Ehh... nem igazán szeretem az olaszokat és Olaszországot.
A kötelező olasz nyelv tantárgy az angol mellé a gimnáziumomban és kedves tanáromnak sikerült jó sok évre megutáltatnia velem...
5 nap olasz ország nagyon jó volt. És nagyon meleg kb 34 fok minden nap órákon keresztül de kit érdekel ha Velencét és Firenzét nézheti közben. Az utolsó családi nyaralás nagyon jól sikerült.
Itt volt valami izgalmas? Láttam kivan akadva világ a 60 dolcsis cod6 ton és az ONlive is döcög.
A semmiről azért nem kellene oldalakat írni.
De voltak itt korábban olyan témák, amiken megszakadtam a nevetéstől. És persze voltak komolyak is, amikhez az ember csak megfontoltabban szólhatott hozzá.
Manapság viszont sokan már csak a játékok-filmek topikjába írnak, talán azért is, mert egy-két kemény trolltámadás eléggé lejáratta az OFF topikot.
Ugyanez ment nálam is.
Belassult az oldal és elég sokszor jött a szerver hibát jelző üzenet.
Talán most kezd visszagyorsulni. Mintha már tempósabban frissítene!
Én már elmúltam két éves (!) a PGO-n, de ilyen pangást még nem láttam errefelé.
Volt olyan, hogy elmentem a szüleimhez, és két óra múlva több oldalnyi csipkelődős, kellemes szöveget olvashattam vissza.
Az igaz, hogy régen több hozzászólás született, és több fórumozó írogatott. Amikor például elsőként jártam az OFF Topikban akkor például mindenki CheAttilaTenebra lefotózott süteményére csorgatta a nyálát. Meg amikor Jedimasterrel éppen akkor beszélgettünk amikor a csaja fürdött és mindenki félreérthető megjegyzéseket tett. Azok voltak a szép idők... haj haj...
Tapasztalom.
Tegnap egész nap egyetlen téma volt, amihez érdemben hozzá tudtam szólni, és egyetlen ember, akivel szót válthattam.
blarskerin írta:
Tapasztalom.
Tegnap egész nap egyetlen téma volt, amihez érdemben hozzá tudtam szólni, és egyetlen ember, akivel szót válthattam.
Sajnos ezért sem járok ide annyit manapság. Van, amihez nem tudok mit hozzáfűzni és van, amihez nem szeretnék. Arról már nem is beszélve, hogy keveset vagyok a PGO-n, így ha van jó téma is lemaradok róla.
Te már kinőttél abból a korból, amikor vezetgetni kellene. Veled már szépen meg lehet beszélni mindent és max. tanácsokat kell adni, amikor szükséged van rá.
És ez a lényeg, hogy amikor szükséged van rá.
Tudni kell elengedni is a gyerek kezét, amikor annyira felnőtt, hogy maga tapasztalja meg a világot.
Én most vagyok abban a helyzetben, hogy az egyik fiam már elköltözött, a másik most a héten fog elköltözni. Nem mondhatnám, hogy örülök neki, de felnőttek, ki kell próbálniuk magukat.
Nekünk a feleségemmel már csak annyi a szerepünk, mint a védőhálónak. Segíteni, ha "lezuhannának", ha valami igazán nagy bajba kerülnek. Például ha állás nélkül maradnak és nem tudják tovább fenntartani az albérletüket.
Ebben igazad van, bár már annyira nem kell engem vezetgetni hiszen már tudom, hogy végig kell vinni az elindított dolgokat ezzel kapcsolatban. Viszont ha egy fiatalabb és nem túl tapasztalt emberpalántáról van szó mindenképpen használhat.
Szerintem nem ugyanazt ecseteljük, mégpedig a korunk miatt.
Én szülőként megtapasztaltam, hogy nem lehet ráhagyni a gyerekre, hogy bármit csináljon, amihez éppen kedve van. Rá kell vezetni, hogy azt csinálja, amihez nem csak kedve, de tehetsége is van, és hatni kell rá, hogy azt végig is csinálja.
És persze vannak olyan dolgok, amiket bármennyire szeretne is a gyerek, a szülő anyagilag nem tud biztosítani-megengedni neki. Ilyenkor kell egy szelíd meggyőzés. Ez náluk egyszerűen annyi volt, hogy leültünk beszélgetni a fiunkkal.
Például én tisztában voltam vele, hogy nem tudjuk megvenni a fiainknak a legújabb és persze legdrágább játékokat. Ezért kezdtünk modellezni, amikor lassan kinőttek a Legoból. És a fiaim roppantul élvezték eleinte azt, hogy az osztálytársaik-haverjaik irigylik őket az apró, de sehol meg nem vásárolható modellekért, később meg nagy igyekezettel próbálták ők is megépíteni a modelleket, amiket éppen az ő korukhoz igazítva találtam ki, terveztem meg.
Te egy kicsit még a másik végéről nézed a dolgot, ezért bántanak azok a korlátok, amik az én számomra már természetesek.
Éppen hogy a hobbik terén kell a legjobban odafigyelni a szülőnek.
Egy gyerek hétfőn rajzolni akar, kedden szobrászkodni, szerdán karatézni, csütörtökön hajót építeni, pénteken autóversenyen indulni.
