Amikor az első trailerjét láttam elintéztem annyival,hogy "ez is csak egy újabb bezsúfolódunk a plázába/boltba kint meg banzájoznak a szörnyek" - szerű film lesz.Ahogy telt az idő egyre több pozitív kritikát olvastam,mind az IMDB-n mind a Rottenen és egyéb oldalakon.Később persze kiderült,hogy a filmet Frank Darabont rendezi,akinek a Remény rabjait és a Halálsoront is köszönhetjük(Kész Stephen King specialista).Innentől kezdett nagyon érdekelni a film,ami nem mellesleg a már említett "horrormester" egyik regényének adaptációja.
A film végén a stáblistát bámulva csak annyit tudtam kinyögni,hogy:-Na b'zmeg!
A film befejezésének bérelt helye van a Legjobb Negatív Endingek Csarnokában.
De talán nem kellene a film végével kezdenem ezt a leírást.
A történet dióhéjban:
Az évszázad legnagyobb vihara után egy kisváros lakói éppen a károkat mérik fel,közöttük a Thomas Jane által alakított főszereplővel,amikor a közeli hegyekből hatalmas ködfal ereszkedik szépen lefelé a város irányába.Senkit sem zavar,hiszen a köd az csak köd...
David Drayton(Thomas Jane) fiával elindul a városban található boltba élelmiszerfeltöltés végett.A boltban nyüzsögnek az emberek,mindenki a viharról beszél egyszóval a város lakói örülnek,hogy egyben vannak és optimistán néznek a jövö felé.Persze jön a köd és a bolt ajtaján beesik egy vérző sebekkel tarkított férfi,hogy "baj van,valami van a ködben".A fehér tejföl ezek után a hatalmas ablakoknak feszül és mindenki félni kezd egy kicsit.Egy nő mit sem törődve az intelmekkel kiszalad a vegyesből,de a ködben eltűnve már csak a sikolyait hallani.Innentől már mindenki nagyon fél.
A lények pedig csak jönnek az emberek közül pedig páran(na jó többen) meghalnak...
Egy elmeháborodott nő elkezd prédikálni,hogy a köd és a benne rejtőző lények,mind Isten elégedetlenségének manifesztációi.Ahogy nő az elkeseredettség egyre többen kezdenek hallgatni a bolond prédikátorra.Néhányan azonban racionálisabban vizsgálják az egész dolgot...
És el is érkeztünk a film központi témájához.Igaz,hogy ez egy horrofilm,de a lényeg,a különböző csoportok közötti konfliktusokon van,nem pedig a fröcskölő ketchupon és kiszakított beleken.
Vallás kontra racionális gondolkodás(legalábbis az arra való törekvés).
A film legfeszültebb jelenetei is ezekhez a vitákhoz köthetőek.A film előrehaladtával az emberek egyre elvakultabbak lesznek és nem átallanak
egy szerencsétlen,fiatal katonát emberáldozatként Istennek bemutatni,hogy megnyugtassák annak háborgó lelkét.
Kiderül azonban,hogy
A köd és a szörnyek egy balul elsült katonai kísérlet melléktermékei,amely kaput nyított egy párhuzamos világba.De a prédikátor mellé állt emberek ezt nem hajlandóak elhinni.
A film utolsó 15 perce bűntet:
David Drayton fiával és egy maroknyi emberrel kiszökik a boltból,miután egyikük agyonlőtte a hibbant csajt,mert az Dave fiát szánta következő áldozatnak.Nekivágnak a ködnek,mert hiszik, valahol vége kell,hogy legyen.A dolgok eddig rendben lennének,de a köd nem szűnik és találkoznak egy hegyméretű monstrummal is.Innentől érezhető az elkeseredettség,hogy nincs kiút.Az utat azonban folytatják,amíg benzin van a tankban...egyszer azonban elfogy az is.Az öt túlélő a menekvést már csak az öngyikosságban látja.David fogja a fegyvert,amiben csak 4 töltény van.Közös(na jó a fia aludt) megállapodás után végez a fiával és a többiekkel.Ő pedig kilép a ködbe remélve a gyors halált a szörnyek által...a lények azonban nem jönnek,sőt a köd feloszlani látszik és feltűnik a hadsereg is,akik időközben átvették a dolog felett az irányítást...Dave összeomlik,hiszen ha egy kicsit tovább is hisz a dolgok jobbra fordulásában az általa megölt emberek most is élnének.
A színészek jól alakítják szerepeiket.Thomas Jane a végén még egy remek színész lesz.
A hangulat és az atmoszféra kiválló,a filmzene központ témája gyönyörű.
Az utóbbi idők egyik legjobb lélektani(társadalmi?) horrorfilmje.
10/10
Tudom,kicsit összecsapott írás,de annyira bennem van az ideg,hogy hirtelen csak ennyire futotta.
Tegnap este láttam. Ha jól tudom ezt a filmet is leadták már párszor, néhány csatornán. Én azért néztem meg, mert az egyik kedvenc rapperem játszik benne ( DMX ).
A történet átlag akciófilm révén sablonos, annyi az egész, hogy a rossz-jófiú lányát elrabolják, a gonoszok, és a rossz-jófiú a tövényt áthágva megmenti. Szerintem ez a vártnak megfelelő, aki egy ilyen akciófilm elé beül, az ne is várjon többet.
A szereplők közül csak két húzónév van, DMX és Jet Li (Talán még Anthony Anderson). Jet Li teszi is a dolgát, DMX szereplésével sincs túl sok gond, a többi szereplő is megütögeti az átlagot. Összegezve, ez a rész sem kiemelkedő, átlagos.
Ez a film nem a történettel virít, hanem a bunyókkal, abból pedig van bőven. Jet Li olyan verekedéseket nyomat, ami elviszi a filmet a hátán. Bár láttam már elég sok ehhez hasonló filmet, de ebben, a verekedések kivitelezése, ha nem is pazar, de szemetgyönyörködtető.
Ez a múvi, ha nem is a bomba jó filmek közé tartozik, és tartalmaz pár igen erős hibát, nekem tetszett. Nem a százszor látott, és máshol jobban elsütött poénok miatt, nem a már százszor látott történet miatt, hanem mert gyönyörű akciójelenetek vannak benne, melyek nincsenek eltúlozva, nem akarnak jobbnak tűnni mint amilyenek. Bár a poénok is sablonosak, van köztük néhány ami nevettető. Végül pedig a szereplőgárda is megfelelő, Jet Li a legjobb, de DMX is megfelel. A film egyszeri, maximum kétszeri megnézésre ajánlatos, péntek estére éppen megfelelő volt.
