o.o .... .... .... ? o.O



Szedsz valamit?... Ütős anyag....


Bocs de tényleg mi lenne ez?

Igen. Éppen arra próbálok rábeszélni egy szakasz tengerészgyalogost, hogy egyenként bújjanak át a mágusok világába egy térkapun. Csak nem nagyon akarnak menni, mert odaát zuhog az eső.
Szerencsére nem tudják, hogy mi vár rájuk, mert ha tudnák, át nem menne egy sem!

Mert te azt csinálsz épp vagy mi ?

Főleg akkor fárasztó, ha valaki egy csapat tengerészgyalogost igyekszik éppen átpofozni egy térkapun!

Hát ja fárasztó ez a kocka élet mód

Hát nem tom pontosan hány év hogy de szerintem kicsit több ember élet során kerültek ide és hát több száz évig nem tervezgethettek valamit.

Természetesen én sem azt értettem tervezés alatt, hogy az Ural mellől úgy indultak a történelemnek az őseink, hogy vár reánk a "világ aranyos szegelete".
Hanem a "hadjárat" megtervezésére gondoltam, meg arra, hogy minden törzsnek nagyjából tudnia kellett, hová menjen megtelepedni.
Vélhetően a besenyők támadása éppen azért lehetett olyan katasztrofális, mert a seregek zöme a támadás idején a Kárpát-medence meghódoltatásával volt elfoglalva.

A helységnevekkel meg arra gondolok, Kristóf Gyula tanulmányára utalva, hogy a magyar helységnevek az ország peremén és közepén egyidejűleg keletkeztek. Ha egylépcsős hódításról lett volna szó, akkor a megszállt területeken magyar, a peremeken pedig szláv neveket kellett volna találnia a történésznek.

Jó érvelés Blars,

Szerintem viszont volt abban nem kevés tervezés is, hogy a vezérek ide vezették őseinket.
Az előttük sem lehetett titok, hogy Etelközben egyetlen nép sem maradt hosszú ideig. A Kárpát-medence bár kicsit szűk egy nomád népnek, de nagyon jól védhető, hiszen veszélyesen nagy haddal, vagy vándorló néppel csak néhány hágón át lehet bejutni.
Lényegében erre utal, hogy olyan gyorsan megtörtént a honfoglalás. Nagyon is tisztában voltak a helyi hatalmi viszonyokkal a vezéreik és történelmi léptékkel mérve egy pillanat alatt az egész Alföldet és Dunántúlt, akkor még Pannóniát elfoglalták.
A siker gyorsasága lehet az egyik bizonyíték a kettős honfoglalásra, hogy egyes népcsoportjaink már akkor itt éltek, amikor a nép zöme még Etelközben lakott.
És még valami. A magyar helységnevek egyszerre jelentek meg, nem pedig egy hódítás menetrendje szerint.

Persze megpróbálhattak volna tovább vándorolni nyugatra, vagy éppen délre, mint a longobárdok, akik Itáliába mentek a Kárpát-medencéből. De ha tovább mentek volna, akkor önálló ország alapítása helyett csak betelepülő nép lehettünk volna, mint nálunk a besenyők, vagy a kunok.

A kalandozások sikere meg abban az alapvető "apróságban" rejlett, hogy mindig ott kalandoztak őseink, ahová hívták őket! Nem a maguk feje után indultak nyugat-Európába, hanem gondosan előkészített útvonalon, valamely szövetséges hívására mentek elpáholni "meghívók" ellenfeleit. És persze, hogy véget értek a kalandozások, amikor a központosított hatalom létrejöttével megszűnt a helyi fejedelmecskék hatalma, akik segítségül hívhatták volna őseinket.

Anyum épp szerzett egy filmet erről amiben pont ezt a tervezet vagy nem tervezett dolgot boncolgatják. Ugyanis ha jól tom kb 1 2 év alatt egy rakás ember szekérrel meg egy csomó állattal bevonult ide. Ami iszonyatos nagy szerevezést igényel, mert pl amikor az orosz mentek el akkor azok vonattal meg minden féle modern technikával is 2 évig vonultak ki. Szóval nem volt GPS szel meghatározott dolog de nem volt olyan mentek amerre láttak.

Hát jó hely az tény és való bár azért amit Dantes is mond nem úgy volt hogy a magyarok elhatározták hogy idejönnek mentek volna tovább is csak hát nem tudtak. De tényleg szerencse (most ) de évszázadokig csak cumi volt ezerrel., A máról meg tilos beszélni,

Nem lehet hogy nekik is voltak alcsoportjaik és pár levált róluk? Mármint olyan kisebb törzsek akiknek megtetszett ez a hely.

