Ja igen, azt kihagyatam.

1941:
Jól kezdödik az új év: január 1-2: Légitámadások Bréma ellen. Január 5-én a britek Líbiában elfoglaják Bardia városát, és 45 ezer olasz foglyot ejtenek. Január 11: Hitler 22. sz. hadműveleti utasítása: német segítségnyújtás Olaszországnak. Január 18-20: Hitler - Mussolini tárgyalások Berchtesgadenben. Január 22-én Tobruk brit kézre kerül. Február 6: Benghazit elfoglaják a britek. A 10. olasz hadsereg megsemmisül. Másnap az első német alakulatok megérkeznek Tripoliba. Kellett is a segítségük. Megalakul a Német Afrikahadtest(DAK). Parancsnoka Erwin Rommel
Márius 1-jén Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Másnap a németek bevonulnak az országba. Máricus 7-én brit csapatok érkeznek Görögországba. Március 24: a németek elfoglaják El-Agheliát. A java csak ezután jön. 25-én Jugoszlávia is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Március 26-29: brit-olasz tengeri csata a Matapan-foknál. Az olaszok ismét súlyos veszteségeket szenvednek.Március 27: Hitler 25. sz. hadműveleti utasítása Jugoszlávia megtámadásáról. Április 3-án Teleki Pál öngyilkos lesz Utódja Bárdossy László

Most csak ennyit írtam, fáradt vagyok Folytatás holnap.

Az anglia csatában egyébként ez volt a felállás: Hurricane-ok Heinkel-111 és Ju-88, Spitfire-ek Bf-109, Bf-110 és Stukák.

Az angliai csata valóban érdekes, egyes dolgok az angoloknak, más a németeknek kedveztek. A németeknek az is baj volt, hogy csak annyi űzemanyaguk volt, hogy az anglia légtérben csupán 10-15 percet tartozkodhattak, mondhatni ledobták a ledobni valót és irány haza. A Spitfire valóban nagyon jó volt, de kevés volt belölük. A németeknek voltak jó bomábózik a Ju-88-as és a Heinkel He-111-es.
Göring nagyjából lexarta az egészet.
A lelőtt, de megmenekült angol pilóták valóban jól jártak, akár aznap beülhettek egy másik gépbe, a németekre fogság várt. Viszont az angol pilótákból így is hiány volt, amerikából is érkeztek önkéntesek.
Az olaszok már most szenvedtek, mi lesz később...

Na akkor folytatnám...
Július 16: Hitler 16. sz. hadműveleti utasítása az Anglia elleni partraszállásra (Seelöwe-terv). Július 19: Hitler "utolsó békeajánlata" Nagy-Britanniának. Július 31-én a Führer titkos utasítást ad a Szovjetuinó elleni támadási terv kidolgozására. Augusztus 1: Hitler 17. sz. hadműveleti utasítása. Megkezdődik az angliai csata A két ország légierejének parancsnoka Dowding és Göring Augusztus 3-án Litvánia a Szovjetunió tagállama lesz. Augusztus 4-17: Olasz csapatok elfoglaják Brit-Szomáliát. Az egész háború alatt nem került sor nagyobb olasz sikerekre. Augusztus 5-én Lettországot is bekebelezi a Szovjetunió. Másnap Észtország is szovjet tagállam lesz. Augusztus 13: sorozatos német légitámadások Anglia ellen. Augusztus 17-én Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút. Augusztus 20-án Nagy-Britanniában kihirdetik az ostromállapotot. 25-én sor kerül az első brit légitámadásra Berlin ellen. Szeptember 2: brit-amerikai szerződés: 50 régi típusú rombolóért cserébe az amerikaiak nyugat-indiai támaszpontokat kapnak. Szeptember 4-én Hitler beszédében angliai inváziót ígér. Szeptember 13-án olasz támadás indul Egyiptom ellen. Az olaszok a háború alatt főként Észak-Afrikában tevékenykedtek, de még itt sem voltak képesek fontos győzelmeket aratni. Szeptember 15: Óriási légi ütközet Anglia felett (az "angliai csata" napja). Másnap az olaszok elfoglalják Sollumot és Sidi Barranit. Szeptember 27-én Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt Október 12-én a Führer tavaszra halasztja az angliai inváziót. Október 28-án olasz támadás Görögország ellen. Még ezen a napon Hilter-Mussolnini találko Firenzében. Másnap: brit bejelentés a görögök megsegítéséről. Jugoszlávia semlegesnek nyilvánítja magát az olasz-görög konfliktusban. November 2-3: görög ellentámadás, amely visszaveri az olaszokat. 3-án brit csapatok érkeznek Görögországba. Még ezen a napon Hitler eldönti, hogy beavatkozik a görögországi harcokba. November 5-én F.D Roosevelt-et harmadszor is elnökké választják. November 11-12: brit-olasz tengeri összecsapás Taranto térségében. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek. (CONTE DI CAVOUR) 14-15: heves légitámadások Coventry ellen. A várost lerombolja a Luftwaffe. 14-22: A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból. November 20-án Magyarország is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez Egy napra rá Románia, kettővel rá Szlovákia is csatlakozik. November 9-én Wawell tábornok vezetésével a britek ellentámadást indítanak Egyiptomban. 11-én a brit csapatok visszafoglalják Sidi Barranit. Másnap Belgrádban, Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést kötnek. December 13: Hitler 20. sz. hadműveleti utasítása a Görögország elleni támadásra (Marita-terv). Dec. 16: Wawell seregei elérik Sollumot. December 18: Hitler 21. sz. hadműveleti utasítása: támadási előkészületek a Szovejtunió ellen(Barbarossa-terv)
December 19-én az olaszok német péncélosokat kérnek segítségül Afrikában. December 29-én Roosevelt a rádióban bejelenti, hogy országa a "demokrácia arzenálja" lesz.

