Stukák az Illustrious ellen

A Royal Navy Illustrious repülőgép hordozója, a flotta legújabb és legjobb egysége 1940. szeptemberétől játszott meghatározó szerepet a Földközi-tengeren. Érkezése előtt az olasz flotta hadihajói és az olasz légierő bombázói szabadon támadták a brit konvojokat. A brit hordozó megjelenése azonban gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat. 1940. november 11-én éjjel az Illustrious 21 Fairey „Swordfish” kétfedelű torpedóvetője megtámadta a tarantói olasz flottatámaszpontot. Az olaszok három csatahajót veszítettek, többi egységüket pedig visszavonták északabbra. Decemberre az Illustrious repülőgépe gyakorlatilag háborítatlanul portyázhattak a Földközi-tenger térségében.
Mivel Mussolini flottája és légiereje nem tudott mit kezdetni a brit hordozóval, Hitler a Luftwaffe X. repülőhadtestét bízta meg az Illustrious elsüllyesztésével. A Norvégiában és Dunkerque-nél harci tapasztalatokat szerzett elit osztag 350 harci gépével települt át Szicíliába, hogy végrehajtsa a vezér parancsát. A Junkers Ju-87 Stukák Kelet-Poroszországból és Franciaországból érkeztek, a Heinkel HE-111-esek Belgiumból, a Junkers Ju-88-asok Norvégiából és Hollandiából, a Messerschmitt Bf-109E-k pedig Pas de Calais-ból. 1941. január 08-ára a sziciliai Trapani repülőterére 120 bombázó, 150 zuhanóbombázó, 50 vadász és 30 felderítő repülő települt át. A kiszolgáló személyzetet vonatok szállították utánuk.
A pilóták alapos felkészítéséhez a sziciliai tengerparton felépítették az Illustrious hatalmas makettjét, amin a Stuka-pilóták gyakorolhatták a bombavetést.
A X. repülőhadtest parancsnoka, Hans Geisler altábornagy a fényképeket és a maketteket tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy az Illustrious elsüllyesztéséhez elegendő lesz négy telitalálat. Törzsének tisztjei azonban ennél sokkal több találatot tartottak szükségesnek.
Közben a RAF felderítői észlelték a X. repülőhadtest jelenlétét Szicilián és Cunningham tengernagy, a Royal Navy főparancsnoka a jelentések alapján arra a következtetésre jutott, hogy hamarosan fellángolnak a harcok a Földközi-tengeren, és a német támadások fő célpontja vélhetően Málta lesz.
A dráma azonban hirtelen felgyorsult. Az Illustrious 1941. január 10-én a brit tengerészek által csak „bombázótér”-nek nevezett, 150 km széles tuniszi csatornában hajózott, hogy találkozzon egy konvojjal, amit Máltára kellett kísérnie. A brit hordozó Swordfish-einek egy része éppen visszatérőben volt, miután elsüllyesztettek egy három hajóból álló olasz konvojt.
11 órakor az Illustrious már csak 160 km-re volt Máltától. A hordozó védelmét 4000 méter magasban járőrözve hat Fairey Fulmar látta el, amikor a radar közeledő repülőket jelzett. A Fulmarok két ellenséges gépet lelőttek az olasz bombázó kötelékből, a többit elkergették. Egy Fulmar megsérült a csatában, ez 12,15-kor leszállt, alig öt perccel az olasz torpedóvető repülők érkezése előtt. Ezeket a gépeket a védő vadászok már csak torpedóik kioldása után tudták megtámadni. A hordozó kemény manőverezéssel kikerülte a torpedókat.
12,30-kor az Illustrious radarja ismét nagy, dél felé tartó, nagy ellenséges köteléket jelzett. A hordozó parancsnoka azonnal széllel szembe fordította a hajót és elrendelte a készenlétben álló Fulmarok indítását. Az első brit vadászgép éppen végigsöpört a fedélzeten, mikor a X. repülőhadtest Stukái 12,34-kor megérkeztek az Illustrious fölé.
