyolc után. Mi más lehetne?

A vicc az egészben az, hogy még szinte minden forog valami körül a megfigyeléseink azt mutatják, hogy maga az Univerzum mozdulatlan. Szóval ez az állandó itt el is vérzik. Már Einstein is kimondta, hogy nincs abszolút nyugvó vonatkoztatási rendszer, ami igaz is, hiszen nem találunk a térben egy olyan pontot, ami nyugalomban lenne mindenhez képest, de ha az univerzumot nézzük egészben már más a helyzet.

Érdekes módon pont pár napja kérdezte tőlem filozófia szakos leány, hogy "szerintem" mi az állandó a világegyetemben. Kapásból azt mondtam, hogy a körforgás. Ő bólintott egyet, hogy aha, ez nem nyert, majd úgy fél óra múlva visszajött, és azt mondta "B....szki!" vigyorogva kortyoltam bele a kávémba.

Forognak, és miközben anyagot nyelnek el plazma jetet bocsájtanak ki, az meg okoz "hangot", ha felénk irányul. :)

A fekete lyuk hangjára lennék kíváncsi. Azt már tudják a kutatók, hogy elnyeli a fényt, de a hanggal mi a helyzet? Nem hiszem, hogy recsegés nélkül be tud nyelni egy bolygót például. Ha meg betud, akkor olyan kis..... ügyes

És vannak ennél gyorsabbak is. :D

Az elején hót néma a videó, aztán feltekertem a hangerőt. Hirtelen beletekertem, 00:50 tájékára, és leugrottam a székről, a szerencsém az volt, hogy vezeték nélküli a füles. Egyébként engem a leginkább erre emlékeztet.

Igen a halálát kisebb mítosz lengi körül, és már sosem fogjuk megtudni az igazságot, azt is magával vitte a sírba. Igazából a manapság divatos gépi zenék is az alapokra építenek, az ütem, az adja meg a zene alapját. Én megértem ha valaki azt szereti, mivel elérheti ugyanazt a hatást, mint egy komolyabban hangszerelt muzsika. Persze azokhoz képest nagyon alap, és ha már van üteme nem zaj. :D Mondjuk ilyen alapon zenél egy pulzár is, meg is hallgathatjuk a neutroncsillagok "zenéjét". :D KATT

Érdekes amit írsz. Rögtön beugrott, hogy hasonló érzéseket fogalmazott meg korunk egyik, ha nem a legnagyobb spirituális tanítója is, amit maga az író vetett fel, pontosan úgy, ahogyan leírtad. Ha megfigyeled, ott lesz az analógia. A Kis Hercegnek valójában, talán ezért szánta azt a sorsot Exupéry amit. (nem spoilerezek ha esetleg akadna valahol olyan aki még nem olvasta.) Echart Tolle így írja le: Álmomban szemben álltam önmagammal. De ha én én vagyok, akkor csak az egyikünk lehet valódi. Az egyikünk aminek látnak, és akarom, hogy lássanak, a másikunk pedig az aki a valójában vagyok. - Most azonban az egyiknek mennie kell. - Ezt követően állítása szerint megvilágosodott. - Jelentsen ez bármit is. Gondolom nem az áram jött vissza hirtelen... Exupéry lényegében elengedte egyik énjét. Talán a gyermekit. És vajon miért?- Tippem az lenne, de lehet, hogy nem lenne helyes. Hiszen adott a 2 háborút is megjárt pilóta-író-zseni az ő halálában pedig csak annyi a biztos, hogy valóban őt helyezték örök nyugalomra. A körülmények azonban egyáltalán nem tisztázottak, pontosabban erősen vitatottak. Jelentkező volt szép számmal aki állítólag a gépére lőtt, de mindegyik sztori valahol elhasalt. Ha valóban depresszió és más lelki okok vezettek a halálához és valóban öngyilkosságba hajszolta őt, akkor már kezdem érteni melyik énjéről lehetett szó. Vidámabb vizek: A zene számomra is nélkülözhetetlen varázslat. Ezért is bántja a fülem az a tengernyi ócska autotune-os...haddnemondjam tovább, amely azok zenéje lehet akik a Youtube-on az ajánlónál valamilyen rejtélyes, számomra megfoghatatlan oknál fogva nem jutnak tovább.... mély tisztelet a kivételnek. Ja! Tudtad, hogy az első furulya olyan 43 ezer éves? Divje Babe furulyának hívják.

Innét ered a zene szeretete is. A zene is felszabadít, nyilván a mai könnyű és komolyzene több, mint például dobok ütemes verése, de a hatás hasonló. A kedvenc zenéim vagy ellazítanak, vagy felpörgetnek. :D Szerintem mindkét szereplő az írót formázza. A pilóta és a gyerek. Felnőtt, és a gyermeki éne.