Folytatás később...

Kicsit off, amit most irok, srácok. Ha oroszokról beszéltek, ne feledjetek néhány apróságot.
Először is a történelmi áttekintés. Az oroszoknál az első világháború végén még gyakorlatilag fennált a jobbágy-rendszer. Egy orosz parasztnak (muzsiknak) nem jelentett nagy változást, ha a báró úr helyett a "kolhoz úr"-nak dolgozott. A Leninék által bevezetett rendszert sokkal könnyebb volt elfogadniuk, mint az most mi innen meg akarjuk itélni.
Az értelmiség persze egészen más tészta a műveltsége és vilgálátása miatt. Ezért is voltak ők Sztálin elsődleges célpontjai.
A másik ennél sokkal érdekesebb dolog. A hetvenes évek derekán volt szerencsém egy szegedi orosz tiszti lakóközpontban járni. Tisztekről, művelt emberekről van szó. A lakásuk családnként két egymásból nyiló szobából állt. A folyosó végén volt a közös fürdő. Négy lakásonként volt egyetlen konyha. A konyhában egy asztal, négy gárztűzhely, négy kredenc és két mosogató volt.
Ezért nem tudtak '90-ben mit kezdeni a magyarok az orosz laktanyákkal. Közületek hányan volnának hajlandóak ilyen körülmények között élni és gyereket nevelni?

Az efféle legendákkal kapcsolatban én csak a parancsok liadásának a módját ismerem.
Valaha, nagyon régen, a huszárok és gyalogosok parancsnokai kardot rántottak és azt orditották a katonáiknak: Utánam! És mentek előre a harcban.
Amikor én katona voltam, a parancs ugy szólt: Előre!
Ráadásul a tisztek a világ minde hadseregében pisztolyt kapnak, melynek bármilyen hihetetlen is, alig harminc méter a célzott lőtávolsága. Azontúl drasztikusan csökken a távolság arányában a találat valószinűsége. Nem valószinű, hogy igazán tudnák vezetni a katonáikat.

A katonát tömeges rohamra nem lehet szép szóval rávenni. Amikor én katona voltam, egy felcser mesélte el érdekességként, hogy hogyan nézne ki egy "harci menü". Egy nagy adag, jó húsos babgulyás meg fejenként két deci harci rum.
Aki beszlopál két deci rumot, azt nem kell kergetni sehová. Nekimegy akárkinek és akárminek, mert nem tud gondolkodni.
Csak mellesleg én 1980-81-ben voltam katona, tehát a II. VH-tól azért időben elég messze.

