11. A működő város
Jöjjön tehát fentiek summázata, azaz recept egy működő város építésére. Lehet, hogy sokaknak „macerás” lesz a dolog precízsége, a sok számolgatás, de ötletszerűen nem lehet rentábilis, virágzó várost építeni. Az internetes fórumokon is sokan protestáltak az automatikus utcaépítés mellett, vagyis hogy e miatt lesz életszerű a város, míg a szimmetrikus építkezés unalmas. Ez is igaz, de ebben a játékban a cél a minél nagyobb város megépítése, ehhez stabil anyagi háttér kell, amihez előre kell gondolkodni, és (sajnos) ki kell zárni az ötletszerűséget.
Indulásnak a Fairview régió délkeleti részén lévő területet kezdtem belakni. Elsőnek egy vegyes város építésével indítunk, aminek későbbi fejlődéséhez a szomszédos területeket vesszük majd igénybe. Nem nyúltam a felszínhez, csak rengeteg fát telepítettem, és felpörgettem az időt, hogy jó nagy erdőséggel kezdjek, a tiszta levegő kincs minden városban. A cilinderre kattintva máris elnevezheted városodat, és munkába állhatsz. Mielőtt bármibe is kezdenél, állítsd az összes adót 9%-ra! Ez egy kitűnő indulási alap, ami hamar kamatozni fog!
Az ipari zónákat érdemes elhelyezni a város szélén, sík terepen. Az erőmű, szeméttelep mindenképp a város szélére kerüljön, hogy negatív hatásának jó része kiessen településünkről. 13 egységes területekkel fogunk dolgozni, azaz 13x13-as négyzeteket rajzoltam főutakkal, ezeket középen utcákkal felosztottam négy 6x6-os négyzetre. Az alsó sáv nem lesz teljes négyzet, mivel ide fognak kerülni az ipartelepek, ez bőven elég lesz egyelőre. (Minden főutat húzz át a határon, nem kerül pénzbe!)
A sarokba került a szeméttelep, egy 3x3-as terület kezdésnek elég, de hagytam helyet a bővítéshez. Gázerőmű, a költségvetését állítsd akkorára, hogy megfeleljen az igényeknek (lásd fent!), majd jöhet pár közepes sűrűségű (medium density) iparzóna. Azért megyünk felfelé, mert ezzel „terjesztem az áramot”, így nem kell vezetékekre sem költeni, ezért húztam meg oldalt a kezdő pár kereskedelmi egység helyét is - szigorúan kis sűrűségű (low density) zónák legyenek! A kereskedelmi és lakóövezeteket „patchwork”-szerűen érdemes elhelyezni, azaz pár ker. zóna itt-ott, hogy mindenki el tudja érni, ez segíti fejlődésüket (vásárlóerő), és munkahelyeket is teremt.
A lakóövezetekhez 4 db 3x3-as (90$) alacsony sűrűségű lakótelkeket parcelláz ki (azért így, hogy elkerüld az automatikus utcaépítést). Ez indulásra bőven elég. Sokan esnek abba a hibába, hogy mindjárt közepes vagy nagy sűrűségű zónákkal kezdenek. A játék korai szakaszában, épp úgy, mint a valós életben, egy fejlődő városnak nincs szüksége lakótelepekre, nagy szolgáltatóházakra, irodákra. A lakótelepek különben is nagy, sokszor kezelhetetlen forgalmat generálnak. A kis sűrűségű lakóövezetek szilárd adóbázist teremtenek, a bevétellel fejlesztheted a várost, később ezeket a területeket átzónázhatod közepes, majd nagy sűrűségű övezetekké („felzónázás”, lásd később). Az első pontban tárgyalt megkülönböztetés máris előjön: a kispénzű lakosok ($R) egyszerű gyári munkások. Nincs szükségük vezetékes vízre (!), nem igényelnek drága intézményrendszert, nem érdekli őket a biztonság, csak munkalehetőség legyen.
