Köszi a képet, találd]{i!
Nekem fázis-rajzaim vannak a folyamatról.

Egyébiránt ma már erősen csökkent a kumulatív gránátok alkalmazása. Helyettük jöttek az űrméret alatti, nehézfémből készült nyíllövedékek. Azoknak kevesebbet számít a becsapódási szög és a reaktív páncélzat sem tud igazán mit kezdeni velük.

Ne is fáradozz, szerintem eléggé érthető. Ha valaki mégsem értette, akkor itt egy kép : Kumulatív töltet.gif

Bocsika, sokáig nem voltam gép közelben.

Adam!
Tudom, hogy te sem hidrogén és egyéb anyagfelhőkre gondoltál. De ez az éter egy lényegében érzékelhetetlen, szuperfolyékony valami lenne az elképzelések szerint, ami teljesen kitölti a világegyetemet.
Nekem egyik felől nézve ordas baromságnak tűnik, másik felől meg logikailag akár meg is magyarázhatna bizonyos dolgokat.

Gpety!
Mint volt tankosnak, nekem magyaráztak valamennyit a kumulatív gránátokról. Na nem olyan sokat, hogy előadást tarthatnék róluk! A lényegük az, hogy a robbanótest parabolikus formában van kiképezve és a becsapódáskor a robbanás teljes energiáját egy igen kis területre koncentrálja. Ezzel túlhevíti a harckocsi páncélját, és itt kialakul egy fémolvadék, "fémsugár", ami egyszerűen átégeti magát a páncélzaton.
Ha nagyon homályos volt a leírásom, akkor kereshetek neked rajzot róla.

Viccet félre téve a kumulatív lövegek is lyukat égetnek a fémen, állítólag a töltetük egy része a nagy nyomás és hő miatt át is mehet plazma állapotba, úgyhogy ha azt nézzük, akkor már létezik a gyakorlatban is elterjedt, régóta használt "plazma fegyver".

Filmekben láttam, hogy a lézer lyukat tud ütni a fémekbe, átéget mindent, ami az útját keresztezi.
A hagyományos, vonalkód-olvasó lézer persze nem. Szép is lenne, ha kódolás közben ledarabolnám az ujjaimat

Ez igaz. De az a lézerfegyver nem sztárvórzos. A valóságban ezek máshogy működnek.

Plazmapisztoly létezik, de nem szörnyek, hanem fémek darabolására. Viszont lézerfegyver már van, amivel már műholdat is lőtte ki a földről.

Amivel a Dead Space játékban kell írtani a szörnyeket, a plazmavágó, az olyan kitalált fegyver, vagy létezik olyan?
Mert az rendben, hogy a sztázismodul, ami tárgyak lassítására szolgál (vagy éppen a használóját gyorsítja fel a környezethez képest) valamint időlassító ami TimeShift-ben van, az még nem létező, kitalált fegyverek.
Ami a DS-ben van energiagóc, ívfegyver, meg ilyenek, azok csak a képzelet szüleményei, vagy már ma is van elképzelés ezek használatára?

A plazma az oké is lenne, de a SW-ben mindig "nehéz turbólézerekről", meg "quad lézerekről" beszélnek, meg elvétve ionágyúkról. Plazmavetőkről nem emlékszem, hogy szó esne.
A könyvekben konkrétan "lézerlövedékekről" esik szó.

A műfaját tekintve nagyon egyetértek veled, bár ezért várható, hogy a rajongók ugyanúgy megköveznek, mint amikor a történettel kapcsolatos fenntartásaimnak adtam hangot.

Azt szólom hozzá, hogy az nem lézer, hanem plazma. A SW pedig nem sci-fi.

Az éter nem olyan részecskét jelent, ami láthatóvá tenne bármit is, Adam! Ez az éter nem azonos a vegyiparban használt éterrel. Ez egy régi elképzelés felélesztése.
De ha a robbanásokon fel vagy akadva, akkor mit szólsz a Csillagok Háborúja lézereihez?
A légkörben azért látjuk a lézer sugarát, mert a levegő molekuláin szóródik a fény. A világűrben ezt nem lehetne látni.
Arról már nem is beszélve, hogy az igazán nagy energiájú lézerek az emberi szem számára láthatatlan tartományban dolgoznak. Tehát még a levegőben sem látszanának.