Te tényleg elhiszed ezt a "hátuk mögött"" dolgot? A partizánok háta mögött ki állt? Mert ők kezdték igazán kitörni a németek nyakát. Az utánpótlások igen jelentős százaléka sosem ért el a német alakulatokhoz. Pedig a partizánoknak sokkal könnyebb lett volna átállni a németekhez és elsöpörni Sztálin rendszerét.
És még egy érdekes adalék az orosz mentalitáshoz. Angliában is képeztek ki ügynököket, meg az oroszoknál is. Az angol rendszerbe beépültek a német hirszerzők és ennek köszönhetően egy-egy Európába átdobott angol ügynök kb. fél évig "élt". legtöbbször persze a leleplezés tényleg az élete végét is jelentette.
Az oroszok közé viszont nem tudtak beépülni a németek.
És még egy apróság: amikor Sztálin meghalt, nem a politikai rendőrség, hanem a beléjük nevelt-nevelődött hit vitte a síró tömegeket Sztálin atyuska ravatalához. Az a kor más volt a gondolkodásában is, mint a miénk ma.

Nem pont errre gondoltam. Franciországban pl. abban látták a fereség egyik fő okát, hogy "a fiakból kiveszett apáik bátorsága, merészsége".
A legtöbb országban hiányoztak azok a fanatizált tömegek, amelyek az I. VH-ban rohamra indultak a géppuskafészkek ellen.
A németek szisztematikusan készitették fel profi hadseregüket a háborúra.
Később Sztálin (bármennyire gyűlölöm is) zseniálisan játszotta ki az orosz népet fanatizáló "rógyina maty"-ot (Haza Anyácskát). Ez volt az az erő, amely már Napóleon ellen is megmozgatta az orosz tömegeket.

Nagyon frankó leirások! Csak egy apróságot fűznék hozzá! A németeket fűtütte a "bosszúvágy" és ráadásul létre hoztak egy profi hadsereget.
A legtöbb államban a hdvezetés döbbenten tapasztalta a II. VH. kitörésekor, hogy az I. VH-ra jellemző vitézség kiveszett az új katonákból. Azok a férfiak,akik apáik I. VH-s élményeit, a borzalmas rohamok és veszteségek történetét hallva nőttek fel, nehezen voltak hajlandóak hasonló őrültségekre.
Ez a megállapitás elhangzott Franciaországban is, de nálunk is.

Szóval folytatnám a Chamberlain lemondása utáni eseményekkel...

Május 13-án német csapatok átkelnek a Maas (Meuse) folyón, Namur és Sedan között. Dinant és Ličge eleste(Belgium). Egy nappal később bombatámadás Rotterdam ellen. 900 halott. Másnap Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul. Május 16-án és 17-én a britek bombázzák a Ruhr-vidéket. Megkezdődik a stratégiai légiháború Németország ellen, mely egészen a háború végig tartott. 17-én a németek elfoglalják Belgium fővárosát, Brüsszelt. Egy napra rá Antwerpen és Ostende is német kézre kerül. Antwarpen a hatalmas kikötője miatt is fontos. Május 20-án a németek páncélos egységei elérik a Somme torkolatát, ezzel kettévágják a szövetséges csapatokat. Május 24-én Hitler Dunkerque előtt leállítja a német támadást. Ha mégsem tette volna, csapatai a tengerbe szórították volna a fejvesztve menekülő szövetséges csapatokat, így sikerült Angliába evakuálni őket. A hadművelet neve Dynamo volt, melyre Május 27-én került sor. Egy nappal később Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül. Egy újabb nyugat-európai ország kerül a tengelyhatalmak kezére. Június 3-án Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát. Júniús 4-ére sikerül Dunkerque kiürítése. Másnap új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál. Június 8-án a britek kiürítik Narvikot. 9-én Norvégia kapitulál. Egy nappal később Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Már másnap megtámadja Olaszország Franciaországot. Június 14-én a németek bevonulnak Párizsba. Másnap már német katonai parádé a városban. Még ezen a napon a németek áttörik a Maginot-vonalat. Ezen a napon a szovjetek is terjeszkedtek, elfoglalták Litvániát. 16-án Reyaund francia miniszerelnők lemond. A németek elérik a Loire-t. Másnap Franciaországban Pétain marsall kormányt alakít és fegyverszünetet kér. A Szovjetunió még ezen a napon megszállja Észt- és Lettországot. 18-án Londonban De Gaulle bejelenti a harc folytatását. Lyon is elesik. 22-én Compičgne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt. Két nappal később Rómában aláírják az olasz-francia fegyverszünetet. Szintén két nappal később a Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében. A rend kedvéért két nappal később a román kormány eleget tesz a szovjet követeléseknek. Június 3-án brit haditengerészeti egységek Oranban megtámadják a francia flottát, súlyos veszteségeket okozva. Július 10-én Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal. Az első nagyszabású német légitámadás Anglia ellen. Pétainteljhatalmat kap. A francia kormány Vichy-be költözik.