Stalker (orosz címe állt volna itt, de nem engedi a fórummotor)
(Sztalker)
Tegnap néztem meg, éjszaka. Rosszul tettem végülis, mert egy-két jelenetet elaludtam XD. De azért a 2:30 percből 2:25-öt biztos láttam, arról meg már lehet írni.
Amúgy sem arról szól a film, hogy minden egyes képkockájához oda kell tapadnia az embernek. Ebben a filmben is az atmoszféra a lényeg, az utazókkal való részvétel. Az, hogy elkapod a beszélgetéseiket, vagy ilyenek, tényleg csak másodlagos! Ha valakit nem szippant magába a film légköre, világa, akkor megette a fene! Ilyenkor a párbeszédek sem lényegesek, ha nem tudsz teljesen elmerülni a képekben.
Nekem sikerült az elmerülés, főleg, hogy a játék apropóján nagyon felbuzdultam eziránt az abszolút lehangoló, nyomasztó, depressziós világ iránt. Ugyan itt egy fegyverdördülés sem fog elhangzani (illetve de, de kb. egy villanás erejéig), szóval a játékkal tényleg csak laza kapcsolata van. Illetve fordítsuk ezt meg, mert a film és az alapul szolgáló regény is még a múlt századból való. Hiszen a mester, Andrej Tarkovszkij munkája. Ugyan még csak részleteket láttam filmjeiből, de már azok is megfogtak (pl. a Sztalkert is azért szereztem be, mert egyik egyetemi kurzuson láttam az expozícióját, amint hosszasan elidőz a kamera a házaspáron, s halljuk a vonat nyomasztó zakatolását, szinte bent a szobában). Nyilvánvalóan művész, és remek filmrendező. Eisenstein mellett a szégyenletes Szovjetunió üde színfoltja (utálták is, hogy "újhullámos = reakciós" próbálkozásai voltak).
A Sztalkert 1979-ben rendezte, mint tudjuk, egy kisregény ihlette, amit Sztrugackij írt, 1972 (Roadside Picnic, vagy, ha az orosz fordítást vesszük alapul The Wish Machine címen - előbbi: magyar cím: "Piknik a senkiföldjén", utóbbit pedig nem fordítom le, mert istentelen béna lenne ). Ugye ez az a regény és film, ami a 2007-ben végre kijött S.T.A.L.K.E.R.-t is ihlette. Bár ugye 1979-ben még sehol sem volt Chernobyl, így a Zóna sem pont ott van. A történet szerint itt egy meteor csapódott a földbe, ami kipusztította a körülötte levő életet, falvakat. Az emberek vagy meghaltak, vagy elmenekültek. Azonban egy idő után elkezdett regenerálódni az egész, és furcsa jelenségek ütötték fel a fejüket. Állítólag van egy ház, a robbanás magja, ahol a meteoritnak is lennie kéne (csak az éppen eltűnt), ami kívánságokat teljesít (Wish Granter ). Leleményes férfiak ezt a mítoszt kihasználva expedíciókat vezetnek a Zónába, amit persze lezárt a katonaság. Így, aki ide beteszi a lábát, minimum börtönbüntetést kap (hősünk is ült már 5 évet). Ezek a férfiak nem mások, mint a sztalkerek. Hősünk is egy ilyen, akit a filmben egyszerűen csak "Sztalker"-nek hívnak. A másik két főszereplőnél is igaz ez az eléggé névtelen megjelölés: az egyik a Tudós, a másik az Író. Ők indulnak el, s ez talán nem is titok annyira, utolsó útjukra. A Tudós egy új felfedezés után áhítozik, az Író sikerért, s a Sztalker is akar valamit - nos, a nézőnek főként ezt kell majd felfejtenie a film nézése során., hogy ő mit akar.
Nagy hatású és lenyűgöző alkotás! Nem hiába van benne a Top 250-ben az Imdb-n! Ezúttal maximálisan egyetértek az ottani sorrenddel, és értékelésével is. Nagyon kevés olyan filmmel találkoztam eddig, ami abszolút magába tudott szippantani, főleg úgy, hogy szereplői igazából pont, hogy elidegenítőek. Eddig ilyenek voltak: Fritz Lang: Metropolis, Bergman: A hetedik pecsét, Kurosawa: Rashomon, Bresson: Zsebtolvaj, s talán még ide sorolhatom a Star Wars-filmeket is, illetve a Gyűrűk Ura világa is magába tudott szippantani, meg, ha nagyon akarjuk a The Godfather is, bár annak talán kevésbé stilizált atmoszférája van. Most pedig ebbe a sorba belépett a Sztalker.
Nagyon nyomasztó, szinte érezhetően dohos, fullasztó légköre van a filmnek. Ezt még azzal is alátámasztja, hogy rendkívül stilizált módon az elején, a Zónáig fekete-fehérben vagyunk. S ilyen is az egész világ: fekete-fehér, monoton, unalmas. Az emberekből kiveszett a mítoszok iránti tisztelet, nem hisznek a csodákban, teljesen diszilluzionált világban járunk. A totális érdektelenség, reménytelenség lengi körül az egészet. S persze ott a nyomor, és a rendőrállam is. Tehát megjelenik itt az "állam", vagy legalábbis valami "összhatalom" elnyomó ereje, melyet jól tükröz az is, hogy a Zónát, ahol elvileg ismét rátalálhatnának az illúziókra, csodákra, mítoszokra, tiltott területté nyilvánították. S aki átlépi, még szűkebb börtönbe kerül, mint amiben van.
A Sztalkerben nincsenek pedáns alakok, nincsen "burzsoá". Itt mindenki szakadt, szutykos, még az elvileg "elitbe" tartozó író és tudós is. Fogalmak jellennek itt meg: az író és a tudós fogalma, akik két oldalról közelítik meg az illúziót, a fantáziát. Viszont mindkettejüknek valami mozgatóra, valami indikátorra lenne szükségük, hogy fantáziájuk felébredjen. Ebben a világban ők csak rongyok, hiszen valami újat akarnak, valamit, ami kézzel még nem fogható. Az író alkotna, de képtelen rá, mert gyűlöl írni tulajdonképpen. A tudós valami új kutatást akar - de nyilvánvalóan képtelen erre, hiszen egy illúzióktól, mítoszoktól mentes világban erre nincs lehetőség.
