Az űrszemétben vannak fémek, műanyagok, kerámia jellegű anyagok és mindenféle más.
Ugyanis űrszemétnek számít minden olyan szerszám, tönkrement műhold és valamilyen űreszközről letörött-elsodródott darab, mely irányíthatatlanul kering a Föld körül.
Ennek a darabszáma iszonytatóan magas, de a tömege meglehetősen kicsi. Mivel hatalmas térségben van szétszóródva, a műholdakra-űrjárművekre ugyan veszélyes, de begyűjteni gyakorlatilag lehetetlen.
Viszont nagy részük egy idő után veszít annyit a magasságából, hogy bekerül a Föld légkörébe és elég.

És a Hold bányászatban elszenvedett tömegveszteségének a pótlására sem alkalmas.
Hogy mi más alkalmas erre a pótlásra?
Például a Földről iszonytató nehézségek és költségek árán el lehet juttatni a Holdra a megfelelő tömegű anyagot.
Csakhogy! A Föld-Hold tömegviszonyt nem csak a Hold tömegének változása befolyásolja, hanem a Földé is. Tehát ez az út is járhatatlan.

Maradnak az aszteroidák. Azok viszont túlságosan nagyok és túlságosan messze vannak.
Ráadásul a Holdba becsapódva a mozgási energiájuk révén sokkal nagyobb mértékben befolyásolnák a Hold pályáját, mint a bányászat során eltűnt anyagok.

Ezen még lehetne gondolkozni hogy mivel is, szerintem az űrszemét nem ép a legcélravezetőbb dolog. Szerintem bármi mással csak ne űrszeméttel, azt talán újra lehet hasznósitani, bár ebben már nem vagyok biztos atól is fűgg hogy milyen eredetű és milyen fajat az űrszemét.

Űrszeméttel?

Ezt értem, de első körben a kérdés nem adminnak szántam, hanem olyan felhasználónak, aki esetleg már találkozott a problémával. Ettől függetlenül igaz, hogy nem a legcélravezetőbbet használtam, de így tanul az ember.

A sugárzást talán felfogná a Föld mágneses burka.
De mi van a felrobbantott aszteroida darabjaival? Sok száz, vagy ezer kődarab érkezne a légkörbe és égne el, felforrósítva a levegőt.
És persze a nagyobb darabok be is csapódnának, isten tudja, ilyen károkat okozva.

A legjobbnak az a megoldás tűnik az aszteroidák ellen, hogy egy kis méretű hajtóművet telepíteni rájuk, aminek a hatására megváltozhatna annyit az aszteroida pályája, hogy ne ütközzön a Földbe.
Ennek a megoldásnak is "csak" annyi a baja, hogy nem tudjuk elég távol észlelni a saját fény nélküli aszteroidákat, és nincs olyan űreszközünk, amelyik elég távol rá tudná telepíteni a hajtóművet.

Amihez megintcsak pénz és technológia szükséges, ami egyedül a nagyobb államoknak van meg...de ha a nukleráis fejekkel ki is lőnénk, akkor is a radioaktív sugárzás, még ha az űrben is van, bekerülne valaminek a légkörébe, vagy lehet a földének nem? Az meg csak lassabb halált hozna ránk mint egy becsapódó aszteroida

Valójában egy ütköző pályán levő aszteroidák olyan későn vennénk észre, hogy semmire sem maradna idő az észleléstől a becsapódásig.
Erről persze senki sem szeret beszélni, mert az emberek nem szeretik tudni, hogy valójában semmit sem tehetnénk a tétlen nézelődésen túl egy ilyen esetben, A filmekben elővett "rakétákkal jól szétlőjük" technika csak olyan, mintha egy fuldokló saját magát mentené ki a hajánál fogva a vízből.
Nincs olyan hordozórakétánk, amely a Hold távolságáig tudna vinni elegendő nukleáris robbanófejet.

Az űrvárosokból pedig a teljes emberiség megmentéséhez sok ezret kellene építeni. Szeged, ahol én lakok most megint 170'000 lakos fölé jutott. Ez négy űrváros teljes lakosságát tenné ki. Magyarország 10'000'000 lakójának 200-250 ilyen űrvárosra lenne szüksége.


szerk.: A Hold valójában most is állandóan változtatja a pályáját, emberi beavatkozás nélkül is. És ha semmit sem teszünk, akkor is egy idő után olyan közel fog kerülni (persze millió évek múlva!), hogy szétmorzsolódik és a darabjai becsapódnak, illetve gyűrűt fognak alkotni a Föld körül.
Ráadásul a Föld forgása is folyamatosan lassul a Hold által keltett ár-apály hullám miatt, mely folyamatosan halad bolygónkon körbe.

szerk.2: Aszteroidából sok tízezer, de akár sok millió is lehet. Még a Mars és a Jupiter közötti Aszteroida-övet sem ismerjük igazán. De egyes feltételezések szerint több hasonló övezet is van, melyeknek néhány tagja időnkén berepül a naprendszer belsejébe.
És nem is akármilyen sebességgel. Másodpercenként tíz kilométernél is gyorsabban haladhatnak. Vagyis a Föld-Hold távolságot akár 6 perc alatt megtehetik!

blarskerin: Atól főgetlenűl befojásolhatja, ha nem is rőgtőn jó pár evel később itt ezer évekre kell gondolni. Akkor abban a pillanatban természetesen nagyon jó megoldás lenne, az más kérdés hogy 2-3 ezer éven keresztűl bányásznának fojamatosan akkor már fogyna a tőmeg, bár akkora már akkár a főldi élet is megszűnhet, viszont az általam emlitett jelenség atól még előfordulhat, ha nem is rőgtőn de egy tettemes idő után igen.

