VÉGRE kipróbáltam a játékot éééés szaggat a gépemen full grafon!! Mivan?!? Pedig most szedem a Hi-Res packot is mellé. Más: Geri_98! Megkérhetnélek, hogy az ilyen infókat legközelebb spoilerbe rakd?! Ilyenbe OK, én végigjátszottam az első részt, de gondolj másokra akik még NEM! Jah, és ha lehet senki ne lőjön le semmit a 2. részből mert neten keresztül pofán csapom! Ez nem vicc!

VÉGRE kipróbáltam a játékot éééés szaggat a gépemen full grafon!! Mivan?!? Pedig most szedem a Hi-Res packot is mellé. Más: Geri_98! Megkérhetnélek, hogy az ilyen infókat legközelebb spoilerbe rakd?! Ilyenbe OK, én végigjátszottam az első részt, de gondolj másokra akik még NEM! Jah, és ha lehet senki ne lőjön le semmit a 2. részből mert neten keresztül pofán csapom! Ez nem vicc!

Pontosítanál? Nem értem a kérdést

Onnan lehet tudni , hogy például már akkor jó páran nyáladzottak a Dragon Age II-re(vegyük ezt a konkrét példát) amikor még se demo semmi nem volt belőle, de ,,biztos susulyka jó lesz ,mert a Bioware az ISTEEEEEEEEEN" Vagy, amikor egy már megjelent játéknál ömlengenek, hogy ilyen jó, olyan jó, annyira de nagyon jó, és mindenkit azonnal leugatnak aki bármiféle negatív kritikát ki mer mondani. Pedig tökéletes játék nincs, és legyen valami akármilyen jó, azért lehetnek benne hiányosságok. Csak épp az elvakult nyáladzó rajongó ezeket képtelen belátni és személyes sértésnek veszi ha valaki nem ért vele egyet. Az ilyeneket innen lehet felismerni.

Én ilyet nem olvastam, de ez nem jelenti azt, hogy nem is volt. De ha ez igaz, akkor csak még jobban elszomorít a dolog, mert ezek szerint mi azért kaptunk egy ilyen terméket, mert (és ez most kemény lesz) pár gyökér olyan béna, hogy a Farmville után nem tud egy amúgy egyáltalán nem nehéz játékkal játszani. Na és persze a Bioware rájuk koncentrált. Én őszintén megmondom, hogy amikor kipróbáltam a DAO-t azt gondoltam, hogy jó irányba halad a Bioware, mert voltak jó dolgok a játékban. Pár dologgal nem voltam elégedett, de ezzel együtt azt gondoltam, hogy a DA2 egy őrült jó RPG lesz. Megmondom miért. A DAO hiányosságait betudtam annak, hogy a semmiből kellett a Bioware-nek felépíteni egy fantasy világot, ki kellett találni egy jól működő szabályrendszert, amibe természetesen első próbálkozásra csúszhatnak hibák. De azt gondoltam, hogy a stúdió tanul a hibákból, kijavítja ezeket a dolgokat, és egy igazi BG verőt rak le az asztalra. De az a DA2 közel sem az lett, amire gondoltam. A DA2 nem egy DAO 1,5 véleményem szerint, inkább egy DAO 0,8. Nagyon kevés fejlődést tapasztaltam eddig a programban, inkább kivettek belőle dolgokat. Akiknek még easy-n is nehéz volt a játék, azok bizonyára nagyon örülnek ennek a programnak, de én nem tudom, és nem is akarom az ő szemükkel szemlélni a változásokat.