Tehát rendkívül összetett, felépített, persze felénk, nézők felé kellőképp zárkózott karakterekről van szó. Néha-néha őszinteségi rohamot kapnak, és akkor bele is néznek a kamerába. Igaz, Sztalker karaktere kicsit sántított néha.
S a film kb. 1/3-ától átkerülünk a Zónába! Nos, már az ezelőtti világ is rendkívül jól fel volt építve, látvány tekintetében is, ez itt a kész "Paradicsom" lesz ilyen szempontból. Átvált az egész színes filmbe, és elénk tárul a mítoszok világa. Persze megfelelően posztapokaliptikus tálalásban. Itt a romok és a szenny lesz paradox módon gyönyörű. Ahogy látjuk a vegetációt, amint kitörni próbál, illetve ennek ellenében a fennmaradt romokat, a szennyezett vizet, és a "csapdákat" (ezek hasonlók, mint a játékban az anomáliák - pl. a húsdaráló) - ahh! Gyönyörűek!
Negatívumot nem is nagyon tudok mondani. Nem is akarok XD. Ez a film úgy jó, ahogy van! Lehetne itt ecsetelni, hogy kellett volna bele több elem, ami feldobja, meg elég lassú, sőt, van, akinek unalmas bla-bla-bla! Ez nem műfaji film. Aki tömegfilmet akar, nézelődjön a hollywood-i alkotások között. Aki posztapokaliptikus akciófilmet akar, mert megtetszett neki a S.T.A.L.K.E.R., az nézzen inkább Mad Max-t XD. Ez egy művészi alkotás, melyet akként is kell kezelni - a helyén.
Tehát, aki felbuzdulna a játék miatt, az óvatos legyen, mert csak néhány elemében kapcsolódik hozzá. Illetve atmoszférája hasonló hatású. De szerintem van olyan, aki nem bírja az ilyet, és még unalmasnak találná - nem éri meg! Kellő felkészültséggel kell ennek nekirugaszkodni.
Ja, és oroszul néztem .
Nem olyan rég néztem meg.
Mostanában elég sok musical-t láttam, minthogy egyetemi kurzusomra kötelezően meg kellett tekinteni párat (ilyen klasszikusok, mint a Singin' in the Rain, My Fair Lady, Rocky Horror, All that Jazz stb. ), s konstatáltam: tököm tele van a musical-lal XD (All that Jazz - Mindhalálig zene c. remekművet kivéve, az nagyon tetszett, 2X is megnéztem egymás után ). Tehát nem szeretem e műfajt. Miért? Mert általában az ilyen filmeknek nagyon primitív története van, az egész filmen át tartó éneklés engem irritál (ha ilyesmit akarok, akkor majd nézek klipeket - ha filmet akarok nézni, akkor nekem ne énekeljenek végig 1,5-3 órát), illetve ez az állandó kizökkentés a történetből az agyamra bír menni. Így, mikor megtudtam, hogy a Sweeney Todd musical lesz, kissé hátrahőköltem, de, ha már lehetőségem adódott a megnézésre, akkor gondoltam, nem hagyom ki. Meg végülis: Tim Burton és Johny Depp neve van a stáblistában - valami jót csak kihoznak belőle.
S igen, az All that Jazz mellett számomra ez az a kivétel, ami erősíti a szabályt a musical-ekkel való elképzeléseimben. Itt sincs igazán hú, de nagy történet, persze. A dalban mondott monológok, dialógusok (mondhatjuk: duettek) dominálnak, de a rendkívül sötét hangulat, a magával ragadó és elgondolkodtató atmoszféra, az itt-ott feltűnő flashback-ek mindenképp színesítik az egészet. A sajátos képi világ pedig szintén odab. ! A Vox-ban olvastam, hogy Tim Burton-ék a látványtervezővel a Sin City stílusát szerették volna tovább vinni, de végül ezt nem vitték véghez. Sajnálom, pedig már a nyitó képsoroknál (darálón csurgó, kicsit "rajzfilmszerű" vér) is látszott, hogy ebbe aztán bele lehetett volna vinni a szürreális, stilizált látványvilágot. De így is szép munkát végeztek! A múlt világos, szinte aranyban úszik, míg a jelen komor, rendkívül sötét, s csak a vér vörössége, illetve néhol pirossága töri meg az egészet - akárcsak a Sin City-ben. Apropó, vér: eszméletlen, milyen művészien használják a vörös nedűt a filmben XD.
Főleg a végjátékban, ahol ugye Todd rájön, hogy a volt feleségét ölte meg, s a kisgyerek elvágja a torkát. Ilyen gyönyörűen még egy főhős-antihős sem vérzett el film végén, az biztos XD.
Ha már musical, a zenékről is essen pár szó. Nagyon jól eltalátak voltak, bár néhol nálam nem passzolt a film hangulatához, túl "rózsaszín" volt a hangzása egyes daloknak. Az pedig nem jött át, hogy ellenpontozni akarják. Persze összességében nagyon ütős dalokat sikerült összehozni, és rendkívül fülbemászóak voltak, de azért itt-ott kilógott a lóláb.
A "Johana" című, ami akkor szól, mikor bemutatja a film, hogyan dolgozik Todd, tehát mikor elvágja a kliensek torkát, és azok leesnek a húsdarálóba.
A színészek kiváló munkát végeztek - talán csak az énekkel volt imitt-amott baj. Pl. Depp néha nagyon berezonált, illetve a gyerek éneke néhol kicsit hamis volt.
Szóval musical-hez képest kiváló alkotást kaptam, sőt, még a történetben is volt olyan csavar, ami valóban meglepett, és ezúttal nem számítottam rá. Jót tett a dolognak, hogy keverték a thrillert és a horrort a musical-lel. Bár azt sajnáltam, hogy igazából Sweeney Todd jellemrajza nem volt túlságosan kidolgozva.
Sokkal jobban ki lehetett volna hozni azt, hogy ő csak egy emberen akart eleinte bosszút állni, azonban utána nem tudott leállni.