A Walter Enneccerus őrnagy vezette 2. Stukageschwader I. Grupppe-ja három századra válva három irányból támadta meg a brit hajót. Egy-egy század az Illustrious orrának jobb és bal oldala felől támadott, a harmadik század a hajó tatja felől. A Stukák 4000 méterről zuhanóspirálban ereszkedtek 2000 m-re, majd onnan 80 fokos szögben zuhantak célpontjukra és bombáikat 300 méter magasban oldották ki. A támadást precízen begyakorolták, bár egyidejűleg hat Stuka is zuhant az Illustrious felé, sohasem keresztezték egymás útját.
Az első bomba a bal oldali 1. sz. légvédelmi állásba csapódott 12,38-kor. A második a hajóorr jobb oldalán áttörte a fedélzetet és a festőműhelyben robbant. A harmadik egyetlen méterrel a feépítmény előtt letépte talapzatáról a 2. sz. légvédelmi ágyút. Egy újabb bomba a hátsó liftről a hangárfedélzetre pattant és ott robbant. Kibillentette a helyéből a 300 tonnás liftet és használhatatlanná tette. Hamarosan a hangárfedélzet elején is becsapódott és felrobbant egy bomba. A két találat felgyújtotta a hangárban tárolt és felszállásra készített repülőgépeket.
A megtépázott Illustrious-on már csak a légvédelmi lövegek fele működött, tönkrementek a hangszórók és a lokátor is.
De végre visszatértek az olasz gépeket elkergető Fulmarok és a Stukákra vetették magukat, ötöt leszedve a támadók közül.
Közben az Illustrious fedélzetén igazi káosz uralkodott. A hajtógépek kivételével szinte minden tönkrement. A kormány sem működött. Középállásban rögzítették és a gépekkel „manőverezve” Málta felé indultak a csodával határos módon még a víz felszínén úszó, sőt 40 km/h-ás sebességre is képes hajóval. Pedig ekkor már a gépházban a 60 fokot is meghaladta a hőség. A tomboló tüzek miatt a válaszfalak néhol vörösen izzottak. A gépházba leszivárgó füsttől már alig láttak.
De nem volt jobb a helyzet a hangárfedélzeten sem. Az elülső részben lángoló tüzet lassan megfékezték, a tat felé tomboló lángokkal nem tudtak mit kezdeni.
Közben 13,20-kor Savoya-Marchetti SM-79-esek támadtak az angol kötelékre. Szerencsére túl magasan repültek a pontos célzáshoz, lagymatag akciójuk csak riadalmat keltett, újabb sérüléseket nem okozott.
Délután négy órakor a 35 km/h-ra lassult Illustrious már csak 60 km-re volt Máltától. De nem tudta elkerülni a 16,18-kor érkező 2. Stukageschwader II. Gruppe-jának 15 bombázóját, melyek 5 Messerschmitt fedezetével támadtak. A Máltáról érkező Hurricane-nek és Fulmarok. A légiharcban öt Stukát lelőttek, a támadóraj többi gépét szétszórták. Egyetlen német gép tudta csak a célra dobni bombáját, az azonban telitalálat volt! A robbanás azonnal megölt 30 angol tengerészt és a tüzek is ismét fellángoltak a hangárfedélzeten.
17 órakor, alig 8 km-re Máltától ismét olasz torpedóvetők támadtak a sérült hordozóra. Az Illustrious és kísérő hajóinak légvédelmi lövegei azonban elűzték a támadókat. És a lángoló hajó végre bevergődhetett Málta védett kikötőjébe. A támadásokban és a tüzekben 126 halottat és 91 sebesültet veszítettek.
Egy „gyorsfoltozás” után az Illustrious 1941. január 23-án hagyta el Máltát. A Jóreménység-fokot megkerülve az akkor még semleges USA-ba hajózott nagyjavításra. Csak egy évvel később tért vissza a háborúba. A hordozó hősies legénységét és tervezőinek munkáját dícséri, hogy a támadás során elszenvedett 8 telitalálat és 7 közeli becsapódás ellenére sem süllyedt el.
A II. világháború során a Kaga repülőgép hordozót 2 bombatalálattal, a Soryut három, az amerikai Lexingtont egy bombával és egy torpedóval süllyesztették el.

