Kérjük jelentkezz be!

OFF Topic

Itt lehet beszélgetni minden, máshova nem tartozó témában, de csak normális keretek között. Mottó: trollok és trolletetők kíméljenek!
#516694 salery 2010. április. 09. 10:23
salery
ez 23 sec-nél kezd el figyelni a videónak a jobb oldalát nagyon figyelmesen !!! Lehet ,hogy manipulált videó ,de a videón egy szürke valami tűnik fel. Én nem nézlek hülyének.
#516692 blarskerin 2010. április. 09. 10:19
blarskerin
Mivel tegnap óta mindenki hülyének néz, készítettem egy gyors kis montázst.
A felső képen egy Boeing 757-es repülő van.
Alól a Pentagonról készült kép.
A piros nyíllal jelölt tűzoltó és a piros nyíllal jelölt hajtómű megközelítőleg azonos léptékben van. Egy ilyen hajtómű legnagyobb átmérője ugyanis nagyjából 1,9 méter.
A kép tanulmányozása után várom a választ, hogy hová tűnt a két apró, pici kis szárny?
#516691 salery 2010. április. 09. 10:09
salery
Egy kisebb repülőgép lazán be férhet oda.
#516689 blarskerin 2010. április. 09. 09:49
blarskerin
Jó reggelt mindenkinek!

Én nem keresgélek összeesküvéseket, de ha valamit logikátlannak találok, akkor harminc újság is hiába írja nekem, hogy higgyek a dologban, nem vagyok hívő alkat.
Megmaradok annál az egyszerű kérdésnél, hogy ha a Pentagonnak a Chocho által belinkelt cikkben lévő képén nincs nyoma a repülőgép szárnyai által végzett rombolásnak, akkor hogyan kerülhettek azok a szárnyak a falakon belülre, hogy az amerikai animációban látható módon feldarabolódjanak az oszlopcsarnok oszlopain?
Bárki megmutathatja nekem ezen a képen, hogy hol kerültek a falakon belülre a gép szárnyai!
Minden épeszű magyarázatra nyitott vagyok, de a képen csak egy test becsapódásának nyoma látszik, a szárnyaké nem.
És kívül sem látszanak a letört szárnyak, az épület előtt.
Vagy talán becsukta őket, amíg átsuhant a falon, aztán bent megint kinyitotta, hogy letörhessenek?
Ez miért "összeesküvés elmélet"? Mert hit helyett gondolkodni merek és kellemetlen, nem egykönnyen megválaszolható kérdéseket teszek fel?

Hogy hová tűnt a repülő, ha nem csapódott a Pentagonba?
Nem akarok elméleteket gyártani, de azokban a napokban még közszájon forgott, hogy több repülőgépet vadászgépek kísértek és nagy tanakodás volt, hogy lelőjék-e őket. Ilyen volt az a járat is, amely végül az utasok "lázadása" miatt zuhant le.
Biztos, hogy egyetlen vadászpilóta sem kapott tűzparancsot?
Csak azért kérdezem, mert az összes eseményt a kivizsgálást végző amerikai kormánynak alárendelt szervezetek leírásából ismerjük.
Nincs független forrás, ami (számomra legalább is) elgondolkodtató.

Hogy miért elgondolkodtató?
Mert Szaddám Husszein "vegyi gyárát" is beazonosították az első Sivatagi vihar idején és le is bombázták. Ugyanúgy, ahogyan az óvóhelyét is.
Aztán egy amerikai újságíró lefotózta, hogy a vegyi gyárban csecsemő tápszert készítettek. Jutalmul mire hazatért, visszavonták az újságíró igazolványát!
Ahogyan azért is nagyon hálás volt az USA kormányzat, amikor Szaddam óvóhelyéről bemutatta egy dok.film, hogy a bombázások alatt köztudottan több ezer civil húzódott oda védelmet keresve. Őket bombázták le Szaddam helyett.

