Kicsit sántit a magyarázatod, Chocho! Az őseinknél a táltosok is igyekeztek a sötétség szolgáit, az ártó szellemeket távol tartani, illetve kiűzni a betegekből. Pedig ők sem keresztények nem voltak, sem szentelt vizet nem használtak. Szerintem a szenteltvizes sátán, illetve démonűzésre sokkal egyszerűbb magyarázat van. Ezeknek a filmeknek a többsége az USA-ban készül, vagyis a keresztény kultúrkörben. Ezért el sem tudják képzelni, hogy más módon is lehetne harcolni a sátán és a démonok ellen, mint keresztény módon. Gondolom, ha egy ilyen filmet vlamelyik természeti nép körében forgatnának (szibériai sámán-kultusz, vagy egyéb a kereszténységet csak mázként viselő népnél) akkor egészen más démonűzésnek lehetnénk szemtanúi. Éppen ezért volt egy nagy adag irónia a kérdésemben, hogy miért hat a szenteltvíz minden ősi démonra. szerk: a sötétség és a fény, a gonosz és a jó harcára igen ősi és jó példa még a perzsa mitológia is. Ahriman - a sötétség és a gonosz istene Ahura Mazda - a "bölcs úr", az istenség ki nem mondható nevének helyettesítésére szolgáló név.

Valaha, jó sok évvel ezelőtt láttam egy filmet erről a témáról. Próbáltak rájönni, hogy mi indíthatta el ezt a "vámpír-sztorit". De nem találtak olyan betegséget, ami harapás útján terjed, a beteg vérre szomjazik és nem bírja a napfényt. Van olyan betegség, amitől nem bírja valaki a fényt, de a többi nem stimmel. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy talán egy veszettség-járványról lehetett szó, ami beindította ezt a képzelgést. A veszett ember nem gondolokodik és cselekszik logikusan, támadó kedvű, sokszor még harap is és a nyálával harapás közben terjeszti a betegséget. Ha tényleg erről van szó, gratulálok a kutatóknak! De szerintem a vámpír is éppen olyan legenda, mint a vérfarkas, vagy váltófarkas. Nem érdemes keresni az alapját. Szerintem nem létezik egyik sem. A vámpir is csak egy legenda, ami itt maradt a babonás középkorból. Viszont nagyon jó történeteket lehet belőle írni!