Az előző héten már górcső alá vettünk három olyan videójátékot, amely nagyban hozzájárult az 1983-ban debütált NES sikeréhez, most pedig egy újabb klasszikus trió következik – köztük a világ legismertebb vízvezeték-szerelőjével.

Contra

A Konami eredetileg játékgépekre megjelent run and gun csodája, a Contra a rovat alapját képező otthoni konzolon is rendkívül nagy kritikai és pénzügyi sikereket ért el a megjelenése évében (1988), időtállóságát pedig mi sem bizonyítja jobban annál, hogy még ma is könnyedén el lehet vele ütni az időt. A japán cég a ’80-as évek akciófilmjeire jellemző túlzásokat ültette át egy 2D-s videójátékba, amely nem csupán élvezetes lövöldözést (na meg persze kicentizős ugrásokat) kínált, de látvány és hangzás (különös tekintettel a zenékre) terén is a párját ritkította néhány évtizeddel ezelőtt, így aztán nem meglepő, hogy máig emlékeznek rá az emberek.

Castlevania 3: Dracula's Curse

És ha már szóba került a Konami, természetesen a méltán híres Castlevania-szériáról sem szabad elfeledkeznünk, melynek harmadik része, a Dracula’s Curse szakított a második felvonás (Simon’s Quest) kísérletező szándékú RPG elemeivel, így ismét az akció- és platformrészek domináltak a nem lineáris kaland során. Az első Castlevania előzményeként szolgáló opusz 16 pályával, taktikus harcokkal és lenyűgöző vizuális stílussal igyekezett levenni a lábáról a kihívások kedvelőit, a siker pedig nem is maradt el, hiszen a szakma és a játékosok is szerették a végeredményt, a franchise ráadásul már a sorozatok világában is megvetette a lábát (méghozzá a Netflix jóvoltából), ami jól mutatja, hogy mekkora névvel állunk szemben.

Super Mario Bros.

Láttátok jönni, ugye? Egyértelmű, hogy ez a lista nem létezhet (vagy ha mégis, akkor nem mondható relevánsnak) az 1985 szeptemberében (legalábbis Japánban) megjelent Super Mario Bros. nélkül, amely nem csupán a platformerek terén nyitott új dimenziót, de a játékvilág egésze szempontjából is óriási jelentőséggel bír. A legtöbb NES-hez eleve mellékelt oldalnézetes kaland ugyanis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ipar kilábaljon az 1983-as összeomlásból, így visszagondolva pedig nehéz elképzelni, hogy mi lett volna a kedvenc hobbinkkal a sapkás úriember érkezése nélkül, szóval nem lehetünk eléggé hálásak a Nintendónak, hogy elhozta nekünk ezt a csodát. Mario tehát jött, látott és győzött, méghozzá olyannyira, hogy a figura már hosszú évek (bár inkább évtizedek) óta az említett cég legismertebb arcának számít, aki önmagában is képes eladni egy konzolt. Ezt pedig nem sok karakter mondhatja el magáról.

A hercegnő hős megmentőjével pedig el is búcsúznánk tőletek, de akad még néhány NES-legenda a tarsolyunkban, szóval semmiképp se felejtsetek el visszatérni!

A borítóképek forrása: IGDB