Handromed írta: Blarskerin: Köszi,remélem tényleg a töbi is sikerül
Ezekszerint végzős vagy?Nem is tudtam,sok sikert a hátralévő vizsgákohoz!
Küszi szépen .Hát végzős mit értessz végzős alatt? most végzek a nyolcadikkal,hülye és fura tanügy rendszer van itt Romániában....8.-ban pl 8 vizsgánk van.---és tényleg nem könnyűek.A tanügyminiszter meg sem lövi,hogy mi van velünk,őt csak az érdekli,hogy neki jó legyen és valami kemény dolog legyen.....most leváltották a régi tanügyminisztert,de ez most mégrosszabb.
Az jó, ha oda mehetsz tovább tanulni, ahová te szeretnél!
Bár a fiaim esetében a középiskola döntötte el, hogy felveszi-e őket, nem az általánosban szerzett jegyeik.
A jegyeik alapján bekerülhettek volna, de a végső döntés előtt el kellett menniük egy felvételi vizsgát-felmérőt írni és annak alapján kerültek be a választott iskolájukba.
Biztosan sikerülni fog az a három vizsgád is! Majd szorítunk neked!
Gratulálok, Handromed!
Van valami tovább tanulási, vagy egyéb tétje ennek a vizsgának, vagy csak egy a vizsgáitok sorában?
Az év végi össz média úgy számolódik ki,hogy kiszámítják ezeknek a dolgozatoknak a számtani közepét,hozzáadják a 4éves átlagot és elosszák kettővel. És eszerint a média szerint választják ki,hogy ki jut be a suliba ahova menni akar. de én szerencsére bejutok ahova akarok.
Harmincöt év után, miközben egyszer sem volt szükségem a hajdani mechanikai és egyéb számításokra, az alapok még meg vannak valahol a saját (bio)merevlemezemen.
De a komolyabb számításokhoz, mint a vonalzó elhajlása, már elő kellene bányásznom a képleteket és egy sor mást is a külső memóriából.
Olyan apróságokat, mint egy saját nagyító lámpa, amivel egy könyvből képeket lehet kivetíteni, vagy éppen papírmodelleket megtervezni bármikor könnyedén megoldom.
Még az sem okozott gondot, hogy (igaz, csak hajdani basic-ben) programot készítsek, mellyel a látható csillagok távolságából, magassági és oldalszögéből három koordinátát alkot.
Igazából csak egy valaki nem értette a fizikai példát, Adam0205!
De az illető mentségére legyen mondva, saját bevallása szerint még csak negyedikes.
Én ugyan nem vagyok mérnök, de remélem, nem írtam ordas baromságokat neki a megoldásomban.
Alapvetően hibás program, Trooper!
Sütni nem tudok, az a feleségem reszortja. De ő meg nem lesz itthon, tehát a süti kilőve.
És kertészkedni sem tudok. Én megpróbáltam, de sehogyan sem sikerült felásnom az erkélyünket! Anélkül viszont nem tudom semmivel sem bevetni.
Jó reggelt! Hah, szomorú bejelenteni valóm van, ma délután nem leszek PGO-n. És nem, nem a Fallout függőség hajt, hanem otthon nem leszek. De sietek haza!
Akkor figyelj ide egy kicsit!
Itt van még egyszer a rajz, kiegészítve egy kicsit.
Először vegyük a piros nyilakat, meg a kis "d"-t! Ez a beépített rendszer, amelyik elhajlítja a vonalzót. A bal oldali, lefelé mutató nyíl a kalapács feje által a vonalzóhoz való kötés örül létrehozott forgatónyomaték, a jobboldali felfelé mutató nyíl ezzel egyenlő mértékű forgatónyomaték, mely felfelé nyomja a vonalzót.Mivel a vonalzó rugalmas, ezért ennek a forgatónyomatéknak a hatására rudalmas alakváltozás jön létre, magyarul a vonalzó felfelé elhajlik.