De azért mégiscsak egy musical, mely kiemelkedik a többi közül. Ja, és húsos pitét biztosan nem eszek továbbra sem (eddig is utáltam, mert tele volt mócsinggal - de így, hogy emberi ujjakra is számíthatok, talán még jobban elment tőle a kedvem ).
Sweeney Todd-A Fleet Street démoni borbélya Szereplők:Johnny Depp,Helena Bonham Carter,Alan Rickman meg még páran. A történet:Sweeney Todd egy angol gonosztevő, akinek a története a 19. század közepe óta az angol városi folklór részét képezi. Todd borbély volt, aki ellen egy londoni bíró fiatalkorában szörnyű igazságtalanságot követett el, ezért később úgy állt bosszút a világon, hogy az üzletébe tévedő kuncsaftoknak elvágta a torkát. A sorozatgyilkos borbélynak bűntársa is akadt Mrs. Nellie Lovett személyében, aki húsospitét árusító boltjában hasznosította a Todd által termelt tetemeket.
A film műfaja thriller-musical.Nekem nagyon de nagyon tetszett,amikkel bajom volt,azok egyedül a torokvágások.Az én "galamblelkemnek" túl kemények,túl brutálisak voltak,de ettől eltekintve szerintem fantasztikus film,így bátran ajánlom mindenkinek aki szereti a musicaleket vagy a filmben játszó színészeket. A film az elejétől a végéig zseniális... Legalábbis számomra. Értékelés:10/ 10
Nos, ebből a filmből már sokszor láttam részleteket, rengetegszer nyomatták már a kereskedelmi csatornák. Én nem olyan régen láttam elejétől végéig. Szerintem már sokan láttátok, A film nem B kategóriás, hanem az A és B kategória között van, átlagos vicceket látunk benne, amiket ismeretlen színészek mutatnak be.
A történet nagyon sablonos, van a szép néni, akibe beleszeret az ügyefogyott jófiú, a néni megbízza egy munkával, a jófiú követ mint a kiskutya, hogy legyőzze a roszzbácsikat. A filmhez megfelelő.
A filmtrükkök nem túl jóak, picit gagyik, de jól vannak leplezve, csak néha lóg ki a lóláb, például amikor egy "veszélyes" bombától kellett megmenteni a csinibabát. Nos a baba meg is lett mentve, és a bomba egy teherautó tetején "robbant fel". Nos, én egy ekkora robbanás elől nem menekültem volna, mivel csak egy nagy lángcsóva volt az egész.
Bár a film nem egy szuper kivitelezésű darab, egyszeri megnézésre jó, maximum kétszeri megnézésre, a viccek jók, én nagyokat nevettem rajtuk, pont jókor vannak elsütve. Ez a mú tipikus könnyed darab, esti szórakozásra tökéletes. Ajánlom azoknak, akik még nem látták, és egy habkönnyű szórakozást akarnak.
Ma újra megnéztem az Igazából szerelem c. filmet.
A film sok kisebb történetből áll össze,képbe kerül a miniszterelnök szerelmi élete,egy másik ember azért fáradozik,hogy megmentse a házasságát,és hasonlók.Van benne kellő mennyiségű humor(na és persze románc),úgyhogy kellemes kis film.
A színészek is egytől egyig az elitbe tartoznak(ezt döntse el mindenki maga),pl. Hugh Grant,Alan Rickman,Emma Thompson,Keira Knightley,Liam Neeseon vagy éppen Colin Firth.
Számomra remek kikapcsolódást nyújtott arra az időre,amíg tartott,bátran ajánlom mindenkinek. Értékelés:10/8.5
De aki megnézi az ne olvassa el a sztorit, mert nem fogja érezni az iróniát Al Pachino magyarhangja naon komoly
Néhány nemrégi film, gyorsan, velősen, itt és most:
In the Mood for Love (Szerelemre hangolva/ Fa yeung nin wa - 2000) Rendezte Wong Kar-Wai
"Hongkong, 1962: Chow, a helyi napilap főszerkesztője és felesége új lakásba költöznek egy előkelő környéken. Ugyanazon a napon költözik melléjük Li-Zhen és férje. Feltűnő, hogy mindketten házastársuk segítsége nélkül költöztek be. Egyre több időt kezdenek együtt tölteni, miután párjuk munkára hivatkozva sokat marad távol. Egy napon rájönnek, házastársaik éppen egymás szeretői. A felfedezés sokkolja mindkettejüket. Chow őriz egy titkot, mely eredetileg édes bosszú lett volna, de egészen másképp végződött. Lizhen, akinek a férje már egy ideje Chow feleségével folytatott viszonyt, most beleesett a Chow által felállított csapdába. A bosszú tökéletes volt, legalábbis annak tűnt. Ám bekövetkezett, amire Chow nem számított: beleszeretett Li-Zhenbe..."
Wong Kar-Wai 6 díjat nyert mesterműve, amely egyszerre húsbavágó dráma, leheletfinom szerelmi történet, vagy ha összességében nézzük, mestermunka.Tony Leung Chiu Wai színészi játéka kiemelkedően jó. Nézd meg. Mindenképp.
2046 (2046 - 2004) Rendezte Wong Kar-Wai
"A rendező előző filmje, a Szerelemre hangolva két házasember, Mr. Chow és Mrs. Chan keserédes, soha be nem teljesedő szerelmi románcát mesélte el. A történet folytatásában a 2046. számú hotelszobában Mr. Chow könyvet ír egy vonatról, amely a jövőbe, 2046-ba repíti utasait, ahol azok állítólag megtalálják elveszett emlékeiket. Hogy az utazás mennyire sikeres, senki nem tudja, mert még egyetlen ember sem tért vissza. Most azonban valaki visszatér. Ott járt 2046-ban, és úgy döntött, visszajön, hogy változtasson a múltján."
A Szerelmre Hangolva folytatásaként sokat vártam a filmtől, és ha egy kicsit másképp is, de a 2046 mindenképp hozza az előző rész áltat felállított követelményeket. Remek dráma, érdekes szerelmi szál, Tony Leung Chiu Wai színész játéka szokás szerint lehengerlő (azt a kiégett tekintetet, amivel a film közbe a nézőre mered, öröké a retinámba égett), és persze a Wong Kar-Wai filmek védjegyének számító utánozhatatlan atmoszféra itt is remekel. Újabb hibátlan mű.