Jó, akkor talán MOST álljatok le ezzel, rendben?
A téma nagyon eltolódott tényleg politikai irányba, és egymás felmenőinek szidalmazásába, amit a Szabályzat tilt, és "jutalmaz". Úgyhogy megkérném az ide írókat, hogy változtassanak kicsit a témán, illetve fejezzék be a személyeskedést, meg a "te apád büdös nyilas volt, a tied meg mocskos kommunista" jellegű HSZ-eket.
Amennyiben nem lesz változás, a témát le fogom zárni, s a szóbeli figyelmeztetésemet figyelmen kívül hagyókat warn-nal is jutalmazom. Ha pedig ez sem segít, a téma törölve lesz.
Megértést kösz!

A politika úgy került ebbe a topicba, hogy valaqi idehozta. Olvass vissza jó messzire! Csak történelmi eseményekről beszélgettünk, ebben a topicban éppen a II. világháború eseményeiről, és sohasem a politikáról.
De ha te katonatisztnek készülsz és ilyen sekélyesek a történelmi ismereteid, akkor inkább csak olvass, és ne szólj bele.
Elképesztő az, ahogyan elemi dolgokról sem tudsz, de mindenkit ki akarsz oktatni történelemből és politikából.
Molotov a szovjet kormány nevében nem "megígérte", hanem haza is hozta az 1848-49-es szabadságharc orosz kézre került zászlóit. És egyúttal szeretett volna Ribbentrop után Horthyval is kötni egy paktumot.
Engem (már a korom alapján se) akarj kóstolgatni. Én nem forgattam a köpönyeget, mint a te rokonaid. Engem mindig a lelkiismeretem vezetett. '90 előtt éppen úgy és éppen azon az úton, amin azóta is. Nem kerestem egyetlen párt embereinek a kegyét sem, hogy jobban éljek!
De te csak vádaskodsz és mellébeszélsz, mihelyt komolyabb kérdések kerülnek szóba. Én nem a South Parkról kérdeztelek, amit láthatóan jobban ismersz hazánk történelménél. Hanem arról az országról, ahol élünk. Ez nem "gennyes tus és redvás szendvics". Még csak nem is kommunistává lett nyilasokról és egyházközségi emberekké levő kommunistákról szól.
A feladott kérdésre a választ nekem az "agymosott" iskolámban tanították meg. És igen meglepő dolog a válasz.
A Vörös Hadsereg Története c. kiadványban egyetlen szó sem szerepel Magyarország felszabadításáról, mivel Magyarország ellenséges állam volt. Ezért végig Magyarország elfoglalásáról és megszállásáról van szó a könyvben.

Zárszóul:
Vannak mások is a topicban, akik alig idősebbek, mint te. Csak éppen ismerik mindazt, amiről beszélni akarnak.
És egyikünk sem szégyell másoktól megtanulni bármit. Mert rajtad kívül itt senki sem akarta még kioktatni a többieket.
És mielőtt kikérnéd magadnak a "kommunistává lett nyilas" kifejezést, kérdezz meg valaki hozzám hasonló korú személyt, hogy mi az a "káder-jelentés"?

Mielőtt ostobaságokat írsz, előbb gondolkodj!
Például arról, hogy melyik orosz almanachban írtak pl. Magyarország felszabadításáról? Ha ismered a történelmet, ahogyan állítod, akkor tudnod kell a választ.
Ha feleltél, akkor lesz még egy kérdésem.
De előbb mutasd meg, mit tudsz a II. világháborúról!

Egyébként éppen az előbb kértelek, hogy a politikai nézeteidet tartsd otthon!

A partraszállással az a bajom, hogy a játékok egy teljesen torz felfogást honosítottak meg ezzel a hadművelettel kapcsolatban.
Ha a németek időben össze tudják vonni az erőiket, akkor a szövetségesek utánpótlás nélkül cseszhették volna a légifölény birtokában is az öt elfoglalt partszakaszt. Üzemanyag, tartalék lőszerek, élelmiszer és egy nagy halom más utánpótlás nélkül a partraszállt tömegek ki lettek volna szolgáltatva a németeknek.
A partraszállás nem akkor lett győztes csata, amikor a németeket megzavarva elfoglaltak öt kis partszakaszt, hanem akkor, amikor a mobil kikötőket létre tudták hozni és elkezdett ömleni az utánpótlás az öt hídfőbe. Ezek nélkül a mobil kikötők nélkül, amiket a német tankok simán ki tudtak volna lőni, ha időben a helyszínre érnek, kudarcba fulladt volna az egész jól szervezett akció.
Ma már nem szívesen ismeri el senki, hogy napokig pengeélen táncolt a hadművelet sikere.

