A Piatnik mindenképpen élen jár a könnyed, gyerekeknek és/vagy családoknak szánt társasjátékok piacán (is), elvégre számos, ebben a kategóriában vezető helyet betöltő kiadvánnyal rendelkezik. És bár a Lighthouse Run pont nem ilyen, elvégre a 2018-as társas több ezernyi helyezéssel van az élvonaltól, az mégis elmondható róla, hogy a családnak kimondottan szórakoztató elfoglaltságot nyújt, egyszerű és jól ismert mechanikája mellett némi egyéniséget is villantva, ami mindig pozitívum.
Lighthouse Run
- Hazai kiadó: Piatnik
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 20-25 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 1,20/5
- Ár: 7990 forint
Története szerint a Lighthouse Run eseményei alkonyatkor indulnak be, mikor nemcsak a sötétedés veszi kezdetét, de még vihar is közeledik. Éppen ezért, a játékosok feladata a nyílt vizen maradt hajósok hazaterelése, akik az éppen működő világítótornyok nyújtotta fényben navigálva igyekeznek biztonságos menedékig jutni. És ugyan annak sem esik baja, akit a vihar utolér, elvégre gyerekeknek szóló játékról beszélünk, a győzelem azé, aki a legtöbb pontot gyűjti be, ehhez pedig minél tovább el kell jutni a folyó vonalán, amely a kikötőig vezet. Horgonyt fel, kezdődjön a hullámokon lezajló vágta!
A tárolódoboz mérete nem éppen ideális (nem passzol a legtöbb mai szabványhoz), de tartalma sem megszokott, ami ebben az esetben már inkább pozitívumnak számít. A kartonból készült, önkezűleg behajtogatható világítótornyok alapból felhívják magukra a figyelmet, pláne, ha a tetejükre kerül a jelzőfény. Toronyból hat darab van, ezek véletlenszerűen kerülnek a tábla megjelölt pontjaira, míg jelzőfényből csak hármat találunk, és miközben a játékosok variálják a helyüket, úgy biztosítják az utat a hajózóknak.
Minden játékos saját kártyapaklival rendelkezik, amiből aztán keverés után hármat húz, majd minden egyes körben ezek közül egy biztosítja a lehetséges akciókat. Ez lehet az egyik jelzőfény áthelyezése, ezzel megnyitva a továbbvezető utat, vagy akadályt állítva egy másik játékos elé; illetve lehet mozgási opció, ami további kategóriákra oszlik. Elvégre simán egy hajónkat is léptethetjük a lapon lévő számnak megfelelő mennyiségű mezőn át, de akár hajók egy csoportját is előbbre juttathatjuk. Utóbbi esetben, ha más játékosokat is segítünk a mozgással, akkor saját magunknak duplázzuk a lépések számát. És mivel a nyomunkban ott halad a vihar, amely a beért ladikokat a pálya szélére küldi, ezzel lekapcsolja, elsődleges feladatunk az, hogy a minden körben magától haladó felhő előtt járjunk, minél tovább jutva a pályán, ezzel pedig minél több pontot bezsebelve a végjátékra, ami 12 kör után következik be.
Mindig csak előre!
Maga a játékmenet és a mechanika nem újdonság, ilyesmi versenyzős társassal már évtizedekkel ezelőtt is összetalálkozhattunk, azonban a kártyás és kicsit taktikus (mivel járok jobban, illetve mivel akadályozhatom a többieket?) alap már alapból szórakoztató annyira, hogy a gyerekek mellett a szülők is élvezzék a versenyeket. Nem mellesleg a hajós (a színeken túl matricával is megkülönböztethetjük a kis fafigurákat) téma és megvalósítás is remek, ami pedig ellenállhatatlanná teszi a csomagot, az a világítótornyok jelenléte, amik eleve szó szerint messze kiemelkednek a játéktérből, nem mellesleg pedig feldobják a szimpla haladást is.
Ezekben a vírustól sújtotta időkben pedig minden közös szórakozás jól jön, ha éppen nem tudunk valahova elmenekülni a város zajától és a tömegtől. Sőt, lényegében egy hétvégi vagy a szünetre időzített kiruccanásnál sem nagyon találni jobb elfoglaltságot a Piatnik családi játékainál. A hajók a rajtvonalon állnak, csak arra várva, hogy az alkonyattal együtt a startot jelző kürtszó is megérkezzen, onnantól pedig nincs más hátra, mint minél tovább juttatni kis csapatunkat. Amibe persze másnak is lesz némi beleszólása.