Éppen ebben van a magyarok hatalmas szerencséje és tudása. Hogy nem akartak hazát teremteni maguknak Etelközben és meg tudtak maradni a Kárpát-medencében!
A besenyők egyrészt felmorzsolódtak a folyamatos harcokban, másrészt ugyanarra a sorsra jutottak a kunoknál, mint nálunk a kabarok. Elővéd-utóvéd nép, alávetett nép lettek. És eltűntek a történelem süllyesztőjében, mint sok más "vesztes" pusztai nép.
Később a kunokat ugyanígy felmorzsolták a nyugatra törő mongolok.

Tök jó tiszta történelem óra van. Sőt ennél sokkal jobb töri órán ennyire nem megyünk bele semmibe.

Érdekes elképzelések vannak.
De a történelem néha ennél is érdekesebb dolgokat produkálhat!
Amikor a kazárokkal szakítottak őseink, a kazárok a besenyőket küldték rájuk, ezért kellett elhagyniuk Levédiát (Levedi-földet). Viszont a besenyők is azért támadtak ránk, mert nekik maguknak is menekülniük kellett egy erősebb nép elől.
Ez megismétlődött Etelközben is. A besenyők tovább menekültek nyugat felé, közben maguk előtt kergették-verték őseinket.

Hogy mi ebben az érdekes?
Csak az, hogy a honfoglalás után a besenyők egy része menedéket kérve betelepült az országba.
És mi lett azzal a hatalmas néppel, mely a nyakunkra kergette a besenyőket? Közülük is sokan betelepültek Magyarországra, mert ők voltak a kunok!
Két hatalmas nép, melyek közül a gyengébbikkel sem bírtunk nyílt háborúban. És most csak annyi létezik belőlük, ami a magyarok között megmaradt a népükből!

Akkor értem

Egyb még tudjátok mi a hülyeség? Hogy már azon is vitáznak hogy bele írhassák a könyvekbe hogy a Kárpát medencét elfoglaltuk és a hogy a szlovákokat kizavartuk innen. Az ok pedig az hogy ne hogy megsértsük szegényeket. Persze Árva várában csak szlovák idegen vezetés van ahol a falra kihelyezett magyar nemesek festményre azt mondják hogy ezek szlovákok. Azért van pofájuk magyar várban szlovákul kijelenteni hogy itt minden szlovák és hogy Szlovákia területei Visegrád alatt voltak régebben. Azért ez már kezd a vicc kategóriába át menni.

Persze, hogy viseli néhány település a besenyők nevét, mert a honfoglalás után egy részük betelepült az országba!
A betelepült besenyők a Körösök vidékére, meg a gyepükre, például a Csallóköz területére telepedtek.
Leghíresebbé vált vezérüket a keresztény hitre térés megtagadásáért végezték ki. Thonuzóba néven ismerjük, pedig valószínűleg Tanuz aba (az aba rang jelző szó) lehetett az eredeti neve.

Bocs de ezt nem értem azt mondod valahol valaki azért irta hogy nem voltak mert elvertek minket? De hát azért a köztudatban még is csak vannak meg mondjuk pár település is viseli a nevüket.

Nem vághatták el torkát, mert a kendének, mint szent embernek nem hullhatott vére. A varázsereje a vérében volt, amit csak akkor adhatott át az utódának, ha neki magának halálakor nem hullott a vére. Vélhetően egy zsinórral, megfelelő szertartás keretében megfojtották a "baljóslatú" kendét.
Érdekes, hogy ha a kende csatában esett el, az nem volt probléma.
De annál megalázóbb volt az utolsó ismert magyar kende, Kusid (Kuszán, Kurszán?) halála, akit tőrbe csaltak és egy vacsora közben, "falattal a szájában" öltek meg.

Tulajdonképpen Álmos haláláról semmit sem tudunk, és éppen ez támasztja alá, hogy kende lehetett, mert olyan hirtelenül és nyomtalanul tűnt el a színről, a besenyők támadását követően.
A krónikák szerint át vezette a népet Erdélybe, de utána sehol sem esik említés róla.

Azt tudtam hogy kinyírták Álmost de azt hogy egyszerűen megfojtották azt nem. Bár ez milyen szar már megfojtani egy vezért jó persze ez elfogadott volt de akkor is legalább vágják el a torkát vagy mit tudom én.