OFF!
Egy másik topicban már megbeszéltük, hogy ki-ki otthon tartja a politikai nézeteit. Ez a fórum nem a napi politikáról szól! Még csak nem is egyesek politikai meggyőződéséről! Itt a történelem eseményeit tárgyaljuk ki. Bármit mondanak is egyesek, a német megszállás és a nyilas-terror alól felszabadították az országot az oroszok, ha akartuk, ha nem.
De erről bőven elég ennyit beszélni.
Aki továbbra is politizálni akar, nyisson egy Politika topicot és bannoltassa magát!
ON!

Persze, csak az estek nagy többségében szó szerint a partot, amivel aztán nem sokat értek, max. fedezéket tudtak biztosítani a nagy kráterekkel a partraszálló katonáknak. Egy eset volt azonban, ahol a tengerészet és a légierő hatalmas pusztítást hajtott végre, ez volt Iwo Jima szigete, bár az más kérdés, hogy szinte semmilyen vesztességet nem okoztak a japánoknak, megis lepték őket rendesen. De a Tarawa-atoll-nál is nagy pusztítást csináltak, az egész sziget zöld élővilágát kiírották. Szóval azért tudnak ők, ha kell.

Megszórni megszórták a partot, Jedimaster.
A dokumentum filmekben igen sűrűn mutatják az össztüzet lövő hadihajókat. Csak azt nem érzékeltetik, hogy milyen messziről lőtték a partot. Féltették őket a megfenekléstől, meg a német védelmi tüzérségtől.
És ahogy te is mondtad, a bunkert telibe kellet találni. Attól, hogy körülötte robbannak a lövedékek, a német tüzérek még viszonozták a tüzet.

Persze, tudom én, hogy nem olyan pontosak, de azért mégis megszórhatták volna őket szerintem. A bunkereket mondjuk valószínűleg nem semmisítették volna meg, azok nagyon vastag betonból készültek, ahhoz be kellett volna találni, és hát ez kicsit bajos volt úgyebár.

szerk: igen, erről én is hallottam, de azért szerintem ekkor még volt 1-2 tábornoka, akivel jóban volt és szerintem ők dönthettek volna a hadosztályok mozgosításáról. Ott volt pl:. Rommel, benne bízott, egészen addig, amig benne nem volt a Hitler elleni merényletben. Azért ez is érdekesség, vajon mit tudott volna a sivatagi róka felmutatni.

HA jól emlékszem a partraszállásra volt 4 száz tank és 5000 katona tartalékban (nem pontos a szám csak így emlékszem) a németnek csak a vezérkar félt felébreszteni hitlert az inávzió hirével szerintem nem is a partraszálás volt az érdekes hanem ahogy áttörtek németek gyürüjén ez 3 hónapig nem sikerült csak úgy tudtak áttörni hogy a teljes angol haderő 2 hónapig támadta a német vonalak nyugati szakaszát ezzel elvonva a német seregek nagyrészt ezután az amerikaiak megtámadták a a szakasz nyugat részét és ha jól emlékszem 2-3 hét mulva tudták csak áttörni.norbesz hozzászólásáról pedig az a véleményem hogy a nagyon jól megtervezett hadművelet Lengyelország lerohanása volt.

Pedig egyszerű dolog, Jedimaster.
Egy ágyúval nem lehet nagy távolságra 100%-os pontossággal lőni. Van magának a fegyvernek egy bizonyos szórása, ami a távolsággal arányosan növekszik. Vagyis két ugyanolyan beállítással leadott lövés nem ugyanoda talál. Ezen felül a hajóknál ott van az a fránya tenger, ami ugye hullámzik, vagyis zavarja a célzást.
A nehéz lövegek valóban hatalmas tűzerőt képviseltek, csakhogy az őket hordozó hajóknak 8-10 méteres a merülése! Vagyis ilyen mély vízbe már nem mehetnek, mert félő, hogy megfeneklenek. Többkilométeres távolságból pedig az akkori tűzérség nem tudott méteres pontosságot elérni.
Ezzel szemben a rombolók 1-2 méteres merülésükkel a part közelében is mozoghattak. Igaz, hogy az ágyúik csak a tankokéhoz hasonló űrméretűek voltak, de pár száz méterről sokkal jobban célba találhattak.

