8. Utak és közlekedés
Az eddigi játékokban utak és autópályák jelentették a közlekedés alapjait. A sztráda mellett most már megkülönböztetünk városi utcákat és főutakat. Nagyon fontos, hogy az utca nem lépheti át a városhatárt, az összes többi igen (a vasút és a metró is), ez a régiós játék szempontjából fontos, ahogy az is, hogy az egyes városok összekötése immár nem kerül pénzbe, tehát ez egy kis könnyebbség.
Az úttípusok között a különbség főleg áteresztőképességükben van, vagyis az utcáról a főútra érő autó felgyorsul, az autópályán pedig már száguld, így adott időintervallum alatt több gépjármű halad át egy adott szakaszon. Természetesen minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb a zajártalom és a környezetszennyezés is, ezért a főutak mellett a telkek értéke csökken, ezt is tedd mérlegre!
A közlekedés alapelve, hogy lakóid eljussanak munkahelyükre és a kereskedelmi zónákba, ezért legyen egy főút, amely összeköti ezeket a lakóövezetekkel. Ez utóbbiakban elegendő csak utcákat kiépíteni, ez olcsóbb, és a kezdeti forgalmat bőven elbírja. A fejlesztők beépítettek egy automatizmust, mely magától létrehozza az utcákat, ha elkezdünk bezónázni egy területet. Én azonban azt javaslom, ne támaszkodj erre! Miért? Mert a kereszteződések torlódásokat okoznak, minél több van belőlük, annál többet. Ráadásul lakóid szeretik az egyértelmű útvonalakat, ami az automatikus megoldásnál nem biztos, hogy teljesül. Fontos, hogy a telkeknek egyik oldala kell, hogy utat érintsen (ez eltér az elődtől!), ha ez nem teljesül, ott nem épül ház, ezt a pirossal áthúzott zöld autóikon jelzi.
Jogos kérdés, mikor kell átépíteni egy utcát úttá. Nos, erre szolgál a Traffic nézet (az RCI grafikon mellett, felülről a harmadik ikon). Érdemes időnként ellenőrizni ezt. A zöld színű utakkal minden rendben. A sárgákon pezsgő élet zajlik, míg a pirosak már túlterheltek, így ezeket érdemes lecserélni főútra, vagy elvinni róluk a népet például tömegközlekedéssel, esetleg városi rendeletekkel (lásd ott!) besegíteni, különben menthetetlenül bedugul a város. Jó tanács: soha ne csökkentsd az utak karbantartására szolgáló pénzalapot (Road Maintenance)! A város fejlődése ugyanis elég dinamikus, és ha túllépi a keretet, megjelennek a kátyúk az utakon, amit ezután lehetetlen kezelni (kipróbáltam…)! A kátyúk dugókat, zajt, szennyezést okoznak, ezt tetézi még a közlekedésiek sztrájkja is.
A legjobb tömegmozgatás az autópálya, bár ez nagyon drága. Érdemes ennek helyét előre megtervezni, például régiós játékban az ipar- és a lakóváros között, és kihagyni a területet (négy egység széles – kettő a pályának, egy-egy kétoldalt a fel- és lehajtósávoknak). Ugyanis később, ha beépített területen akarjuk átvezetni, ki kell sajátítanunk azt, vagyis meg kell venni az ott lévő épületeket, ami akár több százezer simoleonba is kerülhet! Egy jól megépített sztráda egy metropolisz lakosságát is bőven kiszolgálja. Javaslom, hogy egy üres városban próbáld ki a sztráda építését, főleg, hogy mekkora terület kell egy kanyarhoz (nagy!), és hogyan tudod hozzáilleszteni a fel- és lehajtósávokat (mindkét oldalára kell a pályának!) valamint a „lóherét”, a két autópálya kereszteződését, ami különösen nagy területet (12x12!) igényel. Mindezeket egyébként a program automatikusan megépíti, ha egy utat vezetsz át a pálya alatt, vagy „áthúzol” rajta egy másikat. Ezután „God” módban a kis detonátorra kattintva lerombolhatod a várost, és elkezdheted az igazi munkát.
A tömegközlekedés elvének is a fokozatosságot válaszd. Itt is érvényes, hogy először nem kell semmit erre áldozni, ha régiózol, a két város között indíts egy buszjáratot, illetve vegyes városban az ipari- és lakónegyedeket kösd össze „munkásjárattal”, később fejleszd ezt fel, majd a megfelelő városméret és pozitív mérlegű, erős (!) kassza mellett következhet a metróvonalak megépítése.
