Hogy a hadiflottájuk hol állomásozott, azt nem tudom (valószínűleg a legfontosabb kikötőjükben, Güteiónban), de az biztos, hogy az Eurotas-t használták, mint szállítási útvonalat. Gyakorlatilag bárhova eljuthattak vele a Peloponnészoszi félszigeten belül (onnan meg Hellász más részeire), kivéve Güteiónba (ha jól tudom, Spártától délre nehezen volt hajózható a folyó).

A görög folyók méreteit és Spárta hegyvidéki fekvését tekintve nem gondoltam, hogy volt tengeri hajók fogadására alkalmas kikötője is a városnak.
Úgy tudtam, hogy a spártai flottát a behódoltatott partmenti városok kikötőiben építették és állomásoztatták.

Köszi az infót! Nem véletlen mondják, hogy a jó pap is holtig tanul, mégis bután hal meg.

Nos, a konkrét jelenetre nem emlékszem, de Spárta városának volt kikötője, az Eurotas folyón.

Mit vártál egy holliwoody filmtől, Dantes?
Amikor a császár húgát szállító gálya "az apállyal indul"? Vagyis sohanapján. Ugyanis a Földközi-tengeren nincsen ár-apály!
Ahogyan a hunok sem indítottak soha gyalogos rohamot. Hiszen a "római" történetírók feljegyezték, hogy a hunok lóháton esznek, beszélgetnek, Attila nyeregben ülve fogadta szerintük a követeket is.

A catalunumi csata sík mezeje egyik pillanatról a másikra meredek dombok labirintusává vált, ahol egy lovas nép sohasem vállalna csatát. Arról már ne is beszéljünk, hogy a római krónikák szerint egyetlen kis domb volt az egész síkon, amit a rómaiak megszálltak ugyan, de a csatában nem vették nagy hasznát.

Ennyire jót csak a Trója c. film kezdetén nevettem, amikor Paris és Helena csak úgy lesétáltak Spártából a város kikötőjébe!
Az a néhány száz kilométer, ami Spártát elválasztotta a tengerektől, csak egy kis esti séta.

szerk.: Szerintem Attila seregének nagyobbnak kellett lennie Catalaunumnál. A mi őseinkről feljegyezték, hogy a fejedelmünk 20'000 lovassal száll táborba. Pedig a mi népünk nem volt birodalom-alkotó.
Attila pedig joggal elvárhatta, hogy egy ilyen háborúban a csatlós népek seregei is csatlakozzanak a hunokhoz.

Az a máglya valószínűleg kitaláció. Nem valószínű, hogy Attila megmutatta volna a hun harcosoknak, hogy fél, hiszen azzal saját vezéri tekintélyét tette volna tönkre.
Ez olyan kitaláció, mint a múlt heti Attila filmben, hogy a hunok csak a lovasroham közben vették észre, hogy ingoványos talajra csalták őket.

Én valahogy úgy érzem, hogy Aetius is győztes volt, meg Attila is.
Van ugyanis a stratégiai győzelem, meg a taktikai győzelem.
Taktikai győzelem, ha egy hadvezér megnyer egy csatát.
De a stratégiai győzelmet csatavesztés árán is el lehet érni. Márpedig hiába maradt Attila a catalaunumi csatamezőn, mint győztes, ha a serege vérvesztesége, vagy isten tudja milyen más okokból, nem tudta folytatni a hadjáratát, és vissza kellett fordulnia.
Ebben az esetben Aetiusé lett a stratégiai győzelem, hiszen elérte, hogy a hunok visszatérjenek szállásukra.

És az sem kizárható, hogy a következő évi hun hadjárat olyan "mutassuk meg", vagy hogy a témánál maradjunk, dafke indult Itália ellen.

Ezzel most feladtad a leckét, Dantes!
Én nem vagyok vallásos, de tudomásom szerint Attila idejében már létezett a római katolikus és a bizánci katolikus egyház is. A legenda szerint ugyebár Attilát is egy pápa fordította vissza alázatával Róma alatt.
Akkor hogyan lehetett volna hun irányítású az egyház? És melyik a kettő közül?
Zsidó irányítás? Hiszen akkor már nem léphettek a korábbi Izráel területére a zsidók, a rómaiak lerombolták a Nagytemplomot, tehát zsidó vezetése semmiképpen sem lehetett az egyháznak, a zsidók akkor már hazátlan, szétszóródott nép voltak.

A Catalaunumi csata, mint fantázia?
Lehet, de minek? Minek fantáziált volna bárki olyan kétértelmű dolgot, mint a catalaunumi csata? hiszen mindenki római diadalnak tartja, közben a kor szokásai szerint az volt a győztes, aki a csatamezőn állva maradt. Attila hunjai napokkal Aetius távozása után is ott álltak a csatamezőn.
Ha valaki "nyugati" csak kitalálta volna a csatát, akkor rögtön utána, vagy közben kellett volna meghalnia Attilának, és széthullania a birodalmának.
Márpedig Attila a csatát követő évben járt Rómában. Hadjárata során feldúlta Aquileát és nem volt római had, mely útját állhatta volna seregének.

Azon nem csodálkozok, hogy egyes nekivadult "magyarok" még a mayákat is vérrokonainknak, testvéreinknek tartják, és szerintük ahhoz, hogy őseink keletről idejussanak, előbb el kellett hagyniuk a Kárpát-medencét és keletre (szembe az egész népvándorlással!) kellett vándorolniuk.