Na, ez is egy olyan dolog amit nem értek. Szerintem a hadihajóknak illet holna egy kis támogatást adni a partra, azok a lövegek iszonyatos pusztításra képesek. Egyébként az egyik könyvem szerint az Omaha partot pont egy hadihajó mentette meg, sőt még egy dokumentum filmben is erről beszélt az egyik veterán.

Érdekes dolog a partraszállásnál a hadihajók szerepe. Több nagy hadihajót is a helyszínre vezényeltek a szövetségesek, de az utólagos elemzések szerint nem vették túl nagy hasznukat. Bár nehéz lövegeik hatalmas tűzerőt képviseltek, nem mehettek a part közelébe.
A partraszálló erők a rombolók sokkal kisebb űrméretű ágyúinak köszönhettek igen sokat. A rombolók ugyanis sekély merülésük révén olyan közel mehettek a parthoz, hogy közvetlen irányzással ki tudták lőni a német tűzfészkeket.

És még valami. A német erők gyors átcsoportosítását igen hatékonyan lassította a francia partizán-szervezet, a maquise. Sok embert áldoztak a szövetségesek sikeréért.

Visszatérve még a Partraszálláshoz. Az invázió kidolgozása nem volt rossz, rengeteg jó ötlet született ezzel kapcsolatban, a kivitelezéssel viszont annál több gond volt. Igazából maga a partraszállás volt a totális katasztrófa, és leginkább csak az Omaha partszakaszon, és úgye ott voltak még az ejtőernyősök, akiket szétszortak messze a tervezett leugrási zónától, de ígyis teljesíteni tudták a feladatukat. Amit érdekesnek találok ezzel kapcsolatban: kb. 0:00 órakor ugrottak 6 órával a partraszállás kezdete előtt. Viszont csodálom, hogy nem érkezett erősítés a németek számára. Valakinek csak kellett volna szólnia a parancsnokságnak vagy nem?
Ami még szerencse volt a szövetségesek részére, hogy a Normandiában állomásozó páncélos-hadosztály Pas de Calais (kép) környékén volt, mivel a németek szerint itt készültek partraszállni a szövetségesek, ellenkező esetben, vagyis ha kijelölt partszakasznál maradnak, valószínűleg a tengerbe szorították volna őket. Igaz, segítségként ott lettek volna a hadihajók, illetve a légierő, mely teljesen uralta ekkor a légteret.
Kurszk: a világtörténelem legnagyobb tankcsatája, és valószínűleg az is lesz örökké, mivel csekély esély van arra, hogy a jövő háborúiban ekkora páncélos seregek csapjanak össze. A szovjetek rengetegen voltak, a németek csak azoknak az hatalmas monstrumoknak köszönhetően tudták tartani magukat (pl:. Tigris, Párduc). Ha olcsón és gyorsan előállíthatóak lettek volna, illetve nem lettek volna üzemanyag és futómű próblémák ezzekkel az acélszörnyekkel valószínűleg a Kurszki csata is máshogy végződőtt volna.

szerk: Normandia valószínűleg azért nem számít döntő csatának, mivel előbb vagy útóbb, de Olaszországból is betörtek volna Európába.

Én voltam tankos, de nagyon örülök, hogy nem kellett sosem élesben elindulni a nagy csörömppel! Borzasztó érzés úgy ülni odabenn, hogy alig látsz kifelé valamit. Nem tudod,mikor jön a következő döccenő, mikor kanyarodik a járgány. Amikor kapaszkodik valahova felfelé, akkor szinte lóg az ember a fogantyúkon.
Sajnos ma már nem igazán elérhető a Felszabadítás c. hat részes orosz filmsorozat. Annak az első része a kurszki csatával kezd és igen realista módon ábrázolja a tankcsatát. Ahogyan lőtték egymást, míg volt mivel. Aztán neki ütköztek az ellenséges tankoknak, amig a sajátjuk mozogni bírt. Végül pisztolyokkal, késekkel és töltőfával kergették-ölték egymást az égő roncsok között.