Ha a fentiek alapján jársz el, hamar beindul a szekér. Most meg lehet kezdeni az intézményrendszer tervezését. Mivel vegyes városunk van, az erőmű miatt hamar szükséged lesz tűzoltóságra. Válaszd ki a nagyobb épületet (Large Fire Station), távolíts annyira, hogy lásd az egész várost, és próbáld megtalálni az épület helyét úgy, hogy nagyjából körön belül legyen a bal alsó sarok. Vigyázz, ne dobd le ötletszerűen, egyelőre nézd be a helyét, az ESC lenyomásával „eldobhatod”, majd húzd ki oda az utat, szigorúan betartva a 13x13-as hálózatot. Ha megvan, lerakhatod az állomást. Most pedig érdemes elővenni négyzetrácsos papírt, és elkezdeni tervezni a többi közintézmény helyét! Kell majd egy nagy kórház, iskola, könyvtár, középiskola, nagy rendőrség, nagyjából ebben a sorrendben. Mindezek egy általunk használt 13x13-as területen elférnek, sőt még egy városi kollégium is, és ezzel az induló területet lefedheted. Természetesen fentieket csak akkor kell majd megépítened, ha eljön az ideje, addig próbáld oda őket, rajzold fel a papírra, és a fejlesztésből hagyd ki a helyüket! Egy-két ezer embernél már érdemes a könyvtárat és a sulit megépíteni, hogy elkezdődjön a felvirágzás, persze figyelj oda a költségvetésekre! Ha már eléggé beindult a város, építsd meg a középiskolát (high school) is, és lehet finoman emelni egy-két tizeddel az adókat, főleg a kisjövedelműekét, hogy a középréteget becsald a városba (R-$: 9.2, R-$$: 9.1, R-$$$: 9.0). Nekik persze már víz is kell. Kedvenc módszeremmel ez is egyszerű, ugyanis mindenféle számolgatás helyett elég a főutak alatt elvezetni a gerincvezetékeket, hiszen, mint fent megtárgyaltuk, egy cső mindkét irányba 6-6 egységet fed le, ezért egy egyszerű és olcsó megoldással ki tudjuk szolgálni az egész várost. A szivattyúállomás hatalmas tartalékokkal bír a kezdetekben, ezért érdemes eladni pár köbmétert a szomszéd városnak!
Most tervezd meg a régiódat. Érdemes a környező városokat kialakítani és elnevezni, ugyanis ezzel valós felvevőpiacot teremthetsz iparodnak - a szimuláció lakott területként kezeli őket! Ha nem vagy biztos, mit is akarsz csinálni az adott városban, egy pici (szerintem megbocsátható) csalással elérhetővé teheted a teljes tájrendező eszköztárat, és bármikor alakíthatsz még a településen (lásd: Csalások!).
Jöhet a fejlesztés. Az erőmű melletti négyzet beépítése után el lehet indulni jobbra, de a következő területen már érdemes a fölső, 6 egység széles részt egy sínnel kettéosztani (mondjuk 3-2-re), és a pályát átvezetni valamelyik szomszédos területre. E miatt ugyanis, ha már elég magas az EQ a városban, ide, a sínek mellé hamar bejönnek a high-tech cégek! Később ezt úgy is erőltetheted, hogy az I-DT épületeket lebontod, ha van piac és feltétel, jön helyettük az I-HT! Érdemes előre megtervezni az autópálya helyét is, ha akarsz ilyet, ennek 4 egység széles terület kell, ha egy 6-os területen át vezeted, mindkét oldalra érdemes főutat húzni, hogy a sztrádára menő, és onnan „lefolyó” forgalmat elvigye. Ízlés szerinti, hogy oldal- vagy keresztcsatlakozású fel- és lehajtósávokat alakítasz ki, én előbbieket preferálom.