Folytatás később. Következik: az Angliai csata.

OFF! Mégis elmondom röviden.
Volt egy nemzetközi zsákmányjogi szerződés, mely előirta, miként lehet egy ellenséges állam civil hajóit elfogni, átvizsgálni. Kivéve, ha valamely állam felfegyverzi civil hajóit.
A Lusitania-n négy db 152 mm-es ágyú volt. És ugye ott voltak a hires-hirhedt csapdahajók, meg az admiralitás első lordjának utasitása, hogy a felszinre emelkedő német tengeralattjárót kötelesek megkisérelni legázolni az angol kapitányok.
Ugyanez a lord adott parancsot a Lusitania védelmére kirendelt két cirkálónak a visszafordulásra, ezzel lehetővé téve a Lusitania elsüllyesztését. Ez adott okot az USA belépésére az I. VH-va.
De ugyanez a lord ugratta bele Angliát a Gallipoli félsziget elleni támadásba is, ahol iszonyatosan sok angol katona veszett oda a hegynek felfelé támadva, a gerincen beásott török gpu-k tüzében.
Ezt a lordot Churchill-nek hivták. A Gallipoli kalandba bele is bukott és leváltották a posztjáról. De mindez még nem a nácik ellen irányult, hiszen I. VH-történelem.

A II.VH. topicba kicsit ronda lenne leirni azt a két I. VH-s történetet, amiért én nem igazán szeretem Churchill-t. Igazi politikus módjára viselkedett, az áldozatok száma egy cseppet sem érdekelte, ha elérhette a célját.
Mint Grant tábornok az amerikai Polgárháborúban: "Én sohasem számolom a halottaimat!"

Fejből nem tudom a dátumot, de volt az Angliai Csatának egy olyan fordulópontja, amikor Churchill-nek a makacssága mellé még oltári szerencséje is volt. A németek első logikus lépéseként a Luftwaffe az angol vadászok báziait kezdte támadni. Két-három nap után abbahagyták. Ha még két napig folytatják a támadásokat, akkor a veszteségek miatt összeomlott volna a RAF vadász-ereje.
Churchill szerencséjére viszont a Luftwaffe visszatért a városok, főleg London bombázásához. Egyébként ezzel pont azt próbálták, amit később a szövetségesek is. Egy I. VH-s olasz tábornok, Duhet elméletét megvalósitani. Duhet szerint a tömeges légicsapások demoralizálják az ellenséges hátországot és a lakosság békekötésre kényszeriti a kormányát.

Pontosan. Churchill mindig tudta, mit akar. Mellesleg a szovjet-finn háborúról írtam már korábban.

Most megemlíteném 1940 fontosabb történéseit. (amit lentebb említettem erről az évről azt mos kihagynám).
Január 27-én megkezdödik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv (Weserübung-terv) kidolgozása. A térkép Április 9.-én Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenál sikerekkel. Még ezen a napon Oscarsborgnál egy norvég üteg egyetlen lövéssel megbénítja a német Blücher ehézcirkálót, amely torpedótalálatok következtében elsüllyed. Április 10-13. Brit-német tengeri ütközet Narviknál, súlyos német vereséggel. 14-e és 17-e között brit és francia csapatok szállnak partra Norvégiában. Április 27-én Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Aushwitzban. Egy nappal később: Brit csapatok elfoglalják Narvikot. Május 5-én A norvég kormány Londonba menekül. Május 7: A németek befejezik Közép- és Felső-Norvégia meghódítását. Május 10-én a német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát. Még ezen a napon Chaberlain brit miniszterelnők lemond. Utóda Winston Churchill.

A folytatás később...

Szerintem is létezik ilyen már csak azért is, mert rémlik valami ilyen hír is
amikor a délszláv háborúban, az amerikaiakat megvádolták, mert rádió
aktív bombákat használtak fel légitámadáskor némelyik célpontnál.
De azt hiszem elkalandoztunk egy picit a topic témájától.