Éppen annyira a nevelés része, hogy a neki megfelelő dolgok közül válasszon és amellett ki is tartson, mint a tanulás, vagy bármi egyéb. Bármekkora lelkesedés van egy gyerekben, életre szóló törést jelent, ha valami olyanban próbálja ki magát, amiben nincs tehetsége, vagy más okból biztos a kudarc.
Az én nagyobbik fiamat a magassága miatt állandóan be akarták szervezni kosárlabázni. Neki lett volna kedve hozzá. Apró bibi, hogy asztmás volt a gyerek, még futni sem futhatott, mert befulladt. Akkor szerinted hagyni kellett volna, amíg boldogan rosszul nem lesz?
A rajz szakkörben viszont, amihez tehetsége és lehetősége is volt, teljességgel támogattuk.
Ebben van a szülő felelőssége, hogy segítsen a gyereknek kiválasztani azt, amihez kedve, tehetsége és lehetősége is van.
blarskerin írta:
Apró bibi, hogy asztmás volt a gyerek, még futni sem futhatott, mert befulladt. Akkor szerinted hagyni kellett volna, amíg boldogan rosszul nem lesz?
Nem mondom, hogy hagyni kellett volna, de szerintem a fiad sem szeretett fulladva kosárlabdázni. Ez gondolom számára is ki lett volna lőve.
blarskerin írta:
A rajz szakkörben viszont, amihez tehetsége és lehetősége is volt, teljességgel támogattuk.
Pont erről beszélek. Hagyni kell azt amihez ért és szereti csinálni.
Szerintem ugyanazt ecseteljük csak más szavakkal.
Éppen hogy a hobbik terén kell a legjobban odafigyelni a szülőnek.
Egy gyerek hétfőn rajzolni akar, kedden szobrászkodni, szerdán karatézni, csütörtökön hajót építeni, pénteken autóversenyen indulni.
Éppen annyira a nevelés része, hogy a neki megfelelő dolgok közül válasszon és amellett ki is tartson, mint a tanulás, vagy bármi egyéb. Bármekkora lelkesedés van egy gyerekben, életre szóló törést jelent, ha valami olyanban próbálja ki magát, amiben nincs tehetsége, vagy más okból biztos a kudarc.
Az én nagyobbik fiamat a magassága miatt állandóan be akarták szervezni kosárlabázni. Neki lett volna kedve hozzá. Apró bibi, hogy asztmás volt a gyerek, még futni sem futhatott, mert befulladt. Akkor szerinted hagyni kellett volna, amíg boldogan rosszul nem lesz?
A rajz szakkörben viszont, amihez tehetsége és lehetősége is volt, teljességgel támogattuk.
Ebben van a szülő felelőssége, hogy segítsen a gyereknek kiválasztani azt, amihez kedve, tehetsége és lehetősége is van.
Lenézed, aki úgymond, "kicsapja az utcára" a gyerekét, de ugyanakkor nem értesz egyet azzal, hogy a szülőnek nevelnie kell a gyereket?
Akkor most mit kell szerinted csinálnia egy szülőnek?
Mert az egy nagy tévedés, hogy hagyni kell a négy-nyolc éves gyereket uralkodni a szülei felett, mert ő tudja, mire van szüksége.
A szülő felelőssége, hogy megtanítsa a gyerekének azokat a korlátokat is, amelyek behatárolják, hogy meddig lehet elmenni.
Egyébként szerinted mennyire utálták a fiaim, hogy légpuskás lövészeteket csaptunk egymás űrhajóira? Vagy elmentünk órákra biciklivel csavarogni?
szerk.: A tanulásra és a leckeírásra hogyan akarod rávenni majdan a gyerekedet, ha semmire sem akarod rávezetni? Mert én még nem találkoztam olyan egészséges gyerekkel, aki önként és dalolva tanult és leckét írt.
blarskerin írta:
Lenézed, aki úgymond, "kicsapja az utcára" a gyerekét, de ugyanakkor nem értesz egyet azzal, hogy a szülőnek nevelnie kell a gyereket?
Akkor most mit kell szerinted csinálnia egy szülőnek?
Mert az egy nagy tévedés, hogy hagyni kell a négy-nyolc éves gyereket uralkodni a szülei felett, mert ő tudja, mire van szüksége.
A szülő felelőssége, hogy megtanítsa a gyerekének azokat a korlátokat is, amelyek behatárolják, hogy meddig lehet elmenni.
Egyébként szerinted mennyire utálták a fiaim, hogy légpuskás lövészeteket csaptunk egymás űrhajóira? Vagy elmentünk órákra biciklivel csavarogni?
szerk.: A tanulásra és a leckeírásra hogyan akarod rávenni majdan a gyerekedet, ha semmire sem akarod rávezetni? Mert én még nem találkoztam olyan egészséges gyerekkel, aki önként és dalolva tanult és leckét írt.
Éppenséggel a hobbikról beszéltem, nem a nevelésről. Az már egy más kérdés. De hobbik és kedvenc dolgok esetén nem szabad manipulálni a kölköket. A többi már más téma amit nem említettem meg.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.