Úgy tűnik, mostanában igencsak nagy szerencsém van azokkal a körökre osztott stratégiákkal, amik igazából nem is körökre osztott stratégiák. Hiszen nagyjából ezt a „zsánert” erősítette például a Star Renegades, mely az év egyik legkellemesebb meglepetése volt számomra, és ide tartozik a korai hozzáférésben nemrég megjelent Phantom Brigade is, mely elsőre egy átlagos meches játéknak tűnhet, a kommersz felszín alatt azonban egy nagyon kellemes program lapul.
Szép, új világ
A Phantom Brigade sztorija egy jövőbeli, fiktív országban játszódik, amit a tutorial során megszáll és teljesen az uralma alá von egy rivális nemzet. A hadsereget szétverik, a civileket egymás ellen fordítják, és szemlátomást senki sincs már, aki felvenné velük a harcot. Senki, leszámítva egyetlen utolsó mech osztagot, melynek tagjai néhány ócska óriásrobottal, pár leselejtezett puskával és egy mobilbázissal felfegyverkezve nekilátnak visszahódítani szülőföldjüket az ellenséges csapatoktól.
Feladatuk persze egyáltalán nem egyszerű, hiszen brutális túlerővel kell szembenézniük, bárhová is mennek, azonban így sincs minden veszve, ugyanis a túlélőknél ott lapul egy igen különös fegyver prototípusa, mely lehetővé teszi, hogy belenézzenek a jövőbe, és az alapján tervezzék meg a következő lépésüket. A kérdés már csak az, hogy vajon elég-e ennyi a nyomasztó számbeli fölény legyűréséhez?
Időutazó óriásrobotok
Játékmenetét tekintve a Phantom Brigade két részre osztható, nagyjából úgy, mint például az XCOM. Egyrészt érdemes megemlíteni a játék átfogóbb stratégiai rétegét, mikor a teljes országot bemutató taktikai térkép fölött görnyedve próbálunk rájönni, hogy melyik falut, erődöt vagy várost kéne legközelebb megtámadni, másrészt pedig ott vannak maguk az összecsapások is, melyek egyszerre zajlanak valós időben és körökre osztva, de ezekről majd kicsit később.
Alapvetően elmondható, hogy korai hozzáférés ide vagy oda, azért a Phantom Brigade menedzselős része már most is elég mélynek érződik. Ez leginkább a mecheken érződik, melyeken mindenféle alkatrészt és kütyüt kicserélhetünk a mobil bázisunkon, azonban pilótáinkat és tartalékainkat is menedzselni kell két összecsapás között, arról nem is beszélve, hogy néha ellenséges őrjáratok is feltűnnek a közelünkben, így ezeknél a szakaszoknál tuti nem fogunk unatkozni.
Ami pedig a harcot illeti, itt villantja ki igazán a Phantom Brigade a foga fehérjét. Az egyes összecsapások ugyanis néhány másodperces körökre vannak osztva, melyek azonban egyáltalán nem statikusak. Azaz mi is kiadjuk a parancsainkat, majd az ellenfél is, aztán pedig valós időben látjuk ezek következményeit. Így például simán lehet, hogy mire az egységünk lőni kezd, a célpontja már rég fedezékbe ért, de ugyanezt persze fordítva is eljátszhatjuk: ha ügyesen manőverezünk, simán leszedhetjük ellenfeleinket, mielőtt azok komoly károkat tudnának okozni nekünk.
Ezt a koncepciót pedig alaposan megbolondítja, hogy mindig előre látjuk, hogy a gép mit fog az adott körben lépni, így ez alapján alakíthatjuk mi is a stratégiánkat. Nem kell azonban megijedni, orákulumi képességeink nem teszik túlságosan könnyűvé a játékot. Egyrészt általában sokszoros túlerővel nézünk majd szembe minden pályán, ami már önmagában garantál némi kihívást, másrészt pedig, ha nem gondolkodunk előre, így is könnyen kutyaszorítóba lavírozhatjuk magunkat, jövőbe látás ide vagy oda.
A tutorial a gyengék fegyvere
Bármennyire is tetszetős azonban a Phantom Brigade játékmenete, akad pár hiányossága is a játéknak. Egyrészt a tutorial jelenleg eléggé ingerszegény, másrészt pedig az UI is kicsit fapadosnak érződik. Az egyes akciókat szimbolizáló ikonok például körömpiszoknyi nagyságúak és nagyon meg is húzódnak az idővonal felett, ami nem egy praktikus megoldás, de igazából az egész felület kinézetét szokni kell egy kicsit. Persze ez még nem a világvége, de azért némi javítás mindenképp ráférne a Phantom Brigade ezen aspektusára.
Ez a javítás pedig jó eséllyel hamarosan érkezni is fog. A fejlesztők ugyanis már jó előre közzétették a jövőre vonatkozó terveiket, itt pedig tisztán látható, hogy a decembert a játék áramvonalasításának szeretnék szentelni, méghozzá elsősorban a játékosok visszajelzései alapján. Ha pedig ez megvan, januárban változatosabb harctéri feladatokat és egy fejlesztett stratégiai térképet kapunk majd, amit februárban a közelharci rendszer átdolgozása és a tüzérségi egységek felbukkanása követ. Egy szó mint száz: a fejlesztők szemlátomást tudják, hol kell javítani a Phantom Brigade receptjén, és készek is pótolni/javítani ezeket a hiányosságokat.
Hív a harcmező
Mindent összevetve a Phantom Brigade egy nagyon egyedi színfoltja lehet a stratégiai játékok műfajának. Egyszerre körökre osztott és valósidejű, jövőbelátással megbolondított harcrendszere kellően üdének és frissnek hat, így még a zsáner hétpróbás veteránjait is meg tudja lepni, egységeink menedzsmentje pedig már jelenleg is kellemesen mélynek mondható. Igaz, az UI lehetne kicsit átgondoltabb, ahogy egy hosszabb tutorial is nagyon jót tenne az összképnek, de a jelek szerint a fejlesztők már dolgoznak ezen problémák elhárításán.
Így pedig a Phantom Brigade egy kifejezetten ajánlott vétel lehet már korai hozzáférésben is, főleg akkor, ha kedveljük az egymással összecsapó óriásrobotokat vagy az XCOM játékmenetét.