Járjuk picit körül a szolgáltatásokat. Az áram kezdetben elég, ám hamar felélheted a tartalékokat. Arra figyelj, hogy a költségvetését 110%-ig húzhatod, ami az erőmű túlterhelését, és ezzel akár felrobbanását is eredményezheti, ezért soha ne vidd 100% fölé a terhelést! Jó kérdés, hogy mi van olyankor, ha nincs több nafta? Nos, két dolgot tehetsz: építesz még egy erőművet – nem javaslom, mivel a cél (legalábbis számomra) egy tiszta város, ami a jómódú emberek és a gazdag befektetők paradicsoma (később aztán jöhet a napenergia). Ezért jobb a második megoldás: építs valamelyik szomszédos területen egy erőművet, és vegyél tőle áramot, eddigre a költségvetésednek el kell már bírnia ezt, havi 1000 MWh energia kb. 170-180$, ami kibírható. Én keleti szomszédomban alakítottam ki egy kis kikötővárost, ez egy ipartelepülés lesz, innen vételezem a plusz energiát. Ennek menete egyszerű: építsd ott meg az erőművet, a villanyvezetéket húzd át a határon, majd mentés után irány a másik város, és kapcsold be az ott megjelent vezetéket a város vérkeringésébe. Ezután kattints a költségvetés képernyőjén a „Neighbor Deals” tételre, és máris kiválaszthatod a megfelelő mennyiséget. Szemetet ugyanígy tudsz eladni, vagyis másik városban építesz egy szeméttelepet, létesítsz a két település között egy közúti kapcsolatot, és mehet a kosz a városon kívülre. Víz eladásnál természetesen a vízvezetéket kell áthúznod a szomszédba, a többi ugyanaz. Ezután csak anyi a teendőd, hogy rendszeresen ellenőrzöd a grafikonoknál (Power, Water, Garbage) a kapacitást és a felhasználást, legyen közte elég „rés”, hogy legyen időd intézkedni! (Megjegyzés: mivel elég dinamikusan fejlődött városom, a másik szomszédtól is vettem áramot később. Ezután elkezdtem dolgozni a napenergiás erőműért – mivel jól alakultak a dolgok, de már fogytán volt minden tartalék, építettem egy szélgenerátort, ami pont kihúzta addig, míg megkaptam a lehetőséget a „tiszta energia” erőművének megépítésére.)
Előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor a város már nem tud tovább terjeszkedni, erre várostervezési tanácsadód is felhívja a figyelmed (City Spreads Trouble Ahead). Nekem ez a pillanat 12 750 lakosnál következett be. Ilyenkor (de csak ilyenkor!) jöhet a felzónázás. A csúnya szó kedvenc játékunkban azt jelenti, hogy alacsony sűrűségű területről közepesre, arról magasra zónázunk át. Ebben semmi trükk nincs, egyszerűen „fesd át” az adott területet a magasabb társával – ha azonos csoportba tartoznak (lakó, ipari, vagy kereskedelmi zóna), nem kell szanálnod sem, egyébként mindent lerombolsz a területen, erre figyelj oda! A változás lehet, hogy nem lesz látványos, hiszen ahhoz, hogy egy nagyobb épület kinőjön a földből, az igénynek is meg kell születnie. Általában célszerű az iparnegyedek közelében elkezdeni a munkát, illetve gazdag részen – sokszor igen kellemes, ha még beépítetlen kereskedelmi területek mellett zónázol fel, ilyenkor itt is, ott is megindul az építkezés.
Mindezzel azonban bánj óvatosan és mértéktartóan! Egyszerre egy-egy kiválasztott negyedet zónázz át, és figyeld a hatást. Lehet, hogy növelned kell a kiszolgáló közintézmények költségvetését, újabbakat kell építened, vagy fejleszteni az úthálózatot. Ha hirtelen a fél várost felzónázod, az hatalmas káoszt okoz – sztrájkok, a közlekedés felborulása, és egész lakónegyedek kiürülése! Amikor már elég jól fejlődik a város, mellé el lehet kezdeni egy-egy folton a kereskedelmi területek felzónázását is, ezzel is bánj mértéktartóan! Ha sikerül elnyerned egy-két, erre a szférára ható jutalmat (például a kisstadion), ennek környékén már érdemes közepes kereskedelmi zónákkal dolgozni. Ilyenkor már érdemes megépíteni a sztrádát is, hogy a forgalmadat kellően elvezesse. A nagy sűrűségű kereskedelmi zónákban épülő hatalmas irodaházaknak már igen tetemes az igénye: 50-100 ezer Co-$$$ dolgozó! Ez alatt fölösleges zónáznod… Érdemes azt is megjegyezni, hogy tehetős polgáraid már inkább dolgoznak irodaházakban, mint gyárakban, ezért a kezdeti „1 kereskedelmi zóna – 32 lakóövezet” arány a végére már 1-1-re tolódik ki, azaz minden lakossági zónához kell egy kereskedelmi is!
