A 300-at akkoriban, mikor az első hírek kezdtek el szállingózni róla (kb. akkor lehetett, mikor elindult a PGO 2.0 2006-ban), nagyon megfogott. A bámulatos trailer valóban felcsigázó erejű volt, egyszerűen nem bírtam betelni a nézésével. Mindenhol csak azt írtam, kiáltoztam, hogy "THIS IS SPARTAAAA!". Ez a mai napig tart, s bár a gyűjtői kiadást nem szereztem be, mert balga módon megvettem már korábban a 300-at DVD-n, de már párszor újranéztem, és továbbra sem nyugszik a "MADNESS? THIS IS SPARTA!"-hangulatom.

Mi ragadott meg benne? Elsősorban a hősiesség. Nagyon szeretem azokat a médiumokat, ahol epikus csatákban láthatunk embereket, akik a régi idők hőseit idézik, vagy maguk a régi idők hősei, és megmutatják, hogy nem olyan pongyola és gyenge az ember, mint amilyennek a XIX-XX. századtól be lett állítva. Érzem az ereimben a vér pezsgését, mikor a 13. harcos harci jeleneteit nézem, vagy mikor William Wallace beszédet mond az oszladozó sereg előtt. A 300 így egy aranybánya volt számomra, hiszen annál szebb nincs is, mikor direkt eltúlzott arányú küzdelmekben (300 vs. több millió perzsa  - ami persze vicc, mert a fősereget Hérodotosz is max. 250 000 főre teszi) a kevés győz. Hősies ordítások, lassított jelenetek, s iszonyatos erő - megdobva mindez a képregény stílusával, akár a Sin City.
Nekem ezek mind egyvalamit idéztek fel: Spártát, amit mindig is mitikusan szerettem. Mikor tanultuk ezeket még az ősidőkben történelemből, mindig utánajárkáltam az aktuális iskola könyvtárában, hogy kik is voltak ezek bővebben. Csak úgy ittam a krypteiákról, meg Taygetoszról szóló sztorikat. Kemény, kegyetlen társadalmuk volt, s persze távol állt attól a "demokratikus" felállástól, amit a 300 -képregényben amúgy nem látható- tanácskozós-városias képsorainál láthattunk. Ők valóban szent harcosok voltak, viszont a szabadságeszmény nagyon is idegen volt számukra. Már csak a helóták helyzetét nézve is. Ők voltak a többségi nép, azonban a spártaiak rendelkeztek kultúrával, így elnyomták őket. Kb. 10X-es többségben voltak, mégis alulmaradtak. A krypteiák során őket kellett levadásznia a spártai ifjaknak, nem pedig farkasokat, mint ahogy a 300-ban is láthattuk. Ártatlan embereket öltek meg, azokból is a nagyobb, egészségesebb termetűeket, hogy egy esetleges lázadásnál nehogy fölénybe kerüljenek. Tehát irtották a spártaiak rendesen a helótákat. Igazi, fasiszta társadalom voltak, ha ma, így visszanézzük őket. 0 individuum, erő- és testkultusz, felsőbbrendűek és alsóbrrendűek megkülönböztetése, agresszió. Soroljam még a hasonlóságokat a fasizmussal és nemzetiszocializmussal? Való igaz: a spártai lehetett az ókori világ egyik nagy fasiszta állama (a sok közül, ugye).

Ehhez képest érdemes megnézni, a 300 hogy "amerikanizálta" ezeket. A képregényben Frank Miller még jobban kihangsúlyozza a keménységet, hiszen ott egy kis botlásért már a képsorok elején láthatjuk, hogyan bünteti meg Leonidász azt a "vicces fiút", aki a filmben a legnagyobb pofájú, és a kapitány fiával "lóg" örökké. A filmben viszont minden "langyosabb", demokratizáltabb. A képregényben Frank Miller sokkal kevesebb szót hagy a perzsáknak is, a filmben a perzsák vezetői azért jobban meg-megszólalnak.
A 300 társadalma így néz ki szerintem:
-van egy király, aki nagyon bölcs, és demokratikus gondolkodású - feminista is! ("Csak egy spártai nő tud életet adni igazi férfiaknak")
-a Gerusziának olyasmi szerepe van, mint Rómában a Res Publica évszázadaiban a S.P.Q.R.-nek. Természetesen a legnagyobb hatalmú szerv az volt, de koránt sem olyan demokratikus, ahogy a filmben be van mutatva. Nő biztosan nem szólalhatott ott fel, ahogy fiatalemberek sem nagyon vehettek részt benne.
-illetve a fentit ragozva: túlságosan is "melegek" egymáshoz a szereplők, sokkal inkább "haverok", mint bajtársak
-helóták helyett farkas...