/thread ? Legalábbis én nem egy ilyen hozzáfosással találkoztam már internet szerte. Amúgy picit visszatérek a jó öreg pc (szerep)játékok vs mostani a-a-a-awsome szerepjátékok vitára. Számomra egy dolog az ami fura. A szerepjáték korábban mindig is rétegműfaj volt. Akik szerepjátékot készítettek régebben azok sosem arra törekedtek, hogy egy mindenki által könnyen játszható és megérthető valamit alkossanak. Épp ellenkezőleg. Ezek a játékok olyan csoportnak szóltak, akik hajlandóak voltak sok időt rászánni egy játékra, mélyebben megismerni azt. Akiket nem zavart az eleinte átláthatatlan tűnő játékrendszer, mert élvezték találtak abban, hogy kibogozzák az eléjük tárt temérdek infó jelentését. Olyanoknak lett kitalálva, akik örömüket lelték a szövevényes, lassan kibontakozódó történet és a jellem gazdag karakterekben. Gondolj bele mennyivel bonyolultabb volt mondjuk a 90-es évek elején egy szerepjáték az akkortájt dívó 2D-s platformerekhez képest? Nyilván ott sem a 12 éves Pistike volt a célcsoport, aki éppen most kaptam meg a SNES-ét rajta a Super Mario-val meg a Street Fighter 2-vel. De szerintem ugyanez volt később is. 90-es évek végén, amikor a "régi" szerepjátékok kezdtek virágozni, akkor is teljesen más trendek voltak. Akkortájt az RTS-ek voltak benne a mainstream-be kegyetlenül illetve az FPS/TPS játékok voltak még azok melyek a legszélesebb játékostábort vonzották. Ja meg ne felejtsük el az autó/repülőszimulátorokat, amiknek megnőtt a népszerűsége a 3D kártyák bevezetésével. Mivel az RPG-k még "mindig csak" 2D-sek voltak akkortájt is, ezért nyilván az egyszeri játékost nem is nagyon érdekelték. A sajtót most ne vegyük bele, se a HC gémereket, hiszen nekik mindig több lehetőségük volt tájékozódni a helyzetről, mint teszem azt 12 éves panelpatkány Pistikének, aki épp megkapta az első Pentium-át rajta a Doom2-vel és a Duke Nukem 3D-vel, mert hát ezek a világ legószomabb játékai. Jó persze lehet itt azzal jönni, hogy "dehát a Nyugaton több lehetősége volt az embereknek tájékozódni", de szerintem globálisan nem változtatna azon a tényen, hogy az újhullámos RPG-k megjelenése előtt ez a műfaj a kuriózum kategóriába tartozott. Csak az elmúlt években lett divatműfaj az RPG is, de ez is csakis azzal volt elérhető, hogy sokkábutították a játékmenetet, hogy a casual rétegnek se menjen el az első fél óra után az életkedve a sok adattól és cseppet sem könnyen tanulható játékmenettől. De minek kellett ezt meglépni? Itt ez a legfontosabb kérdés. Adva van annyi mainstream műfaj (FPS/TPS/RTS és ezek hibrid kombinációja), amikkel simán el lehetne érni azt a hatást, mint ami egy Mass Effect pl. Miért kellett egy rétegműfajt a mainstream-be emelni? Jó, a nyilvánvalón (PROFIT) kívül. Az a baj, hogy kiveszett az a hangulat az RPG-kből ami régen jellemezte őket. Az, hogy a játék velük teljesen más élmény volt, mint bármely más típusú játék. Ma mi van? Van benne egy kis TPS, néha raknak bele egy kis FPS-t, meg egy kis hack 'n' slash-t (ami még mindig nem RPG). Ezekkel a korcsosításokkal elvesztette azt az egyedi játékélményt, ami korábban jellemzője volt a műfajnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt években készült RPG-k között ne akadna jó játék, mert azért van jópár kellemes darab. Csak éppen azt a hangulatot, amit a klasszikus cRPG-k árasztottak magukból már nem is törekednek visszaállítani.