Viszont ha becsapódna egy aszteroida a földbe, akkor már gondolom előre jeleznék a radarok, igaz, akkor már késő lenne hozzáfogni építkezni s mindenkit áttelepíteni, legalábbis az emberiség nagy részét, mert van eg yolyan sejtésem, hogy ilyen esetben az afrikai nép és úgy még jópár ország népe itt maradna, Amerika, az Oroszok és még talán Kína tudna ilyet kifejleszteni addigra, illetve az EU, de az EU is inkább csak egy htalmas bank mint közösségi szervezet

Már bocsánat, de ez bányászat a Hold tömegére kb olyan hatással lenne, mintha belevizelnél valamelyik folyóba és várnád, hogy mennyivel emelkedik ettől a tengerek szintje.
A Hold tömege 7,347 673-szor 10 a 22-iken kg. Ebből eltávolítani néhány száz, vagy néhány ezer tonnát, gyakorlatilag semmit sem jelent.

A Holdtól félnek nagyon, mivel ott nem lenne célszerű nyersanyagot bányászni. Mivel előfordulhat kőnyen hogy ha nagyobb menyiségben bányásznának nyersanyagot akkor a Hold tőmege valamilyen szinten csőkken amit kompenzálni kellene valahogyan hogy az ár- apály jelenséget nem voltoztasa meg a Főldőn. Ha az megtőrténne akkor a Főldi őkoszisztéma teljesen felborulna. Talán ha nem is teljesen de vízek élővilágára nagy befojással lenne, igy kőzvetve a tőbbi élőlényre is. Mellesleg nem igazán tudhatjuk hogy jelen pillanatban hogy is állnak. Csak találgathatunk mivel nem tul sok információt kőzőlnek az emberekkel. Azóta tőbb mint valószinű hogy tőrténtek változások a NASA-nál, a semmiért nem kapnák évente azt a sokmilliárd dolárt.

Válalatnak is hozhat hasznot ha jól belegondolunk nem is keveset, az ót mükődő gyárak, lakosok mind neki adoznának így gyakorlatilag egy mini város államot tudnának létrehozni, ami csak neki termel pénzt, arról nem is beszélve ha valamelyik ország ott valamit szeretne épiteni, ahoz a vállalat engedéje kéne, nem mellesleg a terűlettet ahol valamit akkar kezdeni meg kéne venni ami szintén pénz vagy bérelnie kellene.

Irasalgor!

Egy vállalatnak semmi hasznot sem hozna.
De mi van akkor, ha egy aszteroida telibe találja a Földet? Mindenestől kihal az emberiség.
És mi van akkor, ha van egy kupolaváros a Marson, meg négy-öt ilyen város méretű űrállomás? Az emberiségnek minden esélye megmarad a túlélésre, mert a Földön kívül tartózkodó emberek túlélik a katasztrófát.

Az űrturizmus meg olyan a valódi űrutazásokhoz képest, mintha valaki Franciaországból egy kis jachton elvinne a parttól 4-5 km-re néhány turistát, akik aztán elmesélhetnék, hogy "majdnem átkeltek az Atlanti-óceánon.
Még az ISS is alig 360 km magasban kering.
A Hold pedig ~384'000 km-re van.

Amúgy ez tényleg fura, hogy a Holdra is alig tudunk elmenni, de mindig azt kutatják hogy űrturizmus meg stb...amibe pénz van ...most mi értelme lenne nekik egy űrbázis kiépíteni több 10 ezer ember számára, ha nem hozna belőle semmi hasznot?

Az igazi űrverseny már korábban véget ért, sajnos.
Amikor az USA elkészítette az űrsiklókat, szép lassan a kereskedelmi űrhajózás került előtérbe. A műsorszóró és távközlési műholdak.

Számomra "poénos" és kétségbeejtő is, hogy már negyven éve készen áll a technológia 10'000-50'000 fős űrvárosok megépítésére.
A nyersanyagot a Holdon termelnék ki és elképesztően olcsón, egy napelemekkel táplált mágnes-vasúttal "lőnék fel".
De mivel ennek az építkezésnek és az űrvárosnak nem lenne igazi, kereskedelmi haszna, senki sem foglalkozik vele.
Ha valaki belegondol, hogy 1988-ban már az oroszoknak is rendelkezésére állt az a technológia, hogy a felszállástól a landolásig tudták távvezérléssel és automatikával vezetni a Buran űrsiklót, akkor elkeserítő, hogy ma, 22 évvel később lényegében ugyanitt tartunk!

