Újabb érdekes társas a Kickstarter-játékokkal és különlegességekkel is foglalkozó Gamernától, illetve a Dead Man's Cabal, a Dinosaur Island és Dinosaur World kapcsán is ismert Pandasaurus Games kiadásában. És bár a felütés kicsit kaotikusnak tűnik, az artwork és a látványvilág már eleve képes megragadni az embert, ahogy az erősen a kockahasználatra építő mechanika is. Éppen ezért gondoltuk, hogy jobban is megnézzük magunknak a Brew-t, és az erdei kalandok történetét.
Brew
- Hazai partner: Gamerna
- Kiadó: Pandasaurus Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 45-90 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,31/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a Gamernánál 10 490 forint
Visszatérve a sztorihoz: a felvezetés azért érdekes, mert arról szól hogy ezen a misztikus helyen felborult és összetört az idő, az évszakok egyszerre léteznek, nem váltják egymást, miközben a nappal sem a normál körforgásban követi az éjszakát. Nos, a főszereplőknek, a négy varázslónak ezért kell különleges, mitikus állatokat befogni és megszelídíteni, illetve ezért készítenek különböző főzeteket és varázsitalokat is, miközben uralmuk alá hajtják az erdei területeket. Ehhez mindenkinek van négy saját és két átlagos, elemi kockája, minden mást viszont a játék során lehet gyűjteni, méghozzá a fordulónként 3, asztalra helyezett erdő, a fordulónként napszakot váltó városka, és a 4-4 elérhető lappal rendelkező varázsital- és állat-pakli jóvoltából. Legkésőbb négy forduló után pedig jön a játék vége és az eredményhirdetés.
Erdőfoglalók
Első ránézésre egy nagyon egyszerű kockajátékról van szó. A fordulók elején minden játékos dob a saját kockakészletével, majd minden körben egy kockát használ fel, amit aztán letesz egy elérhető helyre. Ha egy mezőn egy ábra szerepel, arra csak azzal egyező, saját takarmány-kockát lehet letenni, vagy az egyik elemi kockát, bármelyik oldalával. Az erdei mezőkre egy-egy kocka helyezhető le, a városban azonban vannak helyek, amikre több is rakható. Amikor valaki letesz egy kockát, azzal általában valamilyen hozzávalót, nyersanyagot szerez. Vannak normál, egyszerű nyersanyagok, illetve van egy dzsóker is, ami bármi helyett beváltható. Emellett a négy állat-pakliból (mindegyik egy évszakhoz kötődik) is szelidíthetünk egy felső, elérhető lényt, akit a karaktertáblánk mellé téve onnantól bevethetünk a hatásaival.
A normál akción, avagy a kockalehelyezésen felül van még két lehetőségünk: az egyik, hogy a szükséges nyersanyagok beadásával elveszünk egy varázsitalt az elérhető négyes kínálatból (a dzsóker, avagy az Energy Berries ilyenkor használható), a másik pedig, hogy megiszunk egy főzetet. Egyszerre persze nem lehet több italt meginni. Mégis, az állatok és az italok kellő izgalmat hoznak a rendszerbe, hiszen a kocka-manipulálás mellett különböző elemeket helyeznek az alapvetően egyszerű koncepcióba, Így például szett-építésre sarkallják az embert, elvégre bizonyos lények az adott évszakhoz tartozó más állatokért dzsóker nyersanyagot nyújtanak a fordulók végén. De kockákat juttathatnak vissza a gazdájukhoz, győzelmi pontokat hozhatnak, vagy akár erdőrészeket égethetnek fel, ami mind jól jöhet bizonyos helyzetekben.
A fordulók végén ugyanis pontokat kapunk, méghozzá az elfoglalt erdőkért. Egy erdőt akkor foglalunk el, ha a saját színű kockáink többségben vannak, mind az elemi kockákkal, mind mások saját kockáival szemben. Ilyenkor a forduló végén az erdőlapka hozzánk kerül, ami győzelmi pontot jelent, éppen úgy, mint a már elkészített főzetek vagy a szabadon engedett állatok. És még egy kis csavar. A kockák egyedi képességekkel is bírnak, így például a víz extra nyersanyagot biztosít a bevételnél, a tűz más kockára helyezhető, és felülírhatja azt, míg a szél arrébb tudja fújni a mezőjére eredetileg lehelyezett kockát. Ezzel a rendszerrel és a többi hatással pedig máris elég izgalmas, direkt harcokkal teli játékká alakulhat a Brew, hiszen mindenkinek van egy célja, amibe a többiek a saját kockáikkal és hatásaikkal eléggé belerondíthatnak.
Ha nem lehet az enyém, felégetem!
Szóval amennyire cukinak és egyszerűnek tűnik elsőre, annyira meglepővé tud válni a társas, főleg, amikor egy laza lerakosgatásnál az ellenfél egyszer csak felégeti az erdő egyik pontját, amire onnantól nem lehet kockát lerakni – ami néha bizony elég fájó lehet. Bármikor érkezhet egy olyan fordulat, amivel nem számolunk, főleg 3-4 játékos esetén, elvégre két fővel még viszonylag konfrontáció-mentesen zajlanak az események: szerencsés dobásoknál a három erdőnek és a városnak hála mindenki elsütögeti a maga pecsenyéjét, nagyobb létszámnál azonban elkerülhetetlenül beletaposunk mások terveibe, aminek a vége a “könyörtelen” harc. Ami persze csak képletesen értendő, hiszen a színes, fura, de cuki állatokkal és aranyos karakterekkel teli játékot nehéz úgy igazán komolyan venni, véres harcokká alakítva a szolidabb konfrontációt. Persze, mivel a lehetőség adott, biztos lehetséges egy-egy sértődés is, de remélhetőleg mindenki a helyén kezeli ezt a dolgot.
Zárásként tehát itt egy látszólag cuki, laza kis kockajáték, amiben azonban több rejlik, sőt a kedves látványvilág alatt egész szemétkedős húzások is lapulnak. De pont ettől válik izgalmassá, mivel amúgy talán túl egyszerű volna, minimális téttel, szóval Stevo Torres alapvetően jól megtalálta, hol tudja feldobni a koncepciót, emellé pedig az illusztrációkkal is sikerült betalálni. A komponensek többnyire jók, a kockák kifejezetten szépek és jól használhatók, egyedül talán az átfordítható várost keveselltem kicsit. Sokat elmond, hogy a legfőbb bajom a koncepcióval volt. Felborult az idő, egyszerre vannak az évszakok… és most a varázsitalokkal, a begyűjtéssel miért is változtatunk ezen? Meg az erdei területek felégetésével? Kicsit ellentmondásos számomra, de ez legyen a legnagyobb problémám, mert maga a Brew egyébként jól működik, szórakoztató, egészen gyorsan zajlik, ráadásul a mechanikák jól passzolnak egymáshoz. Aki szereti a kockajátékokat, az szimpátia esetén nyugodtan próbálkozhat vele, pláne, hogy egész jó árban rendelhető a Gamernától. Ráadásul azt sem lehet mondani, hogy kifejezetten nyelvfüggő, mivel a szöveges kártyák nagyobb részén is minden ott van ikonokkal. Nem kiemelkedő, de ötletes és mutatós kis játék a misztikum, a mesék és a kockák szerelmeseinek.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gamernánakk! Bár a Brew főleg ikonokkal kommunikál, de szabályai és karakterlapjai okán igényli az angol nyelvtudást, rajongói fordításról egyelőre nem tudunk.)