Az éter létének feltételezése már nem új keletű dolog. Vagy tíz éve cikkezgetnek róla.
Egyes elképzelések-feltételezések szerint az éter léte a gravitációra is magyarázatot adna.
Valami olyasmi az elképzelés lényege, hogy az éter energiája minden irányban kifejti a nyomását, de az egyik irányból a Föld tömege leárnyékolja egy részét.
Más elképzelések szerint az éter miatt létezik a "nullponti energia".

De hogy mi az igazság? Az majd valamikor a jövőben derülhet csak ki.

Hát igen, észrevettem, hogy elkanyarodtunk az UFO-s témákról . Azért írtam az oroszlánokról, mert ez kapcsolódott az előző hozzászólásokhoz. (Mindig az aktuális témához próbálok hozzászólni.)
Nem akartam témarontó lenni.
Ufó magazint majdnem mindig megveszem, sok érdekes dolog van benne. A mostani számban is találtam egy érdekes cikket.
Idézek belőle:

Rezgő univerzum: Szuperfolyékony közeg?
"E sorok írójának az a véleménye, hogy a vákuum egy olyan közeg, amelynek tulajdonságait az úgynevezett szuperfolyékony hélium tulajdonságaival modellezhetjük. 1911-ben Kammerlingh-Onnes svéd fizikus 2,19 Kelvin-fokra hűtötte a héliumot, és ekkor a folyadék tulajdonságainak drámai megváltozását tapasztalta. Föllépett a "szuperfolyékonyság" jelensége, vagyis a folyadék belső súrlódása megszűnt, benne a tárgyak közegellenállás nélkül mozogtak. Vagyis a héliumfolyadék a mechanikai tulajdonságait tekintve úgy kezdett viselkedni, mint a "semmi", a vákuum.
Ugyancsak Kammerlingh-Onnes fedezte fel, szintén 1911-ben a szupravezetést, vagyis hogy bizonyos fémötvözetekben az abszolút nulla fok közelében az áram ellenállás nélkül folyik. A tömör vezető úgy viselkedik tehát az elektronok számára, mint a semmi, a vákuum.
A világegyetemet kitöltő vákuum tulajdonságai sok esetben hasonlatosak a szuperfolyékony héliuméhoz. Egy közegben ellenállás nélkül mozognak a bolygók, a csillagok (amelyek, mint tudjuk keringenek a galaxisok magja körül). Mégsem lehet a vákuum a "semmi", hiszen minden köbcentiméterben ott nyüzsögnek a virtuális részecskék, és persze elektromágneses hullámok szelik át az univerzum minden pontját, elég csak felnézni a csillagos égre. Valaminek ott rezegnie kell, ha hullám terjed benne, a "semmi" nem rezeghet, nem közvetíthet kölcsönhatásokat."

Ezek szerint mégis létezik az éter?

Ez a téma lassan elég messze kanyarodik az UFO-któl és a paranormális dolgoktól!
De a hím oroszlán kölyköknek egy idő után mindig el kell menekülniük a falkából. Vagy saját falkát szereznek, vagy magányos hímek maradnak. De a saját falkájukban nem maradhatnak.

Érdekes módon az állatvilágban nagyon sok fajnál van ez a természetes védelem az elkorcsosulás ellen, hogy a felnövő hímeknek el kell hagyniuk a csapatot, melyben születtek.

Az oroszlánoknál a nőstények vadásznak, majd az elejtett állatot a hímek fogyasztják el. Amikor jóllaktak, a nőstények és a kölykök csak utána juthatnak hozzá a táplálékhoz.
Ez minden falkában így van, persze lehetnek csak nőstényekből álló falkák is. Ott a nőstények esznek először, viszont van rizikó, mert a hiénák gyakran megtámadják őket.
Ha hím is van velük, akkor nem. A hím oroszlántól félnek.
Az oroszlánoknál gyakoriak az összetűzések is, amikor az egyik hím megöli a másik hím utódjait. (mint az Oroszlánkirály filmben, amikor az apját elvesztett kölyöknek menekülnie kell a másik hím miatt).

Stratégia még az oroszlánok és a farkasok falka-vadászatában is van.
Méghozzá elég magas szintű.