Ezek után elég érdekes, hogy egyes kritikák a filmről úgy írnak, mint a "fasiszta művészet képviselőjéről". Nos, ezek vagy nem láttak még se nemzetiszocialista, se fasiszta propagandafilmet, vagy láttak, csak ők is szép agymosást kaptak a médiától, vagy a fene se tudja, honnan. Mindenesetre újabb példákat találtam arra, milyen idiótaság merülnek fel, ha egyesek belelátnak médiumokba olyan dolgokat, melyek benne sincsenek. Csak a demokratizáló csökött agyuk ezt diktálja...

A YouTube-on is egyik 300 trailer alatt hosszas vitát olvastam arról, hogy milyen analógiákat lehet felfedezni a nácik és a görögök, vagy a görögök és az amcsik között. Sokféle olvasatot olvastam már, de legtöbbször ezek merültek fel.

Nos, nézzük azt, mikor a spártaiak = amcsik, perzsák = arabok. A spártaiak kigyúrt félisteneknek tűnnek, akik nem sérülnek meg, nem vonulnak vissza, és persze minden kardcsapásuk betalál. S ott vannak a perzsák: mind degenerált barom, szörnyekből áll a hadseregük, s ha fel is tűnik egy-egy emberi kinézetű valaki, az vagy hájas disznó, vagy valami ferdehajlamú (mint maga a vezetőjük is). S mind vagy néger, vagy arab. Hú, és akkor ebbe lássunk bele mindent! Amerikai posztkolonializmus, meg rasszizmus! Az anyját! Hát igen, Zack Snyder és Frank Miller Bush seggnyalói, és ők így akarták, ezt gonodolták, hogy majd bemegy a sok birka a moziba, zabálja a popcornt, és kijövet majd megöl egy-egy arab terrorista köcsögöt. Meg amúgy is "kill them all!!!!!!!!!". Ezek a zárt gondolkodásúak kihagynak pár fontos momentumot. Először is: lehet, hogy Spártát demokratizálták a filmben és hasonlít kissé az amerikai mintára (Geruszia = Fehér Ház). De ezt csak bele kell látni. Azt viszont szem elől tévesztették, hogy a görög oldalon is vannak szemétládák, és a perzsa oldal sem mind köcsög. A perzsák követei például semmi rosszat nem akartak eleinte. Egyszerűen Leonidász egy ideggyenge ember, mint mondjuk Tony Montana, a filmben, gyorsan felkapja a vizet, és belerúgja a követet, megszegve ezzel minden diplomáciai hagyományt, egy sötét verembe. Illetve ott van Thermon, akinél köcsögebb nem is kell a görögök oldalára. Vagy az áruló, Ephialtész. Igaz, az ő rusnyasága eleve determinálta őt arra, hogy perzsa oldalra álljon. De spártai ő is, s Leonidász leinti a szintén spártai neveltetésű kapitányát, hogy ugyan ne döfje már le. Emellett pedig igen kecsegtető ajánlatokat kap Leonidász is. A perzsák még akkor is hajlandók lennének nekik megkegyelemzni, mikor már levágtak hazafiaikból vagy 5000-et, és meggyalázták testüket. Az egy dolog, hogy az erőszakos spártaiak nem kérnek a kegyelemből. De megmenekülhettek volna, a film is ezt sugallja.
Szóval szerintem ez egy hülyeség, mert bár koránt sincs olyan pontosan bemutatva a perzsa oldal, mint a spártai, de csak annyira vadállatok, amennyire a spártaiak is. Az utolsó jelenetben látszik, hogy a Halhatatlanokat is féken lehet tartani, ha egy intelligens vezető, egy istenkirály ül a trónon.
