/thread ? Legalábbis én nem egy ilyen hozzáfosással találkoztam már internet szerte. Amúgy picit visszatérek a jó öreg pc (szerep)játékok vs mostani a-a-a-awsome szerepjátékok vitára. Számomra egy dolog az ami fura. A szerepjáték korábban mindig is rétegműfaj volt. Akik szerepjátékot készítettek régebben azok sosem arra törekedtek, hogy egy mindenki által könnyen játszható és megérthető valamit alkossanak. Épp ellenkezőleg. Ezek a játékok olyan csoportnak szóltak, akik hajlandóak voltak sok időt rászánni egy játékra, mélyebben megismerni azt. Akiket nem zavart az eleinte átláthatatlan tűnő játékrendszer, mert élvezték találtak abban, hogy kibogozzák az eléjük tárt temérdek infó jelentését. Olyanoknak lett kitalálva, akik örömüket lelték a szövevényes, lassan kibontakozódó történet és a jellem gazdag karakterekben. Gondolj bele mennyivel bonyolultabb volt mondjuk a 90-es évek elején egy szerepjáték az akkortájt dívó 2D-s platformerekhez képest? Nyilván ott sem a 12 éves Pistike volt a célcsoport, aki éppen most kaptam meg a SNES-ét rajta a Super Mario-val meg a Street Fighter 2-vel. De szerintem ugyanez volt később is. 90-es évek végén, amikor a "régi" szerepjátékok kezdtek virágozni, akkor is teljesen más trendek voltak. Akkortájt az RTS-ek voltak benne a mainstream-be kegyetlenül illetve az FPS/TPS játékok voltak még azok melyek a legszélesebb játékostábort vonzották. Ja meg ne felejtsük el az autó/repülőszimulátorokat, amiknek megnőtt a népszerűsége a 3D kártyák bevezetésével. Mivel az RPG-k még "mindig csak" 2D-sek voltak akkortájt is, ezért nyilván az egyszeri játékost nem is nagyon érdekelték. A sajtót most ne vegyük bele, se a HC gémereket, hiszen nekik mindig több lehetőségük volt tájékozódni a helyzetről, mint teszem azt 12 éves panelpatkány Pistikének, aki épp megkapta az első Pentium-át rajta a Doom2-vel és a Duke Nukem 3D-vel, mert hát ezek a világ legószomabb játékai. Jó persze lehet itt azzal jönni, hogy "dehát a Nyugaton több lehetősége volt az embereknek tájékozódni", de szerintem globálisan nem változtatna azon a tényen, hogy az újhullámos RPG-k megjelenése előtt ez a műfaj a kuriózum kategóriába tartozott. Csak az elmúlt években lett divatműfaj az RPG is, de ez is csakis azzal volt elérhető, hogy sokkábutították a játékmenetet, hogy a casual rétegnek se menjen el az első fél óra után az életkedve a sok adattól és cseppet sem könnyen tanulható játékmenettől. De minek kellett ezt meglépni? Itt ez a legfontosabb kérdés. Adva van annyi mainstream műfaj (FPS/TPS/RTS és ezek hibrid kombinációja), amikkel simán el lehetne érni azt a hatást, mint ami egy Mass Effect pl. Miért kellett egy rétegműfajt a mainstream-be emelni? Jó, a nyilvánvalón (PROFIT) kívül. Az a baj, hogy kiveszett az a hangulat az RPG-kből ami régen jellemezte őket. Az, hogy a játék velük teljesen más élmény volt, mint bármely más típusú játék. Ma mi van? Van benne egy kis TPS, néha raknak bele egy kis FPS-t, meg egy kis hack 'n' slash-t (ami még mindig nem RPG). Ezekkel a korcsosításokkal elvesztette azt az egyedi játékélményt, ami korábban jellemzője volt a műfajnak. Persze ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt években készült RPG-k között ne akadna jó játék, mert azért van jópár kellemes darab. Csak éppen azt a hangulatot, amit a klasszikus cRPG-k árasztottak magukból már nem is törekednek visszaállítani.

De ezt honnan tudod? Mármint hogy csak a név miatt imádják őket és nem azért, mert TÉNYLEG jók?

De ezt honnan tudod? Mármint hogy csak a név miatt imádják őket és nem azért, mert TÉNYLEG jók?

Nem azt mondom ,hogy ezek rosszak lettek volna, vagy csalódások, csak azt hogy sokan pusztán a név miatt rajonganak értük. Ugyanúgy mint a Dragon Age esetében.