A csimpánzok is meglehetős komoly együttműködéssel kergetik egy különálló fára a kiszemelt zsákmányukat. A fiatal, könnyű hímek kergetik az ágakon, és tördelik le a kapaszkodóit, az idősebb, a rangsorban előrébb állók verik agyon a földön.
És azért mondják, hogy szinte már rituális a megölt majom elfogyasztása, mert a nőstények igen ritkán jutnak egy-egy falathoz belőle. A vadászatban részt vevő hímek fogyasztják el, és a hordabeli rangsor alapján jutnak a maguk részéhez.
Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy csimpánz leül és szétosztja a zsákmányt, hanem a rangsorban előrébb állók kezdik először marcangolni.

A gorillák gyakorlatilag teljesen vegák. Érdekes módon mégis nagyon értelmesek.

A dokumentum filmek szerint a csimpánzok egy másik, kisebb testű majomfaj egyedeire szoktak vadászni. Elkülönítenek egyetlen egyedet, egy különálló fára kergetik, majd az ágakat letördelve alatta, lezuhanásra késztetik. Utána agyonverik és szinte rituálisan elfogyasztják.
Azt is megfigyelték, hogy a csimpánzok a kövek alatt található rovarokat is elfogyasztják, sőt pálmalevél szárából olyan "eszközt" készítenek, amivel termeszekre "halásznak".
Tehát a csimpánzok fogyasztanak állati fehérjét, sőt még a szervezett vadászatot is űzik!

Bocs, nem kötekedni akarok, de úgy tudom, hogy a majmok nem fogyasztanak húst, mind növényevők.
Húsevő majomról még nem hallottam, szerintem nem is létezik.
Az előember (Homo sapiens) viszont fogyasztott húst, mellette gyümölcsöket, zöldségeket, gombákat.

Szintén a Discoveryn, vagy talán a NatGeo-n volt, amiről én beszélek is.
Ahhoz, hogy az ember tekintélyes mennyiségű húshoz juthasson, már szerszámot kellett használnia, hiszen anélkül nem tudta volna feltépni az elejtett, vagy más ragadozóktól zsákmányolt állatok bőrét.

Más szóval előbb okosodnia kellett, szerszámot készítenie, hogy a húsevéstől okosabb lehessen.
És ha elolvasod figyelmesen, akkor én azt írtam (a filmre hivatkozva), hogy csak a hús és a tűz együttesen okozhatott igazi táplálkozásbeli változást.
A tűz használatáról fogalmunk sincsen, hogy mikor kezdődött.

Az előemberekhez igen hasonlatos csimpánzok is vadásznak. Más fajtájú majmokra és el is fogyasztják a húsukat. De ettől valahogy nem indult fejlődésnek az agyuk sem minőségileg, sem mennyiségileg. Pedig nyilván sok száz, de lehet, hogy több ezer éve művelik ezt.
És más területen igen emberi vonásként a szomszédos csimpánz-hordák igen sokszor vívnak vad háborúkat egymás ellen. Feljegyeztek olyan esetet is, amikor egy horda szabályosan kiirtotta a szomszéd csoportot.

Az agytérfogat hosszú idő alatt növekedett meg.
De az sem kitaláció, amit én írtam. Mint írtam, egy dok.filmben volt róla szó, hogy a nyers hús nem valami kalóriadús táplálékforrás egy a miénkhez hasonló fogazatú és viszonylag gyenge rágóizomzattal megáldott faj számára.
A mindenevő fogazat egymagában még igen kevés az üdvösséghez. Ahhoz kell egy megfelelő harapó-rágó erő is.
A gumós felületű mindenevő fogazat ugyanis csak összezúzni tudja a hús rostjait, nem pedig valóban aprítani, mint a ragadozók éles, tarajos zápfogai.
Hosszú rágicsálás után is őseink max annyit érhetek el, mintha kiklopfolt nyers húst kellene lenyelnünk!

Az agytérfogat is biztosan számít, de nem általánosságban.
Csak a főemlősök egymáshoz hasonlított agytérfogata.
És persze nem elsősorban csak a mennyiség, hanem a minőség számít.
Bár egy "elavult" elmélet szerint a mennyiségi változás egy bizonyos határon túl minőségibe is átválthat.

szerk.: érdekes,hogy mindenki a húsfogyasztásban látja a csodát és senkinek sem tűnik fel, hogy őseink körül volt egy olyan táplálék forrás, mely sokkal nagyobb mennyiségű, könnyen emészthető fehérjét tartalmazott!
Pedig a természeti népek a mai napig felfalják a "fehérje bombának" is nevezett hernyókat és rovarokat!
Mégsem lettünk rovarevők, pedig ebből ugye annak kellene következni.