Talán feltűnhetett az e blogban írt játékok (megjelenési dátuma) után, hogy nem vagyok épp tősgyökeres JRPG kedvelő, épp csak próbálom bepótolni a klasszikusokat. Azonban animét régebb óta nézek, így a stílus nem teljesen idegen.

Talán éppen ezért, de néhány dolgot már most kissé unok, amiket ebben és a következő pár posztban röviden összegzek, bár ezek nem feltétlenül kötődnek csak jrpg-khez.

Ahogy a sztereotipikus mondás is tartja: „A JRPG nem JRPG addig, amíg kalandoraink szedett-vedett társasága len nem győz egy mindenható, gonosz istent, a barátság erejével.” Nekem most speciel a gonosz istenekkel van problémám.

A Final Fantasy Tactics-al játszottam, aminek egyébként egész jó története van, tele politikai cselszövéssel meg intrikával. Aztán egyszer csak szembe jönnek veled ezek a démonok, akik fel akarják támasztani sötét istenüket, mert… csak? Annyit tudunk róluk amennyit elmondanak magukról, hogy élvezik az emberek szenvedését (nagyon eredeti), mi pedig gondolhatjuk, hogy az istenük valami hasonlót akarhat. Vagy a világ elpusztítását? Esetleg szimpla világuralmat? Nem nagyon volt kifejtve, inkább úgy éreztem, hogy a játékosok fantáziájára hagyták: „Nem is kell elmagyaráznunk, ugyanazt akarja, mint a többi gonosz isten.” Köszi szépen, de én speciel a politikai intrikákkal és komplexebb motivációkkal rendelkező karaktereket és sztorit jobban élveztem.

Amint bejött ez az isteni főellenséget tartogató szál, azonnal tudtam, hogy búcsút mondhatok az érdekes történetnek.

A probléma a sötétség isteneivel, hogy mint karakterek általában nagyon gyengék. Nincsen személyiségük, vagy különösebb motivációjuk. Mert egyszerűen nincs rá szükségük, elmondom mire gondolok ez alatt. Ugyanis minden olyan kérdésre, hogy mit miért csinálnak, csak valami nagyon egyszerű okot adnak, a további vitát pedig lezárják azzal, hogy ők istenek, és ennél több magyarázat nem is szükséges. Ami ebből a szempontból tényleg logikus, ha valaki tényleg egy isten, valamiféle felsőbbrendű, az embereknél jóval hatalmasabb létforma, akkor az ő szempontjából tényleg nincs szükség további magyarázkodásra, ő egy isten, egyszerűen csak jobban tudja, hogy mi kell a világnak. Azonban ezzel így, nem nagyon lehet vitatkozni, és kizárja azt, hogy főgonoszunknak bármilyen mélyebb okai legyenek.

A célok, amik felé pedig ezek az istenek általában törekszenek az a világ elpusztítása, hogy miért az mindegy, a sötét istenek egyszerűen csak ezt csinálják. Ha mégis van bármi indokuk, az például kimerül a fentebb említett „élvezetet lelnek az alacsonyabb rendű életformák szenvedésében” szinten. Ami viszont talán még jobb, amikor előállnak valami hasonlóval:

A világ tele van szegedéssel. Megoldás? Visszajutatni a világot a nemlétezés állapotába, akkor nem lesz több szenvedés.

Erre az ember azt mondaná, hogy oké, de….

Na, és itt a probléma, hogy ez logikailag igaz. Lehetne persze vitatkozni vele, hisz valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló mi ezzel a gondolatmenettel a probléma, viszont logikailag megdönteni nem nagyon lehet. Hiszen normál ember nem gondolkodik így, épp ezért, akár azt is mondhatnám, hogy emberi értelem számára felfoghatatlan dimenziókban gondolkodnak az istenek, hiányzik belőlük az az emberi vonás, ami hihető karakterekké tenné őket. Az, hogy ez vajon az írók lustaságából adódik, vagy abból a nehézségből, hogy hogyan is mutassanak be egy ilyen az emberitől távol álló elmét, azt nem tudom, én csak a végeredményt látom.

Ez a problémám a sötétség gonosz isteneivel, hogy marha gyenge karakterek, nincs személyiségük, se különösebb motivációjuk, céljaik sablonosak, és még ha van is valami indokuk, az általában kimerül a fentebb taglalt körkörös logikájú magyarázatokban.

Jobban kedvelem a kidolgozottabb karaktereket, akiknek érdekes motivációik és háttértörténetük van, az emberek pedig ugye alapvetően többdimenziós lények, nagyobb valószínűséggel lesz érdekesebb jellemük (na, nem mintha ne lehetne elrontani ezt is), míg az isteneknél valahogy pusztán létezésük milyenségéből, egy csomó olyan probléma adódik, amit az íróknak eddig nem nagyon sikerült megoldani.

Persze nem azt mondom, hogy ne lehetne az elképzelést valahogy működőképessé tenni, hogy ne lehetne az isteneket, mint személyeket főellenfélként jól bemutatni, vagy, hogy ne sikerült volna ez már valahol, valakinek. Én csak azt tudom, hogy egy érdekesebb főgonosz sokat tud dobni a történeten, és azt, hogy amennyire én tapasztaltam, ezek nem nagyon a sötétség istenei közül kerültek ki.