A sumer-magyar rokonság valamikor az 1920-30-as években vetődött fel először tudtommal. Azért érdekes, hogy névtelen rokonokat senki sem akar találni a népünknek. Minimum Atlantisz, vagy Mu elsüllyedt kontinenséről származunk, és már ott is magyarok voltunk. Bár amint lentebb írtam, a honfoglaláskor egyetlen magyar sem élt a népünkben. A sumérok maguk is egy nagy, és egyelőre megfejthetetlen rejtélyt jelentenek, hiszen senki sem tudja, honnét érkeztek Mezopotámiába, hogy ott városokat építsenek és templomhegyeket, zikkuratokat építsenek. De arra is van bizonyíték, hogy a japánok zenei világa lényegében megegyezik a miénkkel, hiszen ők is használják a pentaton hangzásokat, mint mi. Ennek dacára egy régi japán dal (számomra legalább is) annyira muzikális, mint amikor valaki egy üveglapot vakargat. Nem vagyok nyelvész, de tudomásom szerint a sumer nyelv elég erősen keveredett az akkád nyelvvel. És két kihalt nyelv esetében, melyek egyikét a köznép, másikát az írástudó, művelt nemesi réteg használta, honnan tudjuk 100%-os biztonsággal, hogy melyik melyik?

Én ezt nem értem egyes emberek oylan dolgokra áldozzák az életüket ami csak egy feltevés, meg miért kell mindenképp valakitől származnunk??? Nem lehetünk csak úgy simán.

Már a vándorlás alatt is keveredtünk Mária Terézia előtt jóval!

Persze, hogy vannak sumérok is, Dantes! Meg magyar magya maya rokonai is a megyerieknek! hiszen teljesen azonos a hangzása!! A finn meg ugye mindenki tudja, hogy nem is ugor, hanem ugrik! De csak akkor, ha valaki eléggé megijeszti! Akkor viszont nagyot!