Sajnos nekem úgy 50 ezer fő körül megállt az élet, és csak akkor tudtam felpörgetni a dolgokat, amikor a lakó- és kereskedelmi övezetek adóját fél százalékkal (kb. 8.5-re) csökkentettem. Ez persze elég éles pénzügyi menővert jelentett, és csak lassan tudtam kilábalni belőle. Ezért azt javaslom: ne költsd feleslegesen a pénzt! Kipróbáltam, mit tesz hozzá 40 ezres városomhoz egy látványosság, megépítettem a Guggenheim Múzeumot 95 ezer simoleonért. Nos, felesleges volt, semmi haszna egy ekkora városnál! A fórumok tanúsága szerint úgy 250 ezer lakosnál kell megépíteni az elsőt, ez már látható pezsgést hoz a kereskedelmi életbe. Metrót úgy 80 ezer lakos körül (150 ezernél már kötelező!), repteret 50 ezer felett érdemes építeni, de akár várhatsz 100 ezer lakosig is, a városodtól függően.
Kiemelten érdemes körüljárnunk három témát, amely sok kérdést vethet fel.
Nem fejlődő zónák. Több oka is lehet, ha egy zóna nem fejlődik – például egyszerűen annyi, hogy nincs rá igény… Nézd meg a grafikonokat és speciális nézeteket, hogy kiértékelhesd a helyzetet. A közepes- és nagypénzű polgároknak már nagyobb igényeik vannak: teljes oktatási és egészségügyi lefedettség, köz- és tűzbiztonság, korrekt vízellátás, és persze pár park és sportpálya is megdobja az értékelést (desirability). Persze kalkuláld be azt is, hogy ha egy adott területet ilyen „eldorádóvá” alakítasz, más negyedekből könnyen idecsábítod a lakosokat, ami ott kiürült, elhagyott épületeket fog eredményezni!
Elhagyott épületek. Kétségkívül siralmas látványt nyújtanak az elhagyott, megfeketedett, lepusztult épületek. Mint fent írtam, ennek elsődleges oka, ha a lakók találtak más, igényeiknek jobban megfelelő helyet, vagy egyszerűen megváltozott a környék, és a lakóknak már nem felelt meg. Ezt csak akkor tudod megakadályozni, ha mindig kielégíted a lakók igényét, ami eleve lehetetlen, hiszen az új módi szerint pont egy tucatnyi zóna van. Egyetlen lehetőséged van: megpróbálni visszacsalogatni a lakókat. Egy rizikós megoldás, ha nem építesz új lakónegyedet, hanem a meglévő, de elhagyott területet próbálod a meglévő igényhez igazítani. Ha tehát azt látod, hogy szívesen költöznének R$$ lakók a városodba, a lelakott környéket próbáld az ő szükségleteikhez igazítani a szolgáltatások kiépítésével, parkokkal, sportlehetőségekkel, megfelelő infrastruktúrával. Nehéz, de nagyon szép feladat!
Az elhagyott épületek nem emelik a környék értékét, ráadásul tűzveszélyesek, ezért, ha futja rá, ne sajnáld lebontani őket! Zárójelben jegyzem meg, hogy „isten módban” olcsón lehet rombolni a tornádó segítségével, ugyanis a tölcsért magunk irányíthatjuk – de ez igényel némi gyakorlást! (Bal klikk a kiindulási pontra, majd újabb bal klikk, és nyomva tartva a gombot húzd a kurzor után a forgószelet.)
Még két tipp: okozhatja a tömeges elvándorlást az is, hogy szomszédos városaidban alacsonyabbak az adók, ezért a polgárok, vagy a kereskedelem átvándorol oda. Emiatt mindig tartsd szinten az adókat az összes településeden! A másik tanács: ha azt látod, hogy egy lakóblokk azért néptelenedett el, mert túl nagy volt szomszédságában a forgalom, zónázd át kereskedelmi övezetté! (És viszont, ha egy túl „nyugis” környéken a kevés vásárló („Customers: low”) miatt ürülnek ki a boltok, annak fő oka a kisebb forgalom lehet, így ott talán egy kellemes lakónegyedet alakíthatsz ki!) Vedd figyelembe, hogy a való életben is így működnek a városok, időnként át kell zónáznod a környéket, hogy mindenki megtalálja számítását!
