A legutóbbi, igen szomorkás hangulatban zárult találkozó után megvallom, nem voltam boldog, hogy megint egy Aerosoft-féle szimulátor esett be, mint tesztfeladat. Így a “Ne már, de tényleg, most komolyból?” volt az első reakcióm… És igen, tényleg. Ki mondta, hogy a tesztelők élete csupa móka és kacagás?! Anyám, az a drága, de hát ez a tévképzete cirka 25 éves, és nem hiszem, hogy valaha is megérti a dolgot. A további siránkozás helyett inkább szisszentettem egy maláta alapú energiaitalt, majd felraktam a meglehetősen tömör, de legalább információgazdag The Bus címet viselő busz-szimulátor Early Access változatát. Aztán szépen lenyugodtam, hogy lelkemben apró, de csicsergő madarak daloljanak. Nem azt mondom, hogy a játék tökéletes (hogy lenne az, hiszen EA… de erről majd később), de legalább nem kaptam sikoltozós-anyázós rohamot az első 10 perc után. Ez is valami.
A sztori alapja Berlin, az általam is oly kedvelt, német metropolisz. Itt vesszük fel Jürgen vagy Ahmed szerepét, aki a helyi békávé, azaz a Berliner Verkehrsbetriebe színeiben fogja terelgetni a különböző nagyvasakat. A tesztelésre kapott EA-változatban ez egyelőre egyetlen vonalat és kétféle Scania buszt jelentett. Persze volt lehetőség új, saját vonalat is összeállítani, egy meglepően könnyen kezelhető és átlátható felületen. Ez egy ceruzás kisötöst ért.
Az viszont már egy rendes, krétás ötöst, hogy a berlini utcaképet és persze a helyes térképet igen akkurátusan modellezték le. Én is felismertem olyan részeket, ahol már nem egyszer jártam: és ez nem csak az Alexanderplatzhoz hasonló, minden turista számára kötelezően meglátogatandó helyszíneket jelenti. Tényleg szép és tényleg ismerős, ez tetszett.
Egészen jó volt a munkahely is, azaz a vezetőfülke. Mondjuk a jegyeladással nem igazán sikerült megbirkózni, de ezt tudjuk be a félkész állapotnak. Amúgy minden kapcsoló klikkelhető, minden működik. Jó a GPS, illik is figyelni, szépen végigvezet mindenhol. A látvány mellett a hang is remek: a rádiót persze hamar kikapcsoltam, de a diesel motor távoli, tompított dörmögése ismerős, pláne a foltozott utakon zörgő-csattogó utastér. Ott sem fenékig sztráda ám minden mellékutca…
Akadnak persze olyan dolgok is, amikbe okkal-joggal tudtam belekötni. Ilyenek a szegény utasok: szokás szerint kevés „embertípust” modelleztek le, szerintem maximum 10 féle kinézetű utas próbál a buszra felszállni. Másodsorban nem értem (na jó, igazából tudom, hogy így olcsóbb és nem lehet perelni), hogy a teljesen felismerhető „nyolcas” Golfnak, a kombi Volvónak, a Ford Mondeonak miért kell fantázianeveket adni?! Elképesztően gagyi, na. Kicsit fura az is, hogy míg a busz mozgásának fizikája egészen kellemes (szűk és gyors kanyarban megbillen, személyautóhoz képest lassabban áll meg, nehezebben gyorsul), addig az álló utasok soha nem dülöngélnek. Állnak, mint egy oszlop, bármi történjék. Ja, és a balesetnél sem törik senki-semmi: mint a biliárd golyók, úgy ütközik minden mindennel.
Ami még zavaró volt a The Bus mellett töltött időszak során, hogy a mesterséges intelligencia vezérelte forgalom nemcsak óriási dugókat tud okozni, ha valahol egy autó beakad valami miatt, hanem érdekes a vezetési stílusuk is. Nem hiszem, hogy egy batár Mercedes teherautóval az igazi Berlinben is szokás a busz elé 20 centire bevágni, majd satuzni egy jóízűt. Ez sokszor előfordul: ahova fizikailag befér még a buszom elé az AI-jármű modellje, oda be is fog menni. Igaz, cserébe egy életre megjegyzed az ajánlott nagyságú követési távolság betartásának fontosságát. Szóval érdekes egy szimulátor lesz ez, érdemes lehet beszállni és támogatni, pláne, ha esetleg oda vagy Berlinért és a különböző buszozós játékokért.