A legolcsóbb tehát a buszközlekedés. A közlekedési útvonalakat a program elég szigorúan számolja, azaz nem lehet csak szétszórni pár megállót, figyelned kell arra, hogy megfelelő vonzáskörzete és „logikai célja” legyen, azaz például egy lakóövezetből az iparvárosba vezető munkásjárat, a kereskedelmi központot és a repteret összekötő viszonylat stb.. (Minden zónatípusban legyen megálló!) Egy példa az útvonaltervezésre: ha nyugaton van az iparterületed, keleten pedig a lakóövezet, helyezz egy megállót utóbbi nyugati, előbbi keleti felére, ezzel egyértelművé teszed lakosaid számára szándékod. Simjeid ugyanis mindig az időben legrövidebb utat választják, azaz lehet, hogy céljukkal ellentétes irányba mennek gyalog két háztömböt egy buszmegállóig, mely aztán egyenesen és gyorsan úti céljukhoz juttatja őket, bár ennek van határa: egy lakos max. 6-8 egységet gyalogol egy buszmegállóig. Fontos, hogy a buszok nem generálnak forgalmat és ráadásul a környezetet sem szennyezik, azaz az által, hogy a lakosaidat (a kis- és közepes jövedelműeket, mivel a gazdagok jó része természetesen nem nyomorog buszokon) „rákényszeríted” egy járatra, az adott útvonalon nő a telkek értéke, ezáltal népszerűséged is! Ezt a kényszerítést az ingajáratok támogatásával is elősegítheted, lásd a városi rendeletek fejezetet!
Drágább, de nagyvárosokban már kötelező a metró. A föld alatt fut, tehát nem foglal helyet, nincs környezetszennyező, zajkeltő hatása, csökkenti a felszíni forgalmat. Tervezd meg az útvonalat épp úgy, mint a busz esetében, azaz legyen célja az utazásoknak, haladjon keresztül kereskedelmi-, lakó- és ipari övezeteken egyaránt! Célszerű minden nagyobb lakóblokk mellé építeni egy állomást, mert nagyvárosi lakosaid nem szeretnek sokat gyalogolni a metróállomásig – 8-12 egységenként is akár lehet állomásokat építeni! Ha buszmegállót és metróállomást helyezel egymás mellé, legyen közöttük 1 egységnyi „lyuk”, ezzel segíted az átszállást!
A vasút elsősorban az ipar számára fontos tényező. A személyszállítás csak városok közötti viszonylatban kifizetődő (intercity), illetve, ha akkora a városod, hogy megéri egyik sarkából a másikba szállítanod az embereket, bár akkorra elméletileg már tudsz majd metrót is építeni. Ha ilyen városi viszonylatot építesz, érdemes úgy vezetni a pályát, hogy érintse a kereskedelmi területeket is, és helyezz el állomást oda is – a nagyon hosszú pályaszakaszokra amúgy is érdemes középen egy plusz állomást építeni! A vonat kapacitása 3000 fő, az utasok autóval érkeznek az állomásra, azaz bizonyos forgalmat a lakóövezetek és az állomás között generál. Mivel épp ezért szükség van útra is a működéséhez, az állomás elhelyezése kis ügyeskedést igényel. A sín és az út között 3 üres egységnek kell lennie. Válaszd ki az állomást, és a HOME / END gombokkal forgasd úgy, hogy a nyíl az útra mutasson, így a sínek pont az épület mögött fognak áthaladni. Vedd figyelembe a tervezéskor, hogy a sín kanyarodásához nagy, 3x3-as terület kell, ez az egyik hátránya! És még egy nagyon fontos tényező: minden állomás mellé építs buszmegállót! Ugyanis mint írtam, a polgárok autóval érkeznek, ám a végállomásnál már gyalogosak, és nem fognak 6-8 egységnél többet sétálni. Ezért építs megállót oda, és iparnegyedekként (blokkonként) további 1-1 megállót!