Egészen nyugodtan írhatta diplomáciai megfontolásokból is.
Maga az is egy érdekes dolog, hogy hét vezér. Milyen hét vezér? Valaha a törzseknek meg voltak a maguk vezetői, akik különböző rangokat viseltek. De azt képzelni, hogy csakis hét befolyásos, gazdag családtól függött a törzsek élete, szerintem naivitás. Szerintem volt ott sokkal több "vezér", akinek komoly beleszólása lehetett a nép, a törzs-szövetség életébe. Ráadásul ott van a fejedelmi rang, amit Álmos vezetett be, nem illett a korábbi berendezkedésbe.
Hiszen korábban volt ugye a kende (vagy kündü) aki békében a törzs-szövetség vezetője, szakrális fejedelme volt, meg volt a gyula (vagy jula) aki háborúban vezette a népet.
A legendák szerint Álmos, mint fejedelem, egymaga uralkodott a törzs-szövetség felett. De egyes történészek szerint Álmos lehetett a kende, aki a fiának, Árpádnak szerezte meg a fejedelmi címet, ami lehet, hogy akkoriban alig volt több a gyulánál.
Ezt támasztja alá, hogy Álmos olyan nyomtalanul tűnt el a honfoglalás idejében, valahol Erdélyben. Hiszen azt mégsem írhatták meg később a keresztény krónikák, hogy a honszerző Árpád apját pogány szertartás szerint megfojtották! (Ez volt a kendék szertartásos halála, ha vereség érte a népet, vagy új hazába költöztek.)

A legendák nagyon szépek, csak éppen az emberek kicsit másként, kapzsibban, hatalomvágyóbban élik az életüket.
És miért ne szabhatták volna a törzseket egybe, vagy választhatták volna több részre, ha az kellett a szent hetes szám eléréséhez. Talán más vallásoknál nincs ilyen módosítás?

Te nem is tudod Konstantinusz is magyar volt a hunok részéről

Egyb komolyra fordítva szót Dantes nem mindenki tízesével számol lásd sumérok 60 as számrendszert használtak amit te is használsz minden nap.

Bocsi, Dantes!
De onogurnak a kazár hódoltság előtt és részben alatt nevezték őseinket. A kabarok pedig csak Etelközben csatlakoztak a "hét törzs"-höz. Szerintem inkább arról lehet szó, hogy a "szent hetes" szám érdekében időnként a törzseket nem pontosan úgy számolták, ahogyan a valóságban léteztek.
Hiszen az is ismerős, hogy bár a hetes szám bűvöletében éltek az őseink, azért a legfontosabb dologban, a hadak szervezésében az ujjaik szerint számoltak, vagyis tízesével. A tíznagy vezette a családi kötelékben kiállított tíz harcost, aztán ugye százas és ezeres vezérek jöttek, végül a legnagyobb osztag, a tízezer lovast jelentő tömény.
És a legérdekesebb az, hogy ezt a mongolokig minden nomád nép így számolta!

Szerintem ezt a vitát lassan át lehetne tenni a Történelem topicba.
Ez a beidézett téma semmire sem bizonyíték.
A görögök például minden lovas nomád népet szkítának neveztek. Mivel a szkítákkal találkoztak előbb, az azonos életforma által diktált igen hasonló öltözködés, harcmodor és egyebek alapján.
Érdekes, hogy ebből a szkíta szóból ered a szittya, amit őseinkre is mondtak, akkor tehát mi még a hunok elődei is vagyunk, hiszen a szittyák hamarabb voltak a hunoknál.
Egyébiránt ha alaposan utánaolvasol a tényeknek és nem a vágyaknak, akkor hamarosan rájössz, hogy voltunk türkök, onogurok és még isten tudja hány féle néven emlegették őseinket. Az onogurok is egy korábbi néptől, a bolgároktól örökölt név, ami egyszerűen "tíz törzset" jelent. Ennyit például a legendás "hét magyar törzs"-ről.
A székelyekről már régen tudjuk, hogy szikl néven velünk együtt érkeztek az új hazába és nem csak Erdélyben telepedtek meg, hanem több helyen is a határokat jelentő gyepűk mentén.

Hogy Európa népei a hunokhoz-avarokhoz hasonlítottak bennünket, az éppen olyan, mint a görögök szkíta elnevezése volt.

Mi nem hinni hanem TUDNI akarjuk a történelmet. Menj a templomba hitért! Az internet tele van szemét összehordott történelmi badarságokkal/ferdítésekkel. Az a hülye aki mindent elhisz amit írnak.