Egyáltalán nem olyan összefüggésben mondtam, hogy akárcsak egy kicsit is sértő legyen. Előbb nézd meg a korábbi hsz-eket.
Ha meg megsértettem domigeryt, akkor elnézést kérek, de nem valószínű, hogy így lenne, mert akkor ő szólt volna nem pedig te!

guru_viktor:
Bagdadba találtak korsókat, amivel lehetett kis feszültségű áramot csinálni.

Egymás édesanyjára utalgatni nem szokott vicces véget érni a valóságban. Amit pedig nem tennél élőben, ne tedd egy fórumon sem!

Én utaltam anyukádra, és viccnek szántam.
Úgy látszik nem sikerült...

Én Gárdonyi Gézára, az Egri csillagok írójára céloztam, aki írt egy csodaszép regény Attila, vagy ahogyan a régi kiadásban írták Átilla utolsó éveiről. És ebben a regényben bizony elég alaposan kielemzi a catalaunumi csatát, végigrángatja a főszereplőt a csata minden mozzanatán, egészen a hun sereg egybegyűjtésétől a csata utáni elvonulásáig.
Ezért írtam, hogy elég ismert, hiszen gondolom, nem én egyedül olvastam A láthatatlan embert.

Azt mondjátok túl ismert. Hát tudom hogy mi az de tanulni nem tanultam róla de mindegy a töri tanárom nem tudja hogy én tudom. Egyb aki anyumra célzott annak még egyszer anyum töri tanár szóval talán nem árt ismernie

Azt választasz, amit akarsz, Dömigery!
De a Catalaunumi csata igen ismert esemény. Gondolj csak Gárdonyi híres regényére, A láthatatlan emberre, melynek egyik legfontosabb momentuma éppen a csata leírása!

Az a hun-római csata nem?
Szerintem ezt sokan ismerik. (Csak azért hogy azt válaszd amit én ajánlottam )
És amúgyis, még az anyukád is ismeri!!

Csak hogy senkinek se legyen igaza a Catalaunumi csatát választom. Anyum javaslatára aki egyb töri tanár csak eddig nem volt itthon Azért köszi

Nagyon szívesen, Dömigery!
Ha esetleg kellene pár rajz, csak szólj!
De persze Kínában is van egy nagy csomó érdekesség, amit érdemes megemlíteni.
És valójában tele van a világ olyan alig ismert apróságokkal, amelyekkel el lehet kápráztatni a tanárt!

Szívesen segítettem. Ha esetleg az én ötletem választanád és nem találsz anyagot szólj nyugodtan.

Ma megírtam a töri kisérettségit, úgy érzem hogy jó lett.

Amúgy én ezeket a kínai cuccokat (hülyének fogtok nézni) egy játékból tudom. A játék néha eltér a valóságtól, a személyek és az egyes történések igazak csak a kimenetelük nem. DE a játékban van egy enciklopédia, ami mindent leír arról a korról. minden személyt, csatát, különböző eseményeket, akár a dinasztiákra lebontva.

Dantes tényleg érdeks csak nem ezer elött volt Én Adolf Eichman holokauszt vagy II ból választanák szívesen de hát nem lehet.

Köszi az ötleteket még meg gondolom melyiket írom meg valószínűleg Blars a tied lesz de aztán lehet inkább tudományosabb lesz Terroré.

Köszi mégegyszer

Azt is hallottam, hogy egy egyiptomi fáraó sírjába koka maradványt találtak.... nem semmi.

domigery: Sárgaturbános lázadás, a dinasztiák közti háborúskodás(Han, Shu, Wu, Wei), egyes személyek( Liu Bei, Cao Cao)akikhez legendák fűződnek.

Volt egy vitatott egyiptomi expedíció, melynek a hajósai állítólag megkerülték egész Afrikát, miközben a mesés Punt országot keresték. Az egyiptomi hajók, és a korabeli főníciai bárkák ismeretében sokan tagadták az egész expedíció lehetőségét. De aztán találtak egy érdekes kijelentést, ami igazolta, hogy valóban megtörtént az utazás. A hajósok leírták, hogy egy idő után Ré napisten fordítva járt az égen. Vagyis ha folyton a napot figyelték, akkor azt tapasztalták, hogy nem balról kel fel és jobbra nyugszik (ne a versikére gondolj, mert itt dél felé kellett nézni), hanem jobbról balra haladt!
Ez egyértelműen bizonyította, hogy aki ezt leírhatta, az megjárta a déli féltekét.
De ha akarod, akkor az egyiptomi hajókról is küldhetek pár képet.

Blars kifejtenéd azt a hajózást egy kicsit? Egyb bármi ami 300 000 évtől 1000 ig tartott.

Terrordrone Kína 1 3 sz ból valami konkrétum? Vagy mi alapján írjam meg

Húú... én láttam videót, ahol egy erdélyi idős nő beszél a mészárlásról, ha tudom mondom a linket.

Írj az ókori kínai történelemről, hidd el nagyon érdekes.
I-III. század.

Egy konkrét eseményről kell írnod, vagy bármilyen téma lehet?
Például hajóépítés, ókori hajózás?
Vagy kimondottan az ősmagyarokat érintő téma kellene?