Vegyünk egy példát! Van egy kedves, általam most kitalált hölgy, Kovács Szilvia. Hazánk lánya, valamilyen úton s módon világhírű lesz. Az angol nyelvterületen nyilván valahogy adaptálni kell az ő nevét, hiszen ha így közlik le az újságok, az angol olvasók hozzávetőlegesen „kovaksz szcilvia” módon olvassák ki, elvégre náluk nincs sz, ezért szétbontják s-re és z-re, a cs-t is c-re és s-re, és így tovább. Ráadásul miután náluk elöl szerepel a keresztnév, hátul a családnév, azt hiszik, az illetőnek Szilvia a családi neve, míg „Kovaksz” a keresztneve. Hogy ez ne így legyen, az angolok átírják a megfelelő szokásrend és fonetika alapján, kb így: Sylvia Kovatch. Ezt az átiratot Szilvia Kovács néven, tehát helyesen olvassa-ejti ki az angol anyanyelvű, és azt is megérti, hogy a Szilvia a keresztnév. Épp ezért lett az angolban Pjotr Iljics Csajkovszkijból Pyotr Ilyich Tchaikovsky, Tolsztojból Tolstoy – és Kodzsima Hideóból Hideo Kojima.
A japán nyelv ugyanis sokban hasonlít a magyarra. Náluk is vannak kettős- és hármashangzók, és ők is a Családnév Keresztnév formát alkalmazzák a nevek esetében. Hogy az ő neveiket is helyesen ejthessék ki angol nyelvterületen, egy James Curtis Hepburn nevű amerikai orvos, aki Japánban tevékenykedett, és az ottani kultúra nagy barátja volt, az akkor már létező japán-latin átírási rendszert tökéletesítette, így azóta is ezt Hepburn-féle átírás néven emlegetjük.
Hogy a konkrét esetet hozzam fel: ez a rendszer Kodzsima Hideo nevében a dzs hangzót j-re módosítja, hiszen ennek kiejtése az angolban a dzs, lásd: Joe (dzsó), John (dzson), stb.; ugyanilyen elv alapján lesz a Fudzsi Fuji, vagy a küzdősport dzsúdzsucu jújutsu, illetve a keresztnév Kendzsi Kenji. Egy kis összefoglaló tábla:
| Hepburn
|
Magyaros
|
| ch | cs |
| j | dzs |
| s | sz |
| sh | s |
| ts | c |
| w | v |
| y | j |
| z | dz |
Pár átírt és visszaírt példa ezekre (az első az angolos, a mások a magyaros forma): yen - jen, Okinawa – Okinava, tamagotchi – tamagocsi, Asahi Shimbun – Aszahi Sinbun, kamikaze – kamikadze, Jun'ichiró – Dzsunicsiró.
Kodzsima Hideo esetében, mint sok más esetben is az a baj, hogy hozzánk nyugati közvetítéssel érkezett meg, így boldog-boldogtalan az angol fonetikához igazodó Hepburn-féle átírást vette át. Ez persze nem lenne akkora tragédia, ha mindenki tudná, hogy a Kojima kiejtése Kodzsima, hiszen ő saját maga és minden ismerőse, barátja, szerette ezt így ejti ki, lévén ez a neve. Csakhogy egy tízéves sráctól nem várható el az angol fonetika ismerete, főleg, hogy nálunk az angol nyelvtanítás még mindig messze el van maradva a nyugati, sőt, még a szomszédos államok szintjétől is. Nálunk tíz fiatal legalább fele „kojima” formában ejti ki a mester nevét, ami azt hiszem, érthetően nem épp üdvözlendő dolog...
Tudom, hogy nagyon nehéz szembemenni lassan évtizedes hibás berögzülésekkel, főleg akkor, ha hivatalos anyagok is ezt erősítik, és főleg akkor, ha hiába van akadémiai állásfoglalás, a mai napig vitatkoznak a szakemberek a kérdéskörről. Mindenki eldöntheti, mit választ, csak azt kérem, ejtsük helyesen a szóban forgó úriember nevét: Kodzsima Hideo formában, elvégre megérdemli. És persze legyünk következetesek: aki dafke Hideo Kojimát ír, az legyen kedves ezentúl jen helyett yent, Fudzsi helyett Fujit, gésa helyett geishát, Tokió helyett Tokyót írni...