Egyébként az egy hatalmas tévedés, hogy egy összeesküvésbe sok száz, vagy ezer embert kellene beavatni.
Elég egy kis csoport, amelynek a tagjait megfelelően helyezték el.
#516679 salery 2010. április. 09. 00:15
salery
Dan írta:

Többek vígan élnek például Szaúd-Arábiában többek között. És ezek az állítólagos gépeltérítők voltak.
Na már most hogy élhet valaki ma is hogyha elvileg meg kellett volna halnia Na ezt fejtse meg valaki.
Ezt honnét tudod ?? Találkoztál velük esetleg kezet fogtál velük kártyáztál velük ?? Egyébként jah .
#516675 salery 2010. április. 08. 23:57
salery
FZ4-nek igaza van . Ha nézzünk egy videót akkor ,csak rohadt nagy füstöt láthatunk !!! ez
#516671 Chocho 2010. április. 08. 22:53
Chocho
Én már rájöttem egy ideje, hogy kár győzködni az összeesküvés-elméletek hívőit, mert ez egy veszett meccs. Aki nem látja, hogy a dolgok néha azok, amik, mindig talál majd valami új hírt vagy "bizonyítékot", és sose lesz igazunk. Ez van.
Gaming is believing.
#516641 blarskerin 2010. április. 08. 21:08
blarskerin
Mivel a gázturbinából kiáramló gázsugár hirtelen kiterjeszkedik, elég kis távolságon veszít a hőfokából.
Elég jó példa erre, hogy a magyar olajkutak tűzoltói a kiselejtezett MiG-15-ösök gázturbináját használtak a kigyulladt fúrótornyok lángjának elfújására.
Szóval az acél oszlopokat semmiképpen sem olvaszthatta meg a kerozin. Sem a gázturbina segítségével, sem anélkül.
#516636 blarskerin 2010. április. 08. 20:50
blarskerin
Fel lehet tornázni a kerozin égési hőfokát magasabbra is, de csak a gázturbinák szigorúan ellenőrzött égésterében, ahol a nyomás alatt lévő levegő-kerozin keverék "némileg" magasabb hőfokon ég.
Erre céloztam a robbanásban megsemmisült hajtómű alkatrészekkel, amelyek nagyobb hőmérsékletre vannak méretezve, mint amit a kerozin szabad levegőn való égése produkálni tud.
#516633 blarskerin 2010. április. 08. 20:36
blarskerin
Nekem speciel fogalmam sincsen.
A kerozin (ami tudtommal finomított gázolaj) szabad levegőn nem szabadna, hogy olyan hőfokon égjen.
De még ha ég is, a hő szerény tudásom szerint elsődlegesen felfelé terjed a lángoktól.
A tornyok összedőlése pedig elég sokkal a repülők becsapódási helye alatt kezdődött, majdnem a talajszinten.
#516624 blarskerin 2010. április. 08. 20:22
blarskerin
Akkor nevess ki, FZ4!
De én azt vártam, amikor láttam a második gép becsapódását, hogy egy az egyben eldől a torony, mint egy kártyavár.
Mentségemre legyen mondva, hogy ennyire magas épületeket még csak TV-ben láttam!
#516617 Gpety 2010. április. 08. 20:04
Gpety
#516609 :: blarskerin (2010. április. 08. 19:49)
Én nem vagyok mérnök, de egy ilyen magas épület esetében a függőleges tartóknak elég komoly kilengéseket is ki kell bírniuk. Egy komolyabb szél is kifejthet a teljes felületen akár több száz tonnás "hajlító" nyomást, amit a tartó elemeknek károsodás nélkül el kell viselniük, különben egy viharban összeomolhat bármelyik felhőkarcoló. Arról persze fogalmam sincsen, mekkora erők elviselésére méretezik őket. Szerintem Koreában volt ott egy kis "nyersanyaggal való spórolás" is az összeomlás hátterében. szerk.: Nem lekonyulásra gondoltam, Gpety! Csak arra, hogy az utolsónak elpattanó tartók adnak egy olyan irányt az összedőlő toronynak, hogy nem függőlegesen, hanem néhány fokkal valamerre dőlve omlik össze. Más szóval én azt vártam volna, hogy a felső rész nem az alapzatra, hanem néhány tucat méterrel mellé dőlve ér földet.
blarskerin írta:

Én nem vagyok mérnök, de egy ilyen magas épület esetében a függőleges tartóknak elég komoly kilengéseket is ki kell bírniuk.
Egy komolyabb szél is kifejthet a teljes felületen akár több száz tonnás "hajlító" nyomást, amit a tartó elemeknek károsodás nélkül el kell viselniük, különben egy viharban összeomolhat bármelyik felhőkarcoló.

Arról persze fogalmam sincsen, mekkora erők elviselésére méretezik őket.

Szerintem Koreában volt ott egy kis "nyersanyaggal való spórolás" is az összeomlás hátterében.