De mint említettem, főleg az ipar látja majd hasznát a vasútnak, hiszen az ipari negyedek termelő egységek. Akkor fejlődnek, ha termékeiket nyereségesen el tudják adni, aminek kulcsa, hogy gyorsan a fogyasztóhoz kerüljenek. Városi viszonylatban teherautók szállítják az árut a fogyasztókhoz, ám az igazi bónuszt a városhatáron kívül értékesítés jelenti, ez különösen megdobja az iparterület értékét, ami elősegíti az I-M és az I-HT betelepedését! (Ez így van a valóságban is, egy ipari park akkor értékes, ha könnyen és gyorsan el lehet juttatni az árut a világ minden részébe, a „gazdaváros” amúgy elenyésző mértékben vásárol az itt termelt áruból.) Érdekes ennek a megvalósítása, ugyanis tulajdonképpen ezt a folyamatot csak „jeleznünk kell”. Mit jelent ez? Nincs látható jele a forgalomnak. Ha átvezetsz egy vasútvonalat az iparterületen és a városhatáron, máris iparvágánnyá avanzsált, és megkezdődik a forgalmazás. Persze érdemes a sínek mellé teherpályaudvart építeni („Freight Station”), melynek szintén közúti kapcsolat kell, hiszen a távolabbi iparterületekről a teherautók idehordják az árut, mely a vasútra kerül. A túloldalra nem kell semmi, a sínek befutnak a lakó- vagy kereskedelmi övezetekbe, és azok „felszippantják” a terméket.
A kikötők az iparhoz kötődnek, azaz nincs közvetlen hatásuk a lakóövezetekre, és a kereskedelemre is áttételesen hatnak. Épp ezért ha kikötőt akarsz a városodba, úgy tervezd meg, hogy legyen közvetlenül mellette iparterület (vagy közvetlen összeköttetésben vele sztrádával, vasúttal), és körülötte jól kiépített úthálózat, e nélkül nem működik. Környezetszennyező, ezért tartsd távol a lakóterületektől!
A repterek ezzel szemben a kereskedelem számára fontosak, hiszen egyrészt turistákat, másrészt üzletembereket hoznak a városba. A reptér nem olcsó mulatság, már az építése is sok pénzbe kerül, a fenntartása még többe (a kicsik 1000$ körül, a határ a csillagos ég). Csak erős pénzügyi helyzetben építsd meg, akkor, amikor már valós igény van rá, tehát közepes erősségű (közepesen-magasan zónázott) városban, minimum 30-50 ezres lakosságnál. Kb. 5-10 év, míg látható hasznot termelnek, ezt is kalkuláld be, és azt is, hogy a repterek körül jelentősen (!) megnő a bűnözés, valamint kisebb légszennyezettséget és zajt „termelnek”. Megjegyzés: bár a játék indulásakor csak háromfajta repteret látsz, ahogy városod fejlődik, és igény van rá, ezek közepes és nagy testvéreit is megépítheted majd, „upgrade” formájában. Városterveződ rá fog kérdezni, kívánod-e, ha rábólintasz, megkezdődik a fejlesztés, ez további helyet nem igényel!
Most nézzük át az ipart, és a vele kapcsolatos fontos dolgokat, tanácsokat!
9. Iparosítás
A legfontosabb ipari termék az áram. Érdekes kérdés az erőművek helyzete. A szénerőmű (Coal Power Plant) olcsó, de nagy a légszennyeződés a környékén. Ha külön ipari várost építesz, ott kezdhetsz egy ilyennel, de egy vegyes városban inkább javaslom a természetes gázüzemű erőművet (Natural Gas Power Plant), ez bár drágább, de jobban megéri az árát, hiszen kisebb a szennyezettség, így közelebb tud hozzá húzódni a város. A nagy légszennyezettség ellen semmit nem tudsz tenni, eredménye elhagyott, üres területek! A szélgépek környezetbarátok, de nem alkalmasak egy nagyváros igényeinek kielégítésére. Egy kis, hangulatos falut, vagy egy hegyvidéki üdülőt azonban kiszolgálnak, és oda pont ezek valók! (Tulajdonképpen elég lenne kezdetnek egy nagyvárosba is, de később úgyis kell nagyobb erőművet építeni.) Az áram a bezónázott területek közt automatikusan „terjed”, azaz csak akkor kell távvezetéket építened, ha más városba kívánod átvinni azt, vagy városod távoli részébe. A hulladékégető erőmű (Waste to Power Plant) jópofa dolog, hiszen elégeti a város szemetének jó részét, de cserébe borzalmas légszennyezést okoz, nem ajánlom! A legjobb megoldás a napenergiával működő erőmű (Solar Power Plant), ez azonban csak akkor építhető meg, ha elegendő I-HT működik a városodban (városterveződ automatikusan fel fogja ekkor kínálni neked, innentől kezdve bármikor elérhető). Mindenképp megéri az árát, hiszen abszolút környezetbarát, csakúgy, mint a hidrogénerőmű. A nukleáris erőmű megépítését én nem javaslom – nem túl megnyugtató a jelenléte a városodban.