Én tudok még újabb példát is, Forise! Egy-két éve láttam egy dok.filmet. Sivatagi vihar, a hazugság háborúja.
Elképesztő dolgok voltak benne az első Sivatagi viharról. Amire céloztam: az a-10esek lőszere reaktorokban használ wolframból készúlt, hogy a nagyobb tömeg miatt jobban átüsse a tankok páncélzatát. Állitólag veszélytelen anyag. Egy nagyon beteg fazon a filmben elmondta, hogy az osztagával a hires Halál útján ellenőrizték a kilőtt iraki tankokat. Mindet finom, szürke por boritotta és a Geiger-számláló érdekesen csipogott a közelükben.
Amikor az osztagot elvezényelték onnan, valamennyiüktől elvették a sugárzást jelző-rögzitő kártyájukat. Amikorra a film készült, a századból hárman, vagy négyen éltek már csak.
Emberre veszélytelen sugárzó hullladék. Szted létezik ilyen?

Nem kell sokat visszamenni az időben, példa rá Csernobil 1986.
Több szász-ezer katonát vezényeltek az atomreaktor lezárásához, akik közül
már nagyon sokan nem élnek a sugárzás miatt. Sajnos a sors fintora, hogy a
világ ez után döbbent rá igazán milyen veszélye van magának csak a sugárzásnak,
és még évtizedekkel utána is.
Elnézést, nem II. világháborús téma.

Azt viszont sokáig senki em tudta,hogy milyen hosszú ideig hat a sugárzás. Csak két példa.
Az egyiket egy francia dokumnetumfilmben láttam, több mint húsz éve. A szövetségesek egyik tiszti csoportja átvágott Hiroshima romjain. Találkoztak egy amerikai hadnaggyal, aki ott guberált. A ubbonyára két zacskó volt erősitve az arany és az ezüst tárgyaknak. Fogalma sem volt róla, hogy a halált gyűjti magának. Arról már inkább ne is beszéljünk, hogy miféle arany-ezüst tárgyakat szedhetett össze!
A másik egy egyetemi tanárnak (nem tudo a pontos rangját) Isaac Asimocnak a sci-fi könyve, melyben a Földet viszonylag kis intenzitású radioaktiv sugárzás jellemzi egy katasztrófa után. Amikor megirta a művét, még ő sem tudta, hogy az alacson sugárzási érték is öl, ha elég sokáig kell valakinek elviselni.
Egyébként a korai időkben minden nukleáris hatalom felhasználta a saját katonáit is a sugárzás hatásainak a vizsgálatára.

Azt hiszem, te is olvastad, hogy: "A Hiroshimára ledobott atombomba nem a II. VH. utolsó, hanem a hidegháború első lövése volt".
Hiszen a japán hadsereg ekkor már padlón volt. Az utolsó igazán ütőképes haderő a Kvantung hadsereg volt, amelyik Kina északi részén az oroszok előtt tette le a fegyvert. A japán szigeteket némi blokáddal is megadásra lehetett volna kényszeriteni.
Viszont a Vörös Hadseregtől igazán tarthattak a Szövetségesek. Az orosz szárazföldi haderő létszámban, fegyverzetben és támadó kapacitásban a háború végére alaposan túlnőtt a többi haderőn. És a gyáraik sem voltak olyan könnyen elérhetőek, mint a német üzemek.
Ráadásul az oroszok baromira birják a hideget és van egy útvonal, ahol száraz lábbal átkelhettek volna az USA-ba.

Talán kevesebb jó képességű émet tábornokot ismernénk, ha őket is úgy megritkitották volna, mint Sztálin az oroszokat. Ha jó tudom, az orosz tábornokok 2-3%-a élte túl a tisztogatást.
Hogy a maradék mire volt képes? Nézd meg a Jaltai Egyezményt! Vajh miért adták át fél Európát tálcán Sztálinnak a Szövetségesek? korábban már irtam, hogy éppen ezért (is) tartom roppant képmutatónak Churchill hires "vasfüggöny" beszédét. Hiszen ő is tekerte annak a függönynek a csörlőjét, hog szépen leereszkedhesen.
Vagy miért az oroszok foglalták el Berlint? A megegyezés szerint négy megszállási övezetre osztották Németországot és igy Berlint is. Az amerikai vezérkar véleménye szerint "csak had vérezzenek az oroszok Berlinért".
Hasonlóan képmutató volt a nagy angol politikus a Varsói Felkelés esetében is. Az oroszok ott álltak Varsó kapujában és felmenthették volna a felkelőket. De Churchill kijelenetette, hogy csak az angliába emigrált lengyel kormányt ismeri el törvényesnek. Tudott tenni Londonból bármit is lengyelekért?

Bocs, Jedimaster, hogy kicsit csapongunk a beszélgetésben! De a téma olyan volt, hogy nagyobb időintervallumban lehetett jobban látni.