De ennek a rendszernek az egyensúlyhoz semmi köze sincsen. Ez egy zárt erő-rendszer a másikon belül!
Az egyensúly szempontjából a zölddel jelzett erők számítanak. K-val jelöltem a kalapács súlypontjából függőlegesen ható súlyerőt és V-vel a vonalzó súlypontjából szintén függőlegesen lefelé ható súlyerőt.
Ennek a kettőnek a közös súlypontját ugyanúgy számoljuk ki, mint lentebb írtam. Ez a közös súlypont mivel a kalapács súlya az alátámasztási ponthoz képest kis forgáskar és nagy erő, a vonalzó kis súlya a hosszú forgáskaron kis erő, ezért a közös súlypontjuk a kékkel jelölt "X"-re esik, az alátámasztási pont alá.
Ettől van nyugalomban és ettől stabil a rendszer.
Ha a súlypont akár jobbra, akár balra eltérne az alátámasztási ponttól, akkor a rendszer nem maradhatna egyensúlyban.
Ha a súlypont az alátámasztási pont fölé esne, akkor viszont instabil lenne.
Ezért kérdeztem, hogy hányadikos vagy. Ha ezeket még nem tanultad, akkor nehéz megérteni. Ha tanultad, akkor viszont nem vitatkozol, mert magától értetődő az egész.
Jó reggelt mindenkinek .
Ma lesz a vizsgám.Magyarból.Nagyon izgulok.....remélem sikerülni fog.
Szurkoljatok
Akkor figyelj ide egy kicsit!
Itt van még egyszer a rajz, kiegészítve egy kicsit.
Először vegyük a piros nyilakat, meg a kis "d"-t! Ez a beépített rendszer, amelyik elhajlítja a vonalzót. A bal oldali, lefelé mutató nyíl a kalapács feje által a vonalzóhoz való kötés örül létrehozott forgatónyomaték, a jobboldali felfelé mutató nyíl ezzel egyenlő mértékű forgatónyomaték, mely felfelé nyomja a vonalzót.Mivel a vonalzó rugalmas, ezért ennek a forgatónyomatéknak a hatására rudalmas alakváltozás jön létre, magyarul a vonalzó felfelé elhajlik.
De ennek a rendszernek az egyensúlyhoz semmi köze sincsen. Ez egy zárt erő-rendszer a másikon belül!
Az egyensúly szempontjából a zölddel jelzett erők számítanak. K-val jelöltem a kalapács súlypontjából függőlegesen ható súlyerőt és V-vel a vonalzó súlypontjából szintén függőlegesen lefelé ható súlyerőt.
Ennek a kettőnek a közös súlypontját ugyanúgy számoljuk ki, mint lentebb írtam. Ez a közös súlypont mivel a kalapács súlya az alátámasztási ponthoz képest kis forgáskar és nagy erő, a vonalzó kis súlya a hosszú forgáskaron kis erő, ezért a közös súlypontjuk a kékkel jelölt "X"-re esik, az alátámasztási pont alá.
Ettől van nyugalomban és ettől stabil a rendszer.
Ha a súlypont akár jobbra, akár balra eltérne az alátámasztási ponttól, akkor a rendszer nem maradhatna egyensúlyban.
Ha a súlypont az alátámasztási pont fölé esne, akkor viszont instabil lenne.
Ezért kérdeztem, hogy hányadikos vagy. Ha ezeket még nem tanultad, akkor nehéz megérteni. Ha tanultad, akkor viszont nem vitatkozol, mert magától értetődő az egész.
Akkor mielőtt vitázni kezdesz, és ki akarsz oktatni másokat, kérdezz!
Az első kis vázlatomon jól látható és érthető, hogy a kalapács feje, a rendszer legnehezebb pontja az alátámasztási ponttól balra esik, ezzel biztosítja, hogy az egész kalapács-vonalzó rendszer súlypontja az alátámasztási pont alá essen.
