Csatahajó! Titánium! Olcsó! Olcsó!
Az első rész kereskedelmét alaposan megreformálták. Ezúttal sokkal nagyobb befolyásunk lehet a kereskedelmi útvonalakra. Ahhoz hogy beindítsuk a többi birodalommal, vagy saját koloniáinkal való csereberét, alapítanunk kell egy vállalatot. Ennek központját mi választhatjuk ki valamelyik naprendszerünkből. Ez a vállalat a hatósugarán belül minden kolóniát összeköt. Ahhoz hogy kitoljuk ezt a hatósugarat, alvállalatokat kell létrehoznunk. Ezt egy kereskedelmi flottával tehetjük meg, a saját, vagy semleges csillag rendszerekben. Több nagyvállalatot is alapíthatunk, amik különböző bonuszokat biztosítanak. Fajonként változik hányat és milyen céget hozhatunk létre.
Megváltozott továbbá a piactér is. Most már akár valóságos ekonómiai háborúkat vívhatunk. Az akadémiához hasonlóan, ez is a galaxisban helyezkedik el, és hozzácsatolhatjuk a birodalmunkhoz. De a birtoklásért járó bonuszokon kívül ez semmivel sem jár. Többé semmi sem termelődik automatikusan. A piacon lévő árukat: nyersanyagok, egységek, nagy ritkán hősök, a többi játékos, vagy a kisebb fajok teszik fel a kínálatba. De elvághatjuk őket ettől, ha blokádot állítunk, a köré a világ köré ahol ezek az áruk készülnek.
Egységben az erő
Aki játszott az Endless Legend-el (EL), annak ismerős lehet a diplomáciai rendszer. A különböző egyezményeket csak akkor köthetjük meg, ha van elég Influence (befolyás) pontunk. (További részletek a korábbi bejegyzéseimben). De még ezt is tovább fejlesztették az Amplitude boszorkánykonyhájában. Egyrészt bevezették a hírnév rendszert. Ha cserbenhagytál egy szövetségest a háborúban, akkor a galaxis minden népe megbízhatatlannak fog tartani, és sokkal nehezebb lesz új barátokat találni. Vagy ha erőszeretettel bombázol más fajokat vissza a kőkorba, akkor a többi birodalom nem igazán akar szóba állni veled, megnövelve minden diplomáciai akció költségeit.
A szövetségek már sokkal jelentősebbek. Nevet adhatunk neki, és beiktathatunk olyan egyezményeket, amelyek minden tagállamra hatással lesznek. Persze, nem kötelező ezeket elfogadni más birodalmaktól, ha ellenkezik a játékstílusunkkal. Bármikor nemet mondhatunk és kiléphetünk, sőt ha más tagok is kilépnek, akár ott helyben létrehozhatunk egy új szövetséget. Amikor két fél nem egyezett meg egymással, és háborúban sincsenek, feszültség alakul ki közöttük. Az a fél, amelyiknek több befolyása van, követeléseket nyújthat be a másik oldalnak. Akik vagy elfogadják, és a feszültég visszaesik, vagy elutasítják, ezzel háborút robbantva ki.
Akár egy biztos pusztulással járó háborútól is megmenekülhetünk, ha jól játsszuk a kártyáinkat. Egy új rendszer, a kifáradás segítségével, ami azt mutatja, mennyire akarja a háborút a néped. Minden egyes csata után egyre nő, és egy idő után az ellenségnek nincs más választása, mint hogy megegyezzen veled (egyelőre). A szövetségek osztoznak a kifáradáson és feszültségen, így tovább háborúzhatnak, mintha egyenként harcolnának, és többet is követelhetnek, vagy nehezebb követelni tölük.
Pusztíts el három űrbázist, majd gyere vissza a jutalmadért…
A küldetések, legyenek azok történettel kapcsolatosak, vagy mellékfeladatok, többféleképpen megoldhatók. A végkifejletük pedig a döntéseiktől függően változnak. Például ahogy járod az űr végtelenjét, belebotlasz egy renegát tudósba. Ha segítesz neki, elérhetővé tehet egy új technológiát, vagy ha bebörtönzöd, felfedi egy új csillagrendszer koordinátáit. De számolnunk kell döntéseink következményeivel is. Kiderülhet, hogy a tudós megpróbálja átvenni egy kolónia felett a hatalmat, vagy a rendszer, amit felfedeztünk teljesen értéktelen.
Megjelennek továbbá az EL-ből a többfős küldetések, amiket egyszerre több birodalom is végezhet.
Hát, ennyit szerettem volna írni az Endless Space 2-ről. Amikor elkezdtem írni, azt gondoltam erről adok be egy cikket a PC gurunak. Gondoltam: „Mivel már nincs kiadójuk, és ”indie” lett az Amplitude, a gurusok biztos nem tudják lefedni, én pedig már régóta szerettem volna írni egy játékról, ami tetszik”. De miután olvastam Wilson Masters of Orion előzetesét ahol megemlítette, mennyire várja ezt a játékot, elment a kedvem. Mert rájöttem, hogy fölöslegesen tettem fel az internetre a sületlenségeimet. Csak nemrég éreztem annyi önbizalmat, hogy befejezzem ezt a sorozatot, még nem tudom, miről írok legközelebb. Remélem nem borzasztott el az ömledezésem, és tovább olvasod majd a blogomat.
