Már csak alig több mint egy hónap, és a boltok polcaira kerül a számos újratervezést (valamint egy névváltást) megélt Dragon Age: The Veilguard, melynek beharangozó képsorai azon nyomban kiváltották a rajongók haragját, az időközben érkezett kedvcsinálók pedig csak úgy-ahogy voltak képesek menteni a menthetőt. A cikk írásakor a nem túl megtisztelő 107. helyet foglalja el a program a Steam Top Sellers listáján, ami nem sok jót jelent az eladásokra nézve (mégiscsak egy világszinten ismert franchise-ról beszélünk), emellett pedig a fizikai előrendelések száma sem veri le a vakolatot – legalábbis egy, a témában jól értesült youtuber szerint. A külföldi portálok előzetesei ugyan azt sejtetik, hogy a prekoncepciók ellenére egy, a BioWare régi hírnevéhez méltó produkció van születőben, ám az újságírók véleményét jó ideje illik elosztani kettővel (ne feledjük, hogy az IGN például 7 pontot adott a Concordra és a woke témákat kimaxoló Dustbornra), ráadásul az eddig közzétett mozgóképes anyagok sem azt sugallják, hogy a világ 8. csodájával állunk szemben. És ha már szóba került az egyik legismertebb videójátékos portál, kanyarodjuk is rá gyorsan cikkünk témájára, amit az IGN egyik videója ihletett, és aminek bár ne kellett volna megszületnie.
Ahogy azt a címben már elspoilereztem, a Dragon Age: The Veilguard minden nyugati zsurnaliszta által az egekig magasztalt karakterkészítőjét (pontosabban annak 1-2 elemét) venném górcső alá néhány kósza gondolat erejéig, mivel remekül rámutat arra, hogy mi a probléma a jelenlegi videójátékokkal. Akik megnézték a fent mellékelt videót, azok már vélhetően kitalálták, hogy a top surgery scars, avagy a női mellek eltávolítása után maradt sebhelyek azok, amik nálam (és a like-dislike arány alapján még elég sok embernél) kiverték a biztosítékot, mert egyszerűen érthetetlen a számomra, hogy mégis miért kellett ezt az opciót beleerőltetni egy fantasy játékba. Már ott megbukik a dolog, hogy egy olyan univerzumról beszélünk, amelyben léteznek alakváltók, a mágia pedig teljesen hétköznapinak minősül, így aztán semmi szükség sebészekre, hiszen varázslattal is el lehet tüntetni a nem kívánt testrészeket – vagy épp a beavatkozás utáni sebhelyeket.
A kép forrása: That Park Place
Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt a fajta képmutatást, ami megbújik a „kozmetikai elem” mögött, hiszen míg erre a műveletre van lehetősége az állítólag mélyen tisztelt játékosnak, arra már nincs, hogy valóban nőies külsővel megáldott nőket kreáljon. Persze lehet azt mondani, hogy külön csúszka van a mellekre és a fenékre, ám ezek maximumra húzva is alig hoznak változást a testalkatban, így maximum annyit vehet észre a nagyérdemű, hogy egy picivel kevésbé maszkulin szerencsétlen főszereplő. Mégis mit akar üzenni ezzel a BioWare, pontosan a magát queerosexual gendermancernek valló (ha nem hiszitek, nézzetek utána X-en) játékigazgató, Corinne Busche? Hogy a női idomok az ördögtől valók és szégyellje magát a gyengébbik nem (szabad még használni ezt a kifejezést?) azon képviselője, aki gond nélkül indulhatna egy szépségversenyen? Nos, nagyon úgy fest, hogy igen, mivel – ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja – valódi mágiára (vagy modokra) lesz szükségük azoknak, akik szép női protagonistát kívánnak létrehozni, ez pedig különösen szomorú attól a csapattól, aminek olyan dekoratív női szereplőket köszönhetünk, mint Miranda Lawson (az ő esetében persze Yvonne Strahovski szépsége is közrejátszott), Isabela a Dragon Age 2-ből, vagy épp Kasumi Goto.
A kép forrása: X
Mielőtt valaki bigottnak vagy mindenfóbnak bélyegez, szeretném kihangsúlyozni, hogy a megfelelő kontextusban semmi problémám nincs a reprezentációval és a befogadással, ám egy fantasy szerepjátékban semmi keresnivalója sincs a transzneműség reklámozásának – főleg nem úgy, hogy közben alapvető elemekre nem jutott idő és/vagy energia a fejlesztés során. A 22 perces játékmenet-előzetes ugyanis rámutatott, hogy arcmimikák terén valahol a sokat szidott Mass Effect: Andromeda szintjén mozog a The Veilguard (talán egy leheletnyivel jobb annál), a növényzeten pedig úgy gyalogolnak át a karakterek, mintha a levelek csak illúziók lennének – valahogy jobban örültem volna, ha sebhelyek és bőrbetegségek helyett inkább ezzel foglalatoskodnak a szakik. Természetesen nem kívánom pusztán a karakterkészítő miatt eltemetni a programot, hiszen könnyen lehet, hogy minden más jól szuperál benne, de eléggé jelzésértékű, hogy a BioWare a pánszexuális társakkal, névmásokkal (ez a másik elem, ami rengeteg embernek becsukta a pénztárcáját) és LMBTQ+ propagandával (elnézést, nincs erre jobb kifejezés) kívánja eladni a széria negyedik darabját. Mindezt úgy, hogy az elmúlt időkben rendre elbuktak a woke, DEI-ra összpontosító címek, a csapatnak pedig nemigen lesz több dobása az Anthem méretes zakója után, szóval a vezetők helyében kétszer is meggondoltam volna, hogy a nem létező „modern közönségnek” vagy inkább a veterán rajongóknak készítenek-e játékot – nagyjából biztosra vehető, hogy az utóbbi tábor tagjai nemigen fognak hozzájárulni a Dragon Age: The Veilguard eladásaihoz.
A borítóképek forrása: Steam