Meg lehet kérdezni itt, csak adott esetben a kutya sem fog válaszolni rá... A pályázatnak (is) én vagyok az egyszemélyi felelőse, nekem pedig van épp elég melóm, nem fogom naponta az offot is elejétől a végéig átolvasni amiatt, hogy hátha valakinek itt jut eszébe a pályázattal kapcsolatos dolgot megkérdezni, amikor van rá külön topik is (ami benn van a figyelőmbe), plusz egy pályázati oldal, ahová naponta többször benézek, sőt pm-is lehet írni nekem ezzel kapcsolatban.... Összefoglalva: én csak arra bátorkodtam felhívni a figyelmedet, hogy a fennálló alternatívák közül a legkevésbé célravezetőt/hatékonyat választottad...

blarskerin: Sose tudni a remény hal meg utoljára, mellesleg kiváncsi leszek az amcsik milyen űrsiklot dobnak majd őssze, mivel idén nyugdijazák az ősszes jelenleg állományban lévő űrsiklójukat ha jól tudom, esetleg még 2011 első nagyedévében lesz 2 út valamelyikkel és vége. Utánna 2015-ig orosz tipusu űrsiklokkal repűlnek, mivel 2015-ben fogják elstartoltattni az újtípusú űrsiklójaikat, amirről mi még egyszerű halandok semmit nem tudunk, még azt se hogy hogy néz ki vagy hogy mi lesz a neve csak azt hogy lesz. Szegény NASA legalább egy nevet bőfinthetett volna.

Dan: a Hold bázis tervét tudtommal jeggelték egy időre jelen pillanatban a Marsra koncentrálnak teljes erőfeszitéssel, tőbb főldi kőzlekedési eszkőz prototipusán is dolgoznak már, kőztűk magyarok is.

Én tizenhét évesen biztosra vettem, hogy az ezredfordulóra elérjük a Marsot, és elkészülnek az első város méretű űrállomások.
Ma meg már az is komoly erőfeszítést igényel, hogy visszatérjünk a Holdra!
Szóval kezdek kevésbé hinni az űrhajózás gyors fejlődésében.

1975-ben a Szojuz-19 és az Apollo-18 összekapcsolásával létrejött az első nemzetközi "űrállomás".
A dolog szépséghibája volt, hogy az Apollo és hordozórakétája lényegében a hold-programból "kimaradt" eszközök voltak.
Ehhez képest "roham-tempóban", már 24 évvel később, 1998-ban pályára is állították a ISS első modulját. És ennek is már 12 éve.

Hol vannak az igazi eredmények? Lassan azt sem hiszem, hogy egyáltalán megérem az első Mars-expedíciót.

Szerintem pedig nem lehet olyan rossz panelban lakni, nekem több rokonom is ott él, de önmagamnak így albérletnek el tudnám képzelni mondjuk egyetemi éveim alatt, más kérdés persze hogy az ára drágább sokkal-sokkal mint a kollégiumi díj akár

15 évesen ez a 4. lakhelyem , én mind családi ház volt. De lehet , hogy 5 év mulva megváltozik a vélemény. Vagy 5 év mulva már űrjáró leszek. Bár szerintem annak nem 5 hanem 105 év kellene.

Vagy 3x olvastam el a FAQ-t de ez mindannyiszor elkerülte a figyelmemet. Az off topic sűrűjéről meg annyit, hogy ha megszakítottam volna valami komoly beszélgetést akkor bocsánat
Egyébiránt nem értem miért ne lehetne ide írni ez a kérdést, az okés, hogy nem tudom értelmezni, hogy mi van a futó pályázat alatt, de nem hiszem, hogy ne lehetne megkérdezni ezt az off topicban. Ráadásul szerintem senkit nem zavart, hogy most közbenyögtem ezt.
De majd legközelebb körültekintőbb leszek.

Ezt sokan így érzik fiatal fejjel. Én is ezt gondoltam.
De aztán, amikor meglett a három gyerek, a pénzünk (illetve a hiánya) szabta meg, hogy milyen lakásban, környezetben lakunk.
Sokszor gyűlölöm a házunkat, pedig nem panel, hanem téglablokkos.
Csak éppen tenni nem tudok semmit, hogy elköltözzünk innen.

Tesztelj Velünk! pályázat GY.I.K.


Szerk: mondjuk ezt megkérdezhetted volna a futó pályázatnál is, amit rendszeresen olvasok, nem belekiabálva az off sűrűjébe...

Én nem tudnék emeletbe lakni ! Ahol lakom városrész itt olyan csend van , szinte csak öreg nénikék laknak errefele.Ahol meg emelet van ott biztos van forgalom is , és az alattad , vagy fletted lévőt is sajna elég jól hallod.