Az a jó abban, ha valamire már év elején rásütik, hogy ez lesz az év játéka, hogy már csak azért is érdemes leülni elé, hogy megnézzük, tényleg jó-e, vagy egyáltalán van-e helye a polcon. 2023 pedig olyan szempontból erősen indult, hogy a készülő Unconscious Mindra már tavaly rámondták, hogy mindent visz, közben A Föld is vigyorogva felült mögé a hype-vonatra, de a későn ébredő Revive sem késte le Azévjátéka-végállomás felé tartó járatot. És még csak nyár van, szóval bőven beeshet bármi, ami hirtelen felforgatja a mezőnyt, a gamereket meg általánosságban az asztal elé ülteti. De visszatérve a Revive-ra, avagy a keresztségben Ébredésre elnevezett stratégiára: arra azért mindenki készüljön, hogy a borító ellenére ez nem a szokásos, természetben gyűjtögetünk, növényeket termesztünk kaland, pedig elsőre azt a látszatot kelti. Az összkép és a háttér azonban meglepő módon nagyon eltér ettől a koncepciótól. És hogy mit nyújt a világvége utáni újjáépítés? Máris mondom.
Ébredés (Revive)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4
- Játékidő: átlagosan 90-120 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3,42/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a kiadó honlapjáról rendelve 29 990 forint
Érdekes módon, ha nem egyből a kampánnyal kezdünk, akkor a játék nem különösképpen köti az orrunkra, hogy mi történik. A szabályfüzet elején olvasható egy idézet, miszerint a jég visszahúzódik és kezdjünk újra mindent, de hogy ez pontosan miről szól, azt később a leírás is csak röviden vázolja fel, azt előtérbe helyezve, hogy törzseket irányítunk, akik a világot építik újra a bekövetkezett jégkorszak után. Szóval a világnak vége, mint már annyiszor, a jég visszahúzódását követően viszont a mi dolgunk, hogy rendet rakjunk, újrakezdjünk. Ebben van segítségünkre a saját törzstáblánk, amin az épületeket és embereinket tartjuk, illetve a játékostáblánk, amin gépezeteink és erőforrásaink találhatók. Van még mindenkinek egy 6 lapos kezdőkészlete a városlakókkal, minden más viszont a fő játéktáblán és körülötte található. Véletlenszerűen választott, lefordított helyszínlapkák, további begyűjthető városlakók, ereklyék, ládák, gépezetek és fejlesztések, amik mind abban segítik a játékosokat, hogy minél több nyersanyagot gyűjtsenek be, majd abból gazdálkodva terjeszkedjenek és fejlődjenek, így még több nyersanyagot begyűjtve.
Harácsolás
Szóval mindennek az alapja az, hogy mink van. Ezt pedig alapvetően a városlakóink határozzák meg. Városlakóink pedig kártyák, méghozzá alsó és felső szegmenssel, amik így azt a hatást és nyersanyagot biztosítják, amelyik szabadon marad, mikor a táblánk alján vagy tetején becsúsztatjuk a megfelelő szlotba. Utóbbik fejleszthetők, azonnali hatásokat és nyersanyagokat biztosítva, sőt onnantól minden, a fejlesztett helyre tett, megfelelő színű kártya aktiválásakor elérhető extrákat. Ezzel nagyon szép kombókat lehet összehozni, amivel alapból a fogaskerekeket, könyveket és élelmet gyűjtjük, valamint a kristályokat, amik bármelyikre átválthatók. De arról még nem volt szó, hogy a saját körünkben mindösszesen két akciólehetőséget kapunk, vagy hibernálunk. Az akciólehetőségek közé tartozik a városlakó, avagy a kártya kijátszása is, sőt ezt kétszer is megtehetjük, de van még néhány igen fontos opció, amik azonban mind kellően nyersanyag-költségesek, ezért hát nem véletlen, hogy mindenből annyit harácsolunk, amennyit csak lehetséges.
Merthogy építkezni például csak bizonyos területeken lehet, ott viszont három vagy öt fogaskereket kell elköltenünk azért, hogy felépítsünk egy kisebb vagy nagyobb épületet. Utóbbi azért éri meg jobban, mert a szomszédos hatásokat kétszer aktiválja, avagy fejleszthetjük gépezetünket és egyebek. Aztán be is telepíthetünk, amikor szintén a megfelelő helyekre lakosainkat költöztethetjük be, ezúttal könyvekkel fizetve meg az alapköltséget, miközben minden távolságért, amit építkezésnél vagy benépesítésnél megteszünk, szintén fizetni kell, méghozzá élelemmel, elvégre odáig el is kell jutni. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy mindezt ugye csak a felfedezett lapkáknál tehetjük meg, avagy mindenkinek az az érdeke, hogy minél több területet meglátogasson, a lapkákat tetszőlegesen elrendezve egy élhető és beépíthető birodalmat hozzon létre, ami aztán valamilyen formában bőséggel hoz bevételt.