Days Of Being Wild (Vadító Szép napok / A Fei jing juen - 1991) Rendezte Wong Kar-Wai
"A film 1960-ban játszódik, Hong Kong-ban. Yuddy, az ellenállhatatlanul jóképű nőcsábász, aki a lehető legkönnyedebb módon csábítja el, majd ugyanolyan gyorsan, a legcsekélyebb lelkiismeret furdalás nélkül hagyja is el a nőket. Yuddy azonban már születése pillanatában magányos volt: csak most felnőtt fejjel tudja meg, hogy az a részeges ex-prostituált aki fölnevelte, nem a valódi anyja, abban a reményben azonban, hogy maga mellett tudja tartani a fiút, a nő nem árulja el, hogy ki a valódi szülője. A szerelem utáni, elkeseredett és önpusztító hajszájában Yuddy-t valójában magánya vezényli: hogy végre megnyugvást, állandóságot és önazonosságot találjon.
Az öntörvényű fiú, miközben kétségbeesve keresi saját személyiségét, kegyetlen játékba kezd: egyszerre bolondítja magába az eladólányként dolgozó, halk szavú Su Lizen-t (Maggie Cheung), és Mimi-t (Carina Lau), a showgirl-t. Yuddy hagyja, hadd versenyezzen érte a két lány, ő nem tud vagy talán nem is akar köztük választani.
Mikor végérvényesen beleszeret Su Lizen-be, szándékán kívül is olyan események láncolatát indítja el, melynek nyomában összetört szívek és elfelejtett ígéretek maradnak, és végül csupasz szenvedélyben, kényszerű önfelfedezésben és sokkoló erőszakban csúcsosodnak ki."
Wong Kar Wai 1991-es filmje is befutott hozzánk, köszönhetően az Odeonnak. Igaz, a kópia nincs olyan jó állapotban, mint azt az Akira esetében tapasztalhattuk, de a hongkongi rendezőt bárhogy nézni élményt jelent. Az idáig hozzánk is eljutott két szerelmes filmjét követően ezúttal a szerelem ellentétéről mesél, hősei egyedül vannak és tulajdonképpen képtelenek is kitörni ebből az állapotukból. A Szerelemre hangolva és a 2046 lassú, andalító tempójának a helyét itt a gyors vágások és a rövid jelenetek veszik át. Látvány terén pedig a szűk, díszlettelen terek dominálnak, de kétségünk ne legyen afelől, hogy Christopher Doyle így nem képes "festeni". A karakterek jól megírtak, kiválóan eljátszottak (legfőképp az Andy Lau által megszemélyesített figura lett nagyon jó) és főleg hihetőek. Összességében a finálé talán lehetett volna egy kicsit kerekebb is, de ezt leszámítva az egész film nagyon egyben van.
Visitor Q (Bizita Q - 2001) Rendezte: Miike Takashi
"Egy apa dokumentumfilmet forgat a fiatalságról, középpontban a szexszel és az erőszakkal. A film alanyait saját családja tagjai közt találja meg: prostituált lányával ő maga létesít szexuális kapcsolatot, és lefilmezi, ahogy osztálytársai elverik fiát, aki pedig dühét és frusztrációját anyján vezeti le. A totálisan diszfunkcionális családba ekkor beköltözik az apát bántalmazó idegen, "Q", aki tovább fokozza az egyébként is bizarr helyzetet."
Alapmű. Hihetetlen film, mindenképpen a "Valaha csinált legjobb filmek" listájának egyik dobogósa. Hihetetlen nyomasztó, atmoszférikus film, amely a film alatt fokozatosan kúszik be a bőröd alá és jó ideig ott is marad. Egyszer mindenképp vegyél ki egy szabad ájszakát, mindent kapcsolj ki és nézd meg. Ne járkálj el nassolnivalóért, semmi "na most megyek és leverem a szomszédot", csak úlj, és nézd végig. Aztán dönts.
Találtam édesanyámnál egy érdekes filmet, a címe:
Az Ördög ügyvédje
Keanu Reeves a főszereplő, egy ügyvédet alakít aki minden pert megnyer.
Nagyon érdekes a film, mert igazából mondani valója van, az emberek számára, hogy a "hiúság az ördög kedvenc bűne" Nemsokkal meghívják New York-ba, ekkor még boldogan feleségével elindul az "ördögi városba"
(Nem valam új a film, az ezredforduló előtt játszódik.) Később minden felfordul, mert megbízójáról kiderül, hogy maga az ördög, erre eleinte csak a magára hagyott felesége jön rá, akit később elveszít ügyvédünk, amikor rájön, hogy az a férfi aki ezzel a hihetetlenül jól kereső álással megajándékozta, az apja. Olyan star wars féle: "...Ez nem lehet" szlogen megy, ráadásul elmondja húde filozófikus tervét a világgal kapcsolatban, az istent megveti, mert azt állítja róla, hogy le se sza*ja az embereket.
A következő évezredre tervezi fiát az antikrisztust, akit lányában akar megfogantatni féltestvérével az ügyvédünkkel. Amikoris "papája" a szabadon cselekvésről beszél, akkor megfogja törvényvédőnk az egyik védencétől elkobozott pisztolyt és fejbe lövi magát. A vicc, hogy a film elején vagyunk, megint wc-ben és akkor mondja neki az egyik újságíró, hogy egyszer veszteni is tudni kell. Amikoris elkezdőik a tárgyalás, egy pedofil tanárt kéne megvédelmeznie, főszereplőnk bejelenti, hogy nem képviseli tovább az "ex"-védencét.
Ekkor feleségével kivonul a bíróség épületéből, az újságíró addig nyaggatja a sztoriért, amíg bele nem megy és happy endként, amikor magára hagyják az újságírót, a feje átváltozik az ördög emberi arcává és megint ennyit mond: "A hiúság a kedvencem a bűnök közül"
Amúgy Al Pachino asszem az ördög (aki mindig csak egy átlagos ördögnek adja ki magát)
A film nekem nem a kedvencem, főleg most már a harmadik rész nem. Most már látom a Pc gurus mozikritika írójának(bocs most nem tudom a nevét) igazát, mert én is egyetértek vele, talán egy kicst nekem azért jobban tetszik.
