Charles Dickens Karácsonyi ének című műve azon kevés alkotások közé tartozik, amelyek sikeresen kiállták az idő próbáját, és az első megjelenésük óta eltelt évtizedek alatt örökzöld művekké értek. Mindmáig nem veszített vonzalmából, és egyszerű története ellenére mégis oly’ sok mindenről szól: szeretetről, változásról, családról, megértésről, mindezt beágyazva a karácsony szépségébe, így mondanivalója felett korántsem járt el az idő, a jelenünkben is tökéletesen aktuális. Az egyik leggyakrabban újramesélt történet ez, az angolszász kultúrkörben, népszerűségéből még a rengeteg feldolgozás után sem vesztett egy cseppet sem. Többek közt azért nem, mert játszi könnyedséggel adaptálható a legkülönfélébb médiumokra, készült már belőle számtalan mozi, tévéfilm, paródia, animációs film, színdarab és operett is, ennek ellenére azonban még mindig van mit mondani róla.
A legjobban sikerült értelmezések egyikéhez tartozik Batman is, akinek csak szimplán Noël-nek hívott történetében találkozunk egy meglepő, szokatlan, de egyedi ötletekkel operáló Karácsonyi ének variációval. Eredetileg 2011-ben jelent meg, írója, és rajzolója Lee Bermejo, illetve inkább festője, ugyanis a képregény festett formátumban látott napvilágot. Nem csoda, hogy anno a Kingpin is látott benne fantáziát, Dickens művének címével (magától értetődő módon) ki is hozta, remekül időzítve, és stílszerűen pont 2015 decemberében, pár héttel karácsony előtt. Tökéletes választás volt, ugyanis a Karácsonyi ének nemcsak az akkori idők egyik legjobb magyarul megjelent Batman képregénye, hanem a hazai képregényipar egyik legnagyszerűbb kiadványa is.
A Karácsonyi ének nemcsak egyszerűen megidézi Dickens művét, és mondatait, hanem konkrétan ráhúzták a regény alaptémáját, cselekményét, fordulatait és narrációit a Batman-mítoszra, azaz miközben a történetet olvassuk, párhuzamosan visszaköszönnek a Dickens által írt sorok a párbeszédek mellett, amik már Bermejo tollát dicsérik. Ennek köszönhetően az olvasó ösztönösen összekapcsolja a képeket a szöveggel, a mesélő (aki szintén fontos szereplő a sztoriban) az eredeti mű mondataival és neveivel mondja el a történetet, és annak ellenére sikerül a regény motívumait párhuzamban állítani Batman legendáriumával, hogy a narrációnak nincs sok köze a képekkel ábrázolt cselekményhez. Sőt, így lesz csak igazán hatásos az összkép.
Persze érdekes belegondolni, hogyha az eredeti sztori és a műben szereplő nevek, karakterek megmaradtak, akkor ki lesz például Scrooge vagy a karácsony három szellemének a Batman-univerzumbeli megfelelője. Bermejo szerencsére ebben is találékony volt. Elsőre elég nehéz elképzelni és kissé infantilis gondolat a Karácsonyi ének kapzsi, hidegszívű, önző és az emberektől eltávolodó főszereplőjét Batmannel azonosítani, viszont hála az írói bravúrnak, cseppet sem lóg ki a lóláb. Sőt, Bermejo tökéletesen és hitelesen rávilágít arra, hogy a két karakter voltaképp nem sokban különbözik egymástól, ha bizonyos tulajdonságaikat vizsgáljuk meg. Batman és Scrooge is belenézett a sötétségbe, ami szép lassan úgy elnyelte őket, hogy észre sem vették, és közben valahol sokat vesztettek emberségükből is. És mint ahogy Dickens művében, úgy itt is szorosan össze van kapcsolva a történet és a karakter a karácsony ünnepével.
Batman szenteste napján Joker üldözésével van elfoglalva, ahelyett, hogy a kandalló melegét és az ünnepi TV-műsort élvezné, végül rá is akad egy emberre, aki elvezethet az őrült bohóchoz. Bob egy lepukkant lakásban él fiával együtt, akit megpróbál rendesen nevelni, ám anyagilag mégsem képes neki megadni azt, amit szeretne. Az otthonukban nincs fűtés, karácsonyfa, ételre is alig telik, így nem csoda, hogy engedett a pszichopata Joker csábításának, melynek következében a bűn bohóchercege zsarolni kezdte, valóságos lavinát elindítva. Batman ugyanis, mint egy robot, csak azt tartja szem előtt, hogy fülön csípje Jokert, lassan már mindegy milyen eszközzel. Küldetésénél kevésbé számít tehát Bob vagy a fia, az alapjában véve ártatlan, de az élet kegyetlenségének köszönhetően hibát vétő személyeket egyre inkább járulékos veszteségként éli meg. Kiégett, fáradt, kimerült, legbelül kiüresedett, keserű ember lett belőle, aki gépszerűen teszi, amire felesküdött, de már nem tudja igazán, hogy mi a jó vagy mi a rossz. Nem sok választja el attól, hogy teljesen eltávolodjon a való világtól, az emberektől, és teljesen begubózzon kastélyába, illetve a denevérpáncéljába.
Ekkor azonban megjelenik a karácsony három „szelleme”, akik a maguk fura módján ráébresztik arra, hogy rendbe kell tennie a dolgokat. Az első (Macskanő) szembesíti vele, hogy mennyire megkeseredetté vált: az egykor lobogó tűz és szenvedély kialudt benne. A második (Superman) ráébreszti mennyire eltávolodott a barátaitól, visszavezeti egy olyan korba, amikor még tudta miért harcol, képes volt értékelni az olyan dolgokat, mint a bajtársiasság, barátság. Végül a harmadik (Joker) rádöbbenti, hogy Batman jelenléte végtére is többet árt Gothamnek, mint használ, és az az ember, akivé válni szeretett volna, már egyáltalán nem ő.
Dickens művének részletei, melyek kivétel nélkül relevánsak a képregény oldalaival, egy precízen és intelligensen kidolgozott történetet eredményeznek. Mi több, a képregény legnagyobb részében nincsenek is hagyományosan vett panelek, szövegbuborékok sem mindig, tehát az emberek tényleg kicsit olyan érzése van, mintha képregény helyett egy mesét olvasna. Bermejo remek rajzstílusa miatt a sztori egyszerre mesés és valóságos is. Utóbbiról a rendkívül fagyos és sötét tónus gondoskodik, az olvasó a képek láttán szinte maga is érzi a csontig hatoló hideget és a csípős, téli levegőt. A Karácsonyi ének minden idők egyik legjobb Batman-története. Egy ezerszer adaptált művet mutat be, de mégsem érezni elcsépeltnek, unalmasnak, vagy lerágott csontnak, sőt, Bermejo képregénye sikeresen mutatja be egyedi módon Dickens klasszikusát a Batman-mitológiába beágyazva. Még az eredeti sztorit keresztül-kasul ismerő egyének számára is ajánlott, ők is fedezhetnek fel benne érdekes dolgokat, a Batman rajongóknak pedig hadd ne kelljen mondanom, hogy egyenesen kötelező! Egyébiránt tökéletes karácsonyi olvasmány is.
A képek forrása: Comic Book Reader
