Egy egész műfajt egyetlen játékkal azonosítani nem túl fair dolog, de nehéz úgy aszimmetrikus társasról beszélni, hogy ne az a Root ugorjon be elsőként, amely mostanra már hivatalosan is elérhető, magyar nyelven, ráadásul több kiegészítőjével együtt. Ez az asszociáció jelen esetben viszont több, mint indokolt, hiszen a Greg Loring-Albright jegyezte Ahoy szintén a Leder Games istállójából gördült ki, látványvilágáért az utánozhatatlan Kyle Ferrin felelt, a fejlesztésbe pedig besegített a Leder Games veterán csapata is.
Ahoy
- Kiadó / Partner: Leder Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 45-75 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 2,81/5
- Ára: a kiadó honlapjáról 40 dollár, nagyjából 14 700 forint
Az Ahoy éppen ezért – a Leder Games több más játékához hasonlóan – egy aszimmetrikus stratégia, ahol három frakció igyekszik felfedezni és egyúttal meghódítani a tengert, valamint annak számos szigetét – megpróbálva elsőként összeszedni a győzelem kivívásához szükséges hírnevet. Ennek folyamatát ezúttal alapvetően kockák vezérlik, illetve olyan akcióhelyek, ahol ezek használhatók. A minimum kettő, maximum négy játékost támogató társas egészen komolyan veszi a feladatot, hiszen a három oldal, ha nem is gyökeresen, de azért kirívóan eltér egymástól, és mindegyiknek megvannak nem csupán a maga egyedi tulajdonságai, de egyedi szabályai is.
A Bluefin Squadron, vagyis a cápák vezette frakció évtizedeken át uralta a tenger eme szegletét, karddal és golyóval tartatva be a rendet. Ebből kifolyólag ők az egyes fordulók során az általuk irányított régiók után zsebelik be a hírnévpontokat. Hasonlóan menetel a győzelem felé a Mollusk Union is: a puhatestűek csoportja a mélyből küzdötte fel magát a felszínre, aktív terjeszkedéssel hódítva meg újabb és újabb szigeteket. A sort záró Csempészek ezzel szemben igyekeznek kijátszani a két frakciót: legénységet és árukat csempésznek (hírnévért vagy épp aranyért cserébe), hol a cápákat, hol a puhatestűeket támogatva, ezzel akár egy másik csempésznek is keresztbe téve.
Ehhez minden játékos egyedi játékostáblát kap, amely nemcsak az összes főbb akcióhelyet tartalmazza, de egy leírást is, amely megmutatja, hogy az adott csoportosulás milyen egyedi szabályokkal rendelkezik, és azokat mikor vetheti be. A hangsúly természetesen inkább az akcióhelyeken van: ezek alapvetően a saját játéktáblán találhatók, és ide kell helyezni a fordulók elején dobott kockákat – a cápák öttel, a többiek pedig néggyel gazdálkodnak. Bizonyos akciómezőkre csak adott értékű kocka helyezhető (az érték arany befizetésével módosítható felfelé és lefelé is), és olyan is akad, ahová csak páros vagy páratlan értékkel bírót tudunk tenni. Ezzel érhetők el az olyan univerzális akciók, mint a mozgást biztosító vitorlázás, a teleportálásként működő hátszél, vagy épp a javítás, mellyel a sérülést szenvedett akciómezők pofozhatók helyre.
Az Ahoy messzemenően konfrontatív játék, az összecsapások ezért nemcsak, hogy fontosak, de alapvetően elkerülhetetlenek is, hiszen a fő cél a régiók kontrollálása. Ezek egyébként olyan, négy mezőből álló területlapkák, melyek a felfedezés akció révén folyamatosan kerülnek a játékba, amivel így egy újabb régió csatolható a már ismert térképhez. Minden ilyen területlapkán egy sziget található, valamint néhány speciális mező, mint például a sebzést és aranyat biztosító roncsok, a sodrás, amely egy extra és ingyenes mozgást tesz lehetővé, vagy épp a kikötő, ahol két sebzés javítható meg. A leghangsúlyosabbak és legfontosabbak mégis a szigetek: minden játékos rendelkezik egy fő hajóval, amely egy szigetnél lehorgonyozva elsősorban legénységet toborozhat – ezek olyan kártyalapok, melyek aktív vagy passzív extrát biztosíthatnak. Megszerzésüket nehezíti, hogy mindegyikük rendelkezik egy színnel, felvételükhöz pedig muszáj, hogy a fő hajó a választott lappal megegyező szigeten horgonyozzon. A legénység létszáma nem korlátozott, azonban a kártyák megszerzésének költsége van, néhány darab pedig eléggé egy adott frakcióra van szabva, így időnként valóságos küzdelem alakulhat ki egy-egy példányért.