Gratulálok, hogy megtaláltad a kurszki csata adatait, Nrobesz97!
Vesd össze a normandiai partraszállással!
Szerinted mi a nagyobb teljesítmény? 50 km-en át feltartani és végül megfutamítani a jól felészült, támadó harckocsi-egységket, vagy partraszállni és pár száz méteren áttörni a védelmi vonalakat?
Ne hidd, hogy gúnyolódni akarok! Csak meg szeretném világítani neked, hogy egy játék (meg az abból levont következtetések) és a történelem valós eseményei néha olyan messze vannak egymástól, mint ég és a föld.
Ha az orosz fronton nem szenved vereséget a német haderő, valószínűleg nem is került volna sor a partraszállásra. A nyugati szövetségesek vígan elnézték volna még egy darabig, hogy a németek és az oroszok kivéreztetik egymást. Csakhogy ha belegondolsz, hogy 1943-ban nyarán még orosz területen zajlott a kurszki csata. 1944 végére pedig Magyarorszás nagy része is az oroszok kezén volt, ez ijesztően nagy előrenyomulás volt a Vörös Hadsereg részéről.

...olyan jól megtervezett volt, hogy a partraszállás napjára kitűzött célok közül gyakorlatilag egyet sem sikerült teljesíteni. Olyan jól megtervezett volt, hogy az amerikai ejtőernyősök közül alig voltak olyanok, akik a megadott helyen értek földet. Olyan jól megtervezett volt, hogy az amerikaiak "büszkeségének", az Omaha partszakasznak a támadását majdnem félbeszakították, mivel a partraszállóhajók rendre eltévesztették a szektorukat, és mivel akkorák voltak a veszteségek.

Mielőtt ilyet leírsz, nézd meg légyszives a térképet!
A normandiai partraszállást követően a szövetségesek felszabadították egész Franciaországot és Németország egy részét.
A Vörös Hadsereg felszabadította Moszkvától Berlinig, sőt attól nyugatra is egy kicsit a többit. Névszerint: Oroszország egy része, a mai balti államok, Lengyelország, Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Németország egyik része.
Igen, most elmondhatod, hogy Olaszországot is felszabadították az angol-amerikai erők, de az egy másik partraszállás eredménye volt.
Mint korábban mondtam, ne a játékok alapján ítélj! Mert csalnak!

na utána néztem a kurszki csatának és ezt találtam

maatee0:hát nem élveztem volna az biztos
Sonka':hát azért tartom a normandiai partraszállást a "legjobbnak" mert nagyon jól megtervezett volt és a szövetségesek győztek és utána feltudták szabadítani egész európát

Norbesz97!

A hábórúban sosincs olyan, hogy legjobb rész. A háború már alapvetően rossz, és mellesleg a szövetséges haderők rengeteg katonát vesztettek az Omaha partszakaszon. Képzeld el te szívesen lettél volna ott egy rozoga partraszállóhajóban, kora hajnali órákon, át ázva, át fagyva. Ráadásúl még legalább 3 nehéztüzérségi fészek keressztüze vár a parton, na mondmeg nekem szerinted ezt ők élvezték???????

Hát, nem tudom mi "jó" lehet egy háborúban (mondjuk a technológiai fejlődéstől eltekintve...), de azért kíváncsi lennék, miért pont a normandiai partraszállást tartod a "legjobbnak"...

A koroddal semmi bajom.
De az elég szomorú, ha csak a játékokon át látod és ismered a világot. Használ a netet és wikipédiát is!
Nézz utána a kérdésemnek, hogy miért nevezik a világtörténelem legnagyobb tankcsatájának a kurszki csatát.
Annyit előre elárulok, hogy ott roppant meg véglegesen a német hadsereg gerince.
Az amerikai hősiességről is van egy apró adalékom. Gondolom hallottál a Halál 50 órája c. filmről. A németek egy kétségbeesett ellentámadással vissza akarták verni az amerikai haderőt. Olyan kemény volt a támadás (pedig nyugaton csak a német haderő 20%-a harcolt!) hogy az amerikai hadvezetés az oroszoktól kért segítséget. A kis hamis Vöröshadsereg segítség-képpen menetből átkelt az éppen csak elért Oderán.
Pedig egy folyón tankokkal, ágyúkkal, sokezer emberrel átkelni, majdnem olyan, mint a Normandiai partraszállás.Csak ezt a hadműveletet nem készítették elő hónapokig. Hanem belevágtak és kész.