Ezt mire alapozod? Úgy értem sokan vannak, akiknek az első rész még könnyű fokozaton is nehéz volt, most viszont örülnek, mert átlátható, könnyedebb játékot kaptak. Arra céloztam egyébként korábban, hogy azok, akik egy HC RPG-t várnak, kevesebben vannak jóval, a Dragon Age II pedig egy gyorsan elkészült projekt lett, azaz nem volt lehetőség úgy felosztani a lehetőségeket, hogy mindenki jól járjon... Itt a lényeg, 1.5. Nem volt idő egy tényleges folytatásra...

Ezek elég rossz példák. A StarCraft II játékélményben is kiváló, és csak azért nem jobb az első résznél, mert már az is kiváló volt. A GTA IV (gondolom erre célzol) marha jó játék volt, a PC-s port bénasága már más lapra tartozik. A divatrajongásért én sem lelkesedem, de ez a játék egyáltalán nem rossz, sőt, a maga nemében elég jó. Csak tudni kell kezelni, és meg kell érteni, hogy nem hard core szerepjáték. ... aztán szépen felébredsz és bilibe lóg a kezed. A Dragon Age még koránt sem elég erős IP egy spinoffhoz (légy erős, a Mass Effect sem), mert eddig kevés játék volt (egy...) és kevés platformon volt élvezhető (egyen... ). Ahhoz, hogy a cím megerősödjön és megálljon a saját lábán, egy multiplatform folytatás kellett, amit sokan megvesznek, s mely sikere például alapul szolgálhat egy későbbi spinoffhoz (ahogy a Baldur's Gate-eknél is volt). Elhiszed, hogy mindkét fél jól járt? Mi ugyanis, HC gamerek sokkal kevesebben vagyunk. A mi hangunkat elnyomja az elégedett tömeg...

Hát én azért a PC-s közönség részéről nem látom a kitörő lelkesedést. Nem azt mondom, hogy minden PC-s szarnak gondolják a játékot, mert biztos sokan élvezik, de elég csak a nagyobb szerepjátékos oldalakra felmenni, vagy megnézni a tucatjával bezárt, negatív kritikákat tartalmazó Bioware topikokat, és látni lehet, hogy sokaknak csalódás a játék (természetesen a csalódás nem egyenlő a szarral). Nekem van egy olyan érzésem, hogy akik most is élvezik a játékot, azoknak akkor is tetszene, ha keményvonalasabb szerepjáték lenne. Viszont egy hardcore-abb cucc elnyerné a fikázók tetszését is.Ami viszont igazán fájó, hogy a Bioware mindenhol azt sulykolja az emberekbe, hogy ez a szerepjáték fejlődésének következő lépcsőfoka, a régi szerepjátékokban fontos szerepet kapó elemek pedig ma már elavultak. Ha netán ezt a "tanácsot" más rpg fejlesztő stúdiók is megfogadják, akkor szomorú éveknek néznek elébe a komolyabb szerepjátékok rajongói.

Ezek elég rossz példák. A StarCraft II játékélményben is kiváló, és csak azért nem jobb az első résznél, mert már az is kiváló volt. A GTA IV (gondolom erre célzol) marha jó játék volt, a PC-s port bénasága már más lapra tartozik. A divatrajongásért én sem lelkesedem, de ez a játék egyáltalán nem rossz, sőt, a maga nemében elég jó. Csak tudni kell kezelni, és meg kell érteni, hogy nem hard core szerepjáték. ... aztán szépen felébredsz és bilibe lóg a kezed. A Dragon Age még koránt sem elég erős IP egy spinoffhoz (légy erős, a Mass Effect sem), mert eddig kevés játék volt (egy...) és kevés platformon volt élvezhető (egyen... ). Ahhoz, hogy a cím megerősödjön és megálljon a saját lábán, egy multiplatform folytatás kellett, amit sokan megvesznek, s mely sikere például alapul szolgálhat egy későbbi spinoffhoz (ahogy a Baldur's Gate-eknél is volt). Elhiszed, hogy mindkét fél jól járt? Mi ugyanis, HC gamerek sokkal kevesebben vagyunk. A mi hangunkat elnyomja az elégedett tömeg...