Mert az Ébredésben minden mindennel kapcsolódik. Olyan kombókat csinálunk, hogy egymás után szerzünk egy csomó jóságot, akár ládákkal (random tartalmakat biztosítanak), akár gépezeteinket bekapcsolva, vagy éppen lakosokat kijátszva vagy építkezve, de minden esetben úgy, hogy bár elsőre a két akció szűkösnek érződik, minél szebben és jobban építjük a kis világunkat, annál több minden fér ebbe bele. Közben persze kell néha hibernálnunk, amikor a felhasznált lapjaink pihenni mennek, a korábbi pihenők pedig aktiválódnak, de ilyenkor is kapunk extra jutalmat, mert a Helge Meissner, Eilif Svensson, Anna Wermlund, Kristian Amundsen Østby négyes készítette társasjáték majdhogynem folyamatosan jutalmaz, a játék végén pedig egy csomó friss és ropogós pontot biztosít, hogy senki ne érezze úgy, hogy alulmaradt. Ilyen szempontból mindenképpen megbocsátó, kellően elnéző darab (érzetre hasonló, mint a tavalyi kedvenc, a Végtelen tél– Amerika őslakosai), bár ahhoz hasonlóan azért a maximalisták szívhatják a fogukat, mikor egy-egy befejezetlen mű, elszámolt lépés miatt maradnak le. De még ez a lemaradás is nagyon jó élmény, nagyon élvezetes küzdelemhez köthető.
Ha nyersanyag van, világ is van
Az egész játék egy nagyon jól kitalált motor, ami egyre inkább beindul, minél többet tettünk bele, minél jobban és okosabban építjük, az összetevők azonban mind teljesen véletlenszerűen kerülnek a gépezetbe. A lapkák, a ládák, a fejlesztések és gépezetek, a lakosok… lényegében minden az adott felhozataltól függ, de ezeket, bármi történik, elképesztően szépen tudjuk úgy összekapcsolni, hogy kicsit se érezzük magunkat kiszolgáltatva a szerencsének. És ez még mindig csak a normál játék, hiszen van egy rövid kampány, ami kártyákon, új összetevőkön és elemeken keresztül mutatja be, hogyan építik újra a törzsek a világot. Ezek az extra elemek részben persze sejthetők, illetve alapvető eltérést sem biztosítanak, inkább csak apróságokat, de ezek pont elegek ahhoz, hogy valaki komolyabban megváltoztassa a kezdeti stratégiáját. Stratégiázni és taktikázni márpedig kell, mert a világ nem építi újra önmagát, és ehhez a legügyesebb, legokosabb törzsre van szüksége.
Az Ébredés tehát valóban remek játék, ezt nyugodtan állíthatom én is. Hogy az év játéka lenne? Nos, az majd még kiderül, hiszen bőven akad megjelenés 2023-ra is. A társasjáték ráadásul nemcsak mechanikájában működik nagyon jól, de megjelenésében is. Elsőre ugyan csalódást okozott, hogy ebben a játékban bezony semmi sincs, ami a természettel kapcsolatos, de utána egyre jobban megtetszettek a megoldások és az összetevők. Számomra egy kicsit sok a kartonelem, de ezt ellensúlyozzák a fából készült jelölők és egységek, valamint azok a nagyszerű játékostáblák, amik a többrétegű megoldással minőségi összetevőt biztosítanak a normál, bolti terjesztésű kiadványnak. Itt nem volt közösségi gyűjtés, nincs rahedli műanyag, csak az élményt kapjuk, ami viszont tényleg remek, tényleg kitart és egyre izgalmasabbá válik. Nagyon is ajánlom az Ébredést, és az is esélyes, hogy ott lesz az év végi listámon. Hogy az első helyet megszerzi-e? Nos, ez majd még kiderül, de remélem, hogy nem, mert az azt jelenti, hogy ha a világvégét nem is hozzák el, idén azért robban még néhány hatalmas bomba a társasjátékos asztalon!
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)