Én az vagyok, igaz nem építész, de tanultam metallurgiát, szilárdságtant, mechanikát. Ezek alapján állítom azt, hogy a tornyok nem dőltek volna össze, ha a fémszerkezetet nem éri erős hőhatás. A szél hajlító ereje meg ugyan valóban nagy, de a legnagyobb hajlító nyomaték a széltől a tornyok tövében, az alapzatnál ébred.
Ha viszont egy darabja megindul az épületnek, akkor az elég kiszámíthatatlan mód viselkedik, erre nem lehet ésszerűen méretezni. A tornyok ha nem bírták volna a becsapódást nem álltak volna ilyen sokáig, sőt, ha nincs a hő gyengítő hatása, akkor talán nem is ilyen egyenesen dőlnek rommá, hanem hamarabb és oldalabbra.
Egyébként ahhoz, hogy összeomoljon az épület nem is kell a fő tartógerendáknak tönkremenniük, talán már az is elég, ha azok a fém alkatrészek lágyulnak ki, amik a szinteket tartják és ha egy szint leeseik, akkor azt a következő már nem bírja megtartani, az arra következőre meg már még több súly megy és így tovább.
#516616 blarskerin 2010. április. 08. 20:03
blarskerin
Lényegében a szél és a becsapódás is kilengést kelt.
Durva hasonlattal egy függőlegesen álló acélpálca akkor is elhajlik, ha az ujjaddal oldalra nyomod, meg akkor is, ha egy kalapáccsal ráütsz.
Persze az épületek szerkezeti elemei "kicsit" másként viselkednek, mint egy rugalmas acélpálca.

De egy földrengésnél maga az épület tömege kelthet olyan méretű kilengést, mint egy nagy test becsapódása. A földrengést pedig azért elvileg elég szépen el kell viselniük a felhőkarcolóknak.
#516609 blarskerin 2010. április. 08. 19:49
blarskerin
Én nem vagyok mérnök, de egy ilyen magas épület esetében a függőleges tartóknak elég komoly kilengéseket is ki kell bírniuk.
Egy komolyabb szél is kifejthet a teljes felületen akár több száz tonnás "hajlító" nyomást, amit a tartó elemeknek károsodás nélkül el kell viselniük, különben egy viharban összeomolhat bármelyik felhőkarcoló.

Arról persze fogalmam sincsen, mekkora erők elviselésére méretezik őket.

Szerintem Koreában volt ott egy kis "nyersanyaggal való spórolás" is az összeomlás hátterében.


szerk.: Nem lekonyulásra gondoltam, Gpety!
Csak arra, hogy az utolsónak elpattanó tartók adnak egy olyan irányt az összedőlő toronynak, hogy nem függőlegesen, hanem néhány fokkal valamerre dőlve omlik össze.
Más szóval én azt vártam volna, hogy a felső rész nem az alapzatra, hanem néhány tucat méterrel mellé dőlve ér földet.
#516608 Gpety 2010. április. 08. 19:47
Gpety
#516603 :: blarskerin (2010. április. 08. 19:38)
Gpety írta: Ilyenre erőhatásra nem lehet épületet tervezni, ez nem lehet a tervezők felelőssége. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha nincs hőhatás, - ami egyébként messze nem kell hogy meg is olvassza az acélt - nem omlottak volna össze a tornyok. Elég sokáig álltak, egészen addig, amíg a hő el nem végezte a hatását. Ilyen mértékű hő ellen meg nincs védelem, legfeljebb különlegesen ötvözött acél, de olyat építészetben nem használnak, picit drága lett volna.
Egy valamit mondj meg, Gpety! Nem kötözködni akarok, csak nekem kicsit magas és furcsának is tűnik. Hogyan mehettek tönkre annyira egyszerre a tartók? Ha valamelyik csak egy-két másodpercet késik, akkor a tornyoknak valamerre dőlniük kellett volna. Vagy rosszul tudom? Ez a két épület azonban olyan nyílegyenesen önmagába roskadt, mint amikor egy bontásra ítélt háznak kirobbantják az alját.
blarskerin írta:


Egy valamit mondj meg, Gpety!
Nem kötözködni akarok, csak nekem kicsit magas és furcsának is tűnik.
Hogyan mehettek tönkre annyira egyszerre a tartók?
Ha valamelyik csak egy-két másodpercet késik, akkor a tornyoknak valamerre dőlniük kellett volna. Vagy rosszul tudom?
Ez a két épület azonban olyan nyílegyenesen önmagába roskadt, mint amikor egy bontásra ítélt háznak kirobbantják az alját.


