Hogy miért rajongás nélkül? Egyszerű. Mert nem vagyok és soha nem is voltam nagy LEGO-fan. Emlékszem, hogy a nyolcvanas években, általános iskolában sem rajongtam érte, és visszagondolva talán azért, mert bár folyton azt hallom, hogy milyen kreatív játék és egyebek, igazából nem vonzott az apró mütyürök rajzok szerinti, előre meghatározott összepattintása, szerelgetése. Eredetileg akkor én még kis műanyag katonákkal vívtam meg a magam háborúit, meg a vadnyugaton lovagoló, LEGO-szerű emberkékkel éltem át nagy kalandokat, később pedig a G.I. Joe és a He-Man volt az, ami igazán rabul ejtett, de soha nem a LEGO. És talán emiatt, talán ettől függetlenül, de a LEGO-videójátékok sem rabolták el a szívem.
(A kép nem saját, csak illusztráció. Sajnos.)
Vigyorgó kis emberkék hülye mozgással ugrabugrálnak, közben millió és egy mütyürt nyernek ki mindenből, majd egy-két gombnyomásra építenek fel dolgokat, amikhez semmi közöm nincs. Valahogy mindegyik ugyanolyan számomra, gyerekes szinten megmaradt ökörködés, ami egyébként jópofa a maga módján, elismerem, és megértem, miért szeretik annyian, de nekem nem világom. Hiába a Star Wars, hiába a DC és a többi kimondottan népszerű univerzum, amiben lehet kalandozni.
Szóval első körben, ahogy bodak, én is egy komolyabb, kicsit talán inkább a felnőtteket célzó játékot várnék, ahogy kreatívabbat is. Akár építkezőset, mert hát elvileg a LEGO arról szól. De ismertek (már ha ismertek), a horror közel áll a szívemhez, szóval bármi jöhet, és ami ahhoz kapcsolódik, azt kipróbálnám. Egy LEGO Alien például mennyire király volna a jól ismert zenére, az űrben ébredő Ripley-vel, ahogy felülve kinéz a sötét végtelenbe, Jonesy pedig az arcába ugrik, mint egy arctámadó… “Nahát, olyan déjà vum van…”, vagy valami hasonló poénnal. Lehetne ezt számos irányba vinni, egészen a közismert “Game over, Man!”-ig. Vagy ha nem horrorban kell gondolkodni, lehetne egy Eredet-Strange crossover valami, aminél magát a világot formáljuk. Összevissza forgatva-görbítve-állítgatva. Mennyire jól mutathatna.
De visszatérve a horrorhoz. Akkor már összekapcsolom a dolgot egy nagy álmommal. Egy olyan zombi-szimulációval, ahol lényegében a teljes világ bejárható, minden épület átkutatható, a játékosok interakcióba léphetnek egymással, csapatokat és frakciókat alakítva a világ romjain, hogy egymással vagy az életükre törő élőhalottakkal vegyék fel a harcot. LEGO The Walking Dead Online. Akár. Le is védetem. Szóval, visszatérve az alapokhoz, az igazság az, hogy nem vagyok nagy LEGO-rajongó. De látom a témában a fantáziát, lenne ötletem is. Annyira tehát nem hagy hidegen, csak nem ugrom mindenre, ami építőkockákból áll. De tudjátok mit? Megpróbálkozom az új Star Wars-játékkal. Aztán meglátjuk. Talán egyszer még magával ragad ez az univerzum is.
Szerkesztőségünk többi tagjának álom LEGO-játékáról erre a linkre kattintva olvashatsz!