A meditáció sem egy rossz eszköz a külvilág kizárására. Most hirtelen a Silva féle agykontroll és ha itt jól tévedek 9-10-es gyakorlata ugrott be hirtelen, ahol, ha már elég "ügyes" a meditációt végző személy akkor akár még úgy is elmélyedhet, hogy nem koncentrál közvetlenül arra, hogy kizárja a külvilágot; mert annak ritmusos monoton zajai még erősítik is a meditatív állapotot, végső soron azt, hogy elérhesse ahogy te fogalmazol a "chill" érzést, és automatikusan el tudjon merülni önmagában az illető. Van még ide egy érdekesség, ami szintén most ugrott be, nem is olyan régen a Stonehenge-et vizsgálták, hogy a kőkör hogyan viselkedik ha előkerül némi zaj. Közepére dobok, és egy erősítő került aztán a monolitokról visszaverődő hangokat mérték be mindenféle bizgerentyűvel, tényleges egyetemi kutatók, (nem britt tudósok ). Az erről szóló dokumentáció is elérhető valahol. A lényeg az, hogy itt pont a zajok, és az ismétlődő azonos ütem volt az, amely a tesztalanyokban mérhető agyi rezgésfrekvencia változást idézett elő, vagyis a dobok rezgéstartományára ráhangolódot az agy, és ritmikussá, rendezetté vált az a tevékenység amelyet végez. Feltételezhető, hogy ezáltal hosszútávon valamiféle transz állapotba tudtak kerülni azok akik hallgatták. Talán nem hiába doboltak anno őseink, gondolok itt a sámánokra például, bár ők rágcsáltak is ezt azt, de az lehet, hogy szintén nem véletlen, ahogyan a csatamezőre vonult az ókori, de még akár egy-két újkori sereg is. A dobok, kürtök ütemére tették, teszik ezt. - Bár itt sem biztos, hogy a chill állapot elérése volt az elsődleges cél, hiszen meglehetősen komoly céllal készültek lóbálni a Jatagánt vagy ami kéznél volt. Minden esetre, az ütemes dobolás a lovakra jó hatással tudott és tud is lenni ez tény, de hogy az ő fejükben mi jár, arról végképp nincs halvány fogalmam sem. . Chill-es lovat meg aztán végképp nem láttam még. De elképzelni el tudom. Csak az távol áll a valóságtól.

Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg. Egyik kedvenc idézetem, nem mellesleg a könyv is jó.

Igen legbelül mindenki a tökéletes harmóniára vágyik, az a bizonyos chill érzés. Nem vagyok drogos, de egyes drogok ezt tudják elérni, igaz csak addig, amíg hatnak. Ebből lesz aztán a pszichés függőség. Ezt csak a külvilág teljes kizárásával lehetne elérni, hiszen a nem szeretett dolgok, események, emberek ebbe bele zavarnak, és tönkre teszik azt. Mindenki egyfajta utópisztikus vágyakat kerget, kis szerencsével még ha részlegesen is, és adott pillanat erejéig, de lehet benne részünk. Más néven ezt hívják boldogságnak is azt hiszem. :D

Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos az a szembek láthatatlan!

Igen legbelül mindenki a tökéletes harmóniára vágyik, az a bizonyos chill érzés. Nem vagyok drogos, de egyes drogok ezt tudják elérni, igaz csak addig, amíg hatnak. Ebből lesz aztán a pszichés függőség. Ezt csak a külvilág teljes kizárásával lehetne elérni, hiszen a nem szeretett dolgok, események, emberek ebbe bele zavarnak, és tönkre teszik azt. Mindenki egyfajta utópisztikus vágyakat kerget, kis szerencsével még ha részlegesen is, és adott pillanat erejéig, de lehet benne részünk. Más néven ezt hívják boldogságnak is azt hiszem. :D

Egyébként ez elgondolkodtatott. A tudatlanság egy burok? A tapasztalás mint olyan, konzekvens tény: nem kerülhető el, egyetlen élet út alatt sem, senkinek, de azért nem mindegy miből és mennyit tapasztal valaki. Alapvetően egy anyaméh szerű állapotra törekszünk, (visszafelé) minél előrébb jutunk. Oda abba a kezdeti burokba vagy egy másikra amely nagyon hasonló - ahol védve vagyunk az ártó hatásoktól, vagy úgy, mindentől. Viszont, és itt jön a lét aljas és megfontolt természete, csak akkor (ébredünk?) jövünk rá arra, hogy újra ide akarunk kerülni, amikor már rég kiléptünk belőle. Hiszen ha a kinti talajon képletesen elégszer megégetjük a lábunkat egy kort elérve már elég lesz belőle. És tessék, most, hogy hogy nem Kojima Hideo San ugrott be és a Death Stranding hőse Sam, aki a "befőttes üvegben" "cipeli" a babát. - Mondjuk utalásnak, ismerve a mestert nem is lenne rossz.

Ja tapasztalat, néha jobb lenne tudatlanságban maradni. ;)