A becsapódás néhány szintnek egy oldalát elvitte, tulajdon képen jórészt az egyik oladalt lévő tartók eltűnhettek, így a hőnek már csak a mások oldalt/középen lévő tartókat kellett kilágyítania. Másrészt meg óriási betontömegekről van szó, remélem te sem gondolod komolyan, hogy ha valahol egy részen a hőhatástól kilágyulnak a tartók, akkor a maradék néhány meg fogja azt a néhány ezer tonna terhet és majd oldalra lekonyul? Amikor elérték a tartók a tűzben a határszilárdságot, akkor a hatalmas megtartandó tömeg alatt a még esetleg épp, szívós acélgerendák úgy nyaklottak el, mint a piszkafa, a szintek egymásra estek, így pergett le, mint a dominó.
Ez pedig azért van, mert ezek a tartók statikus terhelésre lettek kitalálva, de ha egyszer egy része megindul az épületnek, akkor a nehézségi erők miatt azok semmit sem érnek.
#516603 blarskerin 2010. április. 08. 19:38
blarskerin
#516594 :: Gpety (2010. április. 08. 19:29)
Dantes írta: Hozzátenném, a becsapódásnál az sem mindegy, hol és mennyire éri a tornyot. Például ha valami egy toronyba felül csapódik be, az nem ugyanolyan mintha középen, vagy lejjebb. A tervezők gondolhattak arra, hogy egy balesetnél, egy gép nekiütközik, ez lehetséges. De arra hogy direkt, frontálisan belerepülnek, mint valami kamikaze pilóta? Ilyen kinek jutott volna eszébe? Ja, mindenütt az mondják hogy a hő megolvasztotta, de ha nem robban és gyullad ki a gép, hát az se tett volna jót. Azt se nagyon bírta volna ki, hogy ekkora test összeroncsolja. Csak akkor lehet nem ilyen hamar omlik össze.
Ilyenre erőhatásra nem lehet épületet tervezni, ez nem lehet a tervezők felelőssége. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha nincs hőhatás, - ami egyébként messze nem kell hogy meg is olvassza az acélt - nem omlottak volna össze a tornyok. Elég sokáig álltak, egészen addig, amíg a hő el nem végezte a hatását. Ilyen mértékű hő ellen meg nincs védelem, legfeljebb különlegesen ötvözött acél, de olyat építészetben nem használnak, picit drága lett volna.
Gpety írta:

Ilyenre erőhatásra nem lehet épületet tervezni, ez nem lehet a tervezők felelőssége. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha nincs hőhatás, - ami egyébként messze nem kell hogy meg is olvassza az acélt - nem omlottak volna össze a tornyok. Elég sokáig álltak, egészen addig, amíg a hő el nem végezte a hatását. Ilyen mértékű hő ellen meg nincs védelem, legfeljebb különlegesen ötvözött acél, de olyat építészetben nem használnak, picit drága lett volna.

Egy valamit mondj meg, Gpety!
Nem kötözködni akarok, csak nekem kicsit magas és furcsának is tűnik.
Hogyan mehettek tönkre annyira egyszerre a tartók?
Ha valamelyik csak egy-két másodpercet késik, akkor a tornyoknak valamerre dőlniük kellett volna. Vagy rosszul tudom?
Ez a két épület azonban olyan nyílegyenesen önmagába roskadt, mint amikor egy bontásra ítélt háznak kirobbantják az alját.
#516593 kacsurka 2010. április. 08. 19:27
kacsurka
Jó, nem azt mondom, hogy belemegy nyolc-tíz gép aztán még áll, de ez nem egy egyszerű ház volt, hanem két rohadt nagy torony! Mellesleg elképzelhető, hogy gondoltak ilyenre! (nem csak terrortámadásra, hanem balesetre is)

Amúgy is a hőhatás miatt gyengült meg a szerkezet (aminek nem szabadott volna), szóval ha nem gyulladnak ki a gépet, akkor kibírják! (szóval mégis igazam volt ilyen tekintetben!)
Amúgy tényleg nem kell hülyének nézni! Lehet hülyeséget mondtam, de én elismerem, nem úgy mint aki szerint két szárny mikroszkópikus darabra robban!
"Kézen állni mindennek tetején... hintázni a világ peremén."
#516582 Gpety 2010. április. 08. 19:19
Gpety
A tornyok nem is a becsapódások okozta károsodástól dőltek össze, hanem az acélszerkezetük nem bírta a nagy hőhatást, simán austenites állapotba mehetett át az acél, kilágyult és összecsuklott. Ez ellen nem véd semmi. Egy dok. filmben láttam, hogy olyanokat állítottak, miszerint a belső, a fémen lévő hővédő azbeszt sok helyen foltokban hiányzott. Szerintem ez is badarság, legfeljebb 5 perccel később omlottak volna össze, ha az szigetelés folytonos.