Szóval a történet. A második rész úgy fejeződött be, hogy Barbossa kapitány, Elizabeth Swann és Will Turner és a Fekete Gyöngy legénysége elindul a Világ Végére, hogy visszahozzák a halálból jó(?)barátjukat, Jack Sparrowt. Eddig még egyszerű a történet, de aztán mindenféle áruás kezdődik, azt sem tudom, ki-kivel szövetkezik, ki-kivel van, stb.
A látvány és az akció igaz, hogy kiváló, de a tartalom mögötte eléggé silány. A történetben feltűnik egy bizonyos szingapúri Sao-Feng kalózkapitány, de amilyen hamar jött, már el is tűnt, nem volt valami nagy szerepe, mint ahogyan beharangozták. A szerepeknek nincs túl nagy jelentőségük, a nagy dolgokkal csak úgy dobálóznak a kisemberek, nem átszik komolynak az egész film. Az első rész még jó volt, mert nagyjából valóság volt, csak egy kicsi volt benne a misztikum. Itt meg már istennőkbe és világvégébe botlunk, aminek összképe teljesen összezavarja a gondolatokat. A lehetetlenség már-már frusztrálóan nem valóságos, néha hülyén éreztem magam a film közben, hogy: Milyen baromságot nézel te?-mintha ezt mondaná valaki.
Ezt a filmet azoknak tudom ajánlani, akik nem szeretik a jó, összetett történetes filmeket, inkább az agyatlan, vagdosós, misztikusokat. Nekem csak egy kicsit tetszett, volt néhány vicces vagy izgalams rész, de nekem az egész egy bohóckodás. Ezért adtam mindössze 5.7 pontot a filmnek.
A filmet David Slade rendezte,akinek már a Cukorfalat című művét is kedveltem.Ez a horrorfilm egy képregény alapján készült,amihez sajnos még nem volt szerencsém,de e téren mutatott hiányosságomat majd igyekszem pótolni.
A történet dióhéjban:
Az alaszkai Barrow nevezetű kisvárosban beköszönt az egyhónapos sötétség,mivel a település az Északi-sarkkörhöz közel fekszik.Ezzel egyidőben különös és baljós események történnek.Kis időn belül kiderül,hogy a város lakóit vámpírok akarják módszeresen kiírtani.A káoszon Eben seriff próbál úrrá lenni zéró sikerrel.
A szereplők egész jók,habár az Eben seriffet alakító Josh Hartnett játéka a film elején nagyon nem tetszett.A végére vagy belejött vagy csak én szoktam meg,de egész tűrhetővé vált.A vámpíreledel szerepét betöltő személyek jobbára ismeretlenek voltak számomra,egy-két kivételtől eltekintve.
A vámpírok kidolgozása viszont nekem nagyon bejött.A maszkok remekek,olyan földhöz ragadtan gonoszak.Az enyhén pitbullra hajazó vérszopó búrája kellemes látványt nyújtott.
A véres jelenetek "finomak" voltak.Nem spóroltak a szósszal az már biztos.A hógyalus aprítás nagy volt.
De ami igazán elviszi a filmet a hátán;az a hangulat.Az egész történetet átjárta Carpenter A dologjának masszív és fagyos hangulata.Néhány kamerabeállás pedig egészen zseniális volt.Itt három jelentet emelnék ki;az utcai mészárlást,amit felülről követhetünk,a hintás lefejezőset és azt amikor a vámpírok csoportját hátulról mutatják,amint a lángoló várost "csodálják".
A film befejezése "hálivúdias" is meg nem is,de majd döntsétek el magatok.
Röviden:ez egy jó kis vámpíros-havas móka volt,néha logikátlan dolgokkal,de remek hangulattal.Lazán jobb,mint a mostani amerikai horrorok többsége.
A vizsgaidőszak vége felé volt egy kis időm és belevágtam Philip K. Dick könyveibe. Akkor még nem gondoltam, hogy ennyire addikt leszek. A Kamera által homályosan volt az első, aztán nem volt menekvés. Halványan emlékeztem, hogy ennek van egy érdekes filadaptációja, aztán a könyv végén is említettek róla. Gondoltam magamba: ez kötelező.
Persze nem lehet egy filmet objektíven értékelni, ha előtte elolvastad az eredetit, főleg egy PkD műnél aminek a vége a leggyomorbavágóbb, így aztán kicsit csalódtam, de ettől függetlenül kötelező darab annak akinek mondjuk a Harcosok-Klubja tetszett - hmm van olyan akinek nem? A rendőrség a drogvilág felszámolásásra beépített ügynököket használ, de hogy be tudjanak olvadni nekik is úgy kell kinézniük és viselkedniük, mint a leglepukkantabb narkósnak. Sőt ahogy egy beszélgetésben elhangzik még úgyab is néznek ki. A történet, zseniális, de hát erről már volt szó és nem szenvedett komolyabb csorbát a megfilmesítés alatt. A kutyaszar-napot hiányoltam, hiszen az egy kulcsmomentum, akkortól válik szét Bob/Fred tudata. A kiégést, a totális elhülyülést se sikerült annyira jól eltalálni, és bőven belefért volna, hiszen még húsz perc bőven belefért volna. A szereplők viszont jól játszottak, főleg a Frecket játszó Rory Cochrane. Az elnagyolt mozdulatok itt egyáltalán nem tűnnek ripacskodónak, inkább hitelesek és tovább erősítik a film amúgyis kontrasztos és szándékosan elnagyolt látványát. A hang és a zene átlagosak, nem nagyon jegyeztem meg, de nem is voltak zavaróak.
Mindent egybe venne egy jó adaptáció, főleg a megjelenítésnek köszönhet sokat, de kicsit érthetetlenül rövid, nagyon be akarták sűríteni nem értem miért nem lehetett pár perccel hosszabb, sok dolog bele fért még volna. Nálam így 7.5/10-es.
Nem most láttam először,de mindig jólesik végignézni kedvenc szenátorunk zúzásait.Tegnap sokkal többet nevettem rajta.Valahogy kidomborodott a humoros oldala.Nem mintha eddig nem lett volna neki olyan,de nekem csak most tűnt fel igazán.Az effektekre pedig még ma sem mondanám,hogy gyengék.Nem csak azért,mert a maga korában döbbenetesek voltak,hanem azért,mert még mai szemmel nézve se rosszak.
