Hatodik érzék, Psycho, Közönséges bűnözők: ezek a filmek sokkoló fordulattal érnek véget és az utolsó jelenetek alatt leesik az állunk. Még nehezebb filmes fordulat azonban, amikor az utolsó képkocka az, ami felforgat mindent, amit addig a filmből megtudtunk. Az alábbi tíz remekmű utolsó képe azóta is a retinánkba égett. Durva spoilerek következnek, ha még nem láttad valamelyik filmet, ne olvasd el a leírást, hanem nézd meg.

A Kút és az Inga (The Pit and the Pendulum 1961)

Edgar Allan Poe történetét Vincent Price főszereplésével álmodták vászonra 1962-ben. A történetben egy férfi eltűnt húga után kutat és a nyomok a kastély alatti kínzókamrába vezetnek, a nő ugyanis egy híres inkvizítor fiához ment feleségül. Sógora meg akarja ölni a férfit a címben szereplő ingával, de az megmenekül és a kínzókamrát örökre lezárják, Az utolsó képen látszik, hogy húga még él, de nem tud kiáltani neki: tágra nyílt, rémült szemekkel nézi tehetetlenül, hogy örökre ott marad, a vasszűzbe van zárva.

Solaris (1972 és 2002)

Stanislaw Lem sci-fi regényét kétszer is filmvászonra álmodták és kétségtelenül az 1972-es, Andrej Tarkovsky féle változat sikerült jobban. A történetben egy pszichológus érkezik egy űrállomásra, ahol megjelenik 10 éve halott felesége, amit a rejtélyes bolygón levő intelligencia teremtett számára. A végén a férfi választhat, hogy hazatér vagy marad az alternatív valóságban. Hazatér gyerekkori házába és találkozik apjával, majd az utolsó képkockán látjuk, hogy a ház a bolygó óceánjában lebeg, tehát mégis úgy döntött, hogy az álomvilágban marad.

A halál angyala (Sleepaway Camp 1983)

Első pillantásra ez a film is egy szokásos slashernek tűnik, amiben a nyári táborban szekálnak a társai – és néhány tanár is – egy tinilányt, Angelát, majd ezek az emberek elkezdenek válogatott durva halálokkal megfogyatkozni. Kiderül, hogy a gyilkos Angela, aki valójában fiúként született, csak gonosz nagynénje nevelte lányként. A zaklatás következtében Angela meggyötört elméje elborult és hátborzongató, ahogyan az utolsó jelenetben kigurul öléből egy levágott fej, majd a „lány” feláll: férfiteste van, pénisszel, lányos arca pedig tébolyult mosolyra van tátva, miközben irtózatos hangokat ad ki.

Take Shelter 2011

A filmben egy családapa kerül egyre mélyebbre mentálisan: apokalipszist hallucinál és búvóhelyet kezd építeni családjának, mint valami modern Noé. Mindenki őrültnek nézi, felesége és gyerekei már szinte félnek tőle, de az utolsó lépkockán látjuk, hogy valóban hatalmas, tornádókkal teli vihar közeleg. tehát végig igaza volt.

Isten hozta, Mister! (Being there 1979)

Egy igazi klasszikus vígjáték, ami egyben társadalomkritika és mély dráma is. Az együgyű kertészre tévesen azt hiszik, hogy egy filozófus lángelme és bekerül Washingtonban a legfelsőbb politikai körökbe. Az utolsó képkockákon azt látjuk, hogy a férfi belesétál egy tóba és a vízen jár, erről pedig azonnal Jézus jut eszünkbe. Ez a bárgyú, jámbor alak lenne a megmentőnk?

Valami követ (It follows 2014)

Egy modern, de ötletes horror, amiben a főszereplő Jay csak úgy szabadulhat meg az átoktól, ha lefekszik valakivel és ezáltal továbbadja neki, mint valami nemi betegséget. Az Átok, ami követi, és az életére tör, bármely ember képében megjelenhet, aki elkezd vészjóslóan felé sétálni. A lány viszont azt választja, hogy elpusztítja az entitást és ez látszólag sikerül is neki barátai segítségével, egy úszómedencében. Az utolsó jelenetben barátjával sétál kézenfogva az utcán, de a háttérben látjuk, hogy valaki követi őket.

Elemi ösztön (Basic Instinct 1992)

Sharon Stone jutalomjátéka a film, amelyben karakterét egy rocksztár brutális gyilkosságával gyanúsítják és szinte végig azt is hisszük, hogy ő az elkövető, de a végén kiderül, hogy a pszichológusnő a tettes. Az utolsó jelenetben a nő a nyomozóval szeretkezik szenvedélyesen és lenyúl az ágy alá, de végül visszahúzza a kezét. Az utolsó képen látjuk, hogy egy jégvágóért nyúlt, tehát végig ő volt a gyilkos.

Caché (Rejtély 2005)

Michael Haneke rendező remek francia thrillere, amelyben egy középkorú párt terrorizál egy ismeretlen olyan felvételekkel, amikből egyértelmű, hogy figyeli őket. A gyanú egy algériai férfira terelődik, aki tagadja, hogy ő küldte a felvételeket, majd váratlanul öngyilkosságot követ el. A legutolsó jelenetben – miközben már szinte nem is figyel a néző, mert a stáblistát várja – kiderül, hogy a házaspár fia és az öngyilkos férfi fia ismerik egymást, arra utalva, hogy esetleg ők tervelték ki az egészet.

A testrablók támadása (Invasion of the body snatchers 1978)

Földönkívüli spórák lepik el a Földet és felveszik az emberek alakját. A túlélőkön elhatalmasodik a paranoia, nem lehet tudni, ki az, aki még önmaga és ki az, aki már átváltozott. A végén a főhősünk – akit Donald Sutherland alakít – megpillantja az utcán egy barátja feleségét és ahelyett, hogy üdvözölné barátját, ő rámutat és hátborzongatóan üvölt, jelezve űrlény-társainak, hogy a nő még ember. Sutherland eltorzult arcát soha nem felejti el a néző.

A Ragyogás (The Shining 1977)

Jack Torrance, feleségével és kisfiával az elátkozott Overlook hotelben tölti a telet, de a férfi hamarosan megőrül és saját családja ellen fordul. A nő és a gyerek megmenekülnek, Jack pedig megfagy a havas sövénylabirintusban. Az utolsó képkocka ráközelít a hotel falán egy régi fényképre, amelyen Jack is látható, amint a kamerába mosolyog. A rendező, Stanley Kubrick azt mondta, ezzel azt akarta üzenni, hogy Jack az előző szállodatulajdonos reinkarnációja.