Hominis est errare, azaz tévedni emberi dolog. Vannak tévedések, amiket könnyű helyrehozni, és vannak olyanok, melyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak. Szerencsére az Ohio államban található Circleville lakói az előbbi hibába estek, de még így is eléggé pórul jártak, amikor a város alapításakor, 1810 januárjában, úgy döntöttek, hogy településüket az egykori szertartásos célból létrehozott mesterséges dombrendszerre építik, méghozzá úgy, hogy megtartják annak struktúráját. Ennek eredményeként nemcsak a korral, hanem igazából a józan ésszel is szembemenve a rendelkezésre álló területet nem egy rács, hanem körcikkelyek alapján osztották fel. Ez lehet, hogy egy futó pillanatra, elméletben jó ötletnek tűnt, de a gyakorlat rácáfolt erre: a parcellákat lehetetlen volt rendesen felosztani, rengeteg hely ment kárba, és a feleslegesen hosszú utakon való közlekedés sem okozott túl sok örömöt, így pár esztendő elteltével a városvezetés beadtad a derekát, és elkezdték ledózerolni, aztán újjáépíteni az egész várost.
SQUARING CIRCLEVILLE
- Partner/kiadó: Spielworxx
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 90-120 perc
- Korcsoport: 12+
- Nehézség: 3,20/5
- Ára: a kiadó honlapjáról 70 euró, nagyjából 24 700 forint
A Squaring Circleville pontosan ezt a folyamatot mutatja be, amiben minden játékos az újjáépítésért felelős cég alvállalkozója, a fő feladat pedig a meglévő utak és épületek lerombolása, majd a helyükre új építése, kerületről kerületre rajzolva újra a városképet. Ez a város pedig nem éppen apró, összesen 20, számozott szekciót kell fenekestül felforgatni, egészen addig, míg Circleville a játék végére szögletes nem lesz.
Lévén, hogy ároskép-módosításról van szó, ez egy folyamat, ami természetesen nagyrészt a bürokráciáról szól: a gigantikus játéktábla jobb felső részén található az a törvényszék, amely egy rondella, ennek cikkelyein pedig minden egyes forduló elején a játékosok asszisztensei mozognak az óramutató járásának megfelelően, és a választott mező dönt arról, hogy az adott fordulóban mely akciólehetőségek érhetők el. A Squaring Circleville ezen a téren érdekes (és sajnos a színvakoknak nem kedvező) megoldást használ, ugyanis az akciók mindegyike egy színnel rendelkezik. A piros az utak lerombolását jelképezi; a kék azok újjáépítését; a narancs a struktúrák lebontását; a zöld az épületek újraépítését
ÉPÍTŐMESTEREK
A választott mező színe adja ki a két akciólehetőség egyikét, a másikat pedig a körön kívül található akciólapkák oszlopa. Ezek a játék elején véletlenszerűen épülnek fel, és menet közben is vakon, egy zsákból húzva kell őket újratölteni. A cél értelemszerűen az, hogy kimaxoljuk a körünket, lehetőség szerint olyan akciópárost választva, amely a lehető leghatékonyabban használja fel lehetőségeinket. Utóbbiakat a saját játékostábla határozza meg, melyen a négy potenciális akciószín található meg, négy oszlopba rendezve. Amikor a rondelláról elveszünk egy akciólapkát, az ide kerül, ezzel növelve az adott akció erejét. Kezdetben például mindössze csak kétegységnyi utat lehet lerombolni vagy felépíteni, de ha ezeket fejlesztjük, akár egyszerre öt útmezőt is kezelés alá vehetünk, és így egy fordulóban akár kettő vagy több zónában is tevékenykedhetünk!
A normál akciókon felül ráadásul alternatív akciók is elérhetők a fejlesztések révén, amikkel az alapszabályokat kerülhetjük meg. Például a munkát felügyelő felettest többször is mozgathatjuk a térképen, fejleszthetünk vagy szépíthetünk egy már újjáépített épületet, vagy felszereléshez juthatunk, melyek mindegyike egy végleges, egyedi képességet biztosít, ezzel további lehetőségeket nyitva meg. Ezekből összesen csak három lehet nálunk, de le lehet őket cserélni, akár úgynevezett achievementre is, mely lényegében egy új győzelmi pontszerzési feltételt biztosít.
Győzelmi pontot alapvetően azonban az egyes szekciók befejezésével lehet összeszedni: a legtöbbet az kapja, aki az adott szekcióban a legtöbb munkát végezte. A szekció akkor készül el, ha a rajta szereplő utak le lettek rombolva és újjá lettek építve. Ekkor rákerül egy kartonlapka, rajta a négyzetrácsos városkép egy szeletével, és új építési területekkel, melyekre épületek helyezhetők, az elkészültek pedig tovább díszíthetők. Aki egy szekciót befejez, jutalmat is kap: a Squaring Circleville több évet ölel fel, a szekció elkészítése pedig lapoz a naptárban. Minden egyes ilyen lapozás mellett egy bónuszlapka található, mely egyszeri extrát biztosít, a későbbi esztendőkhöz pedig achievement-lapkák is kerülnek, melyek az év befejezésekor egy piactéren landolnak, ahonnét bárki elviheti őket.
VÁROSTERVEZÉS
Mindez egészen addig tart, míg a 20. szekció el nem készül. Ekkor jön a végső kiértékelés, melynek során a négy kvadránsra (azaz négy nagy négyzetre) osztott városban elért eredmények adják az alap győzelmi pontot, ami mellé az achievementekkel betakarított extrákat is hozzá kell adni, és végül az nyer, aki a legtöbb pontot szedte össze.
A Squaring Circleville a szabályokat tekintve így egyáltalán nem bonyolult, viszont messzemenően mély a lehetőségek terén. Már az is komolyan befolyásolja a teljesítményt, hogy a rondella mely részét sikerül épp megkaparintani és kihasználni, de az sem mindegy, milyen irányba terjeszkedünk, mennyire fókuszálunk egy-egy feladatra, és hogy tudjuk-e manipulálni például a rendelkezésre álló épületek piacát úgy, hogy az nekünk kedvezzen. Mert a spártai, az ezredforduló elejét idéző, inkább funkcionális, semmint szép tálalás ellenére a Squaring Circleville egy gondolkodós, analízis-paralízis helyzetekben bővelkedő stratégia, amely két fővel nem igazán működik, három-négy játékosnál viszont izzasztó pillanatok tömkelegét tudja okozni. Trükkös, ötletes és messzemenően egyedi – pont, mint amilyennek Circleville-t is szánták annak alapítói. De ahogy a városra, úgy a játékra is ráférne egy újrafestés, hogy előbújjon a tökéletes formája!
(A játékot partnerünk, a Spielworxx biztosította – köszönjük! A játék nyelvfüggetlen, de magyar nyelvű szabálykönyvről nem tudunk.)
