Mellbedobással győzött, süthették el ezt vagy ehhez hasonló viccek garmadáját a Dead or Alive-val kapcsolatban, azóta, hogy 25 évvel ezelőtt megjelent. Nem véletlen, ugyanis a Team Ninja eredetileg arcade gépekre fejlesztett játéka úgy próbálta meg elcsábítani a Mortal Kombaten és a Street Fighterön edződött fiatalokat, hogy dögös, mellben látványosan erős nőket vonultatott fel. Ez aztán végül a sorozat védjegyévé vált, olyannyira, hogy a fejlesztőcsapat külön figyelmet fordít a rakoncátlan idomok fizikájának. Pedig a Dead or Alive nemcsak erről szól.
Keblek vs. öklök
A játék eredeti alkotója, Tomonobu Itagaki célja egy régi vágású arcade verekedős játék összerakása volt, amiben agresszív és gyors mérkőzésekben vívhattak meg egymással a játékosok. Ennek megfelelően a Dead or Alive egy jól működő, és a maga idejében újszerű harcrendszerrel lett felszerelve. A karakterek védekezés helyett megragadták ellenfeleik végtagjait, és innen lehetett ellentámadást indítani. Ennek a védekezési módnak két változata volt, az Offensive Hold és a Defensive Hold.
Emellett a pályák szélein úgynevezett danger zone-ok kaptak helyet, amelyek nagy sebzést okozó robbanóanyagokkal lettek telezsúfolva. Ha valaki beesett ezekbe a zónákba, a robbanás szó szerint a levegőbe repítette, ahol aztán ellenfele további támadásoknak tehette ki az akrobatikus légi kombókkal.
A Dead or Alive, a Tecmo kiadó gondozásában, 1996. november 26-án látta meg a napvilágot, arcade gépekre, majd majdnem egy évvel később befutott Sega Saturnra, ’98 elején pedig PlayStationre is megjelent. A siker nem maradt el, hála a remek harcrendszernek, és hát na, a kebleknek. A játék ’96-ban 9,2 millió dolláros profitot hozott a Tecmo konyhájára, ami megmentette a céget a csődtől.
1999-ben aztán meg is érkezett a folytatás, ami az arcade gépeken túl immár PS2-re és PS3-ra, valamint Dreamcastre jelent meg. Ebben láthattunk először CG átvezetőket, amik támogatták a sztorit, míg a danger zone-ok helyére interaktív pályaszakaszok kerültek, így a játékosok már a környezetet is jobban felhasználhatták a harcban, amire csak rásegített a többszintes pályadizájn. Szintén ebben jelent meg a Tag Battle Mode, amiben a játékosok két karaktert választhattak be egy csapatba, és azokat irányíthatták egy másik kétfős csapat ellen, melyet más játékos vagy a gép irányított. A karakterek száma is nőtt, öt új szereplő csatlakozott a tíz visszatérőhöz.
A második rész szintén siker lett, így 2001-ben jöhetett a harmadik epizód, ami az előző részhez képest nem esett át túl sok újításon, a Team Ninja inkább csak a meglévő rendszert csiszolta. Ám bekövetkezett egy fontos váltás, ugyanis a Dead or Alive 3 Xbox-exkluzívként látta meg a napvilágot, még arcade gépeken sem volt elérhető. Ezt a tendenciát követte az egy évvel ezután befutott Dead or Alive Ultimate, ami az első két rész felújított változatát tartalmazta.
Mi több, még a 2005-ös, már 22 karakterrel és hat játékmóddal (köztük az Xbox Live-on futó multiplayerrel) bíró negyedik rész sem szakított az Xboxszal. Ebben jelent meg az úgynevezett bonce kombó, amivel a földre küldött ellenfeleket tovább zaklathattuk jobb- és balegyenesekkel. Valamint immár mozgó és átüthető akadályok is bekerültek a pályákra, tovább színesítve azokat.
Az Xboxszal végül az ötödik felvonás szakított, amiben egyúttal megjelent a szupererős Power Blow, illetve a Cliffhanger, amik lényegében látványos quick time eventek voltak. A Dead or Alive 5 18 visszatérő karakterrel érkezett meg és 3 újjal bővítette a névsort.
Az Xboxszal végül az ötödik felvonás szakított, amiben egyúttal megjelent a szupererős Power Blow, illetve a Cliffhanger, amik lényegében látványos quick time eventek voltak. A Dead or Alive 5 18 visszatérő karakterrel érkezett meg és 3 újjal bővítette a névsort.
A hatodik számozott rész alig két évvel ezelőtt jelent meg, konzolok mellett immár PC-re is. A legfőbb újdonságai a lassított felvételek és a testre szabható kosztümök voltak, illetve a széria eme része kicsit brutálisabb lett, ugyanis megjelent benne a vér és a fizika is rásegített az erőszakra – bár mindez opcionálisan kikapcsolható. Ez a rész ráadásul minden eddiginél több szereplőt vonultatott fel, a DLC-kel együtt jelenleg 31-en vannak. És ezzel véget ér a számozott példányok sora, de a Dead or Alive nem csak hat játékból áll. Van itt még pár említésre méltó dolog.
Extrém
Vitathatatlan, hogy ez a franchise nem törődik sokat a szexizmussal vagy azzal, hogy politikailag korrekt legyen. A hősnők részről részre egyre szemrevalóbbak lettek, kebleik egyre látványosabban élték önálló életüket, miközben egyre több különféle ruhát vásárolhattunk a hölgyekhez sokszor sajnos pofátlanul túlárazott DLC-k formájában. Volt itt minden, a bikinitől a falatnyi, szexi hálóingig, avagy sok olyasmi, aminek nem sok köze van a verekedéshez – maximum egy másfajta fedettpályás sportfoglalkozáshoz. És a játékosok boldogan tapsolták el komplett játékok árát ezekre a kiegészítőkre.
Ám az Xtreme címen futó spin-off széria még ennél is tovább ment. Ebben már csak a lányok kaptak szerepet, akik egy trópusi szigeten múlatták az időt. Bár a Dead or Alive Xtreme-széria mindenféle jópofa minijátékkal lett felvértezve, a hangsúly itt már egyértelműen a falatnyi bikiniben lazuló leányzókra került.
További érdekesség még, hogy a széria tett egy kis kitérőt a mozivásznon is. 2006-ban mutatták be a DOA: Élve vagy halva című filmet, Corey Yuen rendezésében, de nála nagyobb név volt a produceri feladatokat ellátó, és a Kaptár-filmekkel már „bizonyított” Paul W. S. Anderson. A film azonban a csinos, bár ismeretlen színésznők ellenére sem tudta megismételni azt, amit a játék. Csúfos anyagi és kritikai bukás lett belőle.
Boldog születésnapot!
Ez tehát a Dead or Alive sztorija dióhéjban. Sikere főleg a szépséges leányzókon alapul, de azért nemcsak azon. Sok múlott a látványos helyszíneken, a remek harcrendszeren, a nagyszerű zenén. De persze mindezek ellenére, ha meghalljuk a Dead of Alive címet, szinte teljesen biztos, hogy először a női keblek fognak eszünkbe jutni. Hiszen ez a játéksorozat tényleg mellbedobással nyert, és valószínűleg ez a jövőben sem lesz másképpen.