Kedvenc beszólásom: Arnie-t megláttja a minigunnal a helikopterpilóta : - A fene a csúzliját!
Végre megnéztem, nem is tudom, miért nem rögtön a premierkor XD. Lehet, azért, mert annyira nem vagyok híve a régi legendák felmelegítésének. De ez a film is egyike azoknak, melyek megerősítik bennem, hogy azért nem minden régi nagy visszatérése sül el balul, vagy kevésbé jól, mint várnánk. John McLane legújabb ámokfutása tökéletesen illeszkedik a Die Hard-kánonba! Legalábbis szerintem McLane-t nem herélték ki, ahogy TroyanXIII is mondta, a tökei köszönik szépen, jól vannak LOL XD. Dragon83 nyári (?) kritikájával, illetve mostani HSZ-ével is maximálisan egyetértek, illetve mindazokkal, akik lopótöka filmnek titulálták a 4.0-t. Abszolút rendben volt, nem érződik rajta szerintem kicsit sem, hogy felmelegített az egész. McLane mucho poénjai (eredeti nyelven láttam) és szándékosan eltúlzott akciói még ma is ütnek. Bruce Willis kicsit korosabb már, de szerintem ez egyáltalán nem befolyásolta az egészet. Igaz, ezúttal tényleg nem volt vörös trikó, és nem folyt még a talpából is a vér - gondolom, nem merték a készítők a mai álszent légkörben ezt a túlzott vérengzést megjeleníteni. De egye fene! Kelléke, de nem ékessége a Die Hard filmeknek McLane vérzése XD.
A történet nem egy nagy durranás, mint azt már megszokhattuk. De nem is emiatt szerettük a Die Hard-ot. Terrorizmus itt is a kulcsszó, csak ezúttal nem túszejtéssel, repülőgéplopással, vagy "Simon mondja" módszerrel, hanem a XXI. század modern módszereivel. S ki más is lehetne a főgonosz, mint Timothy Olyphant, mint Thomas Gabriel XD. Már nevében is erősen hajaz a Kardhal (Swordfish) című, hasonló témájú filmre, s szerintem az egész történetet átjárja ez a "Swordfish-érzés". Tehát még csak nem is igazán eredeti a sztori. De ez cseppet sem érdekelt! McLane ismét formában volt, és zúzott. Némelyik poénján és cinikus megjegyzésén nagyokat röhögtem, akciói pedig kegyetlen jók voltak!
Pl. mikor ugye leszed egy rendőrautóval egy helikoptert, vagy a film végén, mikor "rodeozik" egy vadászrepülőn LOL.
. Igaz, ezek a részek néha már-már önmaguk paródiájába esnek át, de szerintem abszolút szórakoztatók voltak.
A szereplők is jól teljesítettek! Nekem a hacker gyerek is tetszett, McLane aktuális társa. Bár ugye Samuel L. Jackson-t irtó nehéz lett volna felül múlni - nem is akarta a kölyök. Bruce Willis-ről már áradoztam, szerintem k-ra formájában volt! (A kissé gyengus túszfilmje után nagyon jól jött neki ez a szerep. ) Timothy Olyphant meg egyre jobban meglep XD. Tegnap a Hitman-ben, most meg ebben a filmben kell, hogy mondjam: tetszett az alakítása! Igaz, nálam a Die Hard főgonoszai közt Simon (Jeremy Irons) vezet, de ő lett második. Kezdem kedvelni ezt a színészt XD. Kellőképpen genyó, s méltó ellenfele McLane-nek. Eleinte azt hittem, hogy "pff, hackerek ellen harcol McLane? LOL? Kispályások...". A francot! Kőkemény terroristák, kegyelmet nem ismerve. Apropó: nagy öröm volt látni, hogy végre a főhős nem totjázik mindenféle etikus baromsággal, s ebben a filmben bizony simán leüt egy bombanőt XD. Nagy taps érte, hogy nem akartak ebben sem szenteskedni, mint a legtöbb filmben, ugye . (Persze nem azt mondom, hogy verjünk nőket, de pl. a Van-Damme filmekben eléggé szánalmas, mikor a főhőst már majdnem szarrá veri egy nő, de még akkor sem üt vissza LOL XD. )
Az akció kőkemény volt, pergett, nem állt meg, de nem is volt terhes és agyatlan. Kellőképpen volt adagolva a feszültség, és jól voltak megválasztva a cezúrák az egyes akciórészek között.
Negatívumként igazából nem nagyon tudok mit említeni. Amit TroyanXIII mondott, abban is van igazság, kicsit light-osabbra fogták az egészet, és bár veszélyesek voltak a cyberterroristák is, de azért vannak náluk komolyabb ellenfelek is. Igaz, egy automatizált és gépiesített világban könnyen a rendszer ellen fordíthatók a dolgok. Meg, ha nagyon kukacoskodni akarok, akkor azt is felhozhatom, hogy minek kellett a szokásos személyes "veszélyben a lányom", damsel in distress szituációt a történetbe vinni... Ez már akkora klisé, hogy fáj XD. Illetve a light-ossághoz tartozik még, hogy ezúttal szerintem koránt sem olyan mocskosszájú sem McLane, sem az ellenfelei XD. Bár ez nem baj, de az előző részeknek ezek is adtak feelinget. Igaz, megy a "jackass", meg a "jerk"-özés, illetve néhány "f_uck"-ot is elejtenek, de annyira ez nem jellemző, mint az előző részekben.
De mit vesztegetem még itt a szót? Igazi, XXI. századi Die Hard volt ez, egyenjogú az eddigi részekkel, ha az elsőt és a harmadikat nem is tudja felülmúlni.
Ritka ez a mai filmek esetében nálam, de megkapja a 8/10-et, mert nagyon magával ragadott és szórakoztató volt, illetve számomra átjött a Die Hard-hangulat. Ha az 1. rész 10/10, a 3. 9/10, a 2. pedig 7.5/10, akkor ez mindenképp 8-at érdemel.
8/10 (S ha ilyen minőségben, akkor jöhet Die Hard 5 is :Z )
TroyanXIII írta:
Ha már McLane bácsit kiherélték Rambo odab@sz,de istenesen.