Egyébként hibátlan az okfejtésed ]{redenc: hihetetlen módon terjed az anglománia kicsiny hazánkban, feleslegesen használunk idegen szavakat, szófordulatokat olyan események, dolgok leírására, amelyekre van saját szavunk. Ennek hozadékaként szép lassan elfelejtjük a szabatos kifejezésmódot, az anyanyelvi szófordulatokat, átadva ezek helyét a rövidítéseknek és az sms-szlengnek. Lépten nyomon "shop"-okba és "store"-okba botlunk, amelyek "non-stop" vannak nyitva éjjel-nappal. Tisztában vagyok vele, hogy a nyelv (legyen az bármelyik) egy képlékeny dolog, azzal is tisztában vagyok vele, hogy egy online közösség legkevésbé az irodalmi magyart helyezi előtérbe. De vannak emberkék, akik szó szerint kerékbe törik a magyar nyelvet, ezt pedig szó nélkül hagyni bizony komoly hiba. Summa summarum: egy kicsit eltértem a bejegyzés témájától, de még valami - szánom azokat, akik ezt a bejegyzést valamiféle kioktatásként élik meg, inkább el kellene gondolkozni azon, hogy mi belőle az igazság...
Ja, és bizony így helyes: Kodzsima Hideo...
mi : Igen tanító bácsi
Akik valamihez értenek allergiás sokként élik át azt az alap vagy kevésbé alap hiábát/hibákat , amiket mások elkövetnek. Nyilvánvalóvá is válik, nem mindenki alkalmas a tanításra és nem mindenki éri fel ésszel, hogy vannak jobbak és vannak kevésbé jobbak. Maga a tanulás és az iskolák is azt súlykolják az emberekbe, hogy ha valami nem megy az csak is a te hibád(lusta vagy), vagy a rendszeré. Ha így lenne egyenlő képességgel rendelkeznénk és mindenki értene mindenhez és mindenkinek egyenlő energiabefektetésre lenne szüksége a jó a hibátlan szint eléréséhez(ez a vonzó az emberek szemében ezeket nevezzük okosnak, művelnek, jónak).
Szerethetjük a festészetet festegethetünk is, beleölhetünk minden energiát , de mégse leszünk jó festők, ha egyszer nincs meg hozzá az adottság . Így aki jó képességű kevesebb energia befektetéssel is messze túlszárnyalja azt ,aki több energiát fektett be , de nincs kimagasló képessége(pl:nyelvérzék ,matematika, memoria ). Minél több a sikerélmény éri és minnél nagyobb a fejlődés ,annál kívánatosabb az ember előtt az adott tudomány vagy szakma és annál könnyebbé és könnyebbé válik. Ha viszont nincs meg a kellő fejlődés és sikerlélmény, annál nehezebben és nehezebben halad és válik nem kívánatossá az adott tudomány avagy tantárgy. És már látjuk is, hogy gyakorta azok akiknek valami jól megy nagy hangon és indulattal vannak azok felé akik nem tudják, nem megy jól, holott próbálták. Dicsekszik az ember azzal amihez jóformán semmi köze . Így az 5-ös tanulóknak nincs mivel dicsekednie, a jó helyesírónak nincs mivel dicsekednie azokkal szemben, akik energiát fektettek be ,de ennek ellenére nem üttik meg a magas lécet.
Hogy ezt miért írtam, csupán azért, hogy ne legyen elszálva magától az ,aki valamiben otthonosabban mozog mint más, hiszen nem biztos, hogy csupán a nagy szorgalmával jutott oda ahova jutott és míg az egyikben talán erős , addig a másikban lehet igen gyenge.
Miért, mit kellene írni? Központi Feldolgozóegységet? Mert az, de a procit gyorsabb kimondani.
"Csabi vok, 21 éves, hobbim a gémelés." -> No comment!
Kodzsima Hideo nevét sem magyar formában írjuk, hanem japán formában. Neki ez a neve, így írja, csak a maga ákom-bákomával. Az angol írja át a saját szokásrendje szerint, mi csak visszafordítjuk eredetibe, a megfelelő fonetikai formában és írásmóddal (családnév, keresztnév). Brad Pittnek meg az a neve, így írja. Ha magyarra írnánk át, akkor meg egyébként is Pit Bred lenne...
Ez az átírási szabály egyébként minden nem latin betűs nyelvre vonatkozik, legyen az arab, héber, szanszkrit vagy kínai. Minden nyelvben természetes, hogy egy nem latin betűs szót valahogy átfordítson latin betűssé, hogy aki nem beszél "ákom-bákomul", az is megértse. Az átírást pedig az adott nyelv szabályrendszere szerint kell megejteni. Az angolban így lesz a japán betűkkel írt Kodzsimából Kojima, mivel náluk nincs dzs, nálunk pedig marad Kodzsima, mert a mi ábécénk ismeri ezt a hangzót. Ilyen egyszerű. Semmit nem csinálunk, csak átírjuk latin betűssé.
liathas: a Jun'ichiró formában nem hosszú ó van, hanem felső vonásos o, azaz az o betű felett egy vízszintes vonal. Csak nem akartam tökölni azzal, hogy kikeressem a megfelelő kódot. A Hepburn-féle átírás így jelöli, hogy ott hosszan kell ejteni a hangzót, mivel ugye az angolban nincs hosszú ékezetes betű.
