Ami a legszebb: ez már a javított változat. Remélem, nem a végső, mert kifejezetten vágyom arra, hogy bebarangoljam a Nagy Alfréd angolszász király (848 vagy 849 – 899) kora és birodalma ihlette, remek kis RPG-t. Az Early Access-verzióban a harmadik fejezet két pályáját lehet végig barangolni, de ennyi nekem elég is volt. Főleg, amikor a kikacsintások szembejöttek, merthogy a fejlesztők bevallottan sokat merítettek a Mester, J. R. R. Tolkien világából. Így a goblinok és a trollok, mint ellenfelek, teljesen természetesek – A Gyűrűk Ura, hellyeah. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Nibelung-páncélszett sisakja szinte hajszálpontos másolata Rohan lovasainak dicső és vitéz vezetője, Éomer jellegzetes fejfedőjének.

Szóval, aki szereti a Világ Legjobb Történetét, az kedvelni fogja a Wigmundot is. A zene szerintem kifejezetten jóra sikerült, a hangeffektek (főleg a csata közbeni páncélpüfölés meg a pajzsos hárítás) alaphangon az elmúlt 5 év legjobbja. A környezet igényesen megrajzolt, de mivel jellemzően egy romos kastélyban és annak pince-labirintusában járunk, meglehetősen sötét. Az ellenfelek okosak: nemcsak állnak és püfölnek, hanem kifejezetten jól harcolnak. Odébb Ugranak, elgurulnak, távolról  támadnak, a mágusok tartózkodnak a közelharctól, mindenki teszi, amit tennie kell.

És itt térjünk ki egy pillanatra a harc kezelésére. A mozgás az alap WSAD, ezzel nincs is gond. A kamera forgatása alapból a jobb egérgomb, ezt szokni kell vagy átmappelni valami másra. Amit azonban valóban meg kell szokni, az az, hogy először testtel kell az ellenfél felé fordulni, majd csak utána érdemes ütni a kurzor irányába. Ez főleg a tömeges-közelharcos jeleneteknél fog sok, vidám és anyázós pillanatot okozni, míg rutinná nem válik. Nyugi, eredetileg még a CTRL gombbal ki is kellett jelölni, hogy kit támadsz… Szerencsére a legutóbbi patchben ezt már kivették., de még így is, hogyan is fogalmazzak, ez a része erősen sajátos a játéknak.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Szintén érdekes megoldás, hogy az íjászod és a klasszikus, kétkezes csatakalapácsos barbár spanod nem tápolható, nem felszerelhető és nem gyógyítható – igaz, legalább automatikusan healelik magukat. Szintet viszont csak te ugrasz, igaz, ha meghalsz, akkor vége a dalnak, irány az utolsó mentett állás betöltése. Ha a csapat két másik tagja gyengül el végleg, akkor csak szundítanak úgy 10 másodpercet, majd magukhoz térve felállnak. Nem, semmi nekromancia, ez feautre, nem bug. 

A leírtak szerint a fejlesztők elsősorban egyetlen, lineáris történetszálra koncentrálnak, de lesz egy nagyobb, nyílt pálya is valahol, valamikor. Sacc/kb 20-30 jó játékóra is benne lehet majd a Wigmundban – így, ha mellé csapnak egy korrektül alacsony árat, egyértelműen érdemes lesz megvenni. Meglássuk.