De persze tényleges harc is akad, a direkt összecsapások során pedig minimum két hajó esik egymásnak. Az esélyeket az Ágyúakció használatával tudjuk növelni, amellyel kiválasztjuk, mennyi ágyút sütünk el. Ezt követőn a támadó és a védekező fél is dob egy 6 oldalú kockával, a két érték összege pedig kiadja, hogy ki győzedelmeskedik. Minden frakció egyedi győzelmi feltételekkel rendelkezik, egy sérülést pedig mindannyian bevisznek (ezzel a másik játékostábláján legalább egy akciómező ideiglenesen elérhetetlenné válik), ezen felül aranyhoz, extra sebzéshez juthatnak, vagy épp eltávolíthatják a legyőzött fél egy adott egységét.
A csatározás és a területfoglalás már csak azért is nélkülözhetetlen, mert minden egyes forduló végén kiértékelés következik, melynek során a győzelem kivívásához szükséges hűségpontok zsebelhetők be. Ehhez a régiókat kell uralni, amit úgy tudunk elérni, hogy az adott területen a mi egységeink vannak többségben. Egy régió értékét a közepén található kocka határozza meg, amely egyes értékkel kezd, és maximum hatig tornázható fel. Mivel a játéktér mérete folyamatosan nő, ezzel a potenciálisan elfoglalható zónák száma is emelkedik, így soha sem lehet ölbe tett kézzel ülni – legfőképp azért, mert a mozgás egy kissé komótos, így csak a teleportálás, valamint a különlegesebb egységek segíthetnek a távolságok gyors leküzdésében.
Két játékos esetében relatíve elég egyértelmű a menetrend, hiszen ilyenkor az egyik fél a Cápákat, míg a másik a Puhatestűeket irányítja, és mindketten a területfoglalás útján tudnak győzelmi ponthoz jutni. Az Ahoy így viszont csak a fél arcát mutatja, hiszen igazán kibontakozni csak három fővel, tehát egy Csempész aktív közreműködésével tud – ilyenkor olyan, mintha egy teljesen más játék lenne. A harmadik fél ugyanis igyekszik mindkét frakciónak besegíteni, miközben persze a saját pecsenyéjét is sütögeti. Éppen ezért neki van talán a legkomplexebb dolga, hiszen nemcsak árut szállít, de ő is felfedez, harcol, és minden létező akciólehetőségben aktívan közreműködik.
Az Ahoy ugyanakkor mindezek ellenére is kategóriákkal könnyebb, mint a Root, még ha magán is viseli annak néhány ismertetőjegyét. Szerencsére csak a legjobbakat, többek között Kyle Ferrin frenetikus ábráit, a frakciók aszimmetriájából eredő változatosságot, vagy épp a befolyásolható, de teljesen azért nem kontrollálható harcot. Nem tud ugyan felnőni ihletője nagyságához, de egy nagyon tetszetős, gyorsan tanulható, szórakoztató stratégia, amely relatíve rövid idő alatt nyújt izgalmas és kihívásban bővelkedő élményt, amely szinte tálcán kínálja magát a bővítésre – végtére is a tengereken bőven megfér még néhány további frakció!
(A játékot partnerünk, a Leder Games biztosította – köszönjük! Az Ahoy erősen nyelvfüggő: magyar nyelvű kiadásról, vagy rajongói fordításról egyelőre nincs hír.)
