A szörnygyűjtögétős formulára az évek során rengeteg játék építkezett kisebb-nagyobb sikerrel, de egyik sem tudta igazán letaszítani trónjáról a világszerte ismert Pokémon-jelenséget. Mindezek ellenére néhánynak az eredeti zsebszörny-recept lusta leutánzása helyett eredeti ötleteivel, témáival, mechanikáival és megközelítésével sikerült kitörni az egyszerű másolatok tömegéből, majd a műfajon belül saját tábort kialakítani, de még ma is születnek érdekes kezdeményezések, például az imádnivaló Ooblets. No, de lássuk, mi újat tud mutatni a szintén ebbe a kategóriába eső Temtem!
A Temtem már január vége óta elérhető PC-n, méghozzá korai hozzáférésben, az így megvásárolható verzión a fejlesztők azóta is folyamatosan bővítgetnek, finomítgatnak és foltozgatnak. Nemrég pedig Airborne Archipelago szigetei a Sony újgenerációs konzolján is megnyitották kapuikat, mindezt ráadásul cross-platform támogatással, melynek köszönhetően a két közösség tagjai akár együtt is kalandozhatnak.
Az élénk színek kavalkádjával, aranyos stílusával és néhol ötletes dizájnnal a Temtem látványvilágára abszolút nem lehet panaszunk, bár a szörnyecskék tekintetében sajnos kisebbségben vannak az igazán eredeti példányok. A részletes karakteralkotást követően otthonunkban ébredünk, ahol édesanyánk nagy örömmel közli a hírt, hogy eljött a nagy nap, amire vártunk, mikor végre magunk is megkezdhetjük Temtem-szelídítő utazásunkat. Mindenki kitörő örömmel fogadja a hírt és egész Zadar (nem, nem a horvátországi település) összegyűlik, hogy velünk ünnepeljen, köztük csipkelődő riválisunk Max, valamint Konstantinos professzor is, akitől nem sokra rá megkapjuk első Temtemünket a választható háromból. (Eddig elég ismerős, nemde?) Hátizsákunk súlya mindeközben a szükséges tárgyaktól is tovább gyarapodik, köztük a Pokédex helyi megfelelőjével, gyógyító balzsamokkal és a befogásra használt kártyaszerű kütyükkel.
A Pokémon-címekből kiindulva az első szembeötlő újdonságot a környezetünkben rohangáló játékosok jelentik, a Temtem világa ugyanis kvázi MMO-jelleggel nem csupán ránk korlátozódik. A többi játékossal többek között kedvünkre vívhatunk barátságos vagy kompetitív meccseket, csereberélhetünk, beszélgethetünk, vagy kooperatív módban vadászhatunk a szörnyecskékre, de persze ez csak lehetőség, abszolút nem kötelező. Természetesen azért gépi ellenfelekből sincs hiány, akik a szokott módon epekedve várják, hogy a látómezejükbe érjünk, és valami vagány szöveggel leszólíthassanak egy gyors mérkőzésre. Amiket viszont érdemes kiemelni, azok a dialógusok, mert nemcsak rendkívül ötletesre és viccesre sikeredtek, de a válaszlehetőségeknek köszönhetően a magunk stílusában is reagálhatunk. Nyilván nem kell Life is Strange-féle mélységekben gondolkodni, de azért üdítő apróság, és az NPC-k egyes válaszainkra adott reakciója fergeteges.
Temtem-gyűjteményünket a fűben gázolva, barlangokban botorkálva, szörfdeszkán lovagolva és más egyéb módokon gyarapíthatjuk, kedvenceink pedig, ahogy az elvárható, minden szinttel egyre erősebbé válnak, időnként új képességekkel bővül arzenáljuk, egy adott pontot elérve pedig még tovább is fejlődnek. A körökre osztott harcok jópofa újítása az állóképesség-rendszer. Ezzel az egyes különleges csapások nem limitált számban, hanem kis harcosunk állóképességéhez mérten, esetenként akár aktuális kapacitásukat kicsit túllépve vethetők be, bár utóbbi esetben a kimerültségtől szörnyünk is sebződik, így ez egy kétélű kard. Ugyancsak ismerősek lehetnek az Edzőtermeket helyettesítő Dódzsók, ahol a tanítványok egész sorának legyőzése és a labirintusszerű terem bebarangolása után próbára tehetjük magunkat a helyi vagánnyal szemben.
A Temtem egy ötletes Pokémon-alternatíva. Még ha egyes pontokon talán kissé túl sokat is merít a Pokémon-sorozatból – ami nem meglepő, hiszen még a készítők is elismerik, hogy az inspirálta a játékot –, számos mókás, saját ötlettel dobja fel az élményt. Tennivalóból már most is rengeteget tartogat, a horgászattól a szigetek beutazásán át az összes szörnyecske befogásáig és a mellékküldetések sokaságáig, illetve minden ellenfél elveréséig. Az egyetlen negatívum a játékbeli valuta kezelése, ami időnként kicsit egy free-to-play játék hatását kelti. A kapott összegekhez képest kezdetben drágák a gyógyító balzsamok és egyéb tárgyak, valamint esetenként a harcok nehézsége sincs megfelelően kiegyensúlyozva, mintha a játék kifejezetten elvárná a grindolást, ami valljuk be, nem annyira buli. Ez persze még csak a kezdet, és semmi sincs kőbe vésve, hiszen a játék egyelőre csak korai hozzáférésben elérhető. Az esetleges hibákat és egyensúlyi gondokat a végleges változatig remélhetőleg javítják a készítők, és tovább is bővítik a kalandot. Mindenesetre, akit kicsit is érdekel egy aranyos szörnykapdosós MMO, vagy netán kiszakadna kicsit a megszokott választásából, és többedmagával kalandozna, annak már most is érdemes belekukkantania.
