Egy interjú kapcsán figyeltem fel Pásztor Emma játékára, mely igazi különlegesség, és egyből felkeltette az érdeklődésem. Nem mondhatom, hogy a családi, egyszerűbb játékok a kedvenceim, de ebben a kategóriában is vannak számomra is kiemelkedő darabok, azt pedig mindig igyekszem támogatni a magam módján, ami hazai, avagy magyar termék, szellemi tulajdon. Így volt ez ezúttal is, avagy gyorsan felvettem a kapcsolatot a gyerek- és családi játékokkal foglalkozó Pagony kiadóval, és ha már “ott jártam”, lecsaptam Babaróka karácsonyára is, hiszen az a kislányom kedvenc meséje. Aztán persze családilag álltunk neki a tesztelésnek, és nem bántuk meg.
Lokomoto
- Hazai partner/kiadó: Pagony
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-5
- Játékidő: átlagosan 20-30 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: ?/5
- Ajánlott ár: a kiadó webshopjából akciósan 5942 forint
Amikor én voltam 10-14 éves, forgatókönyveket és novellákat írtam a magam szórakoztatására, aztán dalszövegeket, de a minőséget inkább hagyjuk, mert nem biztos, hogy ezekkel jutnék el a Pulitzer-díjig. És hogy mit csinál manapaság egy 14 éves leány, aki sokáig szeret fent lenni, emellett kedvenc hobbija a rajzolás? Nos, a többség nem tudom, de Pásztor Emma társasjátékot, méghozzá nem is akármilyet, hanem egy vonatos, flip & write(-szerű) családi társast, ami egyszerre könnyed, mégis szórakoztató, akár a szülőknek is. A kisebb dobozos társasjáték egy 80 lapos térképtömböt, hat filcet egy nagy adag kártyát tartalmaz csak, de ez bőven elég ahhoz, amire született: története szerint ugyanis a vasúti bizniszben egyre jobban befutunk, karrierünk felívelőben, így rajtunk áll, hogy a Vasútfejlesztési Társaság igazgatójaként milyen utakat teremtünk és járatokat indítunk. Ehhez pedig nem kell más tennünk, mint vonalakat húzni, kártyákat megszerezni.
A vonat nem vár…
Pláne, ha valaki elviszi az orrunk elől, amit kinéztünk. Merthogy, ha valaki pacifista játékra, passziánszozásra vágyna, az nem itt találja meg a számításait. A játékterület közös, így bármilyen akciót választunk, egymás ellen, önmagunkért dolgozunk, akár a fontos területeket, akár a jobb és értékesebb kártyákat elhappolva mások orra elől. Ugyanis a három lehetséges akció az, hogy két szaggatott vonalat húzunk be a saját színünkben, ezzel effektíve lefoglalva a járatot; egy folytonos vonallal meg is valósítunk egy szakaszt; egy fekete vonallal behúzunk egy teljes vonalat, több állomás érintésével, amivel (a különálló szakaszok számának megfelelően) egy vonatkártyát és egy alakzat-kártyát vehetünk el, ami a játék végi pontokat jelenti. Alakzatnál természetesen a formának is stimmelnie kell, ami ugye nem egyszerű.
Pláne, hogy ahogy azt már említettem, mindenki egy területen dolgozik a saját céljaiért, avagy mindenki beleköphet mások levesébe. Lehet ezt kevésbé vagy jellemzően konfontatívabb formában játszani, de valamiképpen mindig akadályozzuk egymást. Van kétszemélyes és fejlesztett változat, a lehetőségek száma bő, bár véges, de összességében jól működik az elképzelés, különleges a megvalósítás és az ötlet, az illusztrációkat pedig mind Emma készítette, amivel jópofa rajzokkal díszítette a társast. Mivel egy relatíve olcsó társasjátékról beszélünk, az árba sem lehet belekötni. Ha nem is ez lesz az év játéka, mindenképpen érdekes és üde színfolt, illetve egy új irányvonal kezdete lehet, ami a fiatal tehetségeknek kínálhat lehetőséget a bemutatkozásra, amire azt gondolom, mindenképpen szükség van.
Babaróka karácsonya
- Hazai partner/kiadó: Pagony
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: átlagosan 20 perc
- Korcsoport: 3+
- Nehézség: 1/5
- Ajánlott ár: a kiadó webshopjából akciósan 8541 forint
Babarókát a kisgyerekes családoknak talán nem kell bemutatni, elvégre Kiss Judit Ágnes már számos mesekönyvnek tette főszereplőjévé, Bojti Anna, a Pagony kiadó főszerkesztője pedig erre a témára és karakterre húzott fel egy kimondottan a kisgyerekes családokat célzó, rendkívül egyszerű, ámde annál mutatósabb társast. Ez már a dobozképen is látszódik, majd a visszafogott méretű dobozt kibontva egészen minőségi komponensekre lelhetünk, köztük olyan tépőzáras matricákkal, melyek a fadíszekre és a fára mennek. A játék során ugyanis az a feladatunk, hogy a díszeket sorban az összeillesztett fára pakoljuk, még mielőtt Kiscica a végső pontra ér. És hogy ezt hogyan tesszük? Egyszerű kérdezz-felelekkel, aminél az aktív játékos megkérdi a tőle balra ülő játékost, hogy az előtte lévő két bútordarab egyike alatt található-e a négyfajta dísz közül az egyikből. Ha igen, az felkerül a fára (akár több is, ha a bútor alatt több ilyen van), ha nem, akkor a Kiscica lép előre, így előbb-utóbb a fához érve. A nagyobbak persze egy idő után nekiállnak számolni, hogy mi lehet még eldugva valahol, a kisebbek azonban matematika nélkül, kíváncsisággal élve élvezhetik a játékot, amit még egy egyszerűsített verzióval is kipróbálhatnak.
A minőség kifejezetten jó, legyen szó a kártyákról vagy éppen a matricákról, valamint Egri Mónika illusztrációi is szépek. Az egésznek van egy kedves hangulata, valóban karácsonyi atmoszférával, ami győzelem esetén a nyeremény, avagy a győzelmi kártya formájában is érezhető, mivel az főleg közös programokat javasol, de teljesen saját ötletekkel is előrukkolhatunk. Avagy a Pagony játékai minden téren jól remekelnek, ajánlhatók, látható az is, hogy tényleg a családok és gyerekek állnak a középpontban, ami egy tisztelendő koncepció, ahogy az is, ha a fiatal tehetségek alkotásait támogatja a kiadó. Egyszerű, de jó kis ajándékok ezek, akár a témához illően a fa alá.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Pagony kiadónak!)