Az erőművek idővel elöregednek. Ha állapotuk (Plant Condition) 60-70 % alá esik, ne sajnáld a pénzt, építs helyükre újat, ugyanis ez még mindig olcsóbb, mint az öreg erőmű fenntartása! Kezdetben természetesen vegyél vissza költségvetésükből, az igényeknek megfelelően. A bal alsó sarokban lévő kérdőjellel ráklikkelve megnyílik egy ablak, a címsorra kattintva át is nevezheted. A „Capacity Used” mutatja, mennyire van kihasználva teljesítménye, a „Local Funding” tolókát húzd addig lefelé, amíg az „Actual Capacity” nagyjából megközelíti a „Power Used” értékét, de ennél azért pár százzal legyen több (pufferelés). Arra viszont nagyon ügyelj, hogy ez ne lépje túl a 75%-ot mivel ez elősegíti az öregedését. Ha megfelelőek a pénzügyi kondícióid, érdemes azt figyelembe véve mindig picit emelni az erőmű költségvetésén, ezzel jobb kondícióban tartod, amivel a fent említett korai lebontás-újjáépítés idejét tolhatod ki jó pár évvel.
Víz. Bármilyen furcsa is, a kis sűrűségű lakóövezetek kis pénzű lakosainak nincs szükségük vezetékes vízre, ezzel jó sok pénzt megspórolsz induláskor! A gazdagoknak ($$$) már igen, és a közepes zónásoknak mind, de ezzel ráérsz majd akkor foglalkozni. Egy cső 6 egységet lát el vízzel minden irányban, ha ezt kiszámolod, olcsóbban ki fogsz jönni a pénzedből! A víztornyokat és a szivattyúkat ne helyezd el olyan területre, amelyen magas a vízszennyezettség (például a farmok közelébe), mert ott csökken a hatásfokuk, sőt magas érték esetén a vízszivattyú nem is működik! Ezen persze segít a víztisztítómű (Water Treatment Plant), de ez igen költséges móka! A szivattyúállomásoknak áram is kell, ezt se feledd! Amikor a város túllépi a kapacitást, építs újat, de ne rakj nagyon sokat egymás mellé, hiszen a város minden részét el kell tudni látni. Én a nyugati városrészben kezdtem az építkezést, itt két erőmű is dolgozott, a harmadikat már a keleti részen helyeztem el, hiszen eddigre ide is elért a város.
A szemét elhelyezése kulcsfontosságú már a játék kezdeti szakaszában is, hiszen a házak udvarán bűzlő szemétdomb csökkenti a környék értékét. Ha régiózol, érdemes az iparvárosodba vinni a hulladékot, nem túl drága megoldás. A szeméttelepet külön területre építsd, amelyhez egyetlen bekötőút vezet (Tehát a körülötte lévő utak és közte legyen egy egységnyi „lyuk”, amit például fákkal ültetsz be, és egy kis út vezet a telephez.) Miért? Nos, ha a területet később szanálni akarod, ezt csak akkor teheted meg, ha elfogyott róla a szemét. Ha közvetlenül érintkezik utakkal, az utánpótlás folyamatos. Ha a fent leírtakat követed, elég eldózerolni a kis bekötőutat, és leáll a gyűjtés. A hulladék-feldolgozó üzem (Recycling Center) hasznos, de csak később, ha benépesült városod, és sok a pénzed – ám csak 5 ezer lakost szolgál ki, bár 20%-kal csökkenti a szemét mennyiségét.