Ez a szabály csak a japán meg orosz nevekre él? Az amerikai színészek neveit miért nem a mi formánk alapján írjuk és mondjuk? Például Brad Pitt miért nem Pitt Bred?
Amúgy nem szeretem a nyugati japánmániát, ami a globalizáció keretein belül hozzánk is begyűrűzött...miért "menőbbek" attól, hogy messze laknak? oO
Üdv!
Egy másik példa: Amíg az emberek a legyártott monitoron azt olvassák: "Fuji", addig senkinek nem lesz kára belőle, ha egy interneten megjelenő szövegben azt nem "Fudzsi"-nak írja.
Ugyanakkor nyilván való, hogy egy netes közösség és egy felvételi szituáción nem azonos nyelvezetet kell használni. Nem véletlenül tanulják az emberek a baráti, vagy a hivatalos levél megírását. Én úgy emlékszem ezt 3. általánosban tanultam, de középfokú nyelvvizsgához is követelmény mindkét forma tudatos használata bármilyen nyelven.
Valójában én is hallottam már ilyen mondatot: "Nem látod, ki van írva magyarul, hogy Shop!"
Végső konklúzió, igenis tudatosan kell tudni használni a formulákat, nyelvi stílusokat, aki meg felvételen azt írja: "Csabi vok" az egyértelműen alkalmatlan bármilyen szellemiséget igénylő munka elvégzésére, és teljesen korrekt, hogy páros lábbal rúgják ki.
Amikor én még iskolába jártam, egyes járt érte, ha valaki megemlítette földrajz órán a La Mance-csatornát. Ma már térképekre is büszkén kinyomtatják. "A Csatorna"-csatorna. Így, igazán magyarosan.
De hasonló fejlódés látható még mindig sok boltocskán, melynek a neve Non Stop ABC, mely 8,00-tól 21,00-ig tart nyitva.
Nem vagyok híve a lábtyűnek, én is zoknit hordok, mint sok más ember.
De attól, hogy valaki mindenben az angol írást veszi át, falra mászok. Nagy tisztelet Dragon83-nak más irányú tudásáért, és munkájáért! De a napokban éppen ő mutatta meg ennek az angol mániának az egyik csúcs-termékét, amikor az en block kifejezést, szent meggyőződéssel angolosan unblock-nak írta.
Ide vezet, ha minden csak angol és amerikai lehet. Lassan Horatius helyett majd lehet tanulni "Horésió"-ról. Csak mert angolul jobban hangzik, mint eredeti latinul.
Pardon! Elfeledtem, hogy a latint sem latinnak ejtik angolul!
Egyébként a vitához még annyit tennék hozzá, hogy a szleng használata bizonyos kontextusban egyáltalán nem elítélendő, bár úgy tűnik, számodra az. A megfelelő környezetben, a megfelelő szlenget használva kommunikálunk - bizonyos tekintetben azért is, mert a közösségek, a társdalom is így működnek. Természetesen ahhoz egy bizonyos fokú intelligencia kell, hogy megértsük, milyen környezetben milyen megfogalmazást, vagy szlenget használhatunk. Aki egy felvételin ezt írja: "Csabi vok, 21 éves, hobbim a gémelés" abból ez az intelligencia hiányzik...
Zoe: még sokkal régebben azt írtam: new yorki, a New York-i helyett. Mert nem voltam tisztában az idegen szavak ragozásával. Azóta tanultam, és megtanultam helyesen leírni. Régebben rosszul tagoltam a tagmondatokat, állandóan vesszőt tettem az és és a mint elé,de megtanultam, hogy hová nem kell tenni, és hová igen.
De igen, számomra, főleg mivel korrektor is vagyok, nagy probléma, ha valamit nem az érvényben lévő helyesírási szabályok szerint írok. Ezen kár tovább a gittet rágni.
Az meg, hogy valaki egy játékokkal foglalkozó oldalon másképp beszél, vagy MSN-en másképp ír, mint az életben, majd akkor lesz probléma, ha a rossz beidegződés miatt majd mondjuk egy felvételi teszt során olyat ír, hogy "Csabi vok, 21 éves, hobbim a gémelés". Aztán majd csodálkozik, hogy kirúgják. Szerintem jobb hozzászokni ahhoz, hogy Magyarországon magyarul beszélünk és helyesen, mint felvenni olyan szokásokat, amelyek csak egy bizonyos réteg számára természetesek, mondván, hogy "asszimilálódjunk", vagy ne lógjunk ki a sorból.
Az, hogy mindez már nálam közös halmazt alkot az igényességgel, az már legyen az én hülyeségem, ha úgy tetszik...