Bár a Piatnik rengeteg gyerekeknek szóló játékot jelentet meg, azért a családokat sem hagyja unatkozni, sőt meglehetősen széles nehézségi palettán dolgozva tesz azért, hogy senki se maradjon neki szóló, kihívást sem nélkülöző társas nélkül. Itt van például a Rune Stones, ami mindössze egyetlen esztendővel a Luxor után született meg a Rüdiger Dorn és Dennis Lohausen páros elképzeléséből, hogy a megszokottnál kicsit talán komplexebb, de még mindig családbarát játékként formálja a különböző színű kis kavicsokat hatalmas erejű rúnakövekké.
Rune Stones
- Hazai kiadó: Piatnik
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 60 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,35/5
- Ár: 12 990 forint
Szóval vannak a druidák meg a szokásaik és hagyományaik, melyek alapján meg kell választani a leghatalmasabb riválist, aki végül méltó lesz arra, hogy rúnaköveinek segítségével a trónra ülhessen. Ezt a megmérettetést mutatja be a Rune Stones, melyben minden játékos egy druida felett veszi át az irányítást, egy saját pakli, karaktertábla és némi muníció birtokában, hogy a kártyapakli építésével (és leépítésével), valamint a színes kavicsok, majd ebből fakadóan az ereklyék és végül a rúnakövek begyűjtésével elérjék a kívánt 65 hatalompontot, ami a játék végét és jobb esetben győztesét jelöli.
Ahogy előkerül minden összetevő a dobozból, már látszódik, hogy az alkotók a dizájnra nagy hangsúlyt fektettek, elvégre a szép kövek, a színes tábla és lényegében minden elem látványos, ha pedig minden a helyére kerül, különösen izgalmas kavalkád elevenedik meg, melyből kiemelkednek a kelta druidákat éetre keltő dizájnelemek. A kártyalapok is nagyon mutatósak a különböző lényekkel, és bár elsőre talán soknak tűnhet a rajtuk lévő információmennyiség, egy-két játék után alaposan letisztul a képlet.
A képlet, mely szerint első körben a játékosok saját kártyakészlettel indulnak, majd körönként különböző akciókat hajthatnak végre, amik között kiemelt fontosságú a közös piacra kerülő lények behúzása, amikért a saját lapokon lévő pontokkal kell fizetni. Ez azért lényeges, mert ahogy nő a készlet, úgy tudunk egyre jobb hatásokat bevetni, amikor viszont két kártyát kell kijátszanunk, melyek közül a magasabb értékű akár végleg kikerülhet a játékból. Ez egyben a taktikázás kezdete, hiszen alaposan át kell gondolni, mit érdemes kockáztatni és mit nem, márpedig a győzelemért fontos a kövek gyűjtése, amikből aztán a játéktábla közepén ereklyéket kovácsolhatunk. Ezek az ereklyék a játékostáblára kerülnek, majd kellő számú és fajtájú esetén jöhetnek a rúnakövek, amik onnantól állandó hatással szólnak bele a játékmenetbe. És közben lapokkal, kovácsolással, kockadobással növeljük hatalompontjainkat is, amik a 65-ös szám elérésekor a játék végét jelzik, ilyenkor már csak kevés extra lehetőséget nyújtva a győzelemre.
Családi druida-tanács
Összességében tehát van teendő, az elsőre soknak tűnő 65 pont csak az első körökben látszik elérhetetlennek, aztán, ha beindul a kovácsüzem, egyre gyorsabban közeledünk a végcélhoz, miközben van, hogy alaposan át kell gondolni a következő lépést. Emiatt a játékmenet szórakoztató, néhol gondolkodós, de mindenképpen jön minden magától, ráadásul a látvány is kellőképpen asszisztál a druidák versengéséhez.
Bár a karaktereket a pontszámlálón csak egy-egy korong jelöli, azokat matricával pillanatok alatt karakteresebbé varázsolhatjuk, maga a játéktér pedig kimondottan színes, ahogy az összetevők nagyobb része is. A kártyákon kifejezetten mutatósak az illusztrációk, egyedül talán az ismétlődő felhozatalért kár, ami lehetne picit változatosabb. Ha viszont a család vevő a nem annyira egyszerű, de még taktikusabb játékmenete mellett is gyorsan megérthető, a pakliépítésre nagy hangsúlyt fektető társasra, akkor érdemes a Rune Stones-t is bevenni a gyűjteményre, mert a Piatnik ezzel a címmel is egy izgalmas és érdekes, a családnak is emészthető játékot tett le az asztalra.