Amennyiben a súlypont valamelyik oldalra eltolódna az alátámasztási pont alól, úgy az egyensúlyt egy forgatónyomaték váltaná fel és az egész rendszer elbillenne, leesne.
Erre értettem, hogy nem tudod értelmezni a rajzokat sem.
De ha akarod, akkor színes nyilakkal (vektorokkal) elmagyarázom neked pontosan, hogy mi miért történik az egész összeerősített rendszerben.
Ha kioktatás helyett azzal kezdted volna, hogy nem érted, és magyarázzuk el, megtakaríthattál volna magadnak egy csomó fölös szöveget.
Knodros!
Öntsünk tiszta vizet a pohárkába!
Hányadikos vagy? Negyedikes, vagy már ötödikes? Mert sem az egyszerű gépekről, azok számításáról, sem a rajzok értéséről fogalmad sincsen.
Ez nem kötözködés, mint amit te csinálsz itt egy ideje.
Az előbb írtam le, hogy K*x = V*y.
Ez hogy a francba lesz egy erőkar? A tengely, amit te emlegetsz, az bizony az alátámasztási pont.
szerk.: ilyen nehezen találtad meg a wikin? Magadtól nem tudtad egyből rávágni?
Nagy tévedésben vagy.
Ha válaszolsz a kérdésemre, fel tudom mérni, hogy nagyjából hol tartasz fizika tanulmányaidban.
Ha ott, ahol én gondolom, akkor felesleges neked elmagyaráznom, hogy az általam linkelt vázlaton két egymásba ágyazott rendszer található. Az egyik a kalapács, mely egy ponton van rögzítve a vonalzóhoz. Ezen pont körül a kalapács feje létrehoz egy bizonyos forgató nyomatékot, amivel azonos forgatónyomaték hat a nyél végén a vonalzóra. Erre a statikai terhelésre reagál a vonalzó a képen láthat elhajlással.
A második rendszer a vonalzó és a kalapács együttese, melynek a súlypontja éppen az alátámasztási pont alatt található.
Ehhez persze sajnálatos módon középiskolai fizikát, illetve mechanikát kell tanulni, nem gravitációs erőket emlegetni.
Tehát várom a válaszodat! És nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy csak kötözködni tudsz, vagy valami más is telik tőled!
Úgy látom, mind a ketten értjük a problémát és a megoldását is, Smoke!
Knodros!
Mivel annyira szereted a gravitációs erőt, megkérlek hogy válaszolj az alábbi igen egyszerű kérdésre:
Van egy 80 kg-os űrhajós, 18 kg-ot a szakafandere és 22 kg a tartály a hátán. Ez összesen 120 kg.
A Holdon köztudottan 1/6 a gravitációs erő, mint a Földön.
Mekkora lesz a 120 kg-os űrhajós tömege a Holdon?
Kedves "X" éves Knodros barátom!
Mielőtt ki akarnál okítani fizikából, légy olyan kedves és tanuld meg azt!
Én következetesen forgatónyomatékról beszéltem, amely akár függőlegesen, akár bármely más szögben az általam leírt, a gépeket szerkesztő-tervező mérnököcskék által jól ismert és ki is használt módon működik.
Az alátámasztásnak a szerkezet stabilitásában van szerepe.
Az általad olyan buzgón emlegetett gravitációs erővel csak el szeretnéd fedni, hogy halvány lila molyfingod nincsen az egyszerű gépekről, egy és kétkarú emelőkről.
Külön a te kedvedért ide linkelem egy felnyitható híd fényképét, melyen éppen az előbbi példának megfelelően jól láthatók a híd nehéz útpályáját felemelő ellensúlyok.
szerk.: a világért sem. Te nem bunkóskodsz, csak egy tudatlan kis kötözködő vagy, mint néhány napja, amikor az általad oldalakon át védelmezett "frissen regisztrált" fórumozó maga égetett be, elárulva, hogy halvány fogalmad sem volt arról, amiről vitatkoztál.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.