És most, csak nektek megosztom egy érdekes tapasztalatomat a témával kapcsolatban, nem tudom, hogy „bug vagy feature”, de tényleg érdekes. Tehát. Elkezdtem fejleszteni a városom. Építettem egy kisebb szeméttelepet, majd két szakaszban bővítettem, kb. 6000 köbméter kapacitásig. Ám úgy 10-15 ezer lakosnál már elkezdődött a high-tech cégek beszivárgása a városba, ezzel együtt a koszos ipar kiköltözött. Igen ám, de ez azzal járt, hogy a város délnyugati sarkában (itt volt a szeméttelep) kiürült egy hatalmas terület, az I-HT cégek egy határvonalat nem léptek át, akármekkora volt is az igény. Egyértelműnek látszott, hogy mindez a szeméttelep miatt van. Ezért elhatároztam, hogy felszámolom a telepet, és megpróbálom exportálni a hulladékot. Kijelöltem kikötővárosomban egy szép nagy területet, és hasra csapva 338 köbméternyi szemetet átküldtem oda, és amint fent írtam, szanáltam a telepemre vezető utakat. És itt jött az érdekesség: ekkor gyakorlatilag megszűnt városomban a szeméttermelés… Felpörgettem az időt – a régi szeméttelepemről csak 15 év múlva tűnt el a hulladék, eddigre megszüntettem a vízellátását, és teljesen izoláltam, vagyis még a környékéről is eldózeroltam az utakat. Amint sikerült „dezónázni” (bocsánat a csúnya szóért) a területet, sikerült elnyernem a napenergia erőmű építését – a gázerőmű lebontásával és a szeméttelep megszüntetésével egy kellemesen iparosítható területet nyertem. Most még mindig nullán áll a szeméttermelés, ami felettébb érdekes, de nekem jó… (Megjegyzés: városomban „él” a Papírhulladék csökkentési program, amint ezt visszavonom, felugrik a szeméttermelés, tehát úgy tűnik, csak a kereskedelmi épületek termelnek hulladékot…)
Fentieknél fontos a költségvetés kérdése is. Ha nagyon lecsökkented az áramszolgáltató (Power Department) költségvetését (60% alá), a villanyoszlopok szikrázni kezdenek, ami könnyen tüzet okozhat. Ugyanez a vizeseknél (Water Dep.) csőtörést eredményez, a kitörő víz elmoshatja a környező épületeket. Ilyenkor növelned kell a költségvetést minimum 90%-ra, kicsit felpörgetni az időt, hogy megnyugodjanak a kedélyek, és persze kicserélni az oszlopot, csövet. Ez érvényes a kommunális hulladék kezelőire is (Sanitation Dep.), ha náluk gond van a pénzzel, egyszerűen sztrájkba lépnek, nem szállítják el a szemetet, ami szintén igen súlyos.
Ezért itt, épp úgy, mint az útalap esetében, erősen meggondolandó a büdzsé csökkentése, tehát soha ne menj 60% alá - ügyes várostervezéssel általában elkerülhető, hogy hozzányúlj ezekhez a pénzalapokhoz!
Farmok. Az SC3k egyik nagy mágiája volt egy farmot kiimádkozni a játékból, ennek külön trükkje és technikája volt. Az SC4 egyik újdonsága a farm, mint önálló ipari terület megjelenése. Ám sok haszna nincs, sőt… Legnagyobb hátránya, hogy borzalmas mértékben nő a környezetében a vízszennyezettség. Ez csökkenti a terület értékét, és amint fent írtam, a víztornyok és szivattyúk teljesítményét. Ráadásul nem fizetnek adót, és elhanyagolható az általuk teremtett munkahelyek száma, vagyis városod fejlődésére különösebb hatásuk nincs. Inkább érdekesség a meglétük, a város szélén el lehet helyezni pár területet, és persze én alapítottam egy igazi falut is, nagy szántóföldekkel, csak a látvány kedvéért…
High-tech. Az iparosítás csúcsa. Immáron semmi különösebb trükk nincs benne, legfeljebb annyi, hogy igazából nem ipari, hanem jómódú polgárok lakóterületeként kell kezelned ezeket: jelölj ki a számukra egy sík területet, amely alacsony légszennyezettségű, távol a koszos iparterületektől, közel a képzett lakossághoz. Nagy szükségük van felvevőpiacra is – ideális helyszín lehet egy olyan terület, melynek egyik oldalát sztráda, a másikat egy, a városból kivezető ipari vasútvonal határolja.
Újabb kulcsfontosságú tényező az intézményrendszer kialakítása. Lássuk a vele kapcsolatos tudnivalókat!