10/9.5
Ugyan, csak azért mert nem fröcsögött literszámra a vér, a Die Hard 4 még ütős volt. McLane köszönte jól van, kemény mint mindig. Lehet, hogy nem olyan durva a látvány, mint korábban, de ez nem baj szerintem.
Erre a Rambo-ra én is kiváncsi vagyok, az általad alapján érdemes megnézni.
dragon83 írta:
Ugyan, csak azért mert nem fröcsögött literszámra a vér, a Die Hard 4 még ütős volt. McLane köszönte jól van, kemény mint mindig. Lehet, hogy nem olyan durva a látvány, mint korábban, de ez nem baj szerintem.
Erre a Rambo-ra én is kiváncsi vagyok, az általad alapján érdemes megnézni.
Kicsit ott alant elragadott a hév.Nem állítom,hogy a Die Hard 4 rossz.Nálam valahol 7.5-és 8 körül helyezkedik el egy 10-es skálán.Nem a vér volt ott a baj,hanem,hogy McLane karaktere kicsit átlagos,natúr lett(hiányzik a leizzadt,véres trikója,a cigi a szájából és a jóízű káromkodásai na).Bár haladni kell a korral tudom.
Meet the spartans
A Bazi nagy film alkotóinak legújabb szörnyszülöttje.Egyszerűen alig bírtam végigülni,pedig épphogy hosszabbb egy óránál.Aki vevő a fingós,hányós,gusztustalan poénokra annak talán be fog jönni.Az sem tetszett,hogy a spártaiakat teljesen homokosoknak állítottákbe.A GTA-s rész pedig abszolút nem passzolt a filmbe,ahogy a poénok többsége sem.
Sokan szidják a Hitman filmet, de bevallom nekem tetszett. Sajnos szinkronosan néztem meg, de ettől függetlenül végig élveztem A sztori nem nagy durranás, de sztem, bőven elég.
Che meg Dantes említette a kardozást mint negatívumot; először nekem is furcsa volt, de mivel az egész csak pár perc, így nem zavart. A romantikus szál éppenhogy elment, nem kellett volna "beleszőni".
Játékok közül csak az 1-2-vel kezdtem játszani, szóval azt annyira nem ismerem(első küldetsénél uninstall...).
Egyik bajom vele, hogy nagyon rövid, de ezen kívül nekem tetszett: 8/10
John Rambo
Heroes never die.... They just reload.
Nem húzom hosszúra ezt az élménybeszámolót,mert ez a film bizony az volt - ÉLMÉNY.Egy akkora adag old school '80-as évek,hogy besz'rás.Stallone remekül összerakta ezt az akcióorgiát és megfejelte egy hatalmas adag brutalitással.Komolyan mondom ennyire naturalisztikus tűzpárbajokat nem sokat láttam(ahol a húsnak kell szakadni ott bizony szakad stb...).A történet egyszerű,mint a bot.Egy Burmába érkező segélyzservezet tagjait foglyul ejti a helyi milicia,ezért Rambo bá'-ra és egy zsoldosalakulatra vár azok kiszabadítása.Dióhéjban ennyi.A hangulat végig 100%-os köszönhetően a remek operatőri munkának és zenének.Színészi alakításokat nem említeném különösebben,mert ebben a filmben ezek csak sokadlagos tényezők(mondjuk nem rosszak).A filmben tobzódnak az emlékezetes jelentek pl.:
Amikor Rambo elcsalja a katonákat és kutyáikat a mesterlövész sráctól és a csajtól,majd egy aknát telepít egy öreg bombára,ami felrobban és kiírtja az erdőt...durván 2 km-es körzetben.Vagy amikor elfoglalja az 50mm-est és a dombtetőről osztja az áldást.
A filmben egyedül talán csak két gyerek halálát éreztem erősnek,mivel totálban mutatták,ahogy
az egyik hasába szuronyt vágnak a másikat pedig elszakítják az anyjától és jó nagy ívben a lángoló romok közé vágják és utólag még megkínálják a lángszóróval is.
Bár ezeknek "köszönhetően" már én is gyűlölni kezdtem a katonákat és élvezettel néztem,ahogy Rambo és cserkészcsapata(sniperes srác we luv U )cafatokra darálja őket.
Mindent összevetve kiváló akcióorgia volt,alig másfél órába sűrítve,a '80-as évek stílusában - tömör gyönyör.
Ha már McLane bácsit kiherélték Rambo odab@sz,de istenesen.
10/9.5
TroyanXIII írta:
Ha már McLane bácsit kiherélték Rambo odab@sz,de istenesen.
10/9.5
Ugyan, csak azért mert nem fröcsögött literszámra a vér, a Die Hard 4 még ütős volt. McLane köszönte jól van, kemény mint mindig. Lehet, hogy nem olyan durva a látvány, mint korábban, de ez nem baj szerintem.
Erre a Rambo-ra én is kiváncsi vagyok, az általad alapján érdemes megnézni.
Hát az AvP 1 mozis verzióját én nem láttam, de akkor ezek szerint téves volt a 18+-as besorolás, bár lehet, hogy egy külföldi besorolásra gondolt. A DVD verzió egyébként nem tudom, hogy hosszabb vagy másabb-e, mint a mozis, a 2. rész DVD-je egyébként a véresebb jeleneteken kívül tartalmaz majd egy kis bónuszt kb. 10 perccel lesz csak hosszabb. Neten láttam egy videót is egy ilyen jelenetről, egy temetőben játszódott. Pontosabban egy része benne volt a mozisban is, mikor a Predator gyúgyítja magát. Egy f@szi cigizik pisztolyal a kezében, a kislány az anyával oda fut váltanak néhány szót, majd a Predator szétlővi a csávó fejét
Lehet, én ezt csak hallottam, személyesen nem láttam, hogy 18+-os lenne, mivel csak DVD-n láttam az első részt. Ha így van, akkor nem is olyan vészes a 16-os karika, bár azért voltak így is gusztustalan jelenetek, na majd a DVD-n...
Az előző rész hosszabb DVD változata nem kapott semmilyen besorolást, de kétlem, hogy R-nél töbett kapott volna, nálunk meg 16-ost. Amúgy sok különbség nincs a mozis verzióhoz képest ott sem, talán 10 perc se...
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.