Üdv Minden Történelem mániásnak

Olyan segítséget szeretnék kérni hogy egy olyan téma kellene történelemből ami nem túl ismert de érdekes fogalmazást lehet róla írni. A kor az őskortól a honfoglalásig. Ha van valami jó témája valakinek legyen olyan kedves és itt vagy PÜben írja meg a témát mert 5 ös akarok lenni töriből.

Előre is nagyon köszi

Ma megtudtuk hogy jövő hét csütörtökön írjuk a kisérettségit töriből.Előre szurkoljatok...

Igazad van, de a belinkelt oldalról (ha jól emlékszem), annyit lehetett elolvasni, hogy "tatárjárás" és kész. Szóval mindenkinek igaza van, vagy ha úgy jobban tetszik senkinek sem

Az érettségi feladatban nem a Tatárjárásról kellett írni, hanem az azt követő újjáépítésről, én csak annyit írtam a Tatárjárásról, hogy a tatárok 1241-42-ben hatalmas pusztítást végeztek az országban és a lakosság jelentősen lecsökkent. Temüdzsin, meg az, hogy honnan jöttek a tatárok, meg a Muhi csata részletei nagyon érdekesek, csak az újjáépítéshez nincs közük... Ha arról beszélsz az olyan mintha kérdeznének egy új Ford motorjáról, te meg 1909-től levezetnéd a Ford történetét.

Nem véletlen, hogy nagyon nagy és erős hadseregük volt. Hódításaik során nomád népek tucatjait hódoltatták meg és sorozták be saját hadseregükbe. És az ázsiai sztyeppéken nem nagyon lehetett megtelepedett, szántó-vető feudális államokat létrehozni. Ott igen sokáig a nomád életmód volt a nyerő.
Ennek következtében nem tudtak elpuhulni, kényelmesebb élethez szokni a nomád harcosok.
És ugye a vad, kemény harcosokból vad és legyőzhetetlen hadsereget lehet szervezni.

Életmódjukban, kultúrájukban és technikájukban a nomád népek általában valóban fejletlenebbek, mint a megtelepedett, feudális országok.
De van pár eget rengető különbség a kettő között.
A nomád népeknél a népesség létszámához képest sokkal nagyobb a potenciális harcosok létszáma! Egy pásztor fiú tizenéves fejjel már kész harcos volt. Tudott lovagolni, nyilazni és megértette a parancsokat.
Másik nagy különbség, hogy a nomádoknál egy szerencsés és kellően elszánt harcos igen magas rangra emelkedhetett a vitézsége és az ezáltal elért vagyona miatt.
Egy nincstelen csóró pár sikeres hadjárat után gazdag és megbecsült család, vagy nemzetségfő lehetett.

És a feudális jobbágy? Akinek ha nem volt nagyon muszáj, fegyvert sem adtak a kezébe? Akit egész életében megalázkodásra, szolgaságra neveltek? Ő hová emelkedhetett fel egy háborúban?

Írtam, hogy egészen más szempont, nem a történelem esszé vonalán szólok hozzá.
Egyébiránt, akit meglep, hogy a mongolok mennyire szervezett és nagy létszámú hadsereggel tudtak Kínára támadni, annak kicsit el kellene mélyednie a nomád népek szokásaiban, történelmében.
A nomád néped ugyanis vagy elvándoroltak az erősebb ellenség elől, vagy behódoltak neki. A behódolás viszont már annyit jelentett, hogy a következő hadjáratban a behódolt nép volt az előőrs, vagyis ők támadtak először.
Egy hódító nomád nép hadereje így a hódításoknak megfelelően úgy növekedett, mint a lavina.

De ezt megint az esszétől függetlenül írom!

2 mondatban elhelyezed időben térben, meg leírod miről írsz az bevezetésnek megteszi, tárgyalásban kifejted 4-5 modnatban amit kérdez, befejezésben meg írsz amit kaarsz 2 modnantban

Én más szempontból "kötekszem" egy kicsit. Bár ez nem a te egyedi hibád. Nagyon sok helyen úgy írják le a mongol hadi szervezetet, mintha az kifejezetten Dzsingisz kán, vagy a mongolok találmánya lett volna. Pedig akkor már igen sok évszázada ismert és alkalmazott rendszer volt.
Ugyanilyen szervezetet használtak honfoglaló őseink is, akikről a krónikák feljegyezték, hogy a fejedelmük két tömény, azaz 2x10'000 harcossal száll táborba. Érdekesség már maga az elnevezés is, mely az évszázadok alatt a tumen, tömén, tömény változatok ellenére nem csak jelentésében, de még hangzásában is hasonló maradt.
A felderítés őseink által is alkalmazott rendszerére is hozhatnék egy sor példát a kalandozások korából, amikor a "vert helyzetben" levő magyarok hirtelen megrohanták elbizakodott ellenfeleiket és fényes győzelmet arattak.

úgy szar ez az esszés része a törinek ahogy van..
nagyesszében is írok,írok és azt látom már fél oldalt írtam és még nem sokat bsezéltem a fő témáról..

most írd me ga 16 soros verziót a msotani 60 helyett megmondom kb mennyi pont
A vicc az h ez kb 1-es szint, mert nem a táméról írtál hizen a tatárjárás utáni újjáépítésről kellett írni te írrtál erről 3 sort össz

Hello...
Van egy iskolai feladat az a feladat h soroljuk fel a most létező királyságokat és az uralkodók nevét..tudnátok-e segíteni???

Valaha, a rendszerváltás előtti történelem tanításban csak azt hangsúlyozták, hogy Lenin és a bolsevikok voltakaz elsők, akik felismerték a békeg szükségességét, hiszen Lenin első határozata, dekrétuma éppen a békéről, az orosz katonáknak a frontról való hazaviteléről szólt.
És a "csúnya orosz bácsik" előg sokáig nem értek rá velünk foglalkozni. Még akkor sem, amikor a magyar Tanácsköztársaság segítséget akart kérni tőlük. Túlságosan lefoglalta őket a saját polgárháborújuk, melyben a fehérek igen komoly külföldi segítséget is kaptak.
Még a II. világháború előszeleként is szívesen vették volna, ha Magyarország kimarad az ellenük induló háborúból.
Molotov külügyminiszter elvtárs éppen azért kísérte Magyarországra az 1848-as honvéd lobogókat, mert titokban felajánlotta Sztálin nevében Horthy kormányzó úrnak, hogy amennyiben Magyarország semlegessé nyilvánítja magát, úgy a Szovjetunió minden segítséget megad az országnak az ezeréves határoknak megfelelő helyreállításában.

Én is csak Impossible utolsó hozzászólására írtam, hogy ezáltal is mutassam, hogy mennyire nem volt közük a békerendszer alakulásához.

Egyébként épp a forradalompártiak javasolták, követelték a mielőbbi békét az oroszoknál, szóval szerintem nem szépítették a háború eredményeit, hisz az egészet felróhatták a cárizmus hibájának.

Konkrétan örült a vezetés, ha egyben tudják tartani Szovjet-Oroszországot. Egyáltalán nem érdekelte őket a békerendszer (ugye ők különbékét kötöttek), ráadásul meg sem hívták őket a tárgyalásokra, hisz Európa nem ismerte el az új orosz rendszert. A szovjet-oroszok meg nem ismerték el a békerendszert, hisz úgyis jön a világforradalom, mely elsöpri a nemzetközi rendszert, meg a különbségeket, satöbbi.

Csak célozni akartam, hogy ők nem restellettek volna ránk jönni, ha fészkelődünk

A "csúnya orosz bácsik"-kal nem értem, hogy mire célzol az első világháború után.

Így van, nagy és hatalmas antantnak már kivolt a töke a háborúval, és nemigazán volt kedve törődni a törökök,kis-ázsiai "hódításaival".
A mi nyakunkon meg ugye itt voltak azok a csúnya orosz bácsik, és nem nagyon hagyták volna szerintem, h a lázongjunk.

Azt kellett volna nekünk is csinálni mint a törököknek trianon után,- visszafoglalni a területeket.
Őket is eléggé megnyírbálta a háború vesztes kimenetele, de ők nem adták fel, most hirtelen nem is tudom h kicsoda, de egy erős jellem az ország élére állt,és ha nem is az összes régiót, de a fontosabbakat visszafoglalta.
De persze mint mindig, mi a belső hülyeségeinkel voltunk elfoglalva"megint", nemhogy követtük volna a példájukat

Nem mondanám tudatlanságnak, egy csomó ideig például én sem voltam pontosan tisztában a jelentésével (illetve azzal, hogy miért ez a neve). Gyakorlatilag szó szerint bekerítést jelent, főleg Angliában, a XVI-XIX. század folyamán zajlott. Mondjuk úgy, hogy a gyapjú jó üzletnek számított a korszakban, sokan áttértek a juhtenyésztésre. Az angol főnemesek és a gentry pedig az addigi közös használatú földeket bekerítette, ott legeltetett, elűzte a jobbágyokat, akik kénytelenek voltak a városokba települni, ezzel hozzájárultak a manufaktúrák kialakításához. Ez lenne nagyvonalakban.