A másik meg a fasiszta - náci = spártai analógia. Ez meg eleve azért dől meg, amit fentebb is írtam már: a film demokratikusnak mutatja be a spártai társadalamat, holott tudjuk, hogy se a francoi Spanyolország, se Hitler Németországa nem volt demokratikus. Testkultusz van a filmben? Van, kigyúrt állat mindegyik spártai. Hősies ordítások, kollektivizmus van a filmben? Van. De Leonidász koránt sem olyan kegyetlen (Ephialtészt kinyírhatta volna, mert alsóbbrendű), s helóták helyett farkas van, ami eleve egy "lightosítás". Sőt, a farkashoz sem éppen "deomokratikus" szimbólumok kötődnek ( Wolfsangel ), az SS is használta. Szóval én meg akkor úgy értelmezem, hogy Leonidász egy "fasisztaölő", mert a farkast kinyírta a film elején, aki az SS-ből vezethető le. Baaaah.
Illetve az is felmerült, hogy miért négerekből áll a perzsa sereg. Nos, mert a perzsák egyiptomi zsoldosokat is alkalmaztak ( Kambüszész hódította meg Egyiptomot ), s az egyiptomi hadászatban núbiaiak is részt vettek. Bár én őszintén megmondom, 3 négert láttam a filmben: Xerxest (aki nem néger volt, persze...), és a két követet. De ennyi. A többi vagy szörny volt, vagy valódi perzsa (tehát europid, de sötét bőrű). Ebbe mondjuk még mindig bele lehet látni az arabellenességet, de szerintem a fantasy-vonal miatt aztán abszolút se nem történelmi filmként, se nem propagandafilmként nem kellene kezelni.

Én értem, hogy a mozgóképek és minden médium valamilyen vonatkozással rendelkezik a valóságra. Még egy zombifilmben is felfedezhető, hogy a zombik például a fogyasztói társadalom kritikái, vagy, hogy a Gyűrűk Ura egyfajta szélsőjobb-ellenes film. De emellett tudni kell filmet nézni. Jó-jó, nagyon megtanulta már a ma embere, hogy minden szart kritizálni kell, meg elemezni, azonban én csak sajnálni tudom azt, aki nem tanulja meg a legfontosabbat. A legfontosabb pedig az, amit nekünk örökké szajkóznak az egyetemen: miután megtanultunk elemezni, el kell felejteni azt, ha beülünk a moziba filmet nézni, mert különben oda az esztétikai élmény. Nem kell mindenben valamit látni, ami igazából szórakoztató céllal készült. Nem kell itt egy 300-at fasiszta propagandafilmként, vagy Bush politikáját igazoló valamiként nézni.

A legfőbb érv ezellen az, amit Arany János klasszikus mondása is tükröz: "akarta a fene". A 300 egy újabb mérföldköve a "mozgó képregénynek", amit a Sin City elkezdett már a filmvilágban. Egy szép emlék Kr. e. 480-nak és a spártaiaknak, a hősiességnek, a hazaszeretetnek, de belelátni ilyen hülyeségeket, hogy fasiszta propagandafilm, nagy butaságról tesz tanúbizonyságot. A szélsőjobbtól való nyugatias paranoiát jó lenne már levetkőzni, és elkezdeni élvezni a filmeket, nem pedig beléjük látni ezek ellen vagy mellett szóló baromságokat. Meg kell tanulni filmet nézni ismét. A filmet kivetítik a vászonra, tehát már egyszer vetítve van. Ne akarjunk már még a filmre is szubjektív hülyeségeket kivetíteni, mert az csak eltakarja a filmet.
(Mellesleg érdekes, a szélsőbal kapcsán meg senki nem lát bele semmit a filmbe, s a bolsevizmus ellen is csak ilyen filmek jöhetnek létre, mint a Katyn, pedig Sztálin rémuralma talán még több áldozatot is szedett, mint Hitleré és Mussolinié együttvéve.)

Ja, és két